Theologiai Szemle, 2003 (46. új évfolyam, 1-4. szám)
2003 / 1. szám - SZÓLJ, URAM! - Balicza Iván: Jézus nélkül nem megy!
SZÓLJ, URAM! Milyen egyszerű is lenne, ha az életünkkel is megtehetnénk, amit a számítógépünkön megtehetünk: megnyomjuk a törlés billentyűt, és kiürítjük a lomtárat, végleg kitöröljük a már felesle- ^legessé lett adatokat, ne foglalják többé a lemezterületet. De az életünkben nincs ilyen „delete”, törlés billentyű. Minden, ami történt velünk, bennünk, általunk, minden, amit tettünk, gondoltunk, éreztünk, átéltünk örökre benne marad életünk „memóriájában”. És örökre hatással is van ránk, befolyásol minket. Érzelmeinket, gondolatainkat, cselekedeteinket. Ezt mondják a pszichológusok is, akik nagyon egyértelműen állítják, hogy nincs felejtés, az ember semmit nem felejt el. Legkisebb gyermekkorának minden eseménye, élménye, serdülő és felnőtt életének minden történése beépül személyiségébe, és alakítja azt, vagy jó, vagy rossz irányba. Nem kezdjük hát az új évet sem a nulla pontról. Hozzuk önmagunkat, személyiségünket, múltunk hatásait. És itt lesznek a környezetünkből felénk áradó hatások, itt lesznek a kikerülhetetlen események, amelyek tőlünk függetlenek, és itt lesznek a kísértések, amelyekről ebben az évben is gondoskodni fog az, akinek egyetlen célja, hogy tönkretegye az életünket. Nem, bizony nem indulunk a nullapontról. Ezen nem tudunk változtatni. De azon igen, hogy egyedül indulunk-e, vagy megfogjuk annak a Jézusnak a kezét, aki mellénk lép, és ezt mondja: Kövess engem! Sokan mondják ezt nekünk, és mindenki azt ígéri, hogy ha engem követsz, akkor biztosan jó lesz az új éved. Mennyi ígéret hangzik el ilyenkor. Akár egy kormány újévi köszöntőjében, vagy éppen sztároknak a médiákban elmondott vagy leírt semmitmondó és üres tanácsaiban, vagy éppen a jósok homályos szavaiban, asztrológusok mindenkire érvényes horoszkópjaiban. Nem mindegy, hogy kivel indulunk el az új esztendőbe, kinek a szavára figyelünk, kit követünk. „Mert más alapot senki sem vethet a meglévőn kívül, amely a Jézus Krisztus” (1 Kor 3, 11) Pál apostol ezért mondja — szeretett Testvéreinek kategorikusan: Más alapot senki nem vethet azon kívül, amit Isten vetett, amely a Jézus Krisztus. Másképpen, világosan, mai nyelven ez azt jelenti: Jézus nélkül nem megy! Nehezen fogadjuk el ezt, mert olyan korban élünk, amelyben senki sem szereti a totális igényt. Ma a tolerancia a jelszó. Persze, arról külön lehetne beszélni, hogy ki, hogyan érti a toleranciát. Általában úgy, hogy velem szemben legyen mindenki toleráns, én pedig nem tűröm, ha ellent mondanak nekem. Ezért nem tűri az ember a Biblia szavát sem, mert az nagyon egyértelműen, nagyon világosan és kompromisszumos engedmények nélkül mondja: Jézus Krisztus nélkül nem megy! Sorolhatnánk az Igéket, Jézus szavát, hogy senki nem mehet az Atyához, csak énáltalam. Vagy az apostolok bizonyságtételét, hogy nincs más név az ég alatt, amely által üdvözülhetnénk, csak Jézus neve. Vagy amit Pál hirdetett: Más alapot senki nem vethet a meglévőn kívül, amely a Jézus Krisztus. És idézhetném még tovább, sok Igét, amelyek mind azt mondják: Jézus nélkül nem megy. Nem megy az Istennel való közösség megtalálása, de nem megy Jézus nélkül az emberek közötti közösség sem. Azért nem megy, mert minden közösséget a bűn rom-bol szét. Az, hogy vétkezem a másik ellen. Szeretetlen vagyok vele, megbántom, megsértem, kárára teszek, rosszat követek el ellene. És egyedül Jézus Krisztus az, aki a bűnnek ezt a romboló hatását meg tudja gyógyítani, azzal, hogy kiengesztel. Megbocsát, és képessé tesz a megbocsátásra. Képessé tesz a szeretetre, arra a szeretetre, amelyik kész kiengesztelődni, és amelyik természetes igénnyel áll oda a másik ember mellé. Arra a szeretetre, amelyik keresi azt, hogy hogyan tehetné széppé, boldoggá annak a másik embernek az életét, aki mellette él. Ezt a szeretetet egyedül Jézus tudja megadni. Jézus nélkül nem megy! Balicza Iván Jézus nélkül nem megy! „Jézus nélkül nem megy! Nehezen fogadjuk el ezt, mert olyan korban élünk, amelyben senki sem szereti a totális igényt. Ma a tolerancia a jelszó. Persze, arról külön lehetne beszélni, hogy ki, hogyan érti a toleranciát. Általában úgy, hogy velem szemben legyen mindenki toleráns, én pedig nem tűröm, ha ellent mondanak nekem. Ezért nem tűri az ember a Biblia szavát sem, mert az nagyon egyértelműen, nagyon világosan és kompromisszumos engedmények nélkül mondja: Jézus Krisztus nélkül nem megy! ”