Theologiai Szemle, 1935-1936 (11. évfolyam, 1-6. szám - 12. évfolyam, 1-6. szám)
1935 / 1-6. szám - PUBLIKÁCIÓ
Kisebb közlemények. 141 egyázalkotmányi rendeszet elveit és történetét állandóan tanulmányozzák s Isten színe előtti mély felelősségérzettel keressék a lehetőséget annak, miképpen volnának e rendszer értékei és áldásai magyar református egyházunk életének jövő alakulásában sokkal teljesebben hasznosíthatók, mint ahogyan ma hasznosítva vannak; ugyanerre kéri fel az Országos Presbiteri Szövetség elnöksége útján a Szöveség egyházmegyei tagozatait is ; felkéri az Egyetemes Konventet, találja meg a módját annak, hogy egy, a bibliai ige és a korszükséglet által egyaránt sürgetett, behatóbb egyházalkotmányi reform előkészületei, különösen a hitvalló egyháztagság és az egyházi szolgálatok elvi egyenlősége gondolatának kidomborításával, a jövő Zsinatra már most meginduljanak, legfőképpen az ezzel összefüggő kérdések tudományos és gyakorlati tanulmányozása, valamint széleskörű irodalmi megvitatása útján. A javaslatok indokolását előadásom tartalmazta. Még csak annyit, hogy : ha a magyar református egyház élni akar, és ha az az élet, amelyet élni akar, nem csak a fajulva tengés, olcsó időnek hasztalan sokan — akkor közvéleményének és elsősorban lelkipásztorai közvéleményének olyan készületlenül mennie a következő zsinatra, mint amily készületlenül az elmúltra mentünk, nem szabad." Dr. Révész Imre : A határozati javaslatokat a konferencia egyhangúlag az O. R. L. E. aug■ 26-án tartott közgyűlése elé terjesztette, amely azokat szintén egyhangúlag elfogadta. PUBLICATIO. Adalékok a magyar cseh-morva misszió történetéhez. 1781״. okt. 13-ka volt a nap, melyen II. József, császár״ Türelmi parancsa"az ausztriai birodalomban kihírdettetett. Örömnap volt ez az eddig oly sokat szenvedett protestánsokra nézve mindenfelé , mégis talán legnagyobb hatása volt ennek Cseh és Morvaországban, holott ámbár még 1620.11. Ferdinánd alatt tiltatott meg a protenstánsoktól a nyilvános istentisztelet tarthatása, az ősi prot.valláshoz való ragaszkodás mindazonáltal még igen sok kebelben élt" — írja emlékiratában Végh János, a Csehországba ment magyar református papok kétségkívül legkiválóbbja. Maga az emlékírat azután meglehetős részletességgel számol be e cseh-morva misszió előzményeiről, kezdetéről, majd pedig szorosan vett történetéről. Különösképen, és méltán, kiemeli a sárospataki főiskola szerepét, mely az idegenben való szolgálatnak oly sok nehézségét vállalta falai közül kibocsátott fiai által. A kibocsátó főiskola ez érdemét, fiainak nagyszerű, áldozatkész munkáját, felesleges dolog volna dicsérnünk itten; a százötven év távolából— Sárospataki Füzetek, 1860. 149. Kivonat Végh János csehországi ref. prédikátor emlékiratából.—A dátumot helytelenül adja: 1781. október 25-én adatott ki II. József rendelete. 2 . Kinsky Fülöp gróf,csehországi nagybirtokos, 1782. január 2-án kelt levelében helvét hitvallású jobbágyainak (őmaga ugyanis katholikus volt)predikátort és iskolamestert kér Szalay Sámuel tiszamelléki ref. superintendenstől (Sárospataki Füzetek, u. o. 1501. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887. 1292. Magyar ref. papok Csehországban). Kinsky levelére azután valóban neki is indult két magyar, Kovács Ferenc és Jesszenius Józi; de csak 1782. szeptember, illetve október felénk sugárzó munkaeredményük egyre csak még fényesebbé, csodálatosabbá lesz. Egy nemhiába Európa protestáns testvéri közösségébe belehullott csillag ez ez áldozat a magyar léleknek és akaratnak az égboltozatáról. Utrechti éveim alatt (1931-34) találtam két levelet, melyek ennek a missziónak kezdeteire vonatkoznak s a már eddig ismert adatokat figyelemreméltó vonatkozásokkal egészítik ki, illetve egészen más megvilágításba helyezik bele. Egyik sem von le semmit a sárospataki főiskola nagyszerű és áldozatos cselekedetének értékéből, de világosan kitűnik belőlük, hogy ennek a missziónak a legelső, mondhatnánk, mintegy előkészítő állomása, már jóval Kinsky gróf, és Csernánszki János, bányavárosi ev. szuperintendesz intervenciója előtt, Utrecht és Debrecen között jött létre Ugyanis alig pár hónappal a ״ Tolerantiale edictum" kibocsátása után, 1782. jan. 1-én ír már Szatmári Paksi István, az egyik utrechti magyarnak, előtb debreceni diáknak Nagy Istvánnak® s levelében egyenesen utasítja havában érkeztek Csehországba. (Református Egyház és Iskola, 1932. 8. sz. 3, 4.) 3— Csernánszki ezt írja :״ Mitte frater dilectissime ministros tuae confessionis in Bohemiam et Moraviam, quia mei non sunt acceptabiles." Sárospataki Füzetek, u. o. 1491. 4 — Akkor egyházkerületi főjegyző, püspökhelyettes. 5— 1783-ban maga is Morvába ment papnak s csak 1792-ben, 9 évi működés után jött haza. Református Egyház és Iskola,1932. 15. sz. Történelmi kapcsolatok a cseh és a magyar kálvínizmus között.