Természetvédelmi Közlemények 9. (Magyar Biológiai Társaság, Budapest, 2001)
Engloner Attila: A nádpusztulást elősegítő antropogén hatások
Természetvédelmi Közlemények 9, pp. 51-58, 2001 A nádpusztulást elősegítő antropogén hatások Engloner Attila Szent István Egyetem MKK Növénytani és Növényélettani Tanszéke 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: engloner@fau.gau.hu Összefoglaló: Nádasaink pusztulását kiváltó okok nagy része emberi eredetű. Hazai és nemzetközi kutatási eredmények, következtetések áttekintésével és rendszerbe foglalásával próbálunk képet nyújtani a különböző beavatkozások közvetlen és közvetett hatásairól. E felsorolásban főként az eutrofizáció, az aratás és égetés, a szabályozott vízszint, valamint a közvetlen nádpusztítás következményeit tekintjük át. Olyan egymásra is ható folyamatok, mint az algabiomassza és a fitotoxinok felszaporodása, a fokozódó anoxia, valamint a nád szöveti felépítésében és növekedésében bekövetkező változások, illetve az abból fakadó mechanikai sérülések közötti összefüggéseket mutatjuk be. Kulcsszavak: anoxia, aratás, égetés, eutrofizáció, fitotoxinok, Phragmites australis Bevezetés A nádpusztulás szerte a világon megfigyelt, terjedő jelenség. A lehetséges kiváltó okok felderítése már hosszabb ideje áll a nemzetközi és a hazai kutatások középpontjában (Ostendorp 1989), sőt az utóbbi években nemzetközileg összehangolt programot, ún. EC-EUREED Projectet is létrehoztak a káros folyamatok hátterének felderítésére (van der Putten 1997). Az egyes tudományterületek mind több részlettel szolgálnak a jelenség megértéséhez, azonban sokféle nádpusztulás van, jól elkülönülő vagy bonyolult módon összefonódó folyamatok egyaránt vezethetnek ugyanahhoz az eredményhez: az állományok leromlásához, pusztulásához. A kiváltó okok több-kevesebb sikerrel csoportosíthatók, egy-egy folyamatot azonban nem lehet élesen elhatárolni. Különösen igaz ez akkor, amikor az emberi tevékenység hatásait keressük, hiszen a közvetlen pusztításon kívül a közvetett hatások akár időben, akár térben eltolva, bonyolult áttételeken keresztül fejt(het)ik ki hatásukat. Éppen ezért nem vállalkozhatunk arra, hogy teljes képet nyújtsunk valamennyi antropogén hatásról, amely hozzájárul nádasaink pusztulásához. Megkíséreljük azonban a jobban vagy kevésbé ismert hazai és nemzetközi eredményeket, illetve (az időnként ellentétes) véleményeket bemutatni. Az idézett és felhasznált munkák számszerű adatainak bemutatására terjedelmi korlátok miatt nincs mód, azok a nádasokkal foglalkozó szűkebb szakmában amúgy is ismertek, illetve az irodalmi utalások alapján megtalálhatók. Szándékaink szerint a feltárt folyamatok Természetvédelmi Közlemények 9, 2001 Magyar Biológiai Társaság, Budapest