Turista, 1969 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1969-09-01 / 9. szám
az egynejűséget, betiltotta a fátyolt és a rezt, bevezette a nők választójogát, átvette az európai polgári és büntetőjogot, eltörölte a nyugati kalendárium kedvéért a muzulmánt és a latinért az arab betűket. Különleges élményt nyújt a turista számára ha felkeres Bostanciban egy eredeti, keleti pompával épült vendéglőt. Bugyogós pincérek kézcsókkal fogadják a vendégeket és halk török zene mellett Piláfot (ürühúsos rizs, piniacióval és feketeszemű mazsolával), Yaprak Dolmát (rizs szőlőlevélben), Böreket flevelestészta juhtúróval töltve), Patlikan Yogurdlut (sült padlizsán joghurttal leöntve) cserkesz tyúkot diómártásban), Baklavát ( diósrétest, valamint az elmaradhatatlan rákit szolgálnak fel. Törökország e tája a történelem eleven képeskönyve. A Márvány-tenger nyugati partján, közel a Dardanellákhoz feküdt egykor Trója, mely fölött Homérosz hexametereit lebegteti a szél. Romjait Schliemann fedezte fel 1871-ben, miután 19 évig ásta Terfikiye dombját, amíg rájött, hogy a megtalált, egymásra épülő kilenc település első rétege az ötezer év előtti kőkorszakból. Odysseus Trójája az i. e. 12. századból, az utolsó pedig a római korból származik. A Dardanellák északi partján fekszik Gallipoli, ahol 1915-ben angolok és franciák szálltak partra, hogy a Feketetenger felé kikényszerítsék az oroszokhoz való átjutást. A csatát elvesztették, 250 000 szövetséges katona esett el, vagy sebesült meg. A HERCEG-SZIGETEK Volt idő, amikor nem hadvezérek, hanem a hit vezérei írták Istanbul történelmét, valaha régen, 381—869 között, nem kevesebb, mint négy zsinatot látott. Ezenkívül kettőt a Márvány-tenger délkeleti partján fekvő Niceában, a mai Icnikben és egyet Kaleadonban rendeztek, amely ma Kadiköj néven Istanbul egyik kerülete. Látótávolságnyira fekszenek a Herceg-szigetek, amelyek bizánci stílusú kolostoraikkal az istanbuliak kedvelt kirándulási helyei. Ezen szigetek egyikén, a Jassi Ada kaszárnya szigeten buktatta meg Menderest, az akkori miniszterelnököt 1960-ban a vezérkar. Istanbul tenger felőli látképének pompája legszebben a bejaziti tűztoronyról tárul a turista elé Bejazit az egyetem területén fekszik, 180 lépcsőfok vezet fel tetejére, hol szürke egyenruhás tűzoltók zsebpénzüket, mint teafőzők keresik meg, és 50 kurusért illatos teát szolgálnak fel az elfáradt turistának. Délre a Márvány-tenger, északra a kígyóformájú Aranyszarvöböl kéklik, nyugatra a bizánci városfal és Bejoglu az új városrész emelkedik. A Boszporusz európai partján a Nagy Bazár, török nevén Bedesten, az Aja Szófia és a Top-Kapui palota, a Régi Szeráj tölti be a képet. A szultánok négy évszázadon át innen kormányozták óriási birodalmukat egészen 1923-ig, amikor az utolsó szultán, elveszítve még kalifa címét is, átköltözött utolsó rezidenciájába Domabahce-be. A modern nagyváros azonban könyörtelenül átalakítja Istanbul régi képét. Még ugyan keleti hangulat árad a bazárbeli tükörkészítők utcáján, ahol a réztartályt hátukon cipelő limonádés és joghurt-árusok kiabálnak, a Szulejmán-mecset előtt térdelő vak koldusok látványából, de a szűk utcákat könyörtelenül átszelő széles sugárutak, a Hilton hotelek, a 20 század modern, valóságának képével búcsúztatják el a hajón távolodó turistát. (el.) Ezek viszik ára, vagy a ezekre Mint egy színpadi kép, olyan a kilátás Istanbulra a Piere Loti kávéház teraszáról. Alul az Aranyszarv öböl KIRÁNDULÁSHOZ, TÚRÁZÁSHOZ, TÁBOROZÁSHOZ Mi MINDIG a RöltexTŐL vásároljuk KÖTÖTT HOLMINKAT