Tiszajobbparti Mezőgazda, 1932 (8. évfolyam, 1-20. szám)

1932-01-24 / 1-2. szám

Miskolc, 1932. január 24. 1­2-ik szám. Kiadja : a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara, Miskolc, Horthy Miklós tér 16. sz. Nyolcadik évfolyam Szerkesztőség: Horthy Miklós­ tér 16. sz. Kiadóhivatal: Miskolc, Hunyadi-utca 13. sz. A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara hivatalos közlönye. Kiterjed Nógrád-Hont, Heves, Borsod-Gömör-Kishont, Abauj- Megjelenik Torna és Zemplén vármegyékre. Előfizetési dij havonta kétszer. Az Abauj-Torn­a vármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos lapja, egy évre 6 pengő. A gönci levél Gönc, Abauj vármegye e derűs hegyközi mezővárosa ma ünnepet ül. Harminc évvel ezelőtt innen kelt szárnyra a magyar szövetkezeti élet legmagasabbra emelkedett apostolának, gr. Károlyi Sándornak történelmi korszakot kezdő gönci levele, amely a magyar nemzeti élet fejlődésére gyakorolt jelentőségét és kihatásait tekintve, csupán a legnagyobb magyar, gr. Széchenyi István történelmet formázó írásműveivel mérhető ösze. Harminc évvel ezelőtt a régi Magyarország a békeidőknek talán legboldogabb éveit élte, — fejlődött az ipar és kereskedelem, széles körben művelődtek a tudományágak, idegen volt az az irodalmi hang, mely a családi élet tiszta légkörébe bebocsáthatatlan lett volna, a kitartó szor­galom el tudta érni becsületes céljait, csupán a mezőgazdasági lakosság sorsát tette panaszossá a falura kiszabadult emberi kapzsiság, melynek az volt a hitelve, hogy az önzés a kultúra forrása, az önérdek a gazdasági fejlődés előmozdítója és senki sem köteles másnak gazdasági bajaival törődni. Boldog időknek is sok szenvedését kellett elviselni a magyar falu népének és ezen a sorson akart fordítani gr. Károlyi Sándor, mikor élére állott annak a még szűk tábornak, mely a szövetkezeti eszmét világnézetnek, a felebaráti szeretetet a kultúra legtisztább forrásának tekin­tette s amely hittel vallotta, hogy a gazdaságnak nem az egyes ember, hanem az összesség hasznát kell előmozdítani. Az anyagi erőket, erőforrásokat és anyagi erőgyűjtést, — erkölcsi törvényekkel kívánta szabályozni s a gazdasági élet ütemeiben aként eloszlatni, hogy ne az egyesek nőljenek hatalmassá, hanem a nemzeti élet összesége erősödjék általa. A magyar gazdasági élet akkor legtöbbet szenvedett a korlát nélküli gazdasági szabad­ságtól, amelyben az erős legyőzte a gyengét és gr. Károlyi Sándor színmagyar lelkével bátran szállott szembe ezzel az áradattal és korlátokat követelt az elé a fonákul értelmezett gazdasági szabadság elé, mely a mások szorult helyzetének, tudatlanságának kihasználásával a boldog békeidőkben is csupán nyomort tudott teremteni. A 900-as évek magyar társadalmának legégetőbb követelései voltak besűrítve a gönci levél pontjaiba, amelyek csodálatosképen mit sem vesztettek időszerűségükből, vagy talán épen lesújtott, elesett helyzetünkben újból harsányan élő szavakká akarnak válni és a megdicsőülés-

Next