Természettudományi Közlöny 1871 (3. évfolyam, 19-28. füzet)
1871-07-01 / 26. szám
306 KRIESCH JÁNOS. elő, s ezt be is lehet bizonyítani. Vegyünk péld. két rokon állatot: a gyíkot és a békát. A gyík kevés, de elegendő nagy petét rak, melyben az embryo teljesen kifejlődhetik ; a béka petéi ellenben kisebbek, s minthogy bennök az embryo teljes kifejlődésére elegendő színanyag nincsen, kell hogy az állat korábban (mint álcra) szülessék , mert ha a béka petéjében az embryonak teljesen ki kellene fejlődnie, akkor a petének sokszor akkora szíkanyaggal kellene bírni. A béka embryonak teljes kifejlődésére t. i. az öreg béka testsúlyának egy százaléka szükséges, a béka petében azonban csak 1,60% van meg. Ha a béka testsúlyának évenként io°/0-át fordítja ivadékképzésre, s ha minden petének i°/o-ot volna kénytelen adni, akkor évenként csak 10 petét rakhatna. A meglevő körülmények közt azonban, minthogy ivadéka szabad átalakulást szenved, könnyen belátható, hogy a béka ennél több petét rakhat. Ismeretes továbbá, hogy azon hüllők és halaknak, melyek elevent szülnek, igen kevés ivadékuk van. Az álcrán — összehasonlítva a tökéletes állattal — vagy hiányzanak bizonyos szervek, vagy pedig kevésbbé vannak kifejlődve , de koránsem közönyös, hogy mely szervek hiányzanak. A rovaroknál példa szárnyak későbben fejlődnek ki, s az álczák mindig szárnytalanok ; de a szárnyak a különböző rovarokra nézve különböző jelentőségűek s innen van, hogy a sáska és a poloska álczája hasonló életmóddal bírhat, mint a tökéletes állat, de nem a pillangó álczája. A hernyó egészen más életet kénytelen élni, mint a pille, kell tehát, hogy egészen másképpen legyen szervezve. Más szájrészei, más lábai, más érzékei, más védszervei vannak, s különösen ilynemű múlékony vagy ideiglenes szervekkel bíró állatokat szokás álcráknak nevezni. Az öreg béka húsevő, tüdőkkel lélegzik, a fiatal pedig növényevős kopoltyúkkal lélegzik, kell tehát hogy a szervezetek is különbözzék. Ezeket tekintetbe véve, természetesnek fogjuk találni, hogy egy és ugyanazon állatnak nem csak egy-, hanem többféle álczája is lehet. A Medúzák csillákkal ellátott gázalagalakú fiakat szülnek ; ez növekedvén, második (polypnema) álczává lesz, s ebből csirázik aztán a valódi medúza. Az álczák múlékony élete igen különböző. Némely állat hónapokig, sőt évekig él álcza alakban, mint tökéletes állat pedig csak néhány napig, néhány óráig. Az álczaélet feltételei, természetesen, egyszerűebbek s az élet gazdasági viszonyai az álczára nézve kedvezőbbek mint a tökéletes állatra. Az embryó tömege a nősténytől jő, a hím a petét csak mozgalomra, átalakulásra indítja; a megtermékenyítés, mint említők, csak egyik föltétele a pete kifejlődésének. Hogy az ondó jelentő-