Theologiai Szemle, 1927 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1927 / 5-6. szám - KISEBB KÖZLEMÉNYEK

Kisebb közlemények. Tallózás [melyet] nem kevés turkászás­­sal [szedegetett öszve] Keresztesi József [a szalacsi ref. Ecclésiának] 4 esztendős L. Tanítója 1808. Esztendőben. — Belől egy jegyzés olvasható : Mikor Tóth Ferenc be­fejezte Túl a Dunai ref. püspökök életét (1807.) s az megjelent 1808., azt tűzte ki, hogy a tiszántúliakét is kiadja. E végre több becses levelében megkereste őt, barátságosan kérte, sőt kényszerítette, hogy segítse őt, melyet ő, noha e téren beteges volt, megcselekedett, a következő jegyzésekben. (1808. Szalacs, febr.—márc. hónapokban.) Tehát az első részletet már előbb elküldötte Pápára, de ebbe is belemásolta. Az olvasóhoz szóló üd­vözlet után 6 forrásra hivatkozik, azután a következő püspökökhöz ad adatokat : Hevesi Mihály, Bogáczi Demeter, Mélius, Hodászi Lukács, Keresszegi István, Tornai István, Nógrádi Mátyás, Diószeghi Kiss István, Szilágyi Tönkő Márton, Zoványi György, Vecsei János, Tatai Csirke Ferenc, Szi­lágyi Sámuel, Szathmári Paksi István jegyrészénél e jegyzés 352., 354. Vide Biogr. Itt elmarad. Hunyadi Ferenc (357. L. Ath. Toldalékját, Biogr.), Vecsei Sámuel (Vide Biogr.), Benedek Mihály (itt is többször olvasható : Vide Biogr.), Nógrádi Mátyás­hoz pótlás egy verssel. De Tóthnak a másik, a dunántúli ref. püspökök életéről szóló nyűvéhez is fűzött megjegyzéseket, jobbításokat s hozzáadáso­kat. Ezeket 1808 július 20-án írta. Ezek sorrendjét itt adjuk : VIII. 11. 1726—1766 ; 19. és egyebütt és Bőd Gy. h. Péter. — 81. a papszentelésre való énekhez : Stephanus Pathai superint. a versfőkben. — 104. Czeg­­lédi Pálé lehet a Krisztushoz készülők, sze­relmes híveim. — 137. A veszprémi gyűlés­hez : Csúzi Jakab prédikációja.­­— 196. Nem István, hanem Pál volt a Gyöngyösi-obs. a pápai ecc. történetében nehezen egyeznek meg az 1525 előtt és 1531. Bálint pap pré­dikátor. Ezekkel együtt küldte el Pápára I. az 1783-ban adott Formátát a Szilágyi Sámuel életéről való leírásra. II. Magyar Sion siralmát és Veszprém siralma s a vesz­prémi vár képe alá írt sorokat. III. Néhai Sinai Miklós epitaphiumát.18 Ugyancsak segítségére volt Szerencsi Nagy István nagy győri prédikátornak abban, hogy a Bőd Athenását, mint Krónikája 150. lapján írja, cum supplemento a világ elébe adhassa. A közjót segíteni akarván, megkeresésére decemberben (1786.) meg­szaporította az Athenast 70 kidolgozott titulussal.19 Tóth Ferenchez 1807 nov. 21-én ezt írja : minthogy néhai Sz. N. I. úr az Athenast bővítve ki akarta adni, hozzám is folyamodott Nagyváradon és abban dol­goztam is (némely régebbiek biograph­iájok­­kal is szolgálhatok, t. i. a püspökök életéhez). E kb. 70 titulus meg is található kéz­iratai közt az előbb említett kötetben. Miután ezeket Harsányi István kollégám már ismertette, csak a verseket sorolom fel,20 felemlítve, hogy kútfők után dolgozott. Hozzáteszi, ha ezekkel „a közhaszonnak valamit szolgál“, örömének tartja s fárad­sága meg lesz jutalmazva. E megjegyzése­ket 1787 jan. 2-án írja, tehát itt is előbb el­küldte a 70 címet, azután másolta le magá­nak. A nevek ezek : 9. Ambrozovszki Mihály, Apafi Mihály, 26. Baranyi László, 27. Barta Boldizsár, 32. Bacsányi I., 35. Beregszászi Pál, 45. Bogáti F. M., 62. Debreceni Fóris István, 71. Diószegi Bónis Mátyás, Diószegi Kis István, 72. Domokos Márton, 77. Erdődi Lajos, Eszéki István, 84. Felvinczi Sándor, Fejér Antal, 86. Fodor Pál, 101. Görgei Pál, 108. Herczeg János, 114. Hunyadi Szabó Ferenc, 119. Illés János, 125. Kádai Bodor Gellért, 137. Kenesei Péter, 143. Kismarjai Veszelin Pál, 145. Kolumbán János, 148. Gásárvári Mátyás, 150. Köleséri Sámuel, 155. Langue János, 163. Görcsöni Ambrus, 165. Madari János, 175. Miklós Sámuel, 178. Miskolczi Csulyak István, M. Csulyak Gáspár, 189. Nánási István, 193. Nevelten könyvek (7 drb), 203. Ónodi József, 216. Patai Sámuel, Pathai János, 218. Paczóth Ferenc, 226. Polgári Miklós, 231. Ráskai Gáspár, 237. Sárvári János, 240. Simoncsics Imre, 250. Szántai Pócs István, 259. Szelek György, 260. Sz. Benedeki Mihály, Szenczi A. Pál, 265. Szeremlei Sámuel, 268. Szilágyi Márton, 269. Szilágyi Sámuel és fia : Sámuel, Szilágyi Márton, 280. Szirmai Antal, Szirmai László, 288. Taxoni János, 292. Temesvári István, 309. Csatári János, 309. Csatári Ferenc, 312. Csizi István, 314. Csúzi Cseh Jakab, 319. Czirják Mihály, Thököli Miklós, 325. Vasoni Márton, 326. Vajdakamarási Lőrinc, 327. Veres Balázs, 328. Viski Pál, 332. Zimányi Lajos, 290. Teleki Sámuel, összesen 67 író. Hogy mi lett ezekkel az adatokkal, mivel Szerencsi Nagy 1789 jan. 7-én meghalt, nem tudni.21 Egy azonban bizonyos. Az, hogy Keresztesi kitűnően ismerte az előbbi korok íróit s műveiket és szívesen sietett írótársai támogatására. Az is bizonyos, hogy ezeket mind ő gyűjtötte s amit Harsányi István a Miskolczi Csulyak Istvánról szóló dolgozatában 22 Szerencsinek tulajdonít, azt mind a Keresztesi érdemének kell betudni. Szintúgy a M. Nyelvben a Szenczi Gram­matikájáról szóló feljegyzést is.'­3 Az Irod. Társaságban 1926 máj. 14-én bemutatott felolvasásában (Bod P. Toldalékéról) han­goztatott érdem sem a Szerencsié, hanem egyedül a Keresztesié ! Ugyancsak Naplójában említi (150. 1.), hogy régi pénzek iránt, levelezésben volt 18 Itt megjegyzi a másoló : Hue usque Rev. T. Jos. Keresztesi. 19 Néhai Tiszteletes Bod Péter Magyar Athenas nevű könyvének Toldalékja, mellyet Midőn különös kir. engedelem mellett N. Győri Ref. Prédikátor Szerencsi Nagy István illendő Bővítéssel 2-szor kiakart volna adni, betsületes Levéllel mások köztt végre meg­kerestetvén, a köz haszonért öszve szedegetett Keresz­tesi József N. Váradon 1816 észt. Karátson havában (207—240. 1.). 20 Bár jelzem, hogy sok fontos adatot tartalmaz kézírásban maradt munkákról is, pl. Szilágyi S. 230, 324­­. 21 Váczi összetéveszti a két Nagy Istvánt (Kaz. Lev. IV. 584.) Halálára P. H. Á. írt verset (M. Múzsa 1789. 61.). 22 Theol. Szemle 1926. 326 stb. lapokon és külön­nyomatban is. 23 1926. 274. 1.

Next