Textilmunkás, 1970 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ktv. Évfolyam, 7. szám 1970. JÚLIUS Ara: 50 FILLÉR t mnnipyi Dölgőzük szmzmnmísiik upji Érdemes a kispesti módszerekre figyelni! A ..vándormadaraknak“ fel is át, le is át ♦ Tíz villanyszerelő zsarolása és a válasz * Állandó éjszakai műszak: önkéntes jelentkezés alapján A Pamutnyomóipari Vállalat Kispesti Textilgyárának módszere: a munkahelyüket állandóan cserélgető „vándormadarak”-at a gyár felvételi irodája eltanácsolja. Egy három évvel ezelőtti osztályvezetői értekezleten született a döntés, akinek a munkakönyvében háromnál több a bejegyzés, az csak kivételes esetben vehető fel — tájékoztat Józsa József, a Kistext terv- és üzemgazdasági osztályának vezetője. — Ezt a nem is olyan friss intézkedésünket sokan meghökkenve fogadják. A jelentkezőknek legalább a felét a felvételi iroda eltanácsolja. Igyekszünk megkímélni magunkat a felesleges próbálkozásoktól, mert akinek sok a bejegyzése, úgysem ereszt gyökeret... ." A terv- és üzemgazdasági osztály rendszeresen ellenőrzi az osztályvezetői értekezlet határozatának végrehajtását. Legutóbb, az elmúlt év novemberében elemezték 1989 első tíz hónapjának tapasztalatait. Kilencvenkét felvételt választottak ki szúrópróba szerűen. — A kilencvenkét belépő között 17-en voltak olyanok, akik négyszer, 10-en ötször, 9- en pedig hatnál többször változtattak munkahelyet — ismerteti a vizsgálat néhány adatát Józsa József. ..— úgy tűnik, a kelleténél talán többször tesznek kivételt ... — A kényszer jócskán akadályozza a szándék teljes valóra váltását. Kádas Ferenc igazgató ha- sonlóképpen indokol: — Az elhatározott intézke- dés akkor lenne igazán hatá- E sós, ha másutt is így tennének, mint ahogyan mi. A Pamut- § nyomóipari Vállalat budapesti és szegedi gyárai közül most | már nálunk a legkisebb a | munkaerő mozgás, s legkeve- | tebb a gépállás. Lehetetlen- | ség kiszámítani, hogy mi lett § volna akkor, ha a felvételinél nem emeljük a mércét. 1 A Kispesti Textilgyárban egyébként nem csupán admi- E nisztratív módszerekkel pró- E bálják mérsékelni a munka-erő-vándorlást. Túl azon, hogy a nyereségrészesedés elosz- E tásakor — a kollektív szerző-zlésben rögzítettek szerint — az átlagosnál jobban megbe- csülik a törzsgárda tagjait, | egyéb intézkedésekkel is igye- | keznek a gyárhoz kötni a leg- | jobbakat. § — Az elmúlt évben a része- e sedési alap több mint tíz szá- | zalékát, körülbelül 300 ezer | forintot adtunk a legjobbak jutalmazására — mondja az | igazgató. — A sorszámmal el- | látott bonokat a gyáregység- | vezetők adják át év közben az arra érdemeseknek, beváltá- sukra a nyereségrészesedéskor | kerül sor. Volt olyan dolgozó, aki jó munkája jutalmául — a nyereségrészesedésen kívül — ezer forint jutalmat kapott. Az élet persze néha bonyodalmakat is produkál. Nemrégiben például a villanyszerelő műhelyből tízen mondtak fel, mert megsértődtek, hogy nem kaptak béremelést. Az igazgató válasza egyértelmű: — Nem tartottuk őket viszsza: a központi forrásból kapott három százalékos bérfejlesztési lehetőséget kizárásos alapon hajtottuk végre. Megvizsgáltuk, hogy az egyes területek terhelése, munkakörülménye miként viszonyult a kereseti lehetőségekhez. Úgy döntöttünk például, hogy az általános üzemben — ahová a villanyszerelők is tartoznak — a bádogosoknak, csőszerelőknek, ácsoknak és a kőműveseknek kell béremelést adni. Az ezt követő zsarolási színezetű követelődzést nem teljesítettük ... — Hogyan pótolják a hiányzókat? — A műhely kollektívája vállalta, hogy segít áthidalni a nehézségeket. Gyárunk belső bérmechanizmusa szerint a megtakarított létszám bértömegének 25 százaléka felhasználható, ha a kollektíva csökkent létszámmal is ellátja a feladatot. A villanyszerelő műhely vezetője szerződést kötött a munkaügyi osztállyal: vállalta, hogy öttel kevesebb létszámmal hibátlanul ellátják a tennivalókat, s ezért cserébe a műhely havi 2750 forintot kap, melyet a legjobb dolgozók alapbérének emelésére, esetenkénti premizálására használhatnak fel. Az asszonyok nem szívesen dolgoznak éjszaka. Különösen az egyedülálló kismamák és a sokgyermekes családanyáknak okoz gondot a három műszak Emiatt sokan elpártolnak a szakmából. Kádas Ferenc igazgató ennek a gondnak az enyhítésére is tud egy most kialakulóban levő módszert említeni: — Nemrégiben megkérdeztük dolgozóinktól: ki vállalja az állandó éjszakai munkát? A nagyobb kereset és a család jobb ellátása érdekében a számítottnál többen: a szövödéből 36-an, a fonodából 25-en jelentkeztek. Így június elsejétől kísérletképpen megszerveztük az állandó éjszakázok partiját. Háromhónapos szerződést kötöttünk a jelentkezőkkel, hogy utána a konkrét tapasztalatok alapján dönthessünk: jó lesz-e ez a módszer? Ily módon próbálunk segíteni az éjszakázástól irtózó gyermekes anyákon, ugyanakkor csökkentjük az éjszakai gépállásokat is. A munkaerőhiány, a normálisnál nagyobb vándorlás országos gond. A Kispesti Textilgyár kezdeményezéseire éppen ezért érdemes felfigyelni! M. K. Első alkalommal: Fiatal szövők vetélkedője Országos verseny a Győri Richardsban Néhány év óta egyre több iparág fiatal szakmunkásai részére rendeztek vetélkedőket, nemegyszer a tv, a rádió nagy nyilvánossága előtt. Mi textilesek nem kis nosztalgiával vettük tudomásul az újabb szakmák vetélkedőit. Felmerült bennünk az a kérdés, vajon a mi iparágunkban miért nincs gazdája a hasonló szakmai vetélkedők rendezésének? Hiszen a textilipari munkások 35 százaléka fiatal szakmunkás. S ez az arány évről évre nő az egy- és kétéves szakmunkásképző iskolát eredményesen elvégző fiatalok számával. Hiszen ez a győri szövőverseny megmutatta a tovább vezesső utat mások számára is. E vetélkedő rendezői és fiatal résztvevői bebizonyították: el lehet hárítani az útból minden akadályt annak érdekében, hogy a textiliparban is meghonosodjon a fiatal szakmunkások vetélkedője. S ezért dicséret illeti meg őket. Kovács Jenő Nos, amit régóta vártunk, megtörtént. A gyapjúiparághoz tartozó vállalatok vezetőinek közös elhatározása alapján május 16-án Győrött, a Richards Finomposztó Vállalat KISZ bizottságának szervezésével — egész napon át tartó vetélkedőben vett részt hét vállalat 28 fiatal szövő szakmunkása. A jó szereplés érdekében több heti komoly előkészület és selejtező előzte meg az izgalmas vetélkedőt így a verseny napján a jó elméleti felkészültség mellett olyan gyakorlati szaktudásról tettek tanúbizonyságot, amely méltán váltott ki elismerést a zsűriből és a szakemberekből. A jó felkészülést bizonyította az is, hogy a helyezéseket elért versenyzők között alig volt néhány pontnyi különbség. A zsűri értékelése alapján a következő helyezések születtek: csapatban első lett a Richards, második a Magyar Gyapjúfonó, harmadik a Magyar Posztó. Az egyéni helyezések közül az első-, a második és a negyedik helyezést a Richards, a harmadik helyet pedig a Magyar Gyapjúfonó versenyzője szerezte meg. Természetesen a megérdemelt jutalom sem maradt el Az egyéni és csapathelyezések díjazására 21 ezer forintot ítélt oda a zsűri. Ezenkívül több különdíj kiosztására is sor került, amelyek között a KISZ KB kéthetes külföldi útja, a Textilszakszervezet 3x1000 forintos díja, és a verseny lebonyolítását vállaló vállalat vezérigazgatójának különdíja 2x3 méteres ruhaanyag volt. Az első vetélkedő tehát véget ért, az izgalmak lecsillapodtak. A kommentátornak nem maradt más hátra, mint- hogy néhány szót szóljon a tapasztalatokról. S ez a következő: a vetélkedőt szerénység és családiasság jellemezte a nagy nyilvánosság biztosítása nélkül. Ez utóbbi késztet arra, hogy hangot adjak a kezde- ményezésnek, amely kiindulópontja lehet és kell is hogy legyen további hasonló szak- mai vetélkedőknek a többi iparágban is. Kiváló minőségű, olcsó szövet Állja a szavát a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár képviselői is részt vettek azon a tanácskozáson, ahol a textil-, ruhaipari és kereskedelmi vállalatok vezetői tárgyaltak az olcsóbb termékek gyártásának forgalmazásának fejlesztési lehetőségeiről, valamint a lakosság áruellátásának javításáról. Boda Andrást, a vállalat kereskedelmi főosztályvezetőjét kérdeztük, mit tesznek a tanácskozáson elhatározottak megvalósításáért. A választékbővítést illetően évek óta jól kialakult gyakorlatot folytatunk a kereskedelemmel együttműködve — mondta. — Belföldi gyártási volumenünknek csak a felét készítjük megrendelési előírások szerint. A többit automatikusan „vegyes terliszter” elnevezéssel választékbővítésként kapja a kereskedelem. Tőkés viszonylatban ugyanis kicsik a gyártási feltételeink — színenként 300—500 métert rendelnek. Számunkra gazdaságos, ha ennek a mennyiségnek két vagy háromszorosát gyártjuk. A többletet közvetlenül a belkereskedelem kapja. — Ezek a szövetek kiváló minőségűek, de korántsem jelentenek olcsóbb választékot. Ebben tudnak-e segíteni? — Olcsóbb gyártmányt pillanatnyilag csak úgy készíthetnénk, ha visszatérnénk az olyan gyártmányainkra, mint a Nyír, a Szaturnusz, meg az Aratás — felelte a főosztályvezető. — Ez részünkről helytelen lépés lenne, mert ezek korszerűtlen, gyűrődő gyártmányok lennének. A vásárlók nemcsak olcsó, hanem minőségileg is kifogástalan árut várnak tőlünk... — Lesz ilyen a közeljövőben? — Már van is. Tiszta szintetikus anyagból mosható és gyűrhetetlen női ruhaszövettel kísérletezünk, amelynek méterenkénti ára duplaszéles méretben 120—130 forint körül lesz. A kísérleti gyártás első eredményét, háromezer métert már le is szállítottunk a Debreceni Ruhagyárnak. Tudunk arról, hogy az ebből készült ruhákat valósággal elkapkodták a vásárlók... Az új, olcsó és egyben kiváló minőségű szöveteink tömeggyártását azonban csak jövőre ígérhetjük. — A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár addig nem tud segíteni a hazai áruellátás javításán? — Erről szó sincs. Már az első félévben tettünk intézkedéseket hogy gyártmányainkból a tervezettnél többet kapjon a belkereskedelem, növeltük a hazai árualapot. Több külföldi vásárlónkkal egyetértésben számos exporttételt későbbi szállításra tettünk át, így 60 ezer négyzetméterrel több szövetet adhattunk a hazai vásárlóknak, akik nagyon keresik gyártmányainkat. Dolgozóink vállalták, hogy terven felül 100 ezer négyzetméterrel több szövetet adunk az idén a belkereskedelemnek. Dolgozóink áprilisban meg is kezdték a „százezeres” felajánlás teljesítését. L. 3. (Döbrentey Ildikó grafikája.) A TEXTILIPARI DOLGOZÓK IS SEGÍTENEK Tudósításaink a 3. oldalon... árvíz