Theologiai Szemle, 1990 (33. új évfolyam, 1-6. szám)

1990 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Hörcsik Richárd: Kálvin és a 16. századi Magyarország: adatok Kálvin 16. századi magyarországi recepciójához

fordultak meg ott, és akik halála után a 16. században minden rendes, illetve mint látogató diákok tartózkodtak Genfben. Az első magyar peregrinus diák — eddigi ismereteink szerint — aki találkozott Kálvinnal, Belényesi Gergely volt.39 1544-ben járt Genfben. Innen Strasbourgba ment ahonnan levelet írt Kálvinnak: „Köszönetet mondok neked, mikor ott voltam, a legnagyobb szeretettel öleltél. Az Úr áldon meg érte !”40 Bod Péter szerint 41 a következő genfi látogató magyar Szegedi Gergely volt 1556-ban, aki „volt tanulásnak okáért Genovában, azután Vitebergá­­ban 42.” Itt-tartózkodása alatt feltehetően ő is találkozott Kálvinnal, bár hatását később nagyon nehéz kimutatni teológiájában. De ez mégsem lehet véletlen, hogy Erdély­ben - eddigi ismereteink szerint - szinte a legkorábban lelkésztársai között - már 1559-ben egy Kálvin kom­mentár tulajdonosa.43 A következő magyar diák Nagy Sándor Béla szerint 44 Károlyi Gáspár, aki ugyancsak 1556-ban látogatott Genfbe. Az 1568-as Bézához intézett leveléből 45 az is kitűnhet, hogy ő is ismerte Kálvin munkáit. Tóth Kál­mán legújabb kutatásai szerint 46 bibliafordításánál fel­használta Kálvin Instituóját. S az sem véletlen, hogy Károlyi hagyatékában három Kálvin-munkát jegyeztek föl. Végül 1557-ben Gönczi Kovács György 47 járt Genf­ben. Kálvin életében tehát — eddigi ismereteink szerint — négy magyar diákkal találkozhatott. Halála után, a genfi akadémia első beiratkozott magyar diákja Szikszai Hel­­iopeus Bálint 1566-ban töltött egy évet Genfben 48, mia­latt barátságba került Béza Theodorral. Szikszai posthu­mus munkáját Genfben nyomtatták ki és Bézának aján­lotta.49 Szikszai után két nappal iratkozott be társa Thuri Mátyás.50 Mindkettőjükre nagy hatással volt Kálvin szelleme és Béza egyaránt. Később Thuri Mátyás például disztichonával tanúsította Kálvin Institutiója iránti nagyrabecsülését.51 Ugyancsak 1566-ban járt Genfben Cormaneus Paksi Mihály, aki nem iratkozott be, de Béza Báró Telegdi Miklóshoz írt válaszleveléből tudjuk, hogy megdicsérte Paksit, mint aki jól halad tanulmányai elő­menetelében.52 Ugyancsak látogató volt Skaricza Máté 1570-ben. Genfi tartózkodásának a történetét maga írta le Szegedi Kiss István latin nyelvű életrajzában.53 1572-ben Ilosvai Benedek54, 1573-ban Thury Jakab54 járt Genfben. Őket három beiratkozott diák követi: Horváth Gergely56 — Pádua, Wittenberg, Strasbourg és Basel után — 1580- ban és Polinay Mátyás ugyanaz évben57. 1584-ben az ötödik beiratkozott magyar Enyedi György58 és egy láto­gató diák Laskai Csókás Péter59. Végül Szenczi Molnár Albert60 — az Institutio későbbi fordítója — két társával együtt: Felkmann Péterrel és Besztercei Jánossal együtt 1596-ban zárják a magyar diákok sorát a 16. századi Genfben. Összesen tehát - eddigi ismereteink szerint - Kálvint négy magyar diák kereste föl. Halála után az akadémián Béza vonzása miatt öt beiratkozott és nyolc látogató diák fordult meg Genfben. Ezek a számok elenyészőek Wit­tenberg árnyékában. Mégis jelentős dolognak tartjuk, mert az előbb felsorolt diákok legtöbbje később fontos szerepet játszott a magyarországi helvét irány kiszélesíté­sében, meghonosításában. Kálvin ismerete és értesülései Magyarországról Kálvin és a 16. századi Magyarország közötti kapcso­lat egyik aspektusát mutatja az, hogy a nagy reformátor levelezésében hogyan jelenik meg a korabeli Magyaror­szág. Ezért szükséges áttekinteni levelezését, amiből ki­rajzolódik, hogy Kálvin mit tudott Magyarországról, s kitől és honnan kapta az értesüléseit. Eddigi ismereteink szerint Kálvin csupán két magyar­ral váltott levelet.61 Azonban nem szabad kizárnunk an­nak a lehetőségét, hogy a jövő kutatása során még előke­rülhetnek ilyen levelek. Hiszen Kálvin Európa számos országában lévő, a helvét irányt követő diákkal, lelkész­szel és magánemberrel levelezett,62 miért éppen Magyar­­ország lett volna kivétel! S fordítva is felállíthatjuk a tételt. A magyar reformáció nagy alakjai bőven váltottak levelet akár Melanchtonnal, Bulfingerrel vagy Bézával. Miért éppen Kálvin lett volna kivétel? A fennmaradt levelek alapján megtudhatjuk, hogy Kálvinnak voltak értesülései a magyarországi reformáció fontosabb mozzanatairól. Kálvint gyakran értesítették barátai a magyar viszonyokról, különösen Simon Suiter berni tanár, Ambrus Moiban boroszlói lelkész, Theodor Béza és maga Melanchton is.63 Ugyanakkor magyaroktól is kapott híreket. E levelek híranyagának a középpontjá­ban a magyarországi török­ kérdés áll. Kálvint érdekelte, hogy mi történik a magyarországi török uralom alatt. „De hogy... érdeklődése a veszede­lemnek arra az érzésére vezethető-e pusztán vissza, mely a barbár törökség és az iszlám előnyomulása miatt a művelt és keresztyén Európa minden lakosát eltöltötte, vagy közelebbi összeköttetésre vall, — azt ma még eldön­teni bajos” — állapítja meg S. Szabó József.64 Magyarországgal kapcsolatban az első hír jön elő Kál­vin levelezésében. 1541. március 29-én többek között a következőket írja Farelnek: „A törökökről különböző hírek vannak elterjedve. Egyik az, hogy a magyar szerze­tes, aki János király halála után csecsemő gyermekének a gyámságát magához ragadta, semhogy Ferdinándot tűrje, a töröktől kért ellene segítséget. Ez nem csekély sereget küldött segítségül, amely Pestet, Ferdinánd váro­sát elfoglalta. E város a Duna partján, Buda környékén fekszik, fölmentésére gyűjtik a katonákat. Mások azt mondják, hogy már maga a szultán is nagy sereggel és készülettel odaérkezett. Ismét mások azt hírlelik, hogy jövetelét valamely ismeretlen belső mozgalom akadá­lyozza. Meglátjuk rövid idő alatt, hogy lesz.”65 Kálvin leveléből kitűnik, hogy értesülései meglehető­sen pontosak. Tud arról, hogy Fráter György II. János gyámja lett (szeptember 13-án a Rákosi Országgyűlé­sen),66 és segítséget kért Fráter a töröktől Ferdinánd ellen. Azt is tudja, hogy a török (Mehmed szendrői bég) ostrom alá vette Pestet. Bár az pontatlan hír, hogy elfog­lalja Pestet a török. De az már helytálló, hogy Pest felmentésére gyűjtik a katonákat, mert Roggendorff Fer­dinánd generálisa megindult azon a tavaszon a város felmentésére, s ennek hírére a török elvonult Pest alól.67 Arról is tud Kálvin, hogy a Szultán nagy sereggel készül Buda ellen, de hadjárata a belső viszályok miatt késleke­dik. S abban is igaza van, hogy rövid idő alatt „meglátjuk mi lesz”. Kálvin értesülései elég pontosak, de nem mutat­nak túl azon a híranyagon, ami ekkor hol pletyka szin­ten, hol diplomáciai alapossággal bejárta Nyugat-Euró­­pát. Hogy honnan szerezte értesüléseit nem tudjuk. Csak sejthetjük, hogy valakivel kapcsolatban állt Magyaror­szágon. Hiszen a következő 1541. április 21-én kelt leve­lében írja: „De mivel ezt Magyarországból írták, alig merek neki hitelt adni.68 A további híreket azonban Kálvin első kézből vehette, hiszen részt vett a regensburgi birodalmi gyűlésen (1541. április 5-től), ahol Frangepán Ferenc kalocsai érsek, Ná­­dasdy Tamás országbíró és Batthyány Ferenc horvát bán tolmácsolták a magyarok segélykérését V. Károly előtt. Valószínűleg itt hallotta azokat a híreket, amiket még a gyűlés idején azonnal továbbított (április 20-án) fizet­­nek. „Ma is hírül hozták, hogy a barátot, aki a kormányt a király kiskorúsága alatt magához ragadta, a magyarok

Next