Theologiai Szemle, 1940 (16. évfolyam, 1-4. szám)
1940 / Pótfüzet - Kathona Géza: Samarjai János gyakorlati theologiája - II. Samarjai János gyakorlati theológiájának részletezése
Kathona Géza : Samarjai János gyakorlati theológiája Maga az istentiszteletet végző lelkész Samarjainál előfohászát, imáját az oltár elől vagy a szószékből állva, de összetett kezekkel végezte,459 az evangéliumot térdre esve halkan, fél szóval olvasta,469 az imára való felhívást vagy esetleg az egész imádságot is a pápai főisk. könyvtár egyik agendapéldányának (amelyik egykor a Veszprémi egyházmegyéé volt) glosszája szerint énekelve 401 és kelet felé fordulva mondotta. Az úrvacsorai szent jegyeket a hívek Samarjai szerint állva, térdre esve s akár kézzel vagy szájjal elvehették,462 alkalmazkodván ennél a korában gyakorlatban levő összes róm.katholikus,lutheránus szokásokhoz.Tekintettel arra, hogy az úrvacsora egyike volt az elválasztó jellegű szertartásoknak, annak kiszolgáltatását, mint Bornemisza Péter is tette, igyekezett Samarjai úgy végezni, hogy mindenki saját szokásának megfelelően fogadhassa és vehesse a szent jegyeket.’63 Végtelenül szereti Samarjai a lélek mélyén végbemenő nagy átalakulásokat, érzelmeket a külső viselettel kifejezésre juttatni. E tekintetben annyira nem válogatós, hogy hajlandó kifejezetten róm.katholikus eredetű szokásokat is alkalmazni, így lutheránus közvetítéssel átveszi a keresztelési szertartásnál a keresztelési ing használatát.464 A nagy megpróbáltatásokkal teljes időkben helyesnek tartja a gyászruhaviselést.485 A haláleset feletti gyász kifejezésére a következőket ajánlja: „A halottas emberek halottjukon való keserűségekben ideig gyászt viselnek, és nagy szomorúságban tarttják magokat, avagy csak mindennapi ruhájokban, avagy temérdek fákban, avagy feketében öltözvén, magokat minden világhi gyönyörűségtől, és örvendetes lakásoktól meg tartoztatván ; a férfiak, rabok módgyára, hajókat, szakálokat is ideig meg nevelik, az aszszonyállatok feketében öltöznek“.400 A bűnbánó emberek is hasonló szélsőséges módon juttatják kifejezésre lelkük töredelmét: „Ismétlen, hogy bűnökön való szóbeli szomorúságoknak, bánkodásoknak, mely Isten szerént való bánatnak mondatik külső láttattya legyen, a penitentia tartók semmi ékes inneplő öltözetet nem viselnek, hanem csak minden napi, szennyes, szakadozot ruházattyokban, avagy a helyében gyászban öltöznek, a férfiak hajókat, szakállokat megeresztvén rab módgyára, az Aszszonyállatok penig arczélattyokat befödözvén, fákhoz hasonló temérdek ruhával avagy magokat tellyességgel lepedővel borotván járnak egyebek előt".467 Sőt helyesnek tartja Samarjai ezen penitenciatartó bűnösöknek önkéntes ruhaszaggatását, porban és hamuban heverését, mezítelen testük ostorozását, késsel való metélését egészen a vérben fetrengésig.468 Mindezekben a tudó és szélsőséges eljárásokban Samarjai a korábban saját maga által elvetett zsidó ritualizmust és színes középkori róm. katholikus szokásokat követi minden fenntartás nélkül, nem félve attól, hogy önmagával ellentétbe kerül. Tény, hogy kora református egyháza a penitenicatartó bűnöst szennyes ruhában, vagy külön e célra a templomban készenlétben tartott gyászruhában kényszerítette a nyilvános vezeklés megtételére.409 így Samarjai e téren korától tanult, de a bűnbánatnak és gyásznak a zsidó ritualizmus szabta formalizmus és a középkori aszketikus önsanyargatás, önkínzás módján való kifejezése sehol sem volt szokás a hazai református egyházban. E szokások gyakorlásának ajánlására csak a róm katholicizmus iránti rokonszenv vitte Samarjait. «so H. E. C. 64. 1. XI. 2. ‘8° H. E. C. 16. 1. III. 3. 464 A pápai ref. főisk- könyvtár Samarjai-agenda-példányának 21. oldalán. (Az egykor Veszprémi egyházmegye tulajdonában volt példány). 462 H. E. C. 931. XIV. II. 463 Bornemisza Péter : Praedikatioc,Egész Esztendő által minden vasárnapra rendeltetet Euangeliumbol. Detrekő és Bárbok, 1584. CCVI. levél. R. M. K. 1. 207. — Agendarius 126- 1. — Rit.Strig. pag. 66. — Rit. Rom. pag. 91. 404 H. E. C. 63. 1. X. 17.. — Agendarius. 27. 1. — Rit. Strig. pag. 46. — Rit. Rom. pag. 63. — Hörk J.: i. m. Prot. Szemle. 1900, 492. 1. 406 H. E. C. 4. 1. 1. 6. 400 H. E. C. 186-187. 1. XXV. 5. H. E. C. 154-155. 1. XXI. 2. 400 H. E. C. 156-157 1. XXI. 10. 409 Borsod-gömörkishonti cikkek. XXVI. articulus, Lampe-Ember , i. m. pag. 300.