Thalassa - Pszichoanalízis–Társadalom–Kultúra, 1992 (3. évfolyam, 2. szám)
VOIGT VILMOS: Bevezetés
Thalassa Bevezetés Ahogy mondani szokták, Róheim Géza "első száz éve" arra ad lehetőséget, hogy életművét egészében értékeljük. Egy kissé nehéz ez, hiszen külföldön nem ismerik, főként pedig nem értik igazán Róheimnek a magyar kultúráról, folklórról írott műveit - nálunk pedig kevesen tudják igazán, miről is beszél az ausztráliai bennszülöttekről szólván, amerikai indiánok világképét bemutatván vagy a kultúra pszichoanalitikus magyarázatát adván. Róheim három arca (magyar és összehasonlító folklorista - a primitív kultúrák pszichoanalitikus kutatója - egy önálló kultúraelmélet kialakítója) kevés szemlélő számára alkot egységet. Voltaképpen mind a három témakör egész életútját végigkísérte, ám változó súllyal és természetesen módosuló ismeretekkel, hangsúllyal. Róheim egyetemes érdeklődésű, széles látókörű kutatóként indult, aki az angol antropológiai iskolától és a német világméretű néprajzi (meg emberföldrajzi) iskolától ihletetten az emberiség gondolkodását, hiedelmeit próbálta rendszerezni. Ez után vizsgálta a konkrét témákat: a finnugor népek hiedelemvilágát, a magyar néphit és népszokások egyes elemeit, majd ezek szintézisét is adta. Ekkor már a pszichoanalitikus megközelítésmódot képviselte, mégpedig először történeti problémák értelmezésére, majd az élő népszokások magyarázataként. Az a probléma mindig is a legtájékozottabb, legmélyebbre tekintő folkloristák számára volt fontos, hogy miért is hasonlítanak olyannyira a néphagyományok igazán különböző népek körében is? Ezt a tényt a filológusok és etnológusok az emberi természet azonosságával, illetve a kulturális javak valahonnan valahova terjedésével magyarázták - ami nyilván igaz, ám mégsem végső válasz. Róheim a freudizmus megismerésével találta meg a választ minderre. A magyar folklórt ugyanúgy értelmezte, mint a primitív népek igazán különösnek tekinthető kultúráját. Amikor "terepmunkára" indul, már megszilárdult nézeteit óhajtja adatokkal bizonyítani. (Nem kis iróniája a sorsnak, hogy azóta sem sokan gyűjtöttek össze több eredeti bizonyítékot a legkezdetlegesebb törzsek pszichikumáról. Az általa cáfolni kívánt antropológus, a funkcionalista iskola megteremtője, Bronislaw Mali- 3 (3) 1992, 2: 3-5