Tiszatáj, 2020 (74. évfolyam, 1-12. szám
2020 / 3. szám - DIÁKMELLÉKLET - Borbíró Aletta: „A fönti kéz kongat egyszerre kint-bent...” (Papp András és Térey János Kazamaták című drámájának értelmezése a térpozíciók szempontjából)
2020. március i- 23. jelenetének alcímében megjelenik a műsor neve is: „Alávaló világ".26 A 25. jelenetben történik meg az igazi párhuzam és a reality szófordulatainak átvétele. Már a jelenet címe is hangsúlyozza az intertextuális kapcsolatot („A kijelölés").27 Margócsy István tanulmányában posztmodern gesztusként, kizökkentésként tekint a valóságshow szövegbe való beemelésére.28 Közelebbről megnézve láthatóvá válik, hogy a színpadra állított, mediatizált történelem-szimulákrumot értelmezhetjük metaforaként vagy akár a mű kicsinyített tükreként is. Kibontásával könnyen azonosíthatjuk a különböző terekhez kötődő pozíciókat a drámában. A Kazamaták „benti" szereplői a villalakókkal mutatnak hasonlóságot, míg a „kintiek” a tévénézőkkel. A villalakók egy zárt, általuk nem elhagyható térben élnek együtt. Amennyiben mégis el kívánják hagyni (vagy a döntésfolyamatok következtében el kell hagyniuk) a villát, akkor magából a játékból lépnek ki. A játéktértől való elszakadással egyfajta halál, kiíródás jön létre, amely a drámában Mérő „kiszavazásával" is párhuzamba állítható. Azzal, hogy Mérő bentről a kintiek elé kerül, kilép a játéktérből. Ebből logikusan következik, hogy Mérő benti pozícióvesztésének következménye csak a halál lehet, tehát kiíródik magából a drámából is.29 Ha a reality címét értelmezzük a dráma cselekményével párhuzamba állítva, akkor Margócsy elemzésének keretébe illesztve a világ nyerhet többletjelentést. Meglátása szerint a dráma „nem egy megidézett '56-ot vizsgál és prezentál, hanem a történelmet mint egészet vizionálja: a történelmet mint a megszakítatlan és feltartóztathatatlan pusztítás és pusztulás terepét és küzdőterét",30 amely így felfogható akár a világ működésének modelljeként is. Ennél érdekesebb kapcsolódási pont a való kifejezéssel húzható, hiszen reflektál arra, hogy a dráma valós eseményeket dolgoz fel, vagyis két nézőpontból cselekményesíti ugyanazt a történelmi eseményt. A historikus adatok narratívába foglalásáról (cselekményesítéséről), azaz a történetírásról Hayden White írt meghatározó szövegeket. Elmélete mentén olvasva a művet érdekes interpretáció nyílik meg: a kintiek és a bentiek által ábrázolt nézőpontok ugyanazon esemény két különböző horizontját mutatják fel ugyanis az olvasóknak. White A történelmi szöveg mint irodalmi műalkotás című tanulmányában 31 a francia forradalom írott 26 348. (kiemelés tőlem) 27 351. 28 Margócsy, i.m., 72. 29 A játéktérből és drámából való kiíródás érdekes kérdést vethet föl, amennyiben magát a színpadi teret tekintjük a villának (vagyis játéktérnek), a színészek által megformált karaktereket villalakónak, míg a közönséget a reality nézőjeként azonosíthatjuk, hiszen ebben az esetben nem a dráma cselekményének kicsinyített másaként működik a metafora, hanem magára a színrevitelre reflektál. Ez is releváns értelmezése lehet a Való Világ beillesztésének, főleg, ha a második felvonás 14. jelenetével olvassuk össze (339-40.), ahol éppen a színháziságra és karakterlétre reflektál a dráma, valamint ha tudjuk a másik oldalt vizsgálva, hogy a VV szereplőit gyakran csak „karakterként" emlegetik, valamint válogatásuk is ilyen kategóriák mentén történt a negyedik évadban (vö. https:// hu.wikipedia.org/wiki/Val%C3%B3_VV%C3%A1g#A_show_menete). Emellett Beszkártos korábban a bentiek életéről idézett víziója szintén párhuzamot mutathat a Való Világgal: a bentiek célja a meggazdagodás, a kedvező pozíció elérése, miként a reality show szereplőinek ambíciója is a pénzjutalmat jelentő fődíj megszerzése. 30 Margócsy, i. m., 68-9. 31 Hayden White, „A történelmi szöveg mint irodalmi műalkotás", ford. Novák György, in Testes könyv., szerk. Kiss Attila Atilla - Kovács Sándor - Odorics Ferenc, Ictus és JATE, Szeged, 1996, 333-354.