Természetvédelmi Közlemények 9. (Magyar Biológiai Társaság, Budapest, 2001)

Engloner Attila: A nádpusztulást elősegítő antropogén hatások

A NÁDPUSZTULÁST ELŐSEGÍTŐ ANTROPOGÉN HATÁSOK 53 és szulfidok a rügyek pusztulását, csenevész, járulékos gyökerek képződését okoz­zák. Végső esetben a növény a gázjáratok és szállítóelemek eltömésével lezárja a kedvezőtlen körülmények között növekvő szár és rizóma szakaszokat (Armstrong et al. 1996). A blokkolt részek azután sem oxigénhez, sem asszimilátumokhoz nem jutnak, ezért elpusztulnak és elrothadnak. A rothadó nádrészek (csakúgy, mint a le­­bomló alga és más növényi szervezetek) szintén a fitotoxinok mennyiségét növel­hetik. Oxigénhiány A bomló szerves anyagok, mechanikai sérülések (pl. eltörik a nádszár és a be­folyó víz eltörni a gázjáratokat stb.) oxigénhiányos környezetet alakítanak ki. Miu­tán a föld alatti szervek nem jutnak elegendő oxigénhez, a növekedéshez szüksé­ges energiát a növények anaerob fermentációval állítják elő (az aerob útnál jóval kisebb hatékonysággal). Ez a folyamat a későbbi növekedéshez tartalékolt szén­hidrátok mennyiségének csökkenését okozza. A fitotoxinok jelenléte szintén sú­lyosbítja az anoxiát, hiszen a talaj-, illetve vízfelszín fölötti növényi részekben le­felé (a gyökerek és rizómák ellátására) szállított oxigén egy része a fitotoxinok oxidálására fordítódik. Az anoxia végső következménye a szártagok és rizómák - korábban említett - lezárása és pusztulása. Vízmélység és vízszint A nád számára még elviselhető legnagyobb vízmélységet számos tényező befolyásolja. Ha csökken a rizómában raktározott szénhidrát tartalékok mennyisé­ge (például a korábban említett okok miatt), egyre kisebb lesz az a víz­réteg, ame­lyen a fiatal hajtások keresztül tudnak hatolni (Cizkova-Koncalova et al. 1992). A fotoszintetikus folyamatok beindulásáig - vagyis a vízfelszín fölé emelkedésig - ugyanis heterotróf módon, a tartalékok felhasználásával fejlődnek az új hajtások. A növény a rizoszféra különböző stresszhatások miatt fokozódó oxigén igényét annál nehezebben tudja kielégíteni, minél hosszabb utat kell megtennie az oxigén­nek a víz feletti hajtásrészektől a gyökerekig. Ezeket a folyamatokat az eutrofi­­záció mértéke valamint az alzat tulajdonságai is befolyásolják: nitrogén szegény homokon a nád mélyebb vizekben is megél, mint nitrogénben gazdag üledékben (Weisner 1987, Weisner & Strand 1996). A tápanyagszint növekedése tehát szin­tén a nád visszaszorulását okozza a mélyebb vízterekből. Nemcsak a víz mennyi­sége, hanem az állandóra szabályozott vízszint is befolyásolja a nádasok növeke­dését. A mesterségesen magasan tartott vízszint (különösen tavasszal) kizárja az Természetvédelmi Közlemények 9, 2001

Next