Theologiai Szemle, 1940 (16. évfolyam, 1-4. szám)

1940 / Pótfüzet - Kathona Géza: Samarjai János gyakorlati theologiája - II. Samarjai János gyakorlati theológiájának részletezése

Kathona Géza : Sam­arjai János gyakorlati theológiája Maga az istentiszteletet végző lelkész Samarjainál előfohászát, imáját az oltár elől vagy a szószékből állva, de összetett kezekkel végezte,459 az evangéliumot térdre esve halkan, fél szóval olvasta,469 az imára való felhívást vagy esetleg az egész imádságot is a pápai főisk. könyvtár egyik agendapéldányának (amelyik egykor a Veszprémi egyházmegyéé volt) glosszája szerint énekelve 401 és kelet felé fordulva mondotta. Az úrvacs­orai szent jegyeket a hívek Samarjai szerint állva, térdre esve s akár kézzel vagy szájjal elvehették,462 alkalmazkodván ennél a korában gyakor­latban levő összes róm.katholikus,lutheránus szokásokhoz.Tekintettel arra, hogy az úr­vacsora egyike volt az elválasztó jellegű szertartásoknak, annak kiszolgáltatását, mint Bornemisza Péter is tette, igyekezett Samarjai úgy végezni, hogy mindenki saját szokásának megfelelően fogadhassa és vehesse a szent jegyeket.’63 Végtelenül szereti Samarjai a lélek mélyén végbemenő nagy átalakulásokat, ér­zelmeket a külső viselettel kifejezésre juttatni. E tekintetben annyira nem válogatós, hogy hajlandó kifejezetten róm.katholikus eredetű szokásokat is alkalmazni, így lutherá­nus közvetítéssel átveszi a keresztelési szertartásnál a keresztelési ing használatát.464 A nagy megpróbáltatásokkal teljes időkben helyesnek tartja a gyászruhaviselést.485 A haláleset feletti gyász kifejezésére a következőket ajánlja: „A halottas emberek halottjukon való keserűségekben ideig­ gyászt viselnek, és nagy szomorúságban tart­­tják magokat, avagy csak mindennapi ruhájokban, avagy temérdek fákban, avagy feketében öltözvén, magokat minden világhi gyönyörűségtől, és örvendetes lakások­tól meg tartoztatván ; a férfiak, rabok módgyára, hajókat, szakálokat­ is ideig meg nevelik, az aszszonyállatok feketében öltöznek“.400 A bűnbánó emberek is hasonló szélsőséges módon juttatják kifejezésre lelkük töredelmét: „Ismétlen, hogy bű­nökön való szóbeli szomorúságoknak, bánkodásoknak, mely Isten szerént való bá­natnak mondatik külső láttattya legyen, a penitentia tartók semmi ékes inneplő öltö­zetet nem viselnek, hanem csak minden napi, szennyes, szakadozot ruházattyokban, avagy a helyében gyászban öltöznek, a férfiak hajókat, szakállokat meg­eresztvén rab módgyára, az Aszszonyállatok penig arczélattyokat befödözvén, fákhoz hasonló temérdek ruhával avagy magokat tellyességgel lepedővel borotván járnak egyebek előt".467 Sőt helyesnek tartja Samarjai ezen penitenciatartó bűnösöknek önkéntes ruha­szaggatását, porban és hamuban heverését, mezítelen testük ostorozását, késsel való metélését egészen a vérben fetrengésig.468 Mindezekben a tudó és szélsőséges eljá­rásokban Samarjai a korábban saját maga által elvetett zsidó ritualizmust és színes középkori róm. katholikus szokásokat követi minden fenntartás nélkül, nem félve attól, hogy önmagával ellentétbe kerül. Tény, hogy kora református egyháza a penitenica­­tartó bűnöst szennyes ruhában, vagy külön e célra a templomban készenlétben tar­tott gyászruhában kényszerítette a nyilvános vezeklés megtételére.409 így Samarjai e téren korától tanult, de a bűnbánatnak és gyásznak a zsidó ritualizmus szabta for­malizmus és a középkori aszketikus önsanyargatás, önkínzás módján való kifejezése sehol sem volt szokás a hazai református egyházban. E szokások gyakorlásának aján­lására csak a róm katholicizmus iránti rokonszenv vitte Samarjait. «so H. E. C. 64. 1. XI. 2. ‘8° H. E. C. 16. 1. III. 3. 464 A pápai ref. főisk- könyvtár Samarjai-agenda-példányának 21. oldalán. (Az egykor Vesz­prémi egyházmegye tulajdonában volt példány). 462 H. E. C. 93­1. XIV. II. 463 Bornemisza Péter : Praedikatioc,Egész Esztendő által minden vasárnapra rendeltetet Euan­­geliumbol. Detrekő és Bárbok, 1584. CCVI. levél. R. M. K. 1. 207. — Agendarius 126- 1. — Rit.Strig. pag. 66. — Rit. Rom. pag. 91. 404 H. E. C. 63. 1. X. 17.. — Agendarius. 27. 1. — Rit. Strig. pag. 46. — Rit. Rom. pag. 63. — Hörk J.: i. m. Prot. Szemle. 1900, 492. 1. 406 H. E. C. 4. 1. 1. 6. 400 H. E. C. 186-187. 1. XXV. 5. H. E. C. 154-155. 1. XXI. 2. 400 H. E. C. 156-157 1. XXI. 10. 409 Borsod-gömörkishonti cikkek. XXVI. articulus, Lam­pe-Ember , i. m. pag. 300.

Next