Természet Világa, 1994 (125. évfolyam, 1-12. szám)
Pótfüzetek
JUBILEUMI PÓTFÜZET egy része bizonyos romantikus vonással nyeri meg az elméket, legtöbbjük pedig azzal, hogy igen egyszerű, könnyen megérthető magyarázattal látszik megfejteni a tüneményeket. A XVIII. század nagyhírű hollandus orvosának, Boerhavenak egy sokat idézett mondása: simplex sigillum veri, az egyszerűség ismertető jele az igazságnak. Talán még soha tévesebb állítás nem lett szállóigévé. A legtöbb dolog, ha alaposan vesszük szemügyre, nem is olyan egyszerű, minél mélyebbre hatolunk be a velejébe, annál több vonatkozása bontakozik ki előttünk, s ha ezeket sorjában felismertük, jutunk közel a dolog valódi megértéséhez. Ehhez képest a magyarázat sem lesz olyan egyszerű, s már a megértése is alaposabb bemélyedést, a kérdéssel való bővebb foglalkozást igényel, s ezért van az igazságnak gyakran nehéz helyzete a helytelen, de inkább a közönség szája íze szerint való, egyszerűbb felfogással szemben.” Dalmady Zoltán jelentős örökséget hagyott ránk. Kötelességünk jól sáfárkodni vele. Iji JEGYZETEK A Dalmady-dolgozat 555. oldalán említett munka adatai a következők: Bartucz Lajos: Hol volt a „kutyafejű király" birodalma? Természettudományi Közlöny 60. 436-443 (1928) A hivatkozott rész a 439-440. oldalakon olvasható. A természettudományi mendemonda definiálása nehezebb, mint a történelmié, mert a történelmiben csak a voltaképen a hazugság és a mendemonda közti különbséget kell kiemelni, a természettudományiban pedig a mendemonda és babona közti határ megvonása is fontos. Nézzük, miben térnek el e szomszédos fogalmak egymástól. A hazugság olyan, hogy tudtával vagyunk állításunk tévességének, és bizonyos rosszakaratú szándék is fűződik hozzá. A mendemonda voltaképen szintén ellenkezik a valóval, de mégis különbözik a hazugságtól, mert itt igaznak hisszük a valótlan dolgot és mint ilyet állítjuk, azonkívül soha sincs hozzá rossz szándék fűzve. Ezekkel ellentétben a babona olyan dolgokat helyez természeti tárgyakkal vagy jelenségekkel kapcsolatba, melyek voltaképpen egyáltalán nincsenek kapcsolatban. Néha vallási nézetek is belejátszanak. Legjobban fogja különben a példa illusztrálni az eltéréseket. Ha azt mondom, hogy láttam, mikor a kígyó tojást evett, hazudom, mert hisz tudatával vagyok állításom valótlanságának. Ha az a határozott véleményem, és azt vallom, hogy a kígyó úgy eszi a tojást, hogy kétszer rácsavarodik és felső gyűrűjét összehúzva leszeli a tojás felső felét és így kényelmesen kiissza, mendemondát mondottam. Az a vélemény végre, hogy mikor valaki kígyót lát, amint tojást eszik, kívánnia kell hamar valamit, és az be fog teljesülni: babona. A természettudományi mendemonda keletkezésének többféle módja van, de pontosabban vizsgálva a dolgot, valamennyi eredését visszavihetjük: hibás okoskodásra, helyes állítás félremagyarázására, hazugság elhivésére, erőltetett magyarázatadásra, a fantáziára. Legelterjedtebb a hibás okoskodásból származó mendemonda és alapja az elégtelen pontosságú megfigyelés; az ok és okozat fölcserélése; az össze nem tartozó dolgok ok és okozati egybekapcsolása, anélkül, hogy a babona határáig jutna bizonyos tehetségek, tulajdonságok túlhajtása, de mégis bizonyos észszerűséggel, úgy hogy nem lehet babonának nevezni. Érdekes és vizsgálandó az is, hogy körülbelül mely korig vihető vissza a mendemonda; de ezt főleg azokról, melyek a nép száján élnek, igen bajos kideríteni, mivel talán sohasem foglaltattak írásba. Sok Aristotelesig, Pliniusig vihető vissza; mások Gessner, Albertus Magnus, Theophrastus tollából kerültek ki. A természettudományok ágai közül az állattan, növénytan, az orvostudomány, sőt a fizika is bővelkedik mendemondákban. * Foglalkozzunk először az állattan mendemondáival, melyek úgyszólván mind érdekesek, legtöbbjök igen elterjedt, úgy hogy még művelt laikusok is gyakran emlegetik. Természettudományi IROZSONY A denevért, e megbecsülhetetlenül hasznos állatot két mendemonda is üldözi. Az egyik szerint a denevér megdézsmálja a kéménybe füstölni tett szalonnát. Ez állítás tévességét több oldalról is bizonyíthatjuk. Tudjuk mindenekelőtt, hogy a mi denevéreink kizárólag rovarokkal táplálkoznak, és azt is, hogy közvetlen megfigyelés sohasem igazolta e vádat. Martin vizsgálat tárgyává tette a dolgot és arra a tapasztalatra jutott, hogy füstölt szalonnához semmiféle denevér nem nyúl." Persze tapasztalták, hogy a denevér szeret a padláson, a kémény környékén, talán a kéményben is aludni, esetleg a szalonna mellett húzza meg magát s így természetes, hogy őt vádolták az egerek, patkányok, bogarak okozta kárért. Keletkezésének oka a hibás okoskodás, illetőleg az elégtelen pontosságú megfigyelés. A másik mendemonda, mely a denevért üldözi, az, hogy a denevér az ember hajába kapaszkodik. Ki ne hallott volna rémült sikongást, ha egy ártatlan denevér véletlenül a szobába jutott. A nők ijedten kapnak kendőt a fejekre, hogy ez a rettenetes állat a „hajukba ne kapaszkodjék". Bizonyára nagyon régi e mendemonda is, melynek keletkezési módja valószínűleg hibás okoskodás, képzelődés. Vérfagyasztó mendemondák járnak szájról szájra a vámpírról. Mesélik, hogy az alvó ember lába hüvelykére száll és alig látható seben át kiszívja áldozata minden vérét. Még a legerősebb csizmát Természet Világa 1994. március DALMADY ZOLTÁN Mendemondák a természettudományok köréből TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY XXX. KÖTET 1898. OKTÓBER 350. FÜZET 6