Természetvédelmi Közlemények 9. (Magyar Biológiai Társaság, Budapest, 2001)

Engloner Attila: A nádpusztulást elősegítő antropogén hatások

52 ENGLONER A. rövid összefoglalásával és rendszerbe helyezésével szélesebb kör számára adhatunk képet a nádpusztulást elősegítő antropogén hatásokról. Eutrofizáció A nádpusztulás egyik jelentős kiváltója az ipari és mezőgazdasági vegysze­rek, valamint a kommunális szennyvizek által okozott eutrofizáció. Elsősorban a megnövekedett nitrogén hozzáférhetőség miatt növekszik a nád föld feletti bio­masszája, ugyanakkor a gyökér- és rizómanövekedés visszamarad (Kühl et al. 1997). Eutróf vizek nádasaiban a hajtások mechanikailag sérülékenyebbek, a nád­szál pusztulását nagyszámú oldalhajtás kifejlődése követi. A másodlagos hajtások azonban egyrészt rosszabb mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek (lásd ké­sőbb), másrészt ez a biomassza gyarapodás nagyobb energiamennyiséget használ fel, ami miatt a vegetációs periódus végén kevesebb szénhidrát raktározódik a rizómában (Kühl & Kohl 1993). A csökkenő szénhidrát tartalékok miatt nyár vé­­gén­ ősszel kisebb számú és gyengébb sarjhajtás fejlődik, ami visszaveti a tavaszi kihajtást (Cizkova-Koncalova et al. 1992). Gyengül továbbá például az anaerob körülményekkel szembeni ellenállóképesség (kevesebb energia szabadítható fel az anaerob fermentáció során), és a növény visszaszorul a mélyebb vízterekből (lásd később) (Cizkova-Koncalova et al. 1992). A megnövekedett nitrogénfelvétel eredményeként megváltozik a nád szöveti összetétele is. Nagyobb nitrogén mennyiség hatására kisebb arányú szilárdító szövet (sclerenchyma) fejlődik, meg­nő viszont a kevéssé ellenálló parenchymatikus rétegek aránya (Boar et al. 1989, Young et al. 1991). A hajtások emiatt mechanikailag sérülékenyebbé válnak. Algák, fitotoxinok Az eutrofizáció, a vizekben feldúsuló tápanyagok következménye az algák nagymértékű felszaporodása is. A nádra tapadó algavatta jelentősen megnöveli a nádszárra nehezedő tömeget, így a hullámzás okozta mechanikai sérülések is gya­koribbak (Ostendorp 1995a). Az algák ugyanakkor olyan fitotoxinokat is termel­nek, amelyek szintén a nád pusztulását okozhatják. A mérgező anyagok ellen a nö­vény többféleképpen is védekezik. Egyrészt a vízfelszín feletti részeiből a gyöke­rek zónájába juttatott oxigénnel a toxinokat még a sejtekbe jutásuk előtt „hatástala­nítani” tudja. Az idősebb gyökerek és rizómák pedig parásodott, ligninesedett sejtfalakkal gátolják meg a mérgek bejutását. Ha a fitotoxinok nagy mennyisége miatt nem elég hatékony a védekezés, akkor a mérgező szerves savak (pl. ecetsav) Természetvédelmi Közlemények 9, 2001

Next