Tiszatáj, 2019 (73. évfolyam, 1-12. szám
2019 / 2. szám - ALAGSORI TÖRTÉNETEK - Hajnal Géza: Gérecz Attila füzete
?? 14 tiszafa ! Miért nem kapta meg Gérecz Árpád édesanyja halála után a kockás füzettel együtt az „ugyanolyan eredeti papírfecniket''?14 15 Mert nem léteztek (vagy legalábbis nem jutottak ki a börtönből] ilyen cetlik, hiába írja le vagy egy tucatszor. A H. Drechsel-féle Gépirat pedig egy köteg vécépapírra rótt szöveg lemásolása, amit rövidesen megsemmisítettek. Miért nem tett említést H. Drechsel Mária Kárpátinak a kockás füzet létezéséről, mikor felkereste a Gérecz-kötet ötletével? Mert akkor még ő sem tudott róla. Vagy ha tudott, nem ismerhette a tartalmi eltéréseit a répirattól, nem állt módjában összehasonlítani a két változatot; nyilvánvaló, hogy Gérecz Ödönné Básthy Irén biztos helyen őrizte a füzetet. Miért hallgatott a füzetről Árpád is? Mert egyáltalán nem tartotta annyira életbevágónak az egész ügyet, hogy filológiai elemzésekkel töltse idejét öccse versei felett. Fogalma sem volt a változatokról és azok jelentőségéről. Ráadásul most már tudjuk, hogy nem ő bízta Christine-re a füzetet, hanem özvegye találta meg egy kotta keresése közben a régi házuk melletti présházban. És ha ez még mindig kevés érv lenne ahhoz, hogy belássuk, Árpádot nem érdekelte különösebben öccse költészete, döntő érvként kezelhetjük azt a tényt a kötettel való nem törődéséről, hogy nem vette észre az életrajzi adatok hibáit sem, pedig Attila életének részleteit nagyon jól ismerte. Mégsem jelezte! Miért várt H. Drechsel Mária közel kilenc évet a kockás füzetre épülő kiadással? Mert nem volt nála a füzet! „Hogyhogy a legmúlékonyabb nyomot hagyó ceruzával"is írta Gérecz a verseit? Hiába bizonygatja Kárpáti, hogy mikor melyik börtönben hogyan jutottak tollhoz írni vágyó rabtársaival, ez semmiféle logikai kapcsolatban nem áll azzal, hogy Gérecznek milyen íróeszközt sikerült szereznie a Gyűjtőfogházban egy kétségtelenül enyhébb időszakban, 1956 nyarán. Teljesen esetleges volt, hogy hagyták-e írni az elítélteket, elvették-e a készülő szövegeket; a tevékenység megítélése a későbbi kádári kategóriák tiltott-zűrt határmezsgyéjén mozgott. Nem beszélve a már szintén megidézett Kecskési Tollas régi ceruzájáról, hiába állítja Kárpáti, hogy a Füveskert példányokat már tollal készítette szerkesztőjük, ő mégis a ceruzáját tette el emlékbe, s őrzi azt a családja évtizedek óta! Gérecz a börtönből kijuttatott hosszú levelét is ceruzával írja Vácott, és Klári (a vele szerelembe esett rableánya is ceruzavéget ad be neki a cellájába! Kárpáti Kamil önmagában ahhoz a tényhez, hogy a füzet ceruzával készült, még hozzátapaszt újabb kérdéseket, mintha ennek bármi köze lenne a füzet létezéséhez. Miért apróbetűs, miért siettek a szerzők, s aztán ebből következnek a versek sorrendjét - szerkesztését -, illetve egyes versek kihagyását érintő kérdések. Érezhetően ez zavarja a legjobban: szerkesztői koncepciója és a kockás füzet szerkezete eltér egymástól. Nem tudja elképzelni azt sem, hogyan írták le hárman a verseket - miközben maga hivatkozik a megenyhült börtön légkörre - csak azt engedi meg, hogy Gérecz cetliken átadta a verseket „állítólagos" barátainak, s azok íródeákként bemásolták a sorokat a füzetbe. Egyrészt olvashatjuk a Levélben, hogyan beszélgettek Gyurkával az emeletes ágyon, másrészt láthatjuk a füzetben, hogy egy-egy vers kellős közepén van olykor kézírásváltás. Hogy volt-e Gérecz fejében koncepció a szerkesztésről, csak találgatni tudunk, mint ahogy arról is, miért maradtak ki nagyszerű versek is. Vélhetően nem volt idejük mindent beírni. 14 Uo. 23.0. 15 Uo. 27.0.