Turista, 1967 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1967-09-01 / 9. szám
kül, miközben különleges fafajokban, virágokban is gyönyörködik. Érdekes, hogy az arborétumoknak — egy-kettő kivételével, amelyek közel vannak a fővároshoz vagy szervezetten látogathatók — kevés a csodálója, aránylag kevesen keresik föl őket. Milyen érdekes például a szarvasi park közelében a tiszakürti, vagy a gyulai, szabadkígyósi, az erdőtelki, szépalmapusztai park, milyen látványosak a vasi arborétumok! Az ócsai őslápot néha szervezetten is megtekintik turisták — bejárása csak vezetővel ajánlatos — és különleges élményt jelent az Orosháza mellett elterülő kardoskúti szikes világ, amelynek taván őszidőben ezer költöző daru is megtelepszik. Ugyanilyen felfedezés újabban a pusztaszeri, hétszáz holdnyi terjedelmű szikes tó állatvilága, táji érdekessége is. (Az Alföldet, a végtelen rónaságot különösen a németek szeretik megtekinteni; számukra valóságos exotikum a hegyek nélküli tengersíkság.) Jelenleg a Pilis-hegység védett területeinek felülvizsgálása folyik: forrásokat, sziklaalakulatokat, ritka ragadozó madarak fészkelőhelyeit „vesznek vizsgáztatás alá”, újonnan térképezik föl s ezzel jár, hogy némely védettséget feloldanak, más ritkaságokat új védelmi jegyzékbe vesznek. De nemcsak erdőket, tavakat, sziklaalakulatokat véd törvény, hanem egyes fákat, szebb fasorokat is. Az óhutai fákat a zempléni hegységben éppúgy, mint a nagycenki fasort — ami még megmaradt belőle — a kunbaracsi gyertyánostölgyeseket, a kecskemétiek kedves őserdei fáit, ősbükkösöket és ősfenyveseket Bükkiben, Mátrában, Dunántúl, a zsennyei „ezeréves tölgy”-et, a csesztvei Madách-hársat és a mohorai Mikszáth-gesztenyefát (szerkesztőségünk a vanyarci Veres Pálné-hársat is ajánlotta), ősmaradványokat és barlangokat, egy-egy aprócska részét ennek a szép, kis hazának. S akinek alkalma van olyan fapéldányhoz elzarándokolni, mint a tápéi fehérvárhoz — a legöregebbhez az országban —, az nemcsak a bájos Tiszatájban gyönyörködik, hanem, ha mérőzsinórja van, akár meg is mérheti a háromszázesztendős fa kerületét: tíz méter. Elandalodhat a természet szabadtéri hangversenyén: harmincféle madár fészkel a fa ágain. Egymaga egy egész erdőt képvisel ez a ma is friss, fiatalos, üde, zöld lombkoronás, hófehér törzsű nyárfa, örvend a természetjáró, hogy ez a fa ápoltan, védetten, szeretetben ily sokat megélhetett. S arra gondol, hogy vannak tájaink, ahol rég kivágták volna már. (sz. V.) Libanoni cédrus Alcsúton (Foto Pietsch) Szántód a Balaton egyik legforgalmasabb átkelőhelye. Hónapokon keresztül vonul a réven át Tihany felé az autósok áradata. Szántód ma már csendes. Már kisebb a torlódás a komp előtt és az országúton. Közeleg a záróra, mindenki mérleget készít. A portás, a pincér, a fagylaltárus. Milyen volt a szezon? A szántódi Posta Oktatási Intézet tanulmányi táborában, Pálfalvi Lajos gondnok egy szóval válaszol: Kitűnő! Szemre szép, tetszetős ez a telep. 21 ízlésesen berendezett, kitűnően felszerelt faház áll a központi épületek mellett. Kiszesek, postás fiatalok és a Posta két technikumának tanulói jelentős társadalmi munkával vették ki részüket az építésből, hogy most évenként júniustól-szeptember közepéig mintegy ezren élvezhessék a táborozás örömeit. Gyakran indultak túrákra a táborlakók: Tihanyba, Balatonfüredre, Badacsonyba, Tapolcára, Keszthelyre. Postás fiatalok Szántódon Vannak itt külföldiek is. Cserealapon érkeztek a baráti országok postás fiataljai, Heinz Kluger, az erfurti ifjúmunkás szervezet, az FDJ tagja, jogos elragadtatással beszél a Balatonról, tolmácsolva egyben az ittlevő német, lengyel és csehszlovák fiatalok véleményét. — Mi is azzal a szeretettel várjuk a magyar fiatalokat hazánkba, ahogy bennünket fogadtak — mondta. — Bár nekünk nincs Balatonunk, de a gyönyörű Thüringia, a Harz és a Keleti tenger is rejt hasonló szépségeket. Esténként együtt szórakozik a tábor. A magyarok akiik a Postaiüzem Szakszervezeti Bizottsága és a KISZ- szervezet által meghirdetett munkaversenyben elért kitűnő eredményük jutalmaként üdülnek itt, megbeszélik vendégeikkel eredményeiket, megvitatják kölcsönös gondjaikat, és a mindenkit érintő szakmai kérdéseket. Cserélik a címeket s hamarosan megindul a levelezés. Te kit választottál? — kérdeztem Fábián Miklóstól, a 78-as Postafőnökség ifjúmunkásától, aki egyébként a Szakma Ifjú Mestere és szocialista brigádvezető. — Én egy lengyel partnert, míg Horváth Piroska a Központi Távíró Hivatal alapszervének gazdasági felelőse, egy csehszlovák kislánnyal kötött barátságot. ,— Köszönetet kell mondanunk a tábort üzemeltető Pécsi Postaigazgatóságnak — kapcsolódott beszélgetésünkbe Oszláncy István, a turnus vezetője — kitűnő körülményeket biztosított számunkra. Sajnos, szeptember közepén bezárunk, de a jövő év júniusától ismét szeretettel várjuk fiataljainkat. Tamás Ferenc