Textilmunkás, 1970 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ktv. Évfolyam, 7. szám 1970. JÚLIUS Ara: 50 FILLÉR t mnnipyi Dölgőzük szmzmnmísiik upji Érdemes a kispesti módszerekre figyelni! A ..vándormadaraknak“ fel is át, le is át ♦ Tíz villanyszerelő zsarolása és a válasz * Állandó éjszakai műszak: önkéntes jelentkezés alapján A Pamutnyomóipari Vállalat Kispesti Textilgyárának mód­szere: a munkahelyüket állan­dóan cserélgető „vándormada­­rak”-at a gyár felvételi irodá­ja eltanácsolja.­­ Egy három évvel ezelőtti osztályvezetői értekezleten született a döntés, akinek a munkakönyvében háromnál több a bejegyzés, az csak kivé­teles esetben vehető fel — tá­jékoztat Józsa József, a Kis­­text terv- és üzemgazdasági osztályának vezetője. — Ezt a nem is olyan friss intézke­désünket sokan meghökkenve fogadják. A jelentkezőknek legalább a felét a felvételi iro­da eltanácsolja. Igyekszünk megkímélni magunkat a feles­leges próbálkozásoktól, mert akinek sok a bejegyzése, úgy­sem ereszt gyökeret... ." A terv- és üzemgazdasági osztály rendszeresen ellenőrzi az osztályvezetői értekezlet ha­tározatának végrehajtását. Legutóbb, az elmúlt év no­vemberében elemezték 1989 első tíz hónapjának tapaszta­latait. Kilencvenkét felvételt választottak ki szúrópróba szerűen. — A kilencvenkét belépő között 17-en voltak olyanok, akik négyszer, 10-en ötször, 9- en pedig hatnál többször vál­toztattak munkahelyet — is­merteti a vizsgálat néhány adatát Józsa József. ..— úgy tűnik, a kelleténél ta­lán többször tesznek kivé­telt ... — A kényszer jócskán aka­dályozza a szándék teljes va­lóra váltását.­ ­ Kádas Ferenc igazgató ha-­­ sonlóképpen indokol:­­ — Az elhatározott intézke-­­ dés akkor lenne igazán hatá- E sós, ha másutt is így tennének,­­ mint ahogyan mi. A Pamut- § nyomóipari Vállalat budapesti­­ és szegedi gyárai közül most | már nálunk a legkisebb a | munkaerő mozgás, s legkeve- | tebb a gépállás. Lehetetlen- | ség kiszámítani, hogy mi lett § volna akkor, ha a felvételinél­­ nem emeljük a mércét.­­ 1 A Kispesti Textilgyárban­­ egyébként nem csupán admi- E nisztratív módszerekkel pró- E bálják mérsékelni a munka-­­­erő-vándorlást. Túl azon, hogy­­ a nyereségrészesedés elosz- E tásakor — a kollektív szerző-­­­zlésben rögzítettek szerint —­­ az átlagosnál jobban megbe-­­ csülik a törzsgárda tagjait, | egyéb intézkedésekkel is igye- | keznek a gyárhoz kötni a leg- | jobbakat. § — Az elmúlt évben a része- e sedési alap több mint tíz szá- | zalékát, körülbelül 300 ezer | forintot adtunk a legjobbak­­ jutalmazására — mondja az | igazgató. — A sorszámmal el- | látott bonokat a gyáregység- | vezetők adják át év közben az­­ arra érdemeseknek, beváltá-­­ sukra a nyereségrészesedéskor | kerül sor. Volt olyan dolgozó,­­ aki jó munkája jutalmául —­­ a nyereségrészesedésen kívül — ezer forint jutalmat kapott. Az élet persze néha bonyo­dalmakat is produkál. Nemré­giben például a villanyszere­lő műhelyből tízen mondtak fel, mert megsértődtek, hogy nem kaptak béremelést. Az igazga­tó válasza egyértelmű: — Nem tartottuk őket visz­­sza: a központi forrásból ka­pott három százalékos bérfej­lesztési lehetőséget kizárásos alapon hajtottuk végre. Meg­vizsgáltuk, hogy az egyes te­rületek terhelése, munkakö­rülménye miként viszonyult a kereseti lehetőségekhez. Úgy döntöttünk például, hogy az általános üzemben — ahová a villanyszerelők is tartoznak — a bádogosoknak, csőszerelők­nek, ácsoknak és a kőműve­seknek kell béremelést adni. Az ezt követő zsarolási színe­zetű követelődzést nem teljesí­tettük ... — Hogyan pótolják a hiány­zókat? — A műhely kollektívája vállalta, hogy segít áthidalni­ a nehézségeket. Gyárunk belső bérmechanizmusa szerint a megtakarított létszám bértö­megének 25 százaléka felhasz­nálható, ha a kollektíva csök­kent létszámmal is ellátja a feladatot. A villanyszerelő műhely vezetője szerződést kö­tött a munk­aügyi osztállyal: vállalta, hogy öttel kevesebb létszámmal hibátlanul ellátják a tennivalókat, s ezért cserébe a műhely havi 2750 forintot kap, melyet a legjobb dolgo­zók alapbérének emelésére, esetenkénti premizálására használhatnak fel.­­ Az asszonyok nem szívesen dolgoznak éjszaka. Különösen az egyedülálló kismamák és a sokgyermekes családanyáknak okoz gondot a három műszak Emiatt sokan elpártolnak a szakmából. Kádas Ferenc igaz­gató ennek a gondnak az eny­hítésére is tud egy most kia­lakulóban levő módszert em­líteni: — Nemrégiben megkérdez­tük dolgozóinktól: ki vállalja az állandó éjszakai munkát? A nagyobb kereset és a család jobb ellátása érdekében a szá­mítottnál többen: a szövödé­ből 36-an, a fonodából 25-en jelentkeztek. Így június elsejé­től kísérletképpen megszervez­tük az állandó éjszakázok par­tiját. Háromhónapos szerző­dést kötöttünk a jelentkezők­kel, hogy utána a konkrét ta­pasztalatok alapján dönthes­­sünk: jó lesz-e ez a módszer? Ily módon próbálunk segíteni az éjszakázástól irtózó gyer­mekes anyákon, ugyanakkor csökkentjük az éjszakai gépál­lásokat is.­­ A munkaerőhiány, a normá­lisnál nagyobb vándorlás or­szágos gond. A Kispesti Tex­tilgyár kezdeményezéseire ép­pen ezért érdemes felfigyelni! M. K. Első alkalommal: Fiatal szövők vetélkedője Országos verseny a Győri Richardsban Néhány év óta egyre több iparág fiatal szakmunkásai ré­szére rendeztek vetélkedőket, nemegyszer a tv­, a rádió nagy nyilvánossága előtt. Mi textilesek nem kis nosztalgiával vettük tudomásul az újabb szakmák vetélkedőit. Felmerült bennünk az a kérdés, vajon a mi iparágunkban miért nincs gazdája a hasonló szakmai vetélkedők rendezésének? Hiszen a textilipari munkások 35 százaléka fiatal szakmunkás. S ez az arány évről évre nő az egy- és kétéves szakmunkásképző iskolát eredmé­nyesen elvégző fiatalok számával. Hiszen ez a győri szövőverseny megmutatta a tovább vezess­­ő utat mások számára is. E vetélkedő rendezői és fiatal részt­­vevői bebizonyították: el lehet hárítani az útból minden aka­dályt annak érdekében, hogy a textiliparban is meghonosodjon a fiatal szakmunkások vetélkedője. S ezért dicséret illeti meg őket. Kovács Jenő Nos, amit régóta vártunk, megtörtént. A gyapjúiparág­hoz tartozó vállalatok vezetői­nek közös elhatározása alap­ján május 16-án Győrött­­, a Richards Finomposztó Válla­lat KISZ bizottságának szer­vezésével — egész napon át tartó vetélkedőben vett részt hét vállalat 28 fiatal szövő szakmunkása. A jó szereplés érdekében több heti komoly előkészület és selejtező előzte meg az iz­galmas vetélkedőt így a ver­seny napján a jó elméleti fel­­készültség mellett olyan gya­korlati szaktudásról tettek tanúbizonyságot, amely mél­tán váltott ki elismerést a zsűriből és a szakemberekből. A jó felkészülést bizonyí­totta az is, hogy a helyezése­ket elért versenyzők között alig volt néhány pontnyi kü­lönbség. A zsűri értékelése alapján a következő helyezések szület­tek: csapatban első lett a Ri­chards, második a Magyar Gyapjúfonó, harmadik a Ma­gyar Posztó. Az egyéni helye­zések közül az első-, a máso­dik­ és a negyedik helyezést a Richards, a harmadik helyet pedig a Magyar Gyapjúfonó versenyzője szerezte meg. Természetesen a megérde­melt jutalom sem maradt el Az egyéni és csapathelyezések díjazására 21 ezer forintot ítélt oda a zsűri. Ezenkívül több különdíj kiosztására is sor került, amelyek között a KISZ KB kéthetes külföldi útja, a Textilszakszervezet 3x1000 forintos díja, és a ver­seny lebonyolítását vállaló vállalat vezérigazgatójának különdíja 2x3 méteres ruha­anyag volt. Az első vetélkedő tehát vé­­­get ért, az izgalmak lecsilla­podtak. A kommentátornak nem maradt más hátra, mint-­ hogy néhány szót szóljon a tapasztalatokról. S ez a követ­kező: a vetélkedőt szerénység és családiasság jellemezte a nagy nyilvánosság biztosítása nélkül. Ez utóbbi késztet arra, hogy hangot adjak a kezde-­ ményezésnek, amely kiinduló­pontja lehet és kell is hogy legyen további hasonló szak-­ mai vetélkedőknek a többi iparágban is. Kiváló minőségű, olcsó szövet Állja a szavát a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár A Hazai Fésűsfonó- és Szö­vőgyár képviselői is részt vet­­tek azon a tanácskozáson, ahol a textil-, ruhaipari és kereske­delmi vállalatok vezetői tár­gyaltak az olcsóbb termékek gyártásának forgalmazásának fejlesztési lehetőségeiről, vala­mint a lakosság áruellátásá­nak javításáról. Boda Andrást, a vállalat kereskedelmi főosz­tályvezetőjét kérdeztük, mit tesznek a tanácskozáson el­­határozottak megvalósításáért.­­ A választékbővítést ille­tően évek óta jól kialakult gyakorlatot folytatunk a keres­kedelemmel együttműködve — mondta. — Belföldi gyártási volumenünknek csak a felét készítjük megrendelési előírá­sok szerint. A többit automa­tikusan „vegyes terliszter” el­nevezéssel választékbővítés­ként kapja a kereskedelem. Tőkés viszonylatban ugyanis kicsik a gyártási feltételeink — színenként 300—500 métert rendelnek. Számunkra gazda­ságos, ha ennek a mennyiség­nek két vagy háromszorosát gyártjuk. A többletet közvet­­lenül a belkereskedelem kapja. — Ezek a szövetek kiváló minőségűek, de korántsem jelentenek olcsóbb választékot. Ebben tudnak-e segíteni? — Olcsóbb gyártmányt pil­lanatnyilag csak úgy készíthet­nénk, ha visszatérnénk az olyan gyártmányainkra, mint a Nyír, a Szaturnusz, meg az Aratás — felelte a főosztály­­vezető. — Ez részünkről hely­telen lépés lenne, mert ezek korszerűtlen, gyűrődő gyárt­mányok lennének. A vásárlók nemcsak olcsó, hanem minősé­gileg is kifogástalan árut vár­nak tőlünk... — Lesz ilyen a közeljövő­ben? — Már van is. Tiszta szin­tetikus anyagból mosható és gyűrhetetlen női ruhaszövettel kísérletezünk, amelynek méte­renkénti ára duplaszéles mé­retben 120—130 forint körül lesz. A kísérleti gyártás első eredményét, háromezer métert már le is szállítottunk a Deb­receni Ruhagyárnak. Tudunk arról, hogy az ebből készült ruhákat valósággal elkapkod­ták a vásárlók... Az új, olcsó és egyben kiváló minőségű szöveteink tömeggyártását azonban csak jövőre ígérhet­jük. — A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár addig nem tud se­gíteni a hazai áruellátás javí­tásán? — Erről szó sincs. Már az első félévben tettünk intézke­déseket hogy gyártmányaink­ból a tervezettnél többet kap­jon a belkereskedelem, növel­tük a hazai árualapot. Több külföldi vásárlónkkal egyetér­tésben számos exporttételt ké­sőbbi szállításra tettünk át, így 60 ezer négyzetméterrel több szövetet adhattunk a ha­zai vásárlóknak, akik nagyon keresik gyártmányainkat. Dol­gozóink vállalták, hogy terven felül 100 ezer négyzetméterrel több szövetet adunk az idén a belkereskedelemnek. Dolgo­zóink áprilisban meg is kezd­ték a „százezeres” felajánlás teljesítését. L. 3. (Döbrentey Ildikó grafikája.) A TEXTILIPARI DOLGOZÓK IS SEGÍTENEK Tudósításaink a 3. oldalon... á­rvíz

Next