Természettudományi Közlöny 1910 (42. évfolyam, 497-520. füzet)
1910-07-01 / 509. füzet
526 wodetzky József A Mars állítólagos „csatornái". Már a szabad szemmel való egyszerű megfigyelés is elárulja, hogy a mi Holdunk felülete nem teljesen egyforma színű. Hasonló színbeli különbségeket a tőlünk sokkal távolabb levő bolygók felületén csak a távcsővel való megfigyelés árul el. Mennél közelebb van hozzánk valamely égitest és mennél hatalmasabb távcsővel vizsgáljuk, annál több részletet fogunk észrevehetni, föltéve, hogy a Földünket körülvevő légkör tiszta és nyugodt. A Földhöz legközelebb levő bolygók a Vénus és a Mars. A Földhöz hasonlóan ezek is ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül , de míg a Vénus pályája egészen a Föld pályáján belül fekszik, addig a Mars pályája a Földét körülfogja, mert messzebb van a Naptól, mint a Föld. Ez a két bolygó, melyeknek ragyogása némelykor meszsze felülmúlja az összes többi csillagokét, jó távcsövön át szemlélve nem látszik teljesen egyszínűnek. A Vénuson is meg a Marson is bizonyos „foltok" láthatók. Ezek a foltok a Vénuson sokkal nehezebben figyelhetők meg, mint a Marson, bár a Vénus időnként sokkal közelebb jön a Földhöz, mint a Mars. Azonkívül a Vénus foltjai folytonosan változtatják alakjukat, míg a Mars foltjai meglehetősen állandók. A Mars foltjai különösen azóta érdeklik a közönséget, mióta Schiapare 116., a milánói csillagvizsgáló igazgatója, világgá röpítette azt a hírt, hogy ő a Mars felületén nemcsak foltokat tudott megállapítani, hanem „csatornákat" is fedezett föl, sőt mi több, a csatornáknak egész hálózatát, rendszerét, melyek geometriai szabályszerűséggel a Mars egész felületét mintegy behálózzák ; a legkülönösebb pedig az, hogy ezen csatornák közül némelyek hirtelen megkettőződnek és később ismét egyszerű alakot öltenek. A Föld útját a Nap körül 36574 nap alatt teszi meg, a Mars pedig 687 nap alatt. Tegyük fel, hogy egy adott időpillanatban a Nap, a Föld és a Mars egy egyenesben vannak, úgy hogy a Föld éppen a Nap és a Mars között foglal helyet. A Mars természetesen ilyenkor van legközelebb a Földhöz ; a csillagászat nyelvén úgy szokták mondani, hogy a Mars oppozícióban van, vagyis éppen ellentett irányban van a Nappal a Földhöz képest. Ebből a helyzetből kiindulva, a Föld is meg a Mars is, mindegyik a maga pályáján halad a Nap körül ugyanazon értelemben. (Ha arccal a Nap felé fordulunk, a Föld jobb karunk irányában halad pályáján , épp úgy a Mars is.) De míg a Föld másodperczenként kb. 30 km-nyi utat tesz meg, addig a Mars csak 24 km-t tesz meg az ő sokkal hosszabb pályáján. Mikor tehát a Föld 36574 nap múlva visszaérkezett arra a helyre, amelyen az előbbi oppozíczió végbement, a Mars még nem ért oda, mert pályájának csak felénél valamivel jutott tovább ; még 32274 napra volna szüksége, hogy a Mars is az előbbi oppozíczió helyére érjen. Hogy a Föld most utolérje a Marsot, újból 32274 nap kellene. De a Föld csak 36574 nap alatt tehet meg egy teljes keringést , a hiányzó 43 nap alatt pedig a Mars valamivel túlmegy a régi oppozíció helyén, de ezt a rövid utat a Föld újabb 48 nap alatt teszi meg, úgy hogy 2 év és 48 nap múlva újra