Természetvédelmi Közlemények 9. (Magyar Biológiai Társaság, Budapest, 2001)

Engloner Attila: A nádpusztulást elősegítő antropogén hatások

Természetvédelmi Közlemények 9, pp. 51-58, 2001 A nádpusztulást elősegítő antropogén hatások Engloner Attila Szent István Egyetem MKK Növénytani és Növényélettani Tanszéke 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: engloner@fau.gau.hu Összefoglaló: Nádasaink pusztulását kiváltó okok nagy része emberi eredetű. Hazai és nem­zetközi kutatási eredmények, következtetések áttekintésével és rendszerbe foglalásával pró­bálunk képet nyújtani a különböző beavatkozások közvetlen és közvetett hatásairól. E felsoro­lásban főként az eutrofizáció, az aratás és égetés, a szabályozott vízszint, valamint a közvetlen nádpusztítás következményeit tekintjük át. Olyan egymásra is ható folyamatok, mint az alga­biomassza és a fitotoxinok felszaporodása, a fokozódó anoxia, valamint a nád szöveti felépíté­sében és növekedésében bekövetkező változások, illetve az abból fakadó mechanikai sérülé­sek közötti összefüggéseket mutatjuk be. Kulcsszavak: anoxia, aratás, égetés, eutrofizáció, fitotoxinok, Ph­ragmites australis Bevezetés A nádpusztulás szerte a világon megfigyelt, terjedő jelenség. A lehetséges ki­váltó okok felderítése már hosszabb ideje áll a nemzetközi és a hazai kutatások kö­zéppontjában (Ostendorp 1989), sőt az utóbbi években nemzetközileg összehan­golt programot, ún. EC-EUREED Projectet is létrehoztak a káros folyamatok hát­terének felderítésére (van der Putten 1997). Az egyes tudományterületek mind több részlettel szolgálnak a jelenség megértéséhez, azonban sokféle nádpusztulás van, jól elkülönülő vagy bonyolult módon összefonódó folyamatok egyaránt ve­zethetnek ugyanahhoz az eredményhez: az állományok leromlásához, pusztulásá­hoz. A kiváltó okok több-kevesebb sikerrel csoportosíthatók, egy-egy folyamatot azonban nem lehet élesen elhatárolni. Különösen igaz ez akkor, amikor az emberi tevékenység hatásait keressük, hiszen a közvetlen pusztításon kívül a közvetett ha­tások akár időben, akár térben eltolva, bonyolult áttételeken keresztül fejt(het)ik ki hatásukat. Éppen ezért nem vállalkozhatunk arra, hogy teljes képet nyújtsunk vala­mennyi antropogén hatásról, amely hozzájárul nádasaink pusztulásához. Megkísé­reljük azonban a jobban vagy kevésbé ismert hazai és nemzetközi eredményeket, illetve (az időnként ellentétes) véleményeket bemutatni. Az idézett és felhasznált munkák számszerű adatainak bemutatására terjedelmi korlátok miatt nincs mód, azok a nádasokkal foglalkozó szűkebb szakmában amúgy is ismertek, illetve az irodalmi utalások alapján megtalálhatók. Szándékaink szerint a feltárt folyamatok Természetvédelmi Közlemények 9, 2001 Magyar Biológiai Társaság, Budapest

Next