Textilmunkás, 1977 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1977-09-01 / 9. szám

A SZOT-díjas dr. Fukász György: A munka szabad __A SZOT-díjjal kitüntetettek valamennyien tevékeny részt vállaltak, s vállalnak, abban a nemes, nagy munká­ban, amit röviden csak így hívunk: munkásműveltség gyarapítása. Dr. Fukász György, a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola marxizmus—leninizmus tanszékvezető tanára, az MSZMP Budapesti Oktatási Igazgatóság eszté­tikai tanszékének vezetője. Számtalan könyve látott nap­világot, sok hazai és nemzetközi tudományos társaságnak a tagja. Ami különösen foglalkoztatja — kutatásaiban és műveiben egyaránt — a szabad idő célszerű, okos, prog­ramozott felhasználása. Arra kértem tőle választ: mi­lyen kutatásokat végez a munkásműveltség gyarapítása érdekében? Más 1980-ig terjed. — A munkáséletmód, a sza­bad idő alakulása szoros ösz­­szefüggésben van a társadalmi és politikai tevékenység ala­kulásával is. Függ mindez az életkortól, a jövedelemtől, a lakáshelyzettől, s még renge­teg más összetevőtől. Tulaj­donképpen az az izgalmas, mit tud tenni a munkás, a mun­káscsalád a megnövekedett szabad idejével. Az nem le­het cél, hogy „csak” annyit, mint ma még sokan: a nők zöme a házimunkákra áldozza szabad szombatját, a férfiak pedig „második műszakot” vé­geznek, vagyis dolgoznak. S ez nem kikapcsolódás... — Bár, a kutató feladata maga a kutatás, de természe­tesen, nagy érdeklődéssel kö­vetem, mi valósul meg mind­abból, amit észrevételeztem, amire rámutattam, ezt nem vizsgálatával. Ez a vizsgáló­t A SZOT kutatóintézete 1959-ben megbízott egy szak­csoport létrehozásával, amely­nek feladata a szabad­idő be­vezetésének szociológiai vizs­gálata volt. Arra keres­ü­nk vá­laszt, hogy a munkások kö­zött milyen hatása van a sza­bad szombatos munkarend­nek. A Csepel Művekben és egy győri védalapnál vizs­gálódtunk, 1973-ig. Ennek ered­ményeként különböző javas­latokat tettünk. De ehhez kapcsolódik több, írásban is megjelent tanulmány — ame­lyek tulajdonképpen a kuta­tásokat foglalják össze —, mint például: Az ember és a munka; A szellemi és a fizi­­kai munka összhangja; A technikai forradalom vizsgá­lata. .. — A kutatást tavaly tovább folytattuk Csepelen. A régeb­bi szempontokat kibővítettük a munkások életmódjának s nem mindegy, valóban mű­velt-e a munk­ásosztály. Dön­tő tényező: felkészült-e a ter­melőfunkciók elvégzésére, mi­lyen az aktivitása, s hogy ne csak szakmailag, hanem ál­talánosan is képzett legyen. Ugyanis, éppen ez határozza meg egész egyéniségét, dön­tési felkészültségét, felelős­ségtudatát, s ebben az etikum, az esztétikum, a politikai tu­dat szerepe is nagyon fontos. A modern technikával dolgo­zó munkásnak a felelőssége hatványozott — s ez is a mű­veltség függvénye. — A csepeli példa általá­nosítható, ugyanakkor egye­di is. Minden vállalatnál más a dolgozó emberek igénybe­vétele, más az üzemi demok­rácia megvalósult mértéke, s másként alakulnak körülmé­nyeik is. A helyi szakszerve­zeteknek itt van óriási szere­pük és felelősségük: a körül­mények alakításában, az em­berek tudatformálásában. — Így zárta gondolatainak sorát dr. Fukász György. S az újságíró mindehhez már csak egy megjegy­zést tesz: a szabad idő — bár az értelmező szótár nem így jelzi — egy fogalom. Új, de egyre inkább jobban, szebben csengő szó a magyar nyelvben. PrÁCZ JUDIT így, ha nem másként kelle­ne. .. A megvalósításban ko­moly szerepe van a vállalati, üzemi, általában a helyi szak­­szervezeti bizottságoknak. Az emberek életmódjára az anya­gi feltételek hatással van­nak. De ez nem minden. Az anyagi javaknak párosulniuk kell a nevelő, felvilágosító szóval. Itt van például az üze­mi demokrácia, amelyről ma­napság nagyon sokat és sok helyen beszélünk. Nagyon jó dolog, de ma még — őszin­tén szólva —, nem mindenütt felel meg a várakozásoknak. Komolyan kell vele foglalkoz­ni. Fel kell készíteni az em­bereket arra, hogy akarjanak, tudjanak élni az üzemi de­mokrácia fórumai által adott lehetőségekkel. — Jelentős lépésnek tartom, hogy a kutatásaink következ­tetéseiből politikai döntés szü­letett. Az MSZMP XI. kong­resszusának határozatában benne van a szabad idő ér­telmes felhasználásának szor­galmazása, feltételeinek meg­teremtése. — A munkásműveltség, fon­tos dolog. Nem szabad öncé­lúnak tekinteni. Sem az egyén, sem a társadalom, sem a mo­dern technika szempontjából Sok még a tennivaló! A vállalati művelődési bizottság feladatai Múlt év decemberében alakult meg a Lenfonó és Szövő­ipari Vállalatnál a tizenhét tagú művelődési bizottság. Terveik — öt gyáregységben és tizenkét telephelyen — több mint hat­ezer ember művelődését szolgálják. — Milyen módszerrel dolgozik a bizottság? — kérdeztem Kerekes László oktatási osztályvezetőt, a vállalati művelődési bizottság titkárát. — Először is, néhány szót a körülményekről, amely meg­határozza feladatunkat és módszerünket is. Vállalatunk jelle­géből adódik, hogy viszonylag magas a segédmunkások és be­tanított munkások aránya. A munkakörök többsége nincs sem­miféle előképzettséghez kötve, s ez a tény természetesen, nem ösztönözte eléggé a szakmai és általános műveltség fokozását Az évek óta szakmunkát végző, de bizonyítvánnyal nem ren­delkező dolgozók nehezen vállalkoznak a szakmunkásképző tanfolyamok elvégzésére. Hasonló a helyzet az általános iskola hiányzó osztályainak pótlásánál is. Mindehhez még hozzá­te­szem, hogy vállalatunknál nagyon magas a bejáró dolgozók aránya. Naponta több órát töltenek utazással, és ez nehezíti a tanulást. A váltott műszakos munkarend ugyancsak gátló té­nyező. Végül, még azt is megemlítem, hogy dolgozóink 67—70 százaléka nő. Évente több százan vannak szülési és gyermek­­gondozási szabadságon. — A helyzet tehát nem könnyű. Ilyen körülmények kö­zött, milyen célkitűzései vannak a művelődési bizottságnak? — öt évre szóló tervet készítettünk az általános művelt­ség, a szakmai és politikai képzettség növelésére. Dolgozóink harminc százalékának nincs meg az általános iskolai végzett­sége, elsősorban ezen akarunk segíteni. Szeretnénk elérni, hogy évente százhuszan-százötvenen vizsgázzanak a hetedik­nyolcadik osztályban. A szocialista brigád cím elnyerésének egyik feltétele lesz, hogy a negyven éven aluli brigádtagok ál­talános iskolai végzettséggel rendelkezzenek. — Egyéb tervek? — A munkásszülők gyermekeinek évente vállalati ösztön­díj pályázatot írunk­­ki. Ösztöndíjat­ a szakmunkásképzőben, a közép- és a felsőfokú iskolákban tanuló fiatalok kaphatnak. Rendszeresen foglalkozunk a fiatal szakmunkásokkal, a legte­hetségesebbeknek biztosítjuk, hogy részt vegyenek egyetemi előkészítő tanfolyamon. Figyelemmel kísérjük a pályakezdők előrehaladását, beilleszkedésüket a közösségbe. Gondoskodik a vállalat a betanított- és szakmunkások hat, illetve nyolcéven­­kénti továbbképzéséről is. — Mi valósult meg eddig az öt évre szóló tervekből? — Több gyáregységünkben indult szakmunkásképző tanfo­lyam. Ebben az évben százan szerzik meg a szakmunkás-bizo­nyítványt, ők ennek birtokában öt és 15 százalékkal magasabb bért kapnak, mint korábban. Sikerült szorosabbra fűzni a kap­csolatot a gyáregységek és a lakóhelyi művelődési bizottságok között. Győrben például dolgozóink százötven színházbérletet vásároltak, és Komáromban is sokan látogatják bérlettel a színházi előadásokat. Beváltak a ,,nyitott kapu” napok rendez­vényei, amikor a gyárainkban a környéken levő általános is­kolások az üzem munkájával ismerkedhetnek. A gyermekek­nek Győrben például vetélkedőt is tartottak, a győzteseket a vállalat termékeivel jutalmazták. Budakalászon és Csillaghe­gyen dicséretesen működik a klubkönyvtár, sőt Csillaghegyen sikerült eleven klubéletet is teremteni. Előbbre léptünk a veze­tőképzésben: az ágazatban először szerveztünk középszintű vál­lalati vezetőképző tanfolyamot. — Hogyan értékeli a bizottság eddigi tevékenységét? — A korábbinál koncentráltabb, eredményesebb lett a vál­lalatnál a művelődési munka, de elégedettek csak akkor lehe­tünk, ha sikerül terveinket maradéktalanul végrehajtani. Na­gyon sok még a tennivalónk... (G. J.) Tájékoztatónk azokról az újonnan megjelenő könyvekről szól, amelyeket érdemes meg­vásárolni, illetve a könyvtár­ból kikölcsönözni. A kiválasz­tás megkönnyítésére az alábbi minősítést alkalmazzuk: X­Q szórakoztató, de nem túl igényes alkotás; XX — jó, érdekes, hasznos olvasmány; XXX — kiválóan megírt, nagy élményt nyújtó mű. Mervyn Jones Jelen, múlt, jövő XXX A kitűnő regény egy londo­ni dokkmunkás életének kró­nikája. A század elejétől nap­jainkig kísérhetjük Charlie Wheelwright útját, életét. Az általános emberi igazságokat hordozó családregény olvas­mányos stílusban íródott. Rea­lista jellemábrázolás, eleven, vérbő figurák jellemzik a mű­vet. A színvonalas kötet szép s emlékezetes­ olvasmány ma­rad valamennyi könyvbarát számára. (21.— Ft.) Zolnay László Ki-.esés Magyarország Középkori művelődésünk története XX Az érdekes művészettörténe­ti könyv népszerű összefogla­lása a középkori Magyarország anyagi és szellemi gazdagsá­gának. A kötet részletesen fog­lalkozik a kor társadalmi kü­lönbségeivel, a város- és vár­építkezésekkel, a lakók életé­vel, szokásaival. Beszél a­"kö­­zépkor művészeti hagyatéká­ról, ismerteti azokat a mai na­pig tartó régészeti feltáráso­ka­t, melyekkel napvilágra ke­rülhetnek a régi kultúrák tár­gyi emlékei. A színes, olvas­mányos könyvben számos il­lusztráció is található, melyet minden korosztályú olvasó­nak érdemes átlapozni. (75.— Ft.) Agatha Christie Hétvégi gyilkosság X A London környéki luxus­villában népes társaság jön össze. A vendégek között fel­tűnik az írónő kedvenc hőse, Poirot mester, a zseniális amatőr detektív is. A jól meg­írt krimi legfőbb érté­ke a szó­rakoztató meseszövés, a hiteles atmoszfératermelés s a pszi­chológiailag árnyalt figurák ábrázolása. (36,— Ft.) Jurij Bondarev A Part XXX két szovjet író nyugat-né­metországi meghívást kap egy irodalmi társaságtól. Látoga­tásuk során nemcsak a jelen helyzet, hanem a múlt emlék­képei is felelevenednek. A ki­tűnő mű azt kutatja, hogy több évtized elmúltával, a megváltozott politikai körül­mények ellenére miért fájnak a háborús emlékek. A törté­netben egy romantikus szere­lem fe­lr­obbanásának is tanúi lehetünk. A szovjet író és ven­déglátónője felismeri, korábbi vonzódásuk nem múlt el nyomtalanul. A modern iro­dalom kedvelőinek javasoljuk a tartalmas művet. (28.— Ft.) Moldova György Akit a mozdony füstje megcsapott... XXX A szociográfiai riport­könyvben az írások kendőzet­len képet nyújtanak egy nél­külözhetetlen Intézményről és a vasutasok nehéz, sokszor hő­sies tevékenységéről. Az írót tiszteletbeli vasutasnak ismer­ték el a MÁV vezetői e szín­vonalas kötetéért. Kiváló al­kotása kétségtelenül hozzá­járult ahhoz, ha mi is ezen­túl utazunk, másképpen gon­dolunk azokra, akik talán nem mesterei a szép szavak­nak, de minden körülmények között biztosítják, hogy a vo­natok elérjék céljaikat. (45.— Ft.) Milos Kratochivill Európa keringőzött XX A sajátos műfajú regény az 1905—1915 közötti Európáról nyújt hiteles képet. Dokumen­tumok tényanyagai, levelek és hírlapcikkek, továbbá filmsze­rűen pergő dialógusok idézik fel e korszak eseményeit. A könyv azért is érdekes, mert megérteti, miért kellett tör­vényszerűen eltűnnie egy ön­magát túlélt történelmi kor­szaknak és jellegzetes képvi­selőinek. (23.— Ft.) RIBICSKA RAYMOND 1977. SZEPTEMBER textilmimkái Tánc, balett — És a fiataloknak mit aján­lanak? — Két ifjúsági klubunk is van. Az ifjúmunkásklubot a szakmunkástanulóink látogat­ ! Művelődési ház Kispesten Az uborkaszezonban — és utána... A művelődési ház szokatla­nul csendes. Az emeleten elő­­ször a takarító nénivel találko­zom. Készségesen mutatja, merre is keressem Zana Feren­cet, a PNYV Kispesti Textil­gyár művelődési házának igaz­gatóhelyettesét. — Ne csodálkozzon, hogy ki­halt az épület — kezdi a be­szélgetést Zana Ferenc. — A meleg napokon mindenki a sza­badba igyekszik. Számunkra a nyári hónapok uborkaszezont jelentenek. Nekünk, népműve­lőknek, viszont kitűnő lehető­séget nyújtanak ezek a hetek arra, hogy szusszanjünk egyet, és felkészüljünk az őszre. Vélemény­kutatás — Milyen tervekkel, progra­mokkal várják szeptembertől a gyár dolgozóit? — A nyarat tatarozásra, ki­­sebb-nagyobb javításokra használjuk fel. Tiszta termek­ben fogadhatjuk szeptembertől a mi dolgozóinkat és a kerület lakóit is. Az elmúlt évben nagy sikert aratott a szocialista bri­gádok klubja, s azon belül az „alklubok” is. Mivel a klubta­gok három műszakban dol­goznak, arra törekedtünk, hogy az előadásokat legalább kétszer megismételjük. Sikert arattak az irodalmi délutánok, de a HÉT-klub is különösen akkor, amikor Polgár Dénes fő­­szerkesztő és Ilkei Csaba szer­kesztő volt a vendégünk. A ze­nés délutánok egyikén fellépett például a Zeneművészeti Főis­kola hallgatóiból alakult fúvós­ötös. Sokakat vonzott a Delta­klubnak a szervátültetésekről szóló előadása. Vendégünk volt Balczó András, Hegedűs Csa­ba és a nagyteremben mozdul­ni sem lehetett, amikor Hofi Géza adott műsort. S ami az ősztől kezdődő programokat illeti: a szocialista brigádklu­bot természetesen tovább mű­ködtetjük. Hogy milyen elő­adásokra kíváncsiak a dolgo­zóink, arról a nyári hónapok idején tájékozódtunk. Röplapo­kat juttattunk el a brigádta­goknak, kértük, írják le vé­leményüket a brigádklub el­múlt évi programjairól, illetve tudassák velünk azt is, hogy mit szeretnének látni, hallani? A röplapokat szeptember első hetében kapjuk vissza, és akkor áll majd össze a végleges prog­ram,­ják hetente egyszer, kellemesen töltenek el egy estét. Sok jó hanglemez, újság, kultúrprog­­ram várja őket. Rendeztünk már nekik szavalóversenyt, irodalmi vetélkedőt. A klub ősztől ismét hasonló művelődé­si, szórakozási lehetőséget ad a leendő KISTEXT-eseknek. Az elmúlt évi sikerre gondolva bi­zonyos, hogy szeptembertől is­mét telt ház lesz a másik klub­ban, a tizen- és huszonévesek ifjúsági klubjában. A klub he­tente két alkalommal fogadja a fiatalokat, akik különösen kedvelik a discoprogramokat Most a gyári fiatalok arra kér­tek bennünket, hogy minden, héten szombaton legyen tánc­est, biztosítsunk zenekart. Persze, nemcsak nekik, a töb­bi korosztálynak is szeretnénk színvonalas, szórakoztató mű­sorral szolgálni: különböző show-műsorokat tervezünk. Igaz, nyáron csak a könyvtá­runk tart nyitva, de kora ősz­től már várjuk a szabás-varrás tanfolyam részvevőit, a képző­­művészeti kör látogatóit. Ter­vezzük — ha igény és jelentke­ző is lesz —, hogy a kisiskolá­soknak balett-tanfolyamot in­dítunk. Nem feledkezünk meg a nyugdíjasokról sem. Havonta vidám zenés műsorral kedves­kedünk nekik. Zenés műszakváltás — A programokról hogyan szerezhetnek tudomást a dől-­­gőzök s a kerületben lakók? — Minden hónapban elké­szül a programot összegyűjtő füzetünk. Ezenkívül gyárrész­legenként, üzemrészenként ha­talmas plakátok hirdetik a mű­sorokat. S van még egy han­­goshíradónk is: műszakváltás­­kor zenés műsorismertetéstől hangos az utca és a gyárudvar. Játék a betűkkel — A szeptemberi progra­mokból mit emelne ki? — Folytatjuk a „Játék a be­tűkkel” vetélkedőt. Nemcsak a televízió, de mi is várjuk a szó­alkotásban jártas dolgozóinkat. A játékvezető Egri János lesz. Nos, még egy terv: táncdal - énekeseket is meghívunk. Hogy kiket és mikorra? Ez már le­gyen valóban meglepetés. A na kérem a gyár dolgozóit, figyel­jék a hangoshíradót és a szep­temberi műsornaptárt, a plaká­tokat. BANGHA KATALIN

Next