Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-01-05 / 3. szám
UNÁNTÚLI/ NAPLÓ robbmp láiu^le néífe meg ^/eliárfjuni *» Munkáiinio/valtiti HrpViallilárí Prémiumot kapuik gépállomásaink legjobb dolgozói Értekezleten tárgyalták meg feladataikat a tamási járás DÉFOSZ titkárai VUL ÉVFOLYAM, 3. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1951 JANUÁR 5 Pártszervezeteink fokozzák a begyűjtés sikere érdekében a népnevelő munkát Megyénkben egyre több dolgozó paraszt érzi át a népnevelő munka nyomán az állammal szemben, a dolgozók államával szemben fennálló kötelezettségük teljesítésének jelentőségét. Ezt bizonyítja az is, hogy megyénk területén egyre több dolgozó paraszt teljesíti és túlteljesíti az előirányzatát a begyűjtés terén. Bors Antal szekszárdi 13 holdas dolgozó paraszt például a kenyérgabona beadási kötelezettségének 153 százalékban, takarmánygabona beadási kötelezettségének 110 százalékban, burgonya- és szénabeadási kötelezettségének 100 százalékban tett eleget. Schmidt József szekszárdi 9.5 holdas dolgozó paraszt is 167 százalékra teljesítette a kenyérgabonabeadási előirányzatot, a takarmánygabona-, burgonya- és széna-beadási kötelezettségének pedig 100 százalékig tett eleget A jól teljesítő gazdák mellett azonban vannak olyan gazdák is, akik nincsenek azzal tisztában, hogy ezen kötelezettségük teljesítésével előbbre segítik szocializmusunk fejlődését, ami a béketábor sikerét is jelenti Ezek közé a dolgozó parasztok közé tartozik Bálint András györei 19 holdas gazda is, aki kenyérgabonabeadási kötelezettségének mindössze 50, takarmánygabona beadási kötelezettségének 20 százalékig tett eleget. A tengeri, széna- és burgonyabeadási kötelezettségéből pedig még nem teljesített semmit. Dunai József 22 holdas mucsfai gazda is csak 34 százalékra teljesítette mindennemű beadási kötelezettségét. A járási eredményeket, kiértékelve megállapíthatjuk, hogy a kenyérgabona, begyűjtés szorgalmazása terén a legnagyobb eredményt a dombóvári járás tud felmutatni a december 23-tól, december 30-ig eltelt időszak alatt. Az első helyet még mindig a szekszárdi járás tartja 98 százalékos teljesítményével. Az első helyet a takarmánygabonabeadási kötelezettség teljesítésénél a dombóvári járás tartja továbbra is. Az elmúlt héten a legjobb eredményt a szekszárdi járás érte el. A tengeribegyűjtés terén az elmúlt héten a legjobb eredményt szintén a szekszárdi járás érte el. Ezáltal továbbra is tartja a második helyét az első helyen haladó paksi járás mögé. A szilastakarmány és burgonya beadása terén járási viszonylatban kiemelkedő eredmények nem születtek meg az elmúlt héten. Mindkét takarmánynemnél a bonyhádi járás halad az élen. A kiértékelésből megállapíthatjuk, hogy a szekszárdi járásban fellendülés mutatkozik a begyűjtés fokozása terén, ami azt bizonyítja, hogy a járási pártbizottság és a járási tanács fokozott mértékben követ el minden lehetőt a begyűjtés szorgalmazása érdekében. A községek dolgozói is egyre nagyobb mértékben teszik magukévá a begyűjtési előirányzatuk teljesítésének hatalmas politikai jelentőséget. A begyűjtési munkálatokat azonban mindenütt fokozni kell, mert békénk megvédésének az egyik fő támaszpontja a begyűjtés sikerében van. Feladataink a növénytermelés fejlesztése terén A növénytermelés fejlesztéséről vóló minisztertanácsi határozat mondja, hogy ötéves népgazdasági tervünk egyik fő feladataként tűzte ki a mezőgazdasági termeléselmaradottságának felszámolását. Kimondja továbbá a minisztertanácsi határozat azt is, hogy legtöbb növényeink termésátlagát az ötéves terv során, nálunk eddig még el nem ért magasságra kell emelni. Az ötéves tervben kitűzött cél megvalósítása érdekében a Népköztársaság minisztertanácsa növénytermelésünk kétéves terveként azt a feladatot állítja a mezőgazdaság dolgozói elé, hogy az 1951. év végére az állami gazdaságokban 35%-al, a termelőszövetkezeti csoportokban 25% v-al, az egyénileg dolgozó parasztoknál pedig 10%-al emeljék fel az átlagterméseket az 1949. évihez képest. E feladat megvalósításához Népköztársaságunk kormánya az állami gazdaságok, a termelőszövetkezeti csoportok és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára nagyarányú támogatást nyújt, ami megnyilvánul abban, hogy az 1951. évben újabb 280 gépállomást, több mint 7.300 új traktort, 350 aratóés cséplőgépet és többezer korszerű mezőgazdasági gépet juttat a mezőgazdaságnak. A továbbiakban nagyban emelkedik a műtrágya és a növényvédőszerek gyártása- a vetőmag nemesítése és elszaporítása, valamint az öntözés és talajjavítás céljaira fordított beruházások összege. A mezőgazdasági szakoktatás intézményeinek széleskörű kifejlesztésével, a szaktudás emelésének olyan lehetőségeit teremtette meg Népköztársaságunk, amilyen soha mezőgazdaságunk dolgozói számá még nem volt. Mindezeket egybevetve mezőgazdaságunk fejlesztésére Kormányunk 1950-ben és 1951-ben közel két milliárd forintot fordít. A növénytermelés színvonalának emelését, a termésátlagok növelését leggyorsabban és legnagyobb emlékbeli, az állami gazdaságok és a tem»«lőszövetkezeti csoportok érhetik el. Népköztársaságunk az állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeti csoportoknak megad minden támogatást ahhoz, hogy a technika és a tudomány vívmányainak alkalmazásával magasan az átlagos színvonal fölé emelhessék termelésüket Népköztársaságunk kormánya az egyénileg gazdálkodó dolgozó kis- és középparasztság számára is megad minden segítséget, mely a növénytermelés színvonalának és ezen keresztül a termésátlagok emeléséhez szükséges. A gépállomások gépi ereje, traktorai, talajművelő és vetőgépei a dolgozó parasztság kisüzemi gazdaságai számára is biztosítják a jobb és gyorsabb gépi munkát. A termelési szerződések redszerével nemesített vetőmaghoz, műtrágyához és a szükséges védekezőszerekhez juttatja Népköztársaságunk kormánya a dolgozó parasztságot. A minisztertanács megállapítja azt is, hogy a növénytermelés színvonalának, a termésátlagok emelésének leghatékonyabb és legcélravezetőbb eszközeit: a tudományosan megalapozott agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazása, a trágyakezelés és trágyahasználat megjavítása, a növényvédelem fejlesztése és a helyes vetésforgó bevezetése A minisztertanács azt is megállapítja, hogy növénytermelésünkhett elmaradott, helytelen termelési módszereket alkalmaznak és termelőink sok helyen nem fordítanak kellő gondot a helyes talajművelésre, a gondos trágyakezelésre, a vetőmagvak kellő tisztítására és megválogatására. Különösen tapasztalható a helyes módszerek alkalmazásának hiánya olyan nagyjelentőségű növényeknél, mint az őszi és tavaszi gabonafélék, a kukorica, a cukorrépa, a burgonya, a napraforgó és a rostos növények. Ezeknek a növényeknek a termésátlagai messze elmaradnak amögött, amit helyes termelési eljárások mellett el lehet érni és amit dolgozó népünk jólétének, emelése és népgazdaságunk felvirágoztatása érdekében a nép államának és a mezőgazdaság dolgozóinak közös erőfeszítésével el kell érnünk. A Népköztársaság Minisztertanácsának a növénytermelés 2 éves fejlesztéséről szóló határozata ezért írja elő mindazokat a feladatokat és mutatja meg a feladatok elvégzéséhez vezető utat. Meg kell még említeni azt is, hogy a növénytermelés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat Tolna megye egész területét az I. számú körzetbe sorolta a jutalmazásra és kitüntetésre irányuló körzetek meghatározása szempontjából, ami annyit jelent, hogy Tolna megye egész területén, a legmagasabb terméseredményeket kell elérni a határozatban foglaltaknak megfelelően. Tehát szívós és kitartó munkára van szükség, mind az állami gazdaságok dolgozói, mind pedig a termelőszövetkezetek tagsága és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság részéről, annál is inkább, mert megyénk az ország egyetlen megyéje, amelynek egész területe az I. számú termelési körzetbe van sorolva. Mindezek előrebocsátása után nézzük meg, milyen eredményeket értünk el eddig a növénytermelés fejlesztésének terén és melyek a feladatok a jövőre nézve. A növénytermelés fejlesztésére vonatkozó minisztertanácsi határozat, mely a növénytermelési feladatokat szabja meg a múlt év februárjában jelent meg. A növénytermelés fejlesztésének első éve tehát most zárult le. Az eddig elért eredmények azt mutatják, hogy a határozat végrehajtása eredményes volt. A megvalósítás során igen komoly előrehaladást tettünk abban, hogy általánosan alkalmazzuk a tapasztalatok alapján az ismert, fejlettebb agrotechnikai módszereket és ezeken túlmenően azokat a kiváló agrotechnikai módszereket, amelyeket az élenjáró szovjet mezőgazdasági tudomány dolgozott ki és a szocializmus országában nagy sikerrel alkalmaznak. De javult a mezőgazdasági munkák tervszerűbb végrehajtása is. A határozat eredményeképpen az elmúlt évekéhez viszonyítva igen jelentős eredményeket értünk el a tarlóhántás és az őszi mélyszántás végzésében a gépi munka kiterjesztésében. Sohasem történt még meg, hogy a tarlóhántást 90 százalékon felül és olyan korán végeztük volna el, mint 1950-ben. Az az eredmény is példa nélkül álló, hogy az 1950. év őszén az őszi vetéseket október 22-re globálisan befejeztük. Figyelemreméltó az őszi mélyszántás mennyiségi elvégzése tekintetében elért eredmény is. Az őszi mélyszántás végzésénél 90 százalékon felüli teljesítésnél tartunk jelenleg. Különösen fontos és igen figyelemreméltó az a körülmény, hogy az őszi mélyszántás minőségi végzésénél már általában megközelítettük azt a mértéket, amit a minisztertanácsi határozat előír. És végül ki kell hangsúlyozni annak a hatalmas eredménynek az elérését, hogy a gépi talajművelést a földterületünknek több, mint egyharmadára sikerült kiterjesztenünk. Az eredmények mellett azonban vannak lemaradások is, így a felsorolt jó eredmények elérése mellett elmaradtunk, a tavaszi vetés előtti talajelőkészítésben, a növényápolás megjavításában, az idején történő betakarításban, a trágyakezelés és trágyahasználat módszereinek megjavításának alkalmazásában, a határozatban előírtak mögött. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa november 7-én és december 21-én kitüntette azokat a dolgozó parasztokat, akik a termelésben kitűntek. Ezeknek a kitüntetett dolgozó parasztoknak az eredményei azt mutatják, hogy nem volt olyan része az országnak, ahol jó munkával, a minisztertanácsi határozat előírásának betartásával ne lehetett volna az átlagosnál jóval nagyobb terméseredményeket elérni. A kitüntettek eredményei azt is mutatják, hogy a termelőszövetkezeti csoportokban dolgozó parasztok sokkal jobb eredményeket értek el az egyénileg dolgozó parasztoknál. Ez azt bizonyítja, hogy a szövetkezeti gazdálkodásban lényegesen jobban érvényesül a korszerű agrotechnika termésfokozó hatása. Feladatunk a jövőre nézve az, hogy az eddiginél részletesebb agrotechnikai módszereket dolgozzunk ki és azokat alkalmazzuk is. A termelési szerződés alapján termelt növényeknél fokozottabb gondot kell fordítani e növények termelési szabályainak ismertetésére. A növénytermelés fejlesztésével kapcsolatos kérdések úgy oldhatók csak meg eredményesen, ha dolgozó parasztságunk körében fokozzuk a felvilágosító munkát A téli időszakot fel kell használlni arra, hogy minden dolgozó paraszthoz eljusson a minisztertanácsi határozat, hogy a dolgozó parasztság teljes egészében felismerje annak jelentőségét, mind népgazdaságunk fejlesztése, mind pedig dolgozó parasztságunk boldogulása szempontjából. Ebben a munkában a Párt iránymutatását kell követni és az agrárigazgatás szakirányításának megfelelően a helyi tanácsoknak nagy munkát kell végezniök. Nagy segítséget kell, hogy nyújtsanak ezen a téren az összes tömegszervezetek és a földművesszövetkezetek. Feladat a növénytermelés fejlesztése terén a továbbiakban az is, hogy a mezőgazdasági munkákban élenjáró dolgozó parasztok kicseréljék tapasztalataikat és átadják tapasztalataikat tapasztalatcsere formájában. Mindezeket a feladatokat azonban csak a termelés technikájának emelésével megoldani lehetetlen volna. Tudnunk kell azt is, hogy a növénytermelés fejlesztésének a kérdése nemcsak technikai és szervezési kérdés, hanem harci kérdés is. A már megvert, de még meg nem semmisített ellenséget fokozott éberséggel le kell leplezni, mert az ellenség minden módon igyekszik terveink teljesítését hátráltatni. Ebben a harcban a fő feladat a pártszervezeteké ugyan, de az összes tömegtervezeteknek és állami szerveinknek teljes erejükkel ki kell a részüket venni a harcból és éber figyelemmel kell kísérni minden ellenséges próbálkozást, hogy azokat csírájukban elfojthassuk. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy érdemes a Párt útmutatásaira és kormányzatunk határozataira hallgatni és azokat magukévá tenni, mert a dolgozók vezető ereje és a dolgozó nép állama; olyan útmutatásokkal segítik mezőgazdaságunk dolgozóit, amelyeket teljesíteni lehet és melynek teljesítése népgazdaságunk és minden egyes dolgozó paraszt javát is szolgálja. Az 195- es évben az eddigieknél is biztatóbb és jobb eredmények vannak kilátásba helyezve, amit láthatunk abból is, hogy a múlt évben a kedvezőtlen időjárás ellenére is tudtunk magasabb eredményeket elérni és magasabb termést biztosítani. Fő feladatunk tehát az állattenyésztési határozat mellett a növénytermelés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat maradéktalan végrehajtása az ötéves terv sikeres befejezése, dolgozó népünk életszínvonalának emelése és a szocialista mezőgazdaság mielőbbi teljes felépítése érdekében. Meg kell még említeni a minisztertanács határozatát, mely az állattenyésztés és takarmányfejlesztés kétéves tervéről szól, tekintettel arra, hogy ez szorosan összefügg a kétéves növénytermelési terv végrehajtásával. Tudatában kell lenni minden dolgozó parasztnak azzal, hogy az állattenyésztésről szóló minisztertanácsi határozat komoly feladatokat ró a növénytermelési vonalra is. Ha állatállományunkat fejleszteni akarjuk, akkor több takarmányt és abraktakarmányt is kell termelnünk. Ennek a többtermelésnek a végrehajtásához pedig biztosítani kell, hogy ugyanazon a területen több, magasabb és jobb eredményt kell elérni, mint a múlt években, hogy a szükségleteket kielégíthessük. Dolgozó parasztságunk az 1951 es év lejártával gazdag és kimagasló eredmények eléréséről tud majd beszámolni és ebben az évben még a múlt évinél is több dolgozó parasztnak lesz része abban a kitüntetésben, amely a nép államának megbecsülését és jutalmát jelenti számára és ezzel is egy-egy alapkövet rak le a szocialista mezőgazdaság teljes felépítéséhez. REMÉNYI REZSŐ M 1VBt. Mezőgazdasági Osztály* A Szovjetunnió Európa legnagyobb széntermelő országa lett Qolka, a Szovjetunió széniparának helyettes minisztere az Izvesztijában méltatta a szovjet szénipar eredményeit. A háború utáni ötéves terv sikeres teljesítésének következtében — írja —a Szovjetunió a széntermelés méreteit tekintve, a világon a második és Európában az első helyre került. A háború utáni ötéves terv, a széntermelés növekedése mellett a szénipar technikai fejlettségének növekedését is eredményezte. A szénkitermelés gépesítésének következtében az 1945. évihez képest, 34,6 százalékkal emelkedett a termelés. E tervezek alatt jelentősen emelkedett a szénipari dolgozók kulturális és anyagi jóléte is. A bányatechnikumokon a tanulók száma több mint háromszor annyi volt, mint 1945-ben,