Theologiai Szemle, 1990 (33. új évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Hörcsik Richárd: Kálvin és a 16. századi Magyarország: adatok Kálvin 16. századi magyarországi recepciójához
fordultak meg ott, és akik halála után a 16. században minden rendes, illetve mint látogató diákok tartózkodtak Genfben. Az első magyar peregrinus diák — eddigi ismereteink szerint — aki találkozott Kálvinnal, Belényesi Gergely volt.39 1544-ben járt Genfben. Innen Strasbourgba ment ahonnan levelet írt Kálvinnak: „Köszönetet mondok neked, mikor ott voltam, a legnagyobb szeretettel öleltél. Az Úr áldon meg érte !”40 Bod Péter szerint 41 a következő genfi látogató magyar Szegedi Gergely volt 1556-ban, aki „volt tanulásnak okáért Genovában, azután Vitebergában 42.” Itt-tartózkodása alatt feltehetően ő is találkozott Kálvinnal, bár hatását később nagyon nehéz kimutatni teológiájában. De ez mégsem lehet véletlen, hogy Erdélyben - eddigi ismereteink szerint - szinte a legkorábban lelkésztársai között - már 1559-ben egy Kálvin kommentár tulajdonosa.43 A következő magyar diák Nagy Sándor Béla szerint 44 Károlyi Gáspár, aki ugyancsak 1556-ban látogatott Genfbe. Az 1568-as Bézához intézett leveléből 45 az is kitűnhet, hogy ő is ismerte Kálvin munkáit. Tóth Kálmán legújabb kutatásai szerint 46 bibliafordításánál felhasználta Kálvin Instituóját. S az sem véletlen, hogy Károlyi hagyatékában három Kálvin-munkát jegyeztek föl. Végül 1557-ben Gönczi Kovács György 47 járt Genfben. Kálvin életében tehát — eddigi ismereteink szerint — négy magyar diákkal találkozhatott. Halála után, a genfi akadémia első beiratkozott magyar diákja Szikszai Heliopeus Bálint 1566-ban töltött egy évet Genfben 48, mialatt barátságba került Béza Theodorral. Szikszai posthumus munkáját Genfben nyomtatták ki és Bézának ajánlotta.49 Szikszai után két nappal iratkozott be társa Thuri Mátyás.50 Mindkettőjükre nagy hatással volt Kálvin szelleme és Béza egyaránt. Később Thuri Mátyás például disztichonával tanúsította Kálvin Institutiója iránti nagyrabecsülését.51 Ugyancsak 1566-ban járt Genfben Cormaneus Paksi Mihály, aki nem iratkozott be, de Béza Báró Telegdi Miklóshoz írt válaszleveléből tudjuk, hogy megdicsérte Paksit, mint aki jól halad tanulmányai előmenetelében.52 Ugyancsak látogató volt Skaricza Máté 1570-ben. Genfi tartózkodásának a történetét maga írta le Szegedi Kiss István latin nyelvű életrajzában.53 1572-ben Ilosvai Benedek54, 1573-ban Thury Jakab54 járt Genfben. Őket három beiratkozott diák követi: Horváth Gergely56 — Pádua, Wittenberg, Strasbourg és Basel után — 1580- ban és Polinay Mátyás ugyanaz évben57. 1584-ben az ötödik beiratkozott magyar Enyedi György58 és egy látogató diák Laskai Csókás Péter59. Végül Szenczi Molnár Albert60 — az Institutio későbbi fordítója — két társával együtt: Felkmann Péterrel és Besztercei Jánossal együtt 1596-ban zárják a magyar diákok sorát a 16. századi Genfben. Összesen tehát - eddigi ismereteink szerint - Kálvint négy magyar diák kereste föl. Halála után az akadémián Béza vonzása miatt öt beiratkozott és nyolc látogató diák fordult meg Genfben. Ezek a számok elenyészőek Wittenberg árnyékában. Mégis jelentős dolognak tartjuk, mert az előbb felsorolt diákok legtöbbje később fontos szerepet játszott a magyarországi helvét irány kiszélesítésében, meghonosításában. Kálvin ismerete és értesülései Magyarországról Kálvin és a 16. századi Magyarország közötti kapcsolat egyik aspektusát mutatja az, hogy a nagy reformátor levelezésében hogyan jelenik meg a korabeli Magyarország. Ezért szükséges áttekinteni levelezését, amiből kirajzolódik, hogy Kálvin mit tudott Magyarországról, s kitől és honnan kapta az értesüléseit. Eddigi ismereteink szerint Kálvin csupán két magyarral váltott levelet.61 Azonban nem szabad kizárnunk annak a lehetőségét, hogy a jövő kutatása során még előkerülhetnek ilyen levelek. Hiszen Kálvin Európa számos országában lévő, a helvét irányt követő diákkal, lelkészszel és magánemberrel levelezett,62 miért éppen Magyarország lett volna kivétel! S fordítva is felállíthatjuk a tételt. A magyar reformáció nagy alakjai bőven váltottak levelet akár Melanchtonnal, Bulfingerrel vagy Bézával. Miért éppen Kálvin lett volna kivétel? A fennmaradt levelek alapján megtudhatjuk, hogy Kálvinnak voltak értesülései a magyarországi reformáció fontosabb mozzanatairól. Kálvint gyakran értesítették barátai a magyar viszonyokról, különösen Simon Suiter berni tanár, Ambrus Moiban boroszlói lelkész, Theodor Béza és maga Melanchton is.63 Ugyanakkor magyaroktól is kapott híreket. E levelek híranyagának a középpontjában a magyarországi török kérdés áll. Kálvint érdekelte, hogy mi történik a magyarországi török uralom alatt. „De hogy... érdeklődése a veszedelemnek arra az érzésére vezethető-e pusztán vissza, mely a barbár törökség és az iszlám előnyomulása miatt a művelt és keresztyén Európa minden lakosát eltöltötte, vagy közelebbi összeköttetésre vall, — azt ma még eldönteni bajos” — állapítja meg S. Szabó József.64 Magyarországgal kapcsolatban az első hír jön elő Kálvin levelezésében. 1541. március 29-én többek között a következőket írja Farelnek: „A törökökről különböző hírek vannak elterjedve. Egyik az, hogy a magyar szerzetes, aki János király halála után csecsemő gyermekének a gyámságát magához ragadta, semhogy Ferdinándot tűrje, a töröktől kért ellene segítséget. Ez nem csekély sereget küldött segítségül, amely Pestet, Ferdinánd városát elfoglalta. E város a Duna partján, Buda környékén fekszik, fölmentésére gyűjtik a katonákat. Mások azt mondják, hogy már maga a szultán is nagy sereggel és készülettel odaérkezett. Ismét mások azt hírlelik, hogy jövetelét valamely ismeretlen belső mozgalom akadályozza. Meglátjuk rövid idő alatt, hogy lesz.”65 Kálvin leveléből kitűnik, hogy értesülései meglehetősen pontosak. Tud arról, hogy Fráter György II. János gyámja lett (szeptember 13-án a Rákosi Országgyűlésen),66 és segítséget kért Fráter a töröktől Ferdinánd ellen. Azt is tudja, hogy a török (Mehmed szendrői bég) ostrom alá vette Pestet. Bár az pontatlan hír, hogy elfoglalja Pestet a török. De az már helytálló, hogy Pest felmentésére gyűjtik a katonákat, mert Roggendorff Ferdinánd generálisa megindult azon a tavaszon a város felmentésére, s ennek hírére a török elvonult Pest alól.67 Arról is tud Kálvin, hogy a Szultán nagy sereggel készül Buda ellen, de hadjárata a belső viszályok miatt késlekedik. S abban is igaza van, hogy rövid idő alatt „meglátjuk mi lesz”. Kálvin értesülései elég pontosak, de nem mutatnak túl azon a híranyagon, ami ekkor hol pletyka szinten, hol diplomáciai alapossággal bejárta Nyugat-Európát. Hogy honnan szerezte értesüléseit nem tudjuk. Csak sejthetjük, hogy valakivel kapcsolatban állt Magyarországon. Hiszen a következő 1541. április 21-én kelt levelében írja: „De mivel ezt Magyarországból írták, alig merek neki hitelt adni.68 A további híreket azonban Kálvin első kézből vehette, hiszen részt vett a regensburgi birodalmi gyűlésen (1541. április 5-től), ahol Frangepán Ferenc kalocsai érsek, Nádasdy Tamás országbíró és Batthyány Ferenc horvát bán tolmácsolták a magyarok segélykérését V. Károly előtt. Valószínűleg itt hallotta azokat a híreket, amiket még a gyűlés idején azonnal továbbított (április 20-án) fizetnek. „Ma is hírül hozták, hogy a barátot, aki a kormányt a király kiskorúsága alatt magához ragadta, a magyarok