Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-05-27 / 121. szám

1951 MÁJUS 37 Több tégla Dunaperstelének ... Új lendülettel indult meg a munka a paksi téglagyárban j fl paksi I. sz. térliagyár felé -ahogy közeledt nlk egyre több téglát szállító kocsival találkozunk, de hallani traktorok dübörgését, amelyek a gyár rakodó területén az I osztályú téglából rakodnak. Ezeket a tégláikat már az idén égették. Kicsit távolabb a kihordók szorgalmasan rakják a vagonokat jó minőségű téglávák Naponta több »zórátalány megy Dunapemtelére, az ötéves tervünk nagy alkotásához, a Dunai Vasműhöz. Minden dolgozó tudja mit jelent számukra ez a feladat.. Vidáman dolgoznak. Más volt itt az élet másfél hónappal ezelőtt. Szófián volt a munka, kedv nélkül dolgoztak. Pedig ők is tudták, hogy a munkának a dal a fűszere. Rossz volt a vezetés, a dolgozók tanácsait senki sem vette figyelembe, vagy ha meg is hallgatta, annak érdekében közvetlenül nem tehetett semmit. Busa László telepvezetőt nem ragadta magával a munkások lendülete. Lehajtott fejjel szótlanul, járt az üzemben, vagy éppen a motor, fára ült és néhány napig eltűnt. Vollf rá eset, hogy senki sem tudta merre van. A munkások érdeke nem volt az ő érdeke. Nem gondolt arra, milyen módszerrel lehetne az egyre növekvő mennyiséget minőségi áruvá változtatni. Több ízben kijelentette: csak a mennyiség a fontos, hadd jöjjön a prémium. De csalódott, mert a prémium, helyett egyre több reklamáció érkezett. Azonban győzött a munkások alkotni vágyása, a dolgozók akarata. A leváltott vezető helyett az üzem dolgozói közül választottak vezetőt, s megindult a hibák kijavítása. hat és a betóduló hideg légáramlatot nem tudtuk kellően ellensúlyozni. — A félig gépesített paksi üzemet most kolterizálják. A partmenti oldalon párhuzamos sorban állnak a téglaoszlopok, a kotterszárító oszlopai lesznek. Hamarosan totó jön rá. Most salakozzák. Ezt a területet az idén kapcsolták be a szárító hálózatba, egyszerre 80.000 drb vályogot tudnak szántatni. Tavaly bizonyos időközönként a nyersgyártásnak le kellett állni, mert nem volt üres szárító. Az új terület bekapcsolásával ezt teljesen kiküszöbölték. Néhány lépéssel távolabb ismét építkezést látunk. Ott a száraz vályogot fogják tárolni, hogy az őszi esőzések és a téli fagyok idején is a kemence termelni tudjon. De még látszanak a termelést gátló Busa László, volt telepvezető ,,munká_ járnak"a következményei, amelyet Schnepp Pálnak, az új vezetőnek a Párt és az üzemi bizottságnak segítségével ki kell javítania. , Tavasszal, ha téglagyárba megyünk nagymennyiségű kitermelt földet találunk. Van-e az üzemben elegendő föld kitermelve? — kérdezzük. A válasz rövid: — Semmi sincs. A meredeken húzódó Sánc-hegy alján nem látunk kitermelt földet. A hegyoldal egyhangú képét csak a nagy földtölcsér torkolata teszi változatossá. De az is mintha kiáltana: a földet,, földet! Talán arra számított Busa László, hogy a szükséges földmennyiséget naponta termelik ki. Ezzel a módszerrel nincs föld, tavaly augusztustól kezdve közel 20 százalékkal csökkent a termelés, pedig a gyár területének nyugati oldalán a Sánc-hegy szinte kimeríthetetlen nyersanyag forrás. Miért van mégis földhiány? Nem volt munkaerő? A munkások elmondják, hogy a dolgozók nagy részét az ősz és a téli folyamán, fagyszüneti szerződéssel elbocsátották. E helyett földet kellett volna termelni, hogy megfelelő arányban keverni tudjuk a löszt és az agyagot. S a földhiány következtében a nyersgyártás energiafogyasztásban is lényegesen emelkedett. Bartos András sütő elmondja: — Tavaly sok esetben 39—40 kg szénnel termeltünk 1000 drb. vályogot. Az idén — mondja szinte dühösen — nem tudjuk ezt az eredményt elérni. Kedden például több, mint 59 kg szenet használtam fel 1000 drb vályog gyártására. Busa László munkája lényegesen emelte az önköltséget is. — ezt bizonyítja az eddig elért eredmény is. Mindenek előtt az üzemi pártszervezet vegye kezébe a hibákká javításának irányítását, az üzemi bizottság a telepvezetővel együtt szervezze meg a munkák végrehajtsát. Szélesítsék ki az üzemben az egyéni és brigádversenyt, s vigyék diadalra az építőipar terén az önköltségcsökkentést. (B. J.) kemencemunkások elmondják, hogy naponta körülbelüli annyit hordanak ki és be, minit tavaly. A mennyiség megvan. Miilyen a minőség? kérdezzük. Idős Gulyás Lajos égető adja mag a választ: — Ugyanazzal a szénfajtával és mennyiséggel sokkal jobb téglát égettünk már és égetünk, mint tavaly. Ezt úgy értük el, hogy rendszeresen, meghatározott időközönként, vesszük be a kamrákat. Tavaly volt rá eset, hogy naponta három kamrát kellett bekapcsolni az előmelegítésbe. Ezt tetőzte az is, hogy sok esetben, korán nyitották fel a kamrá Ma már a népé az iskora . . . Alkotmányunk minden becsületes gyermekéhez szól: ,,A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogot". Közös célunkat felemelt ötéves tervünket, a szocializmus építését és a béke megvédését csak úgy tudjuk megvalósítani, ha emeljük dolgozó népünk műveltségi é szakmai tudását. Művelt emberek jobban tudják építeni és védelmezni hazánkat, mert szabad, boldog életünknek vannak ellenségei, kik arra törekednek, hogy elvegyék jogainkat és újra szolgaságra vessék a dolgozókat. Ezért is próbálkoznak azzal, hogy a fiatalokat elijesszék a tanulástól. Pártunk tanításai nyomán dolgozó népünk fiai nem hallgatnak az ellenjeg «zavara, nem hiszik el, hogy jobb ha tanulatlanok maradnak. Meg vannak róla győződve, hogy csak a nép ellenségeinek lenne jobb, ha az a sokezer ifjú nem a továbbtanulást választaná. Érzik, hogy tanulni különösen most érdemes mikor az egész emberiség boldog jövőjéért harcolunk. — Tisztában vannak vele, hogy ezt a beláthatatlan lehetőséget a hatalmas Szovjetunió felszabadító harca , a magyar nép nagy Pártja biztosította számukra. Ezért írja Keiszler József a paksi II számi általános iskola Vik osztályos tanulója a következőket: — A kapitalizmusban nem volt lehetősége a dolgozók gyermekeinek továbbtanulni.. Ma már azonban nyílva áll előttünk a középiskolák ajtaja és bármelyikben folytathatjuk tanulmányainkat.. ha ima képességünk van Ezt is a népi demokráciának, Pártunknak köszönhetjük. Mi azért tanulunk tovább, hogy a szocializmus építői lehessünk és a béke megvédését szolgáljuk", ,,Boldog jövő előtt állok" címmel Niki Teréz nyolcadik osztályos tanuló így nyilatkozik: — Én, Niki Teréz 10 testvérem közül tanulhatok tovább. Tanítónő szeretnék lenni, mert úgy érzem, hogy jó tanulással is a boldog jövőt építem és tudom, hogy hazámat, eredményesebben szolgálom. — Köszönöm Rákosi pajtásnak, hogy megnyitotta előttünk a ragyogó jövő útját. Dolgozó népünk gyermekei tehát, s amint a példák is mutatják magukévá teszik Pártunk iránymutató hatáozatait és látják, hogy ma a nép államában korlátlan lehetőségek vannak biztosítva a tanulásra, a művelődésre . Már most kialakul bennünk, hogy milyen pályára szeretnék menni. De egyúttal megérlelődik bennünk az is, hogy ezt a Magyar Dolgozók Pártjának köszönhetik és ezért kötelességet vállalnak, hogy erejük és tudásuk legjavát adják a szocializmus felépítéséért, a béke megvédéséért. Példát vesznek ehhez a Szovjetunió dicső Komszomaljától és úttörőitől. Ez biztosít bennünket arról,hogy szocialista építésünk fejlődése megsoksorozódik és kivívjuk a szocialista termelés végső diadalát. SZABAD IFJÚSÁG filmszínház SZEKSZÁRO. GARAY TÉR 4. TELEFON : 22-33. Május 27—28 Vasárnap, hétfő Magyarul beszélő, szovjet film Szembesítés Akciós jegy érvényes! 11 UJ KKZDúSLK: I Vasár- és ünnepnap: fél 5. fél 7. fél « Hj Hrlknzn.ip: fél 7. fél 9 “| l’filSZTÉRNYITÁS: J jB: Vasár- és ünnepnap: H -l-i 6- félfj 3-t 61. — Hétköznap: fél 5-tól.II V ** & PLO Értekezleten tárgyalták meg feladataikat Tolna megye gépállomásvezetői rozta a soronlévő feladatokat. A gyűlésen felszólaló gépállomásvezetők, és főgépészek tapasztalatuk elmondásával alátámasztották Salgó elvtárs beszámolóját. Elmondották az elért eredményeiket és hiányosságaikat is, feltárták, hogy ezáltal segítsék a központi vezetés munkáját. A varsádi gépállomás vezetője bejelentette, hogy már majdnem minden cséplőgépet kijavítottak, csak egyes alkatrészekben hiányosság van. Biztosították a szükséges munkaerőt is. A bonyhádi gépállomás vezetője is feltárt több hiányosságot és felhívta a jelenlévők figyelmét a hibák megelőzésére. Bejelentette, hogy mintegy 25 géppel fognak csépelni és már 23- hoz biztosították a szükséges munkaerőt Felszólalt az értekezleten Hódos eltárs, a megyi központ káderese is Nyomatékosan felhívta a gépállomásvezetők figyelmét a kiküldött levelek áttanulmányozására és a munkaverseny kiszélesítésének jelentőségére Berek Sándor a regölyi gépállomás vezetője elmondotta, hogy a volt gépállomás vezető fiókjában találták meg a dolgozók lisztjegyeit és újságjaikat mert nem osztotta szét azokat. Elmondotta még azt is, hogy a traktorosok munkáit eddig nem ellenőrizték, a politikai oktatást elhanyagolták és a gépjavításhoz ma is anyaghiány van, ami a volt gépállomásvezető rossz munkáját mutatja. Reméljük, hogy Berek elvtárs nem követi elődje példáját, hanem minden erejével azon igyekszik, hogy minél jobban megállja a helyét ebben a felelősségteljes funkcióban. A csépléshez szükséges munkaerőt a regölyi és sárpilisi gépállomáson 100 százalékig biztosították, amint ezt a gépállomások vezetői elmondották. Ez az értekezlet nagy segítséget nyújtott a gépállomásvezetőknek és a főgépészeknek a további munkálataikhoz. Megkapták a szükséges útmutatást, átvehették egymás tapasztalatait. Most már az szükséges, hogy az értekezleten szerzett tapasztalatokat hasznosítsák is a gyakorlatban és kövessenek el mindent, hogy a soronlévő feladatokat sikeresen meg tudják valósítani. A megyei központ is adjon meg minden támogatást, hogy a gépállomások zavartalanul végezhessék a gépek kijavítását és jól felkészülhessenek az aratási és cséplési munkálatokra. Mind a gépállomások megyei központja, mind a gépállomások az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítsanak az ellenőrzésre, mert csak így tudják a hibákat megelőzni és így tudnak eredményes munkát végezni. A közeledő aratási és cséplési időszak nemcsak az állami gazdaságok, termelőcsoportok dolgozóit és egyéni dolgozó parasztokat állítja nagy feladatok elé, hanem a gépállomások dolgozóit is. Mind az aratási, mind a cséplési munkálatok sikerének egyik legfontosabb előfeltétele, hogy gépállomásaink jól felkészüljenek erre a munkálatokra és minden gépi erejükkel dolgozhassanak. Ezeket a feladatokat beszélték meg a május 20-ára megtartott értekezleten a gépállomások vezetői és főgépészei. Sajgó elvtárs, a megyei központ vezetője tartott beszámolót, amelyben meghatá Nagyarányú építkezések a szakadáti Aranykalász tszcs-ben Gyengén dolgozott az elmúlt évben a szakadáti „Aranykalász“ termelőcsoport. A vezetőség újjáválasztása után megváltozott a helyzet, mert a hiányosságokat egymás után küszöbölik ki. Szeszták József elnökkel az élen, a vezetőség helyes irányban vezeti a csoportot és ennek eredménye, hogy ma már a járás első csoportjai között van. A csoportban ma már nagyobb mértékben mutatkozik Pártunk iránymutató szerepe is. A taglétszámot a népnevelő munka által megháromszorozák. Az új tagok egy része német őslakó. A csoport tagságának kétféle nemzetiségű összetétele nincs kihatással a szervezeti életre, mert a dolgozók szépen megértik egymást. Az ,,Aranykalász“ már kora tavasszal megkezdte az építkezést. Elkészítettek egy fiaztatót és egy tehénistállót.. Most kapnak egy tehén törzset, melynek helyre lesz szüksége. A tagság erről gondoskodott is kellő időben. Befejezés előtt áll a lóistálló elkészítése is. Ha ezzel elkészülnek, egy 200 darabot befogadó képességű hizlaldát fognak építeni és egy szabadszállást. Építkezésüknél tervszerűség van, mert úgy rendezik be az építkezéseiket, hogy fejlődésük során azt tovább bővíthessék. De nemcsak a csoporton belüli kétféle nemzetiségű tagság között van meg az egyetértés, hanem megvan az „Aranykalász“ tagsága és a községben lévő, nem régen alakult I. típusú termelőcsoport között is. Az „Aranykalász“ egy épületet adott át az I. típusú tagjainak, hogy ott közös hizlaldát építhessenek. Az „Aranykalász“ tagjai jó munkájukkal rakják le annak az alapjait, hogy az őszig a község egyénileg dolgozó parasztjait meggyőzhessék a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről.* Szakadat is a termelőszövetkezeti községek sorai közé kerülhessen. A munkacsapatok a részükre kijelölt helyen dolgoznak és egymással versenyben állnak, de szélesedik a versenymozgalom a munkacsapatokon belül is. Az állandóan szélesedő versenymozgalom eredménye az is, hogy a tavaszi vetéseiket április 27-re elvégezték és a soron lévő növényápolási m munkálatokat is kellő időben el tudják végezni. A legfejlettebb agrotechnikai módszerek alapján elvesz lé ék a 7 hold gyapotot és a növényápolási munkálatokat is gondosan végzik. A kérgesédest sarabolással, és ahol kellett, kézzel szüntették meg. — A gyapotot annyiszor kapáljukka Kivátorozzuk, ahányszor arra szükség lesz, de az időjárás mégsem fog ki rajtunk — mondotta Eperjesi József.csoport Ing. A Bonyhádi Zománcgyár dolgozói íensiés sk emelésével erősít a békéért folyó harcot A módosított ötéves terv alapvető feladata az ipar, mindenek előtt a nehézipar fejlődésének meggyorsítása. Ezt a feladatot úgy tudjuk megvalósítani, ha eddiginél nagyobb súlyt ke Eveznek üzemieinkben a munkafegyelem megszilárdítására. A Bonyhádi Zománcgyár dolgozói a munkafegyelem megszilárdításáva állnak helyt a szocializmus építésének frontján. Felemelt népgazdasági tervünk eddiginél nagyobb feladatot kíván dolgozóinktól. Az üzemekben meg kell szilárdítani a munkafegyelmet, és ki kell szélesíteni a takarékossági mozgalmait. A takarékosság tervünk végrehajtásának egyik előfeltétele és ezért meg kell tanulni minden dolgozónak takarékoskodni. ■ A szocializmus építésének mostani szakaszából a Zománncgyár dolgozói is kiveszik részüket, termelési eredményeiket tovább növelik és tervüket túlteljesítik. A sajtolóműhely dolgozói 115, a zománcozó 120, a fülkészítő 107, a bádogosműhely 108 százalékos átlagteljesítményt ért el. A műhelyek dolgozóinak nem szabad megállni az elért eredményen, hanem tovább kell vinni hogy módosított tervünket meg tudjuk valósítani. A sajtolóműhely dolgozói jó felvilágosító munkát végeznek és segítik a gyengébb dolgozókat, ennek tudható, hogy a műhelyben nincs 100 százalékon alul termelő. A sztahánovisták és kiváló dolgozók feladata segíteni a gyengébb dolgozókat. Nem szabad, hogy megtörténjen az, hogy a sztahanovisták nem adják át tapasztalataikat minden jó tapasztalatot, át kell adni, munkatársainknak, hogy munkájukban fel tudják használni. . „Nemcsak a béke kérdésében egységes dolgozó népünk, hanem egységes országunk minden döntő kérdésében. Egységesen helyesli azt a baráti jó viszonyt, mely hazánkat fel szabadi lónkhoz, a nagy Szovjetunióhoz, a népi demokráciákhoz fűzi. Egységes országunk vívmányainak megvédésében, ötéves tervünk megvalósítására irányuló erőfeszítésben is." — mondotta. Rákosi elvtárs Pártunk II. kongresszusán. — Ezt bizonyítja Dobós Lajos simító peremező 165, Bitó Ferenc égető 149, Novák Györgyné 147, Riszei Márton 142, Gyenge János 138 százalékos eredménye. Életszínvonalunk rohamos növekedése megkívánja, hogy elért eredményeinket növeljük. A békéért folyó harc nagy és új feladatok megvalómlását kívánja, mert a nyugati imperialisták minden áron ki akarják robbantani a harmadik világháborút. A világ békeszerető népe, a Szovjetunió vezetésével harcol a béke fenntartásáért. A magyar dolgozók is a békeívek aláírásával követelik az öt nagyhatalombékés megegyezését és termelési eredményeik továbbvitelévé erősítik a világ béketáborát. Újabb kedvezmények a hizlalásra szerződést kötő dolgozó parasztok részére A minisztertanács állattenyésztésről hozott határozatának végrehajtását földművesszövetkezeteinknek a juhnevelési és szállítási akcióban, valamint a IV. számú hízlalási akcióban a nyári hónapokban leszállításra kerülő szerződések kötésében is biztosítani kell. A szerződést kötő dolgozó parasztok részére nagy kedvezményeket biztosít kormányzatunk. Az a dolgozó paraszt, aki 1949 és 1950 évi születésű inhokra szerződést köt, darabonként 40 forint kamatmentes előleget kap. aki 1951 évi születésűekre köt szerződést, 30 forint kamatmentes hitelt kap darabonkint. A szerződéseken keresztül magasabb árat biztosít népgazdaságunk a juhsziaporulaiért is. Dolgozó parasztságunk a szerződésben meghatározott időpontban biztosan értékesítheti állatait a szerződésben biztosított áron. Minden leszerződött juh után 20 kilogram kompakt abrakakarmányt kapnak a gazdák a napi áron A IV. számú akcióban lekötött és a nyári hónapokban leszállításra kerülő sertések után a napi áron felül külön prémiumot biztosít kormányzatunk. 106—126 kilogrammig 60 fillér, 127—137 kilogrammig 1 forint 137 158 kilogrammig 1.40 forint és 157 kilogrammon felül 2 forint prémiumot kapnak a rendes áron felül a dolgozó parasztok. Azok a dolgozó parasztok, akik április 1 -tel kötöttek, vagy kötnek szerződést a IV. számú hizlalási akcióban, azzal, hogy sertéseiket szeptember, október, november és december hónapban kívánják leszállítani, az eddigi szerződésben megállapított 0.40, 0.60, 0.80, 1.— forintos prémiumot kapták. Ezekből láthatjuk, hogy a nyári hónapokban, májusban, júniusban, júliusban, augusztusban leszerződött és leszállított sertések után a prémium sokkal nagyobb, mint a téli hónapokban leszállított sertések után. Részletes felvilágosítást dolgozó parasztságunk a helyi föld m övessző vetke?-et aknél kapnak, ahol egyben megköthetik a szerződést is.