Természettudományi Közlöny 1909 (41. évfolyam, 473-496. füzet)
1909-12-15 / 496. füzet
utazás a levegőben. 839 adtak buzdításul a léghajózás és repülés megvalósítására, maguk a légi utazásra szolgáló szerkezetek is rengeteg pénzbe kerültek. Francziaországban a léghajókra ez ideig mintegy tíz milliót, repülőgépekre ugyanennyit, vagyis összesen 20 milliót költöttek. Más országok már szintén sokat áldoztak erre a czélra, maga Németország 12 millió márkát. Továbbá óriási tőkével részvénytársaságok alakultak, hogy a légi utazás eszközeinek előállítását lehetővé tegyék. De ez még csak a kezdet. Mind a léghajót, mind a repülőgépet tökéletesíteni kell s a kérdés tudományos és gyakorlati megoldásában bizonyára tekintélyes részt fog venni a léghajós-intézet, melynek megalapítására Deutsch 1 millió frankot ajánlott fel s a párizsi egyetem léghajós-tanszéke, melynek czéljaira Zaharoff 700000 franknyi alapítványt tett. Ily rohamos lépésekkel haladva s ily roppant eszközökkel sikerül majd a levegő teljes meghódítása s az ember ura lesz a légkörnek, mint a hogyan ura már a földnek és a vizeknek. Bizonyára az emberi haladás minden diadala szép , de úgy hiszem, hogy a legmegkapóbb az, amiről éppen számot adtunk: az a diadal, hogy az ember felszabadul végre a röghöz kötöttség szolgaságától s szabadon száll a légkör végtelenségébe. Berger Alfonz: Megemlékezés Gothard Jenőről. Gothard Jenő 1857. május 31-ikén született Herényben. Érdeklődését a természettudományok iránt úgy látszik nagyapjától, Gothard Ferencztől örökölte, ki az 1780-tól 1830-ig terjedő időközben sokat foglalkozott egyrészt botanikával, másrészt fizikai kísérletekkel; az ódon formájú hengeres elektromozó gép, mely még most is megvan a herényi gyűjteményben, érdekes tanújele azoknak az időknek. Jenő apja , Gothard István sokat beszélt legidősebb fiának ezekről a régi kísérletekről s korán fölkeltette érdeklődését a fizika iránt, úgy hogy Jenőnek már gimnazista korában volt kis laboratóriuma, melyben gőzgépmintákkal és elektromotorokkal nagy kedvvel kísérletezett. Középiskolai tanulmányait a szombathelyi gimnáziumban 1875-ben elvégezvén, a bécsi politechnikumon a gépészmérnöki szakosztályba iratkozott be. Ott 4 év alatt kitűnő sikerrel végezte el az előírt tanfolyamot s azalatt különösen Herr előadásait a geodéziából és Tinter előadásait a csillagászatból hallgatta nagy szorgalommal. Már akkor sokat foglalkozott gyakorlati mechanikával is, minek későbbi kutatásainál oly nagy hasznát vette. Bécsből távozva, hosszabb külföldi tanulmányutat tett és azzal a