Theologiai Szemle, 2009 (52. új évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 1. szám - KITEKINTÉS - Rajki Zoltán: A Hetednapi Adventista Egyház Magyarországon a rendszerváltozás után a statisztika tükrében
A Hetednapi Adventista Egyház társadalmi bázisa 1945 és 1950 között Az adventista hitterjesztés a Horthy-korszakban Közép-Magyarországon (Budapesten) és a Dél-alföldön (Békés megye) volt a legeredményesebb. A budapesti és a többi nagyváros gyülekezetei adták a megkereszteltek felét, míg a kisebb városoké a tagság harmadát. A felekezet nagyvárosias jellegét mutatja, hogy ezzel szemben az ország lakosságának csupán 30%-a élt nagyvárosban, és a kisvárosiak aránya pedig a 25%-ot nem érte el. Az új tagoknak harmada származott adventista háttérből. A nem adventista háttérből érkezetteket vizsgálva kiderül, hogy a reformátusok tagvesztesége 2,5-szer nagyobb lehetett a társadalomban betöltött arányuknál, míg a katolikusoknál ez az érték 50%-ot mutat. Az evangélikusok veszteségi rátája a reformátusokénál alacsonyabb, de még így is kétszerese a népszámlálási adatoknak.10 A megkereszteltek közel 60%-a egyháza szerint gyakorolta hitét, míg a hitüket nem gyakorlók aránya csupán 15%. (4. diagram) A második világháború után az egyház társadalmi bázisa módosult. Nem csupán a meglévő gyülekezetekben emelkedett a keresztségek száma, hanem 62 új közösség jött létre néhány éven belül, többségük kisebb városokban, falvakban. Regionálisan Dél-alföld (30%) szerepe továbbra is megmaradt, de a közép-magyarországi térség (14%) helyét Észak-alföld (34%) vette át. A fővárosi gyülekezetek (10,6%) keresztségi hányada közel harmadára esett vissza, míg Szabolcs-Szatmár, valamint Hajdú-Bihar megye (13,5%) jelentősége emelkedett. Bár Békés megye gyülekezetei kisebb arányban kereszteltek 1945 és 1950 között, mint korábban, de még a Viharsarok adta a keresztségek 17,1%-át. A fenti folyamatok következménye, hogy a nagyvárosi gyülekezetek szerepe csökkent a misszióban, míg a kisvárosiaké kismértékben, a falusiaké nagymértékben nőtt. (3. diagram) A korábbiII.akhoz képest a lakossághoz viszonyítottan kiegyenlítettebbé vált a felekezet településtípus szerinti megoszlása, de a községek szerepe még mindig nem érte el a társadalomban tapasztaltat.11 Új gyülekezetek többsége Szabolcs-Szatmár és Békés megye kisvárosaiban, községeiben jött létre. Az adventista gyermekek aránya a megkereszteltek körében 18%ra csökkent, míg ezzel párhuzamosan a katolikusé (23,3%-ról 30,8%-ra) és a reformátusoké (33,3%-ról 44%-ra) emelkedett. (1. táblázat) A nem adventista háttérből érkezettek körében kismértékben gyarapodott a katolikusok és a reformátusok hányada, míg az evangélikusoké jelentősen visszaesett. (2. táblázat) Az adventisták továbbra is az egyháziasan vallásosakat érték el leginkább. Bár ekkoriban még a társadalom nagy része ehhez a kategóriához tartozott.12 A református egyházból érkezettek kétharmada egyháza tanítása szerint gyakorolta hitét, és mindössze 10%-ot tett ki a hitüket nem gyakorlók aránya. A katolikus áttérők kevésbé voltak vallásosak. Húsz százalékot ért el a hitüket nem gyakorlók, 31%-ot a vallásukat maguk módján gyakorlók aránya. Evangélikusoknál közel azonos volt a hitüket az egyháza tanítása szerint gyakorlók aránya a katolikusokéhoz (50% — 49,3%), de a maguk módján vallásosak már magasabb hányadot (45% - 30,9%) képviseltek, míg a hitüket nem gyakorlók alig (5%) voltak jelen. Az egyházhoz csatlakozók 25-26%-a tartozott olyan családhoz, ahol a szüleikkel együtt, vagy közel azonos időben keresztelkedtek meg; vagy az egyik szülő adventista volt, és előző vallásként egy történelmi egyházat jelölt meg. Összességében elmondhatjuk, hogy az 1945 és 1950 közötti években a Hetednapi Adventista Egyház a tiszántúli falvakban, kisebb városokban erősödött meg, és ott is elsősorban a hitüket egyházuk tanítása szerint gyakorló reformátusok körében (összkeresztség 21%-a). Különösen jellemző volt ez a folyamat az észak-alföldi megyékre (Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megye). Az 3. diagram 4. diagram A Magyarországon megkeresztelkedettek Hetednapi Adventista Egyház való csatlakozása településtípus szerinti gyülekezethez 1921 és 2005 között, százalék Budapest 1 Megyei jogú város □ Egyéb város ■ Község 20% 40% 60% 80% 100% A vallásgyakorlás módja a keresztség előtt 1921 és 2005 között, százalék 1999-2005 1990-1998 1984-1989 1975-1983 1966-1974 1959-1965 1956-1958 1951-1955 1945-1950 1921-1944 0% 20% 40% 60% 80% 100% □ Igen, az egyházam tanítása szerint ■ Igen, a magam módján □ Nem gyakoroltam Forrás: a Hetednapi Adventista Egyház 2006. évi felmérése alapján készült saját szerkesztés 45