Theologiai Szemle, 1991 (34. új évfolyam, 1-6. szám)
1991 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Balázs László: A vizsolyi Biblia fordítóinak nyomában
taképévé az ő fordítása vált, holott mind exegetikai, mind irodalmi nyelv színvonala tekintetében helyenként még a korabeli átlagnak is alatta maradt. Károlyi önállóan fogalmazott műveiben(?) sokkal jobb stilisztának bizonyult, mint bibliafordításában. A teljes Bibliának mégis példátlan sikere volt a protestánsok körében... igazítva, javítgatva ugyan, de mindig újra meg újra a Károlyi alapszövegét nyomatták...”63 Ezt a kritikát egy újabb, külföldi íróktól kiadott, magyar nyelven is megjelent könyv szinte szóról-szóra átveszi, lerövidítve, ami még ridegebben hat, mint a fenti részletes bírálat,64 mert az a vizsolyi Biblia pozitív értékét is kiemeli. Nyelvi és stílusbeli hatása a régi magyar irodalom protestáns ágának ódon zamatú ízeiben, kifejező részleteiben mindvégig érezhető marad.”65 A fenti irodalomtörténet II. kötetében Károlyi Gáspár után több mint 30 év múltán Káldi György fordításában megjelent, s katolikusoktól elfogadott Bibliáról egy másik bíráló így szól dícsérőleg: Káldi „szépen folyó stílusa olvashatóság szempontjából gyakran meghaladja Károlyi Gáspár szövegét, ennek képzeletet mozdító, evokatív erejét azonban többnyire nem éri el”66 Ez az idegen latin szó, amely kevesek előtt ismeretes, jogi kifejezés, a perlekedéseknél a „megidézést” jelenti, ebben a vonatkozásban, magával ragadó, megtérésre indító. Igen, Károlyi Gáspár ebben erőteljesebb. A Bibliában az elbeszélő, leíró rész mellett gyakran van párbeszéd, és ebben Károlyi Gáspár — ha nem is éri el Méliusz kifejezőbb, kemény stílusát —, de a Biblia megszólítását határozottabban tolmácsolja, s ami Károlyi Gáspár stílusának jellegzetessége is volt. Ő nem a késői reneszánsz világában él, ami Sárospatakot is ebben a korban jellemezte, ahol a vallás, a hit inkább teológiai tudomány, néha hideg hitvallás, klasszikus szépirodalom, amely egyházilag az ortodoxiába megy át, hanem belső érzés, kegyesség, életkérdés, ahol az olvasók a Bibliából merítenek erőt és útmutatást.67 Ez sugárzik ki a vizsolyi Bibliából is, amely az ő lelki gyermeke, ez költöződik át Szenczi Molnár Albertbe is, majd zsoltárain keresztül — amely a Biblia egy része költői szép énekformába átültetve —, továbbsugárzik át Arany Jánosba, amikor imádkozásra tanítja fiát, hogy drága kincs a hit, s Ady Endrébe is, aki a Bibliából nyert hite lapján néha úgy érzi, hogy szembejött vele az Isten... A kritikának másik megválaszolandó kérdése, hogy a protestánsok „igazítva, javítgatva, de mindig Károlyi alapszövegét nyomtatta ki újra meg újra...” Igen, a hitvalló egyháznak a Biblia állandó érték, amelybe megfelelőbb szavakat lehet találni a nyelv finomabb és sajátságos fejlődésével, de az értékek nem változnak. A római egyház is megmaradt a Vulgata (Káldi-Biblia) szövege mellett, amelyet jegyzetekkel adnak ki újra meg újra. Hasonlóképpen a Luther fordította Biblia maradt meg a német nyelvűeknél: az állandó, egyházilag hivatalos kiadásoknál az elején ott van ez a szöveg: „Die Bibel... nach der Übersetzung D. Martin Luthers, neu durchgesehen nach dem vom Deutschen Evangelischen Kirchenausschuss genehmigten Text...” Az angoloknál Wiclif kezdeményezése után, s később Tyndal és Coredale közös fordítását újból 1611-ben átnézve, I. Jakab király idejében (1611-ben) ezt jelentették ki hivatalosnak, és az angol Biblia elején ott van a közös megegyezésen alapuló kijelentés: „The Bibel... translated out of the original Tongues and with the Former Translations diligently compared commonly known as the authorised (King James) Version...” a legutóbbi években is. Ezt a Bibliát Jakab király bibliája” néven emlegetik, és benne megtaláljuk a régies kifejezéseket is, pl.: „...it came to pass...” (magyarul: akkor történik) újból és újból. Természetesen vannak újabb fordítások is, de ez a hivatalos.68 Aminthogy nálunk is a Vizsolyi Biblia után fejlődött olyanná a magyar nyelv Károlyi Gáspár fordítása nyomán, amilyen lett, jóllehet modern fordítások is megjelentek már. Balázs László JEGYZETEK I. „...Vix potest quisquam fieri absurdius, quod nulla ratione scriptura sacra ex Latina, vel alia lingua in nostrum vulgare idioma sine maxima dissonantia ipoprietateque veri posse videatur”. Bunyitai V.-Karácsonyi J.-Kollányi F. és mások: Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából, Bp. 1902-12.I-IV.-IV.265-66. — 2. Régi Magyar Könyvtár (RMK) 1.20. — 3. Uo. 1.14. — 4. Uo. 1.422. —5. Schulek Tibor: Bornemissza Péter 1535-84. Sopron-Budapest-Győr, 1939. — Bornemissza Péter írja Máriássy Pálnak Rueber János kassai főkapitányról: ,jó lenne vele szembe lenni, hogy Sárosban... (1580 körül)... az egész Bibliát ott nyomtatnám ki és ha ő maga is segíthetné je költséggel, úgy hogy megtérne neki a könyvekből. Vélem, hogy az Bibliára négy ezer forint reá menne...” 1312. Bornemissza Péter halála ideje 1584. március-június között. - 350. — 6. Dr. Iványi Béla: Göncz szabadalmas mezőváros története,Karczag, 1926. - 127. s. köv. — 7. Zoványi Jenő: Protestáns lelkészek nyugtatványai régi adótized, jegyzékek mellett. Magy.Prot.Egyh.tört.Adattár (MPETA)XII.évf. Bp.1929. (Röv.:Zov.Adótized) 141. — 8. Orsz. Levéltár (OL.) E-254 Szepesi Kamara iratai Repraesentationes, informationes, Benignae Resolutiones, Regia Intimata (1584- 91) - passim, (röv. Kamar) — 9. Benke Imre: Abaúji lelkipásztorok (1685- 1799) Kassa, 1943. 10. B.I. munkájából hiányoznk az abaúji egy.m. adatai (1 -2 kivétellel) a XVI.sz.-ból, de kiegészíthető az adótized nyugták és a szepesi kamara adataival. — 10. Szabó Géza: Geschichte der Ung.Coetus an der Universität Wittenberg (1553-63). Halle A. (S.1941). — 11. Thury Etele: Iskolatörténeti Adattár, Pápa, 1908.I-II. 11.16. sköv. — 12. Balázs L.: Laskói Csókás Péter: „De homine” c. munkájának előszavából in: Stud.et Acta III., Budapest, 1973. 1005 s.köv. (Röv. Balázs: Laskai). — 13. Ld. 9. jegyz. — 14. Ld. 10. jegyz. Asztalos Miklós: A wittenbergi egyetem magyar hallgatóinak nyelvismerete a XVI. sz.-ban. Egyet Phil. Közlöny LVIII. évf. s.köv. — 15. Ld. 7. sz. jegyz.— 16. Ld. 11. sz. jegyz. — 17. Thury E.: Iskolatörténet II. 16. s.köv. — 18. Zov. Adótized 122. — 19. Zoványi J.: Magy.Prot.Egyh.tört.Lexikon, 3. kiad. bőv. szerk. Ladányi Sándor, Bp. 1977. (röv. Zov.lexikon) 116. — 20. OL. 254.Zov. Kamara: Repraes. Tartzal, 1590. nárc. 29.no. 31, no 25,26-ápr.no. 15,16,32,39. Zoványi J.: Mettőlmeddig volt Károlyi Gáspár Tállyán? Prot.Szle 1934. - 386. — 21. Zov. Lexicon 2567. - Zov. Adótized 42,24. — 22. Balázs: Laskai i.m. 1020. - Zov.Adótized 33,46,55. - Zov. Kamara,Repraes. Szántó, 1590. juni .no.2. — 23. Zov. Lexikon 451.- Dr. Veress Endre: A paduai egyetem magyarországi tanulóinak az anyakönyve és iratai, 1284-1864. Budapest, 1915, 75,84-85, 209. Miscellanea Tigurina II. Ausgabe, Zürich, 1723. pag.206-7. — A.F. Lampe-Pf. Ember: Histocclesiae Artae in Hungaria et Transylvania, Utrecht, 1728. pag 100,213-17. — Balázs L: Egyházi adatok átértékelése,Ref. Egyház XX. (1968) évf. 215-18. — Szabó András: Károlyi Gáspár, gönczi prédikátor, vál. sajtó alá rend., utószót és jegyzeteket írta, Bpest, 1984. 223. Határozottan csak Thury Mátyást, s lehetségesnek csak Paksi C. Mihályt tartotta K.G. munkatársának. — 24. Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben in: az Egri Múzeum Évkönyve, XV. (1977) évf. 124-5, 150-51. — 23. O.L. Kamara,Repraes. 1587. okt.15. no. 15. okt. 24. no. 16 Szepsi Laczkó Máté: Lórántffy Mihály udvari concinuatora krónikája és emlékezetre méltó hazai dolgoknak megjegyzései 1561-1622. in: Erd.tört.adatok. Szerkeszti és kiadja gr.Mikó Imre, I-V. 1858. — „1585... Paksi Mihály szepsi prédikátor meghal 2. martii”. — 26. Zov. Lexikon 586- 87. Székes István: Zsoltároskönyv. Magyarra fordíttatott, Krakkó, 1548. RMK.1.335. - 5. Székely István: Krónika ez világnak jelen dolgairól, kiadta és bevezette Gerézdi Rábán, 1960. AHA. - III. — 27. Horváth János: Irodalmi műveltség megoszlása, II. kiad. Bp. 1957. 49. old. — 28. Zov.Lexikon 636. Thuri Pál körlev.bev. és ford. Bucsay Mihály in: Stud et Acta. III. 811- 20 (Balázs: Laskai im. 1020. nem Thuri Máté, hanem Mátyás (nem Mathäus, hanem Mathias) — 29. Zov.Adótized 8. Szabó András: Károlyi i.m. 222-23. Gulyás Pál: Mantskovit Bálint a vizsolyi biblia nyomtatója in Prot.Szemle 1929. 455-65. Thuri másodmagával megy Bártfára, s „megdorgálta társát, amikor a magyar biblia kiadása ügyében ott járt, Krisztus személyét és luth. hitvallást bemocskoló szaváért.” Bizonyára fia, György (14-15 évesen) lehetett vele, s meggondolatlanul az „ubiquitást” bírálhatta ott. Újabban ld. V.Ecsedi Judit: A Bornemissza-Mantskovit nyomda története.Bp. 1980. M.Orsz.Széchenyi Kvtár füzetei sorozatban (Nyomdatechnikai szempontból tárgyalta a kérdést.) — 30. Nov.Lexikon 636 - Adótizednyugta nincsen Th.Györgytől Dézsi Lajos: Szenczi Molnár Albert (1574- 1633), Bp. 1897. 92-96. „Deliciae poetarum Hungaricorum”, Frankfurt, 1619. RMK 1.1245 thuri Györgynek Károlyi Gáspár emlék- és sírfelirati versét magyarra fordította: S. Szabó József: Károlyi G. élet- és jellemrajza, Spatak, 1890 (1891), majd újabban Petróczi Éva. Szabó A.: Károlyi G. im. 191. — 31. Iványi B. im. 111,144-145. — 32. Zov. Adótized 8,14,16,18,19,26. — 33. Molnár Károly: A m.biblia és Károlyi Gáspár Oradea-Nagyvárad, (Ref.Kvtár 75.sz.) „Tudós Károlyi Miklós tanítót és Huszti Imre lelkipásztort” említi munkatársnak. Dr. Jáky Gyula: Károlyi Gáspár és a vizsolyi biblia, Bp. 1940. 17. old. pedig Thury Mátyás szántói és Czeglédy János vizsolyi lelkészeket gondolja. - Szabó A. Károlyi i.m. Thury Mátyást valószínű, s Paksi C. Mihályt feltehetően részt vehetőnek ítéli. - 223. Zov. Lexikon Czeglédi János vizsolyi lelkészt nem ismeri, de Zov.Adótized szerint Vizsolyban van 1579-től: 28,93,125,128,131,135, 136. Szabó A.: A vizsolyi biblia nyomdai kéziratának töredéke. ITK, 1583. 5.sz. 23-27 + 2., valamint uo. Adatok a vizsolyi nyomda történetéhez. Magy.Könyvszemle, 1980. évf. 394. értékes hozzájárulás a problémák megoldásához. — 37. Ld. 33. sz. jegyz. S. Szabó József: Károlyi Gáspár, a bibliafordító, Debrecen, 369