Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)
1951-04-18 / 89. szám
mi APR Hi IS IS Varga József tolnai traktoros vezet továbbra is a megyei versenyben Gépé lombi dolgozóink között megindult a harc? az idényrepT túlteljesítéséért Gépállomásaink eredményei azt bizonyítják, hogy a gépállomások dolozói békeharcosként küzdenek a leemelés frontján. A békeíveket nemcsak aláírják, hanem jó munkájukkal meg is erősítik. Olyan munkát igyekeznek végezni, hogy az feltétlenül a magasabb terméshozamot eredményezze. Eredményeik fokozásánál nemcsak azt tartják szem előtt, hogy többet keresnek, hanem azt is, hogy jó munkájukkal az ellenségre mérnek hatalmas csapásokat és nagy mértékben elősegítik a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlődését. Az öntudatos dolgozók mellett vannak olyanok is, akik kevésbbé értik meg munkájuk jelentőségét és nem gondolnak arra, hogy a gyenge minőségű munkával becsapják Partunkat, becsapják a dolgozó népet és ezen keresztül saját magukat is. Ezek a dolgozók „sírnak", hogy nem ti.e-‘ síthetők az új normák. Az ilyen gázók „várják a sültgalambot, amely késsel és villával a szájukba fog röpülni". Ilyen példákkal találkozunk a hőgyészi gépállomáson is. Egyes dolgozók nem gondolnak arra, hogy az eredmények nem születnek meg maguktól és a szocialista bérezés értelmében csak az elvégzett munkáért fizetnek. Azok a dolgozók, akik abban a reményben vannak, hogy nem lehet az új normákat teljesíteni, vegyék át azoknak a traktorosokak a munkamódszerét, akik állandóan túlteljesítik az új normákat még az esős időben is. Kérdezzék meg az olyan dolgozókat mint W ?a József, aki már 202,4 százalék teljesítette a tavaszi fénytervét, hogy hogyárik ezt a nagy eredményt elém Irga József ezzel az eredményével ncsak a tolnai gépállomás, hanem az egész megye büszkesége. Varga József példája nyomán legtöbb gépállomási dolgozó között már nem a terv 100 százalékos teljesítéséért, hanem annak minél nagyobb százalékban való túlteljesítéséért folyik a küzdelem. Bogárdi István, 1% nagykónyi gépállomás traktorosa is 170 százalékon felül teljesítette idénytervét, Bodai János pincehelyi traktoros 163.7 százalékra, Baka István tolnai traktoros 156.6 százalékra, Gábor István dalmandi traktoros 140 százalékra, Bodai József pincehelyi traktoros 138 százalékra, Ángyán József pincehelyi traktoros 133.6 százalékra, Keppel Ferenc dalmandi traktoros 129.6 százalékra, Lusenszki Ferenc szedrese traktoros 126.6 százalékra, Hamus Gyula varsádi traktoros 125.5 százalékra, Simon Lajos suienlisi traktoros 121 százalékra, Füsztő László dalmandi traktoros 118 százalékra, Nagy József variádé traktoros 113.4 százalékra, Kovács József pincehelyi traktoros 104.6 százalékra, Gyócsi Mihály Régszemcsés traktoros 101 százalékra, Juhász Pál dalmandi traktoros 100 százalékra, Szentes Piusz varsádi traktoros 100 százalékra teljesítették a tavaszi idénytervüket. Ezek a teljesítmények bizonyítják, hogy a lehetőségek adoíl vannak a nagyobb eredmények eléréséhez, csak ki kell használni azokat. Ezeket a lehetőségeket Pártunk útmutatásában találjuk meg. Aki követi Pártunk vitmutatását, a béke megvédésének tudatában dolgozik és saját anyagi javai mellett a közösség érdekeit is szem előtt tartja, tudja teljesíteni a tervét. Kövessék az elmaradottak azok példáját, akik a tervük minél nagyobb százalékban való túlteljesítéséért harcolnak és szilárdan megállják helyüket a termelés frontján. Gondoljanak arra traktorosaink, hogy eredményeik fokozása elkül a békeívek aláírása puszta szóbeszédhez hasonlít, azzal pedig nem lehet megvédei a békét. Ifjúságunk legfőbbjei kerüljenek a DISZ-választmányokba A DISZ Központi Vezetősége Pártunk II. Kongresszusa iránymutató határozatai után megjelölte az ifjúsági szövetség legközelebbi feladatait, melyek között elsősorban szerepel a békéért folytatott harc tevékeny támogatása. Ebbe a világméretűvé fokozódott gigászi harcia kapcsolódik bele a DISZ-választmányok és bizottságok megválasztása, mely Tolna megyében, az elmúlt vasárnap kezdődött r»ég nagyobb körültekintést, még nagyobb gondosságot, erőfeszítést követel minden egyes DISZ-tagtól és funkcionalitástól, mint amennyit követeltek az alapszervi vezetőségválasztások. A DISZ taglétszáma azóta tekény, teljesen megnövekedett, szervezeteinek száma is felszaporodott. Mindezeket összegezve bátran megállapíthatjuk, hogy azokban az alapfedezetekben, ahol ezt a fontos lépést látták, ott, a DISZ-választmányok és bizottságok megválasztása ifjúsági szövetségünk további erősítésében fontos lépést jelent, így vét ez Kurd és Értény községben is, hol a DISZ- vezetőség jó felvilágos és szervezui munkája nyomán a taggyűlésen megjelent a tagság csaknem százszázalékos. Különösen kiemelkedik a jól sikerült taggyűlések közül a kurdi, ahol a DíSZ-titkár jól összeállított beszámolójában kiértékelte az ifjúsági szövetség eredményesség hiányosságeit, felhívta a parasztidalokat a tanulás fontosságéra,jelentkezésre a szakérettségire, meg. A közbenső szervek megválasztásával olyan ifjúsági szervet teremtünk, mellyel eddig a magyar fiatalok nem rendelkeztek, melynek minden vezető szervét demokratikusan választották meg. Éppen ezért igen nagy és felelősségteljes munkát jelent a DISZ,alapszervezeteknek a választmányok küldötteit megválasztó taggyűlések jó és alapos megszervezése, előkészítése. De nemcsak a hazájukat szerető becsületfis ifjak fordulnak mindig nagyobb figyelemmel a DISZ felé, hanem az osztályellenség is, a háborús gyújtogató imperialisták hazai ügynökei is érdeklődnek ifjúsági ,szövetségi'"" ;>ránt. A‘>.~véóségválasztások tapasztalatai figyelmeziSs. ° k: az ellenség mindent meg fog kísérelni, hogy a maga embereit juttassa re a választmányokba, hogy ott rombőv A fékezze majd építő munkánkat. Legfőbb követelmény legyen a tagjelöltekkel szemben, járjanak elől, mutassanak jó példát a békéért folytatott harcban, a termelésben és a tanulásban. Úgy mint az érvényű ifjúsági szövetségünk, ahol április 4-i vállalásukat száz százalékig teljesítették, s most a vasárnapi taggyűlésen Völgyi Lajos és Dávid György vállalta, hogy május 1-re a kukoricát 100 százlék ívelik, a kurdi taggyűlésen Já. Géza kihívta Király elvtársat, a DISZ alapszervezet titkárát, hogy a tavasziakat elveti május 1-re. Ugyanitt Tóth József Budai Ferencet, Patkó Erzsébet Britt Pétert, a termelőcsoport brigádtagjai pedig egymást hívták ki szocialista munkaversenyre május elseje tiszteletére. Ilyen lelkes hangulatú felszólalások előzték meg a jelöltek megválasztását , amikor erre került sor, a jelöltek mindegyike átérezte, amit Farkas elvtárs mondott a II. Pártkongresszuson, hogy ,,új tartalmat és új értelmet kapott a magyar hazafiság, miután újjászületett maga népünk is." A békéért, a szocializmus felépítéséért folytatott harc mindig több és több felelősséget követel meg ifjúsági szervezeteinktől. Hiba volna, ha nem látnánk meg, hogy például a paksi DISZ alapszervezetben az ellenség keze van abban is, hogy a vezetőséget, az új vezetőség-választás óta ötödször kell újjáválasztani. A békeharcban, a szocializmus epi- 1sében sokat vár az ifjúsági szöve ’ünktől a Párt, de sokat vár az 3 sz világ dolgozó, békeszerető evnisége, most, ebben a harcban nincs vedül a magyar ifjúság. A történetem során nem volt még egy ilyen ö 'reg, ahol öt világrész békeszerető . Igazaival együtt menetelve, a mi /óságunk is az élvonalban indul ro amra legféltettebb kincsünkért, — a békéért! A DISZ-választmányok és bizottságok megválasztása i TALPALATNYI FÖLD A Horthy-korszak idején, mint mámt sok száz év óta, a magyar paraszt 1óság eléri ezellen álma volt a föld. A föld, amely után hiába áhított, hiába dolgozott fcriástól vakulis-ig. —. a másén, nem lehetett az övé. Ha néha, nagy nehezen meg is szerezhetett egy darabot, egy talpalatnyi földet, — csakhamar hitellel, csalással, uzsorakamattal, újból kihúzták a lába alól. Csak egy rossz termés, szárazság, vagy jégeső, s máris lei spar cszlok száz faj lettek hajléktalanokká és indultak vándorútra, hogy eladják munkaerejüket a nagygazdaságokban, vagy az ipari városokban, mert házukat, földjüket elárverezték. S kinek azébe kerültek ezek a földek? A bankok, spekulánsok, zsírosparasztok gazdagodtak meg a szegények verejtékén, a régi Magyarországon éppúgy, mint mindenütt másutt, a kapitalista országokban. Ennek a parasztsorsnak jellemző képviselője volt Góz Jóska, akit Szabó Pál mesteri kézzel formált meg a ,,Talpalatnyi föld“ című filmben. Góz Jóska azonban nemcsak áldozat volt, hanem lázadó is, ölduda Ilon forradalmái.- -’,, nem nyugodott bele abba a sorsba, melyet neki az úri Magyarország képviselői szántak. Góz Jóska, alakját Szirtes Ádám állítja elénk, a magasgazdaságéiban. Számára ez a feladat nem idegen, hiszen ő maga is egy holdas szegényparaszt fia, akinek a népi demokrácia hozta meg a szabadságot a tanuláshoz, emberi élethez, boldogsághoz való jogot. Szirtes Ádám éppúgy, mint Góz Jóska, a nép fia. A szovjet sajtó így emlékezik meg a „Talpalatnyi föld"-ről: Ez a magyar film a háború előtti Magyarország életét a maga valóságában állítja elénk, mély eszmei tartalma van, mondanivalójában és kifejezésmódjában népi és realista alkotás. J ■:' A ,,Talpalatnyi föld'1 története nem ér véget ott, amikor Góz Jóskát börtönbe vetik. A film is, Góz Jóska története is folytatódik és a magyar közönség megláthatja, hogyan éli új, szabad életét a magyar föld és Góz Jóska is. Az új film címe. ..Folsza j bódult föld." Ebben a filmben viszontlátjuk Góz Jóska új, szabad életét. | j Vl, o 3 Megjelent Sztálin elvtárs műveinek ötödik kötete SZTÁLIN ELVTÁRS Műveinek ötödik kötete azokat a cikkeket foglalja magában, amelyeket Sztálin elvtárs 1921—1923-ban írt. Az ötödik kötetben foglalt művek a népgazdaság helyreáll ‘ásának békés munkájára való áttérés időszakában keletkeztek, amikor a nemzetközi tőke első katonai támarlásainak visszaverése, a belső és külső ellenforradalmon aratott döntő győzelmek után az ország átt.érhetett a békés gazdasági építés útjára. Ebben az időszakban hajtotta végre a Bolsevik Párt a fordulatot a hadikommunizmus politikájáról az „új gazdasági politikádra, a NÉP-re s ez »el új gazdasági alapon szilárdítata meg a munkások és parasztok szövetségét. Ebben az időszakban jött létre, az eddig lazább kapcsolatban lévő nagy szovjet köztársaságok egységes szövetségi államban való egyesülése útján, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a gazdasági, katonai és diplomáciai szempont egységes, sok nemzetiségű állam — a szocialista Szovjetunió. Ebben azdőszakban a Bolsevik Pártnak kemény harcot kellett folytatnia a párton belüli pártellenes elemekkel szemben, akik arra próbálták kihasználni a békés szocialista építésre való átmenet nehézségeit, hogy megbontsák a Bolsevik Párt sorait. A munkásosztály és a parasztság szövetségének formái, a Párt egységének megszilárdítása, a Párt és a tömegek közti kapcsolat formái és módszerei, a pártdemokrácia és a szakszervezeti demokrácia kiépítése, a sajtó szervező szerepe, a Bollsevik Párt stratégiája és taktikája elméleti és történeli megvilágításban, a nemzeti-gyarmasi kérdés, a Szovjetunió külpolitikájának alapelvei, a harc a nacionalizmus ellen — a proletár internacionalizmusért, a szovjet szakemberek kiképzése, az iparosítás felttételeinek megteremtése, a dolgozó nők öntudatosítása, politikai felvilágosítása, az Októberi Forradalom nemzetközi jelentősége, és így ’tovább.— Ez a felsorolás korántsem meríti ki a kötetben sztálini mélységgel és világossággal tárgyalt kérdéseket, csak némi fogallmat ad a könyv rendkívül gazdag és aktuális tartalmáról. Az ötödik kötetben olvasható művek ezekkel a harci feladatokkal kapcsolatban keletkeztek és döntő szerepük volt a feladatok sikeres megoldásában. Sztálin elvtárs ezekben a művekben is — mint mindig minden gyakorlati kérdést a marxista-leninista elmélet fényével világít meg s az elméleti kérdéseket a leggazdagabb gyakorlati tapasztalati lényekkel összhangban, a gyakorlati cselekvés érdekei szempontjából elemzi. A történeleim igazolta és ma is átmutaló jelentőségű Sztálin elvtárs tétele, hogy a szocializmus országának a nemzetiségi kérdésben olyan politikát kell folytatnia, amellyel megnyeri,a Kelet országainak rokonszenvét és bizalmát a proletárforradalom zászlaja iránt. Mert a Kelet országainak döntő szerepük lehet a proletariátus és az imperializmus jövő harcaiban.“ Valamennyi népi demokrácia politikája számára közvetlenül átmutató jelen’öség, az az — immár két évtizede győzelmesen végrehajtott — kollektivizálás! programul, melyet Szlain elvtárs 1923-ban tűzött ki, tehát már akkor, amikor csak két esz' emlővel előbb bevezetett ..új gazdasági politika" sa NÉP) éppen hogy az egyéni parasztgazdaságok megerősödését támogatta. „Egyáltalán nincs igazuk azoknak az elvtársaknak, akik azt állítják, hogy mert a NÉP fejlődik, azért kénytelenek leszünk megismételni a régi históriát, kénytelenek leszünk a parasztság többségének tömeges minkretétlele útján kulákokat tenyészteni. Ez az út — nem a mi utunk. Az új viszonyok között, mikor a proletáriátus van hatalmon és a proletáriátus kezében futnak össze a gazdaság legfőbb szálai, a fejlődésnek más úton kell haladnia, mely arra vezet, hogy a falu kistermelői különböző szövetkezetekben egyesülnek, melyeket a magántőke ellen folyó harcukban az állam támogat, olyan úton, mely arra vezet, hogy a kis mezőgazdák milliói a szövetkezetek révén fokozatosan bekapcsolódnak a szocializmus építésébe, olyan úton, amely a kis földiművesgazdák gazdasági helyzetének fokozatos javulására (nem pedig pusztulására vezet. Ebben az értelemben, a Köztársaságok Szövetségének jövendő gazdasági fejlődésének szempontjából, elsőrendű jelentőségű, hogy a végvidékeken, ezekben a főleg paraszti országokban, minden módon támogassuk a szövetkezeteket.“ A Szovjetunió tántoríthat a llapul következetes békepolitikájának alapelveit fejezik ki azok a szavaik, amelyeket Sztálin elvtárs a lábbadozó Leninnel folytatott beszélgetése alapján jegyzett fel: „A mi utunk igaz út: mi békét és megegyezést akarunk, de gúzsbakötni nem hagyjuk magunkat és ellene vagyunk az uzsorafeltételeket kikötő megegyezéseknek- keményen kell tartani a kormányrudat és saját utunkon kell haladni, amelyről sem hízelgéssel, sem ijesztgetéssel nem hagyjuk magunkat letéríteni.“ A kommunista politikai stratégiájának és taktikájának, a bolsevik pártépítésnek, a szovjet államépítésnek az ötödik kötet sztálini műveiben kikristályosítot és a marxista-leninista elmélet fényével megvilágított tapasztalatait minden pártmunkásnak ismernie és tanulmányoznia kell. Továbbvisszük „A magyar dolgozók nevében megígérhetem Önnek, kedves Sztálin elvtárs, hogy nem fogjuk kímélni erőinket a szocialista építés és a béke védelmének frontján. Biztosíthatjuk Önt, hogy egy emberként, állhatatosan, Lenin és Sztálin győzelmes zászlaja alatt fogunk haladni.“ (Rákosi elvtárs mondotta, Sztálin elvtárs 70. születésnapja alkalmából.) - g. Ennek az ígéretnek a ■ szelleme hatja át még fokozottabban dolgozóinkat, amikor napról-napra új csatákat nyernek a béke frontján. Harcba indult dolgozó népünk a béke aláírásgyüjtés «sikerén keresztül, a termelés emelésével, a háború és uszítók ellen és egyre kiemelkedőbb ^eredmények _ születnek. Minden egyes aláírás bizonyíléká dolgozó népünk elszánt békeakaratának. De bizonyítja azt^^-s, hogy dolgozóink gyűlölik az elJ^H^ get és az • aláírásukat ere.imények eléréséré' ki\mn^Era|B j támasztan.. Gyülölettel mondja azv. (ti-raWj^Tim - Szek'zárd. balparásztai douj^ó |is: ••• örült, bolondnál kell lennie annak, aki a háborút kívánja. Tudom, hogy vannak, akik erre spekulálnak, láttam a Népbolt kirakatában Juli néni eldugott holmijait, annyi volt, hogy az egész Balparasztát fel tudnánk ruházni. Csak találkoznék ilyennel, tudom megemlegetné. Minden munkánkban biztosan számíthatunk nagy Pártunk és a hatalmas Szovjetunió segítségére. Ezt a felismerést tükrözi Nagy Mihály szava is: a békeív aláírásánál, amit az egész család boldog örömmel írt alá. — Tudom, — mondotta — hogy oróságunkat építeni ,csal, békében lehet. Három fő gyermekem van. Ezeknek és a többi fiataloknak csak úgy tudják a fejlődésüket biztosítani, ha minden nap jobban végezzük munkánkat. Nyugodtan hajthatjuk fejünket nyugovóra, mert a nagy Szovjetunióval és Sztálin elvtárssal, a béketábor élen, erősek vagyunk.Tisztában van dolgozó népünk azhogy nem elég csak a békeiveket ^Prni. Ezért mondja Baka József ■ekszárd. Rózsamáj dűlői dolgozó tíz aláírásnál, hogy a béke érdekében még fokozottabban végzem munkámat,jó néhány kiragadott példa korántsem mutatja meg teljes egészében azt a hatalmas lelkesedést, ami falun és városon újabb és újabb békeharcosokat nevel. Mind több példa van arra, hogy ma még őt agitálják, holnap már ő viszi tovább a békéért vívott harc diadalmas zászlaját. Kis János Szekszárd József utcai dolgozó ezeket mondja: — Nem lehet épeszű az, aki háborút akar. Én minden igyekezetemmel segítek a népnevelőknek, a felvilágosító munkában, a békéért, boldogabb, szebb életünkért. Még fokozottabban kell felvilágosítani azokat, akik még nem ismerték fel az aláírás jelentőségét. Népnevelőinknek jól meg kell nézni, hogy miből fakad ez a húzódozás és ha ellenségről van szó, akkor kíméletlenül le kell leplezni, mert csak így erősíthetjük még jobban a béke táborát. A megmutatkozó lelkesedés és Sztálin elvtársnak lett ígéretünk, kötelez bennünket még fokozottabb jó munkára a béke megvédéséért. Agitátoraink kövessék forró szeretettel és legyenek méltók Pártunk és dolgozóink első népnévelőjéhez, Rákosi Otáréhoz, a békeharc diadalmas zászlaját ‘ ,m