Természet Világa, 1996 (127. évfolyam, 1-12. szám)
1996-10-01 / 10. szám
HÍREK • ESEMÉNYEK • ÉRDEKESSÉGEK szövetfaktoraik következtében alig van reményük arra, hogy számukra megfelelő emberi szívet találjanak. (Nature Medicine - Bild der Wissenschaft, 1996. 2. szám) MAFFIÁS KAKUKKOK Már önmagában az is elég nagy szemtelenség, ha egy madár a másik fészkébe rakja tojását, hogy mentesüljön utódai felnevelésének gondjától és mégis törődjön gondozásukkal. Andreas Pape Möller, a Koppenhágai Egyetem viselkedésbiológusa andalúziai tanulmányai során megállapította, hogy a szajkókakukk tökéletesítette az élősködésnek ezt a formáját. A madár durva maffiás módszerekkel kényszeríti a szarkákat: ha a szarka vonakodik, fiókái elpusztításával bünteti. Röviddel a szarkafészekbe való elhelyezés után Möller eltávolította a kakukktojást. A néhány perc múlva visszaérkező nőstény kakukk erre elpusztította az egész fészekaljat. A nőstény kakukkok nyilván rendszeresen ellenőrzik az olyan szarkafészkeket, amelyekben tojást raktak és bosszút állnak, ha a szarkák nem fogadják el a lelencet. 26 olyan fészek közül, amelyekből Möller kilopta a kakukktojást, a kakukk 19 esetben elpusztította a szarka tojásait, vagy fiókáit halálra vagdosta a csőrével. 28 további fészekben, ahol a rákényszerített fogadott „gyermek” felnőtt, a szarkafiókák mindössze három esetben szenvedtek károsodást, de más okból. Ha a szarkák azt akarják, hogy fiókáik felnőjenek, alkalmazkodniuk kell a kakukk diktátumához. Andalúzia vizsgált területein ez a terrorgépezet kitűnően működik: a kakukk a szajkófészkek 60%át tiszteli meg tojásával és a nevelőszülők mindössze 5%-ának van bátorsága ahhoz, hogy kivesse a fészekből a rákényszerített kosztost. Andalúzia olyan vidékén viszont, ahol a kakukkok már hosszabb ideje gyötrik a szarkákat, sokkal több befogadó szabadul meg az idegen tojástól. Valószínű - mondja Möller -, hogy a terror nem képes tartósan elnyomni a parazitaellenes viselkedésmódot. (Geo, 1996. 5. sz.) NAGY SÁNDOR LÁTÁSHIBÁJA A macedón hódító sok szobrán állát enyhén megemeli és fejét kissé oldalt hajtja. Mint az Athéni Egyetem tudósai most rájöttek, ez nem feltétlenül arroganciára utal, hanem talán a „Torticollis ocularis” betegségben szenvedett. Ennél a szembetegségnél, amelynek oka gyakran egyik szemizom bénulása, a betegek ferdén tartják a fejüket, hogy elkerüljék a kettős kép keletkezését. Nagy Sándor valószínűleg számos csatája egyikében szerezte ezt a baját, ugyanis életrajzírói szerint egyik sebesülése után átmenetleg elvesztette a látását. (Bild der Wissenschaft, 1996. 5. sz.) IVÓVIZET MINDENKINEK Az ivóvizek fertőzöttsége következtében a fejlődő országokban óránként 400 gyermek esik áldozatul a tífusznak, a kolerának vagy a vérhasnak. Sokszor megpróbálják ugyan a vizet forralással vagy klórozással csíramentesíteni, azonban a forralás rengeteg tűzifát emészt fel, holott ebből világszerte kevés van, a klórozás pedig gyakran azon bukik meg, hogy egyszerűen hiányzik a szükséges klór. Ez eredményezte azt, hogy például 1994 júniusában az indiai Bihar szövetségi államban a kolerának 2200 halálos áldozata volt. Ebben a kétségbeejtő helyzetben segíthet az a vízelőkészítő berendezés, amelyet egy csoport fejlesztett ki Ashok Gadgil fizikus vezetésével. A készülék ibolyántúli sugarakkal pusztítja el a kórokozókat, tehát olyan módszerrel, amilyet Európában már használnak erre a célra. Az új berendezés olyan alakú, mint egy mikrosütő, tömege hét kilogramm és szabványos alkatrészekből gyártható. Miközben átfolyik rajta a víz, a belsejében elhelyezett UV-lámpa fénye elroncsolja a kórokozók öröklési anyagát és ezzel leállítja fejlődésüket, így a kórokozók 99%-át el lehet pusztítani, köztük az annyira fontos kolerabaktériumokat is. A minikészüléken való áthaladás után még az erősen szennyezett víz is megfelel a WHO által ajánlott minőségi normáknak. A készüléket a fejlődő országok maguk is képesek gyártani és karbantartani. Körülbelül 500 márkába kerül és napi tizenkét órás működés mellett percenként 15 liter tiszta ivóvizet képes szolgáltatni. Ez elegendő mintegy ezer ember napi tíz liter ivóvízzel való ellátásához. A készülék fogyasztása 40 watt, akkora, mint egy kisebb izzólámpáé, míg ugyanekkora mennyiségű víz felforralásához 20 000- szer akkora energiára volna szükség. A készüléket jelenleg indiai falvakban próbálják ki. (Geo, 1996. 7. sz.) A PUSZTÍTÓ SZABADGYÖKÖK Az oxidációs folyamatok során szabadgyökök keletkezhetnek az élő szervezetekben. Ezek párosítatlan spinű elektront tartalmazó, nagyon reakcióképes csoportok. A szervezetben legnagyobb mennyiségben szuperoxid keletkezik, melynél a párosítatlan spinű elektron egy oxigénmolekulához kötődik. A szuperoxid enzimatikusan hidrogén-peroxiddá alakulhat. Vasionok hatására hidroxilgyökök keletkezhetnek. A szervezetben nitrogén-oxid szabadgyök is létrejöhet. A szuperoxid és a nitrogén-oxid gyök reakciójakor peroxinitrit jön létre. A fenti szabadgyökök láncreakciót indíthatnak el a szervezetben proteinek, lipidek, nukleinsavak részvételével és jelentős pusztítást, károsodást okozhatnak. A szuperoxid dizmutáz enzim a szuperoxidot hidrogén-peroxiddá alakítja. A kataláz enzim pedig a hidrogén-peroxidot hasítja. A glutationnak, glutationperoxidáznak is fontos szerepe van. A vas- és rézionok a szabadgyökös folyamatokat katalizálhatják. Szállító- és raktározófehérjék igyekeznek megakadályozni a fémionok szabad előfordulását. Intracelluláris javító enzimek bontják le a szabadgyökök által károsított fehérjéket, oxidált zsírsavakat és kijavítják a sérült DNS-szakaszokat. A glutation, a húgysav, a tokoferol, a C-vitamin nem katalitikus, hanem direkt módon reagál a szabadgyökökkel. Mivel az endogén védekezőrendszer nem tökéletes, a táplálékkal felvett antioxidánsok segíthetnek a szabadgyökök okozta károsodás csökkentésében. A szabadgyökök káros szerepét igazolták Parkinson-kórban, Alzheimerkórban, sclerosis multiplexben, amiotrofás laterális sclerosisban, spasticus paraplagiában. A gyulladásos folyamatoknál a szervezet védekezőrendszere reaktív oxidáló hatású vegyületeket termel. Krónikus esetben az oxidativ károsodás mértéke meghaladhatja a védőrendszer által kezelhető szintet és oxidativ stressz lép fel. Az oxidativ hipotézis szerint a kis sűrűségű lipoprotein (LDL) oxidatív elváltozása fontos szerepet játszik az érelmeszesedés kialakulásában. A szabadgyökök elősegíthetik a tumorok kialakulását elsősorban gyenge antioxidációs rendszer esetén. Károsíthatják a DNS-t, a citoplazmatikus és sejtmagbeli átviteli utakat, valamint a stresszproteinek és a gének aktivitását megváltoztatják. Számos antioxidatív tulajdonságú gyógyszer ismert. Pl. flavonoidok, több gyulladásgátló, H2-antagonista, bétablokkoló, kalciumantagonista stb. Az in vitro és in vivo eredmények sokszor ellentmondásosak. Az igazsághoz tartozik, hogy még az sem eldöntött, hogy a szabadgyökök a betegségek okaiként vagy következményeként keletkeznek, ám a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek megelőzésére rendelkezésre állnak megbízható adatok. (Gyógyszerészet, 1995. december) Természettudományi Közlöny 127. évf. 10. füzet