Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-05-30 / 123. szám

H*pa Levél a varsádi Szabadság tsjes tagjaitól B vizából 16­ harmon Táb­­ól <>0 kukoricából 45 mázsás átlagtermés eíerc­ét vállaljuk A ToLnsi Naplóban 1951 május 16-án megjelent „Tanulni kell, mert lemaradunk" című cikkre az alábbiakat válaszoljuk: Mi, a varsádi Szabadság tagjai a tavam vetési munkálatoknál a m­iszia­­bikádi Béke termelőszövetkezettél ál­­­lunk versenyben ,amit meg is nyer­tünk. A növény­ápolási munkálatok te­rén is hosszú lejáratú verseny szerző­­dést kötötténk. Versenyre hívtuk a si­­montornyai Alkotmány termelőszövet­­kezetet is a növényápolási munkálatok terén. Ezt a versenyki­hívásunkat a kö­­vetkező vállalásokkal támasztjuk alá: Minőségi növényápolással biztosítjuk ,a 15 hold gyapot terül­etünkön a lehető legmagasabb termésátlagot. Az ered­mény fokozása érdekében a gyapotot még a fagy előtt leszedjük. Az őszi búza vetésterületünk 115 hold, ősziár­­pavetésünk 32 hold, rozsvetésünk 15 hold, cukorborsóvetésünk 10 hold, bur­­gonyavetésü­nk 10 hold, kukoricaveté­sü­nk 40 hold. Vállaljuk, hogy búzából 16 má­zsás, ősziárpából 20 mázsás, rozs­ból 1S mázsás, cukorborsóból 12 mázsás, burgonyából 90 mázsás, kukoricából 45 mázsás átlagter­mést érünk el. Kapás és gumós növényeinket az aratásig háromszor megkapáljuk és ez­zel biztosítjuk a magas termésered­ményeket. Van egy 20 darabból álló sertéstörzsünk. Ebből 6 darab kocá­nak 54 egészséges malaca van. A még visszalévő M darab lemalacozásával, valamint még egyszeri beleugaiásával és lemalacoztatásával elérjük, hogy öt­éves tervünk második évének beindu­lásával 320 darab malacunk­­ lesz. Hogy az egyedi takarmányozást szarvasmar­háinknak biztosíthassuk, másodnö­vényként 20 hold kölest és 12 hold muhart vetünk. A gyapotbrigádunk három munkacsapatból és 32 tagból áll. Az első sarabolás után egy és ne­gyed nap alatt megkapálták a gyapo­tot. Cikány József munkacsapata 100 százalékra, ifjú ,Dusi Sándor mun­kacsapata 105 százalékra. Her­mann Károly munkacsapata 103 százalékra teljesítették normáju­kat. A brigádhoz beosztott Busi Sándor 120 százalékot teljesített a fogatm­unkáival, ■ Schulteisz Henrik­ 115 százalékot és Szíta Sándor szintén 115 százalékot teljesítettek. Az egyéni versenyben kiváló ered­ményt értek el Váczi Mária, Földi Jú­lia, Parragh Józsefné, Laj­ai Imréné, Pék Andrásné, Gergely Józsefné, Busi Júlia, Cikány­­ József, Szabó István, Gál László és Sólya Mihály, Varga Sándor állattenyésztési bri­gádvezető és Csutak Árpád nö­vénytermesztő brigádvezető még külön is versenyre hívták a simon-tornyai Alkotmány brigádvezetőit. V"­er­sen­yki­hívásuk h­o­ss­z ld­e­j­ár­a­t­ú, melyben vállalták,­ hogy még nagyobb gondot fordítanak a gazdaság környé­kének és épületeinek tisz­tán tartására, valamint a növényápolási munkálatok időbeni elvégzésére. A tagok munkához való viszonyát a felvilágosító munkán keresztül­­ javít­juk. A teljesítményeket pontosan ki­függesztjük, hogy azt a tagok­ hálhas­sák. A jegyzőkönyvi átadás még job­ban meggyőzött beim­úlik el arról, hogy sajátunkban gazdálkodunk és éppen ezért még jobban át­ére­zz­ük a felelős­ségteljes munkánkat. Az üzemi párt­szervezetünk ugyancsak versenyre­ hív­ta mind a miszla-bi­kádi Béke mind a simontornyai Alkotmány termelő­­szövetkezetek üzemi pártszervezeteit. Vállalta, hogy még jobban kiépítik a kommunista példamutatást és még na­gyobb gondot fordítanak a tagság po­litikai nevelésére. Azt akarjuk elérni, hogy a politikai oktatás ne kampány­szerű legyen, hanem állandó feladattá váljon. Elvtársi üdvözlettel: Szlávik János csoport­elnök, Swapp Imre, Hermann Károly, Buzi Sándor, Kiss József in­tézőbizottsági tagok. Helyes gondoskodás: több és jobb m­iőségű lucernatermés Az új­ vetésű lucerna kelését kísér­­jük figyelemmel. Ha a föld cserepes és ezalatt egyenlőtlen a kelés, könnyű­­hengerrel hengerezzük olyankor, ami­kor a föld nem tapad az eszközre. Amikor az új lucerna 6—8 levelében van, kell elvégezni a gyomlálást. Az idő­ben elvégzett gyomlálással hozzájáru­lunk a lucerna megerősödéséhez c.­­hosszabb élettartamához. Ha takarónö­vénnyel vetettük a lucernát, a gyomta­lanítást még a takarónövény szárbain­­dulása előtt el kell végeznünk. A régi lucernás első kaszálása má­jus első felére esik. szénájuik a virág­zás kezdetén vágjuk a lucernát s na­gyon vigyázzunk a szárogatásra, mert a lucernaszéna ilyenkor vesztheti el táplálóértékének legnagyobb részét. A széna betakarítása után a lucerna tar­­lóját feltétlenül fogasoljuk meg. Az új lucerna július végén kezd virágozni. Az első kapálást a teljes virágzásban végezzük, mert így a lucerna gyökér­zete és gyökérfeje meg tud erősödni. Ezért fontos az erős gyökérzet és gyö­kérfej, mert a növény így hosszabb ideig él és nagyobb terméssel fizet. A kaszálás után az új lucerna földjét is fogásoljuk meg. A friss lucernahajtást a lucernabogár és annak hernyója veszélyezteti, ilyen­kor az égés sarjadzó lucernát ajánla­tos fél százalékos arzénes oldattal per­metezni. Ha a kártevők később jelent­keznek, bogárhálóval irtsuk a bogara­kat­ Júliusban a további kaszálásokat a teljes virágzásban végezzük el. a leg­utolsó kaszálást az új lucernánál szep­­temberben, a régieknél pedig október derekán végezzük, így a luce­rnatő még a tél beállta előtt megerősödhetik. A lucernamag is jelentős bevételt hoz. Ezért a második vagy harmadik kaszálást hagyjuk magnak. Ha védeke­zünk a lucernakártevők ellen, holdan­ként 2—3 mázsa magtermésre számít­­hatunk. Ez holdanként 900—1.200 fo­rintos bevételt jelent. Ne feledjük, hogy a lucerna egyik legértékesebb és­ legfontosabb takarmánynövényünk. Ál­­lattenyésztésünk fejlesztésénél nélkü­lözhetetlen a szerepe, mert jól tűri a szárazságot, fehérjékben gazdag takar­mányt terem, gazdagítja a talajt és a magja nagyon értékes. Vigyázzunk lu­cernásunkra, ápoljuk és óvjuk, mert ezzel nagyobb tömést, nagyobb jöve­delmet biztosítunk magunknak. SZERDA. MÁJUS 30 U G VE­LET ES G­Y­Ó­G­Y­SZERTÁR: 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP: Nándor. — IDŐ JÁRÁSJELENTÉS: Várható időjárás szerda estig: Változó felhőzet,­­többfelé záporeső, esetleg zivatar lehet. Mérsékelt­., időnként meg­élénkülő nyugati, északnyugati szél. A hőmérséklet még kissé csökken. Vár­ható hőmérsékleti értékek az ország területére: szerdán reggel 12 —15, dél­ben 21—24 fok között. — A mórágyi MNDSZ-szervezet asszonyai Kismórágyon kultúrelőadást tartottak, hogy a­­ dolgozók között megvilágítsák, a szocializmust nem­csak gazdaságilag, hanem kulturális vonalon is lehet építeni. Az MNDSZ asszonyok nagy sikerrel végezték elő­adásukat. A nagysikerű szereplésük hozzájárult a kismórágyi MNDSZ- szervezet megerősítéséhez is.­­ A melléktermék, hulladékgyűjtő vállalat felhívja mindazokat, akiknél vas-, fém, vagy egyéb hulladékanyag maradt, jelentsék a MÉH központi gyűjtőtelepének, melynek címét és te­lefon­ját a helyi tanácsok hulladék­gyűjtő albizottságai mondják meg. — Hat hónapi börtönbüntetésre ítélte a szekszárdi járásbíróság bün­tető tanácsa Kolompár Mária szek­szárdi lakost csalás büntette miatt. Hogyan kaptak segítséget a pedagógusok az iskolai fegyelem és tanulmányi színvonal megszilárdításához 1­5 felszabadulás után a pedagógu­sok érezték, hogy el­avult nevelési módszerük a felszaba­­­dult iskolában nem állja meg a he­lyét. A szovjet pedagógia ismerete nélkül nem tudtak elindulni a helyes úton. Munkájukat tétovázás jelle­mezte. Az ellenség igyekezett ki­használni bizonytalanságukat. Terv­­szerű támadást indított az iskolai rend, a tanítás eredményessége ellen. A gazdasági területből való mind nagyobb kiszorítása kiváltotta a kul­turális trónt ellend dühödt támadását. ’A Magyar Dolgozók Pártja­­ látva az eredménytelenség veszélyét, meg­kezdte a támadó ellenség leleplezését. Ennek egyik, igen fontos lépcsője volt a kártevők kiszorítása a VKM-ből. Az iskola­­ az ötéves terv, a szocia­lizmus építésének fontos területe, mi­vel az építés szakkáderei ott fejlőd­nek. A tanulmányi S­zínvonal­ és a fegyelem lazasága a tervek megvaló­si­tásának komoly ak­adályai. Ezért a TOLNAI NAPLÓ Felelős *zerkesztő: O­A­I, P­A­L Felelős kiadói KIRÁLY LÁSZLÓ Szerki­­ztőség telefonszam.i: 22-10 K­istdóhi­vatal telefonszáma: 20-10 ’«Menik.tréknénzsAri zsekkszAml«*?.: 299-102. Előfizetési díj: havi I­.— forint ?’6r«d Szikra nyomd» Pécs, MinikRe».x> Mi­ JiAlv­ele» 10. •» 1­ éMoo: 20-27 A n­ önjeiéért felel: OaKDO.11 JÓZSIT. lazaságból mielőbb kivezető utat kell­ e lett találni. A kivezető utat Révai elvtárs és Darvas miniszter a VKM- értekezleten elhangzott beszédei meg­jelölték, vázolták a Párt, a tanács és tömegszervezetek segítségét, így vált az iskolai fegyelem megszilárdításá­nak kérdése országos üggyé. 1 A­ közoktatásügyi minisztérium a nevelők munkáját azzal segítette elő legjobban, hogy a „Szilárd fegyelmet iskoláinkban" című brosúrát adta ki tanulmányozásra, amelyből a n­eve­­l­ők elsajátíthatták az élenjáró szov­jet pedagógia alapján a fegyelem megszilárdításának elvi és gyakorlati alapjait. Rájöttek, hogy ez komoly el­mélyedést kíván a problémában, nem lehet kampányfeladatnak tekinteni. A szívós, kitartó munka megoldásához új ismeretekkel kell magunkat felvér­­t­ezni. Kéthónapos tanulás után a problé­ma megvitatására rendeztük meg a konferenciákat­, ahol a problémát alaposan megvitatták. Ezek a konfe­renciák ige­n elevenek voltak. Már csak azért is, mert a legégetőbb prob­­lémák képe­zték a vita tárgyát, mint a kapitalista és szocialista fegyelem közti különbség, a büntetés szerepe a :­zoc­al ton társa­da ombgri. a­z iskola <'5 a . on.ad Közel 300 nevelő nevelői cél érdekében. A nevelők igazán magukénak érezték a problé­mákat. Igen s­ok­­ gyakorlati példát so­roltak fel iskolai munkájuk területé­­ről. Egyúttal jó tapasztalatcsere is­ volt a­ konferenc­ia, mivel megbeszélték sok felmerült vétséget, példát, vett részt a május 10—20 között megren­dezett konferenciákon. A kiértékelés­­ben elmondták, hogy nagy segkiégőt kaptak további munkájukhoz. Szi­lárdabban indulhatnak el azon az úton, amit most már minél előbb meg ke­ll járni az iskolai fegyelem és ta­nulmányi színvonal megjavításáig. Azt is meglátták, hogy a megbeszélt elveknek alapján minden pedagógiá­nak magának kell megválasztani az öntudatos fegyelem kialakításának módját az adott körülményeknek megfelelően. Nem bízhat egy nevelő sem csupán a ,felülről jövő" külön­leges intézkedésekben, hanem öntevé­kenyen, személyes kezdeményezéssel és felelősséggel kell hozzáfogni a munkához. Mindezek alapján a meg­rendezett konferenciák komoly előse­­gítői annak, hogy az iskolaii munká­ban mutatkozó szép eredmények még jobban ki­zélesed­jenek, a nevelők a szocialista pedagógia elveinek alkal­mazásával a szocializmus építésiének eredményes munkásai legyenek. Megyei tanács VR X. oktatá­si osztálya. együlti­­üködé:­.": a ip­ügyi;; 19A1 MÁJUS 30 Sokan jelentek meg a Társadalmi Szövetségek értekezletén A sport&sűrűség díjait a S». Építők és Duna földtár csapatai nyerték meg A Társadalmi Szövetségek és a lab­darúgók vezetőinek értekezletét va­­sárnap délelőtt a volt Megyeháza nagytermében tartották meg. Erre az értekezletre csaknem minden község elküldte a képviselőit, továbbá a Tár­sadalmi Szövetségek tagjai csaknem teljes számmal jelentek meg. Már itt meg kell állapítanunk azt, hogy MTSZ részéről igen nagy mellé­­fogás történt, hogy a két értekezletet egy időben és egy helyen óhajtotta megrendezni, ami visszatetszést szült a sportvezetők között. Ugyanis így egyik sportág sem tudta kiértékelni az eddig végzett munkáját és látszó­lag is a sportvezetők kielégítetlenül tértek vissza munkahelyükre. Remél­jük, hogy az MTSB okul ezen a hí­,­ban és többel nem fog két értekezle­tet egy időpontban egy helyen meg­rendezni. Az értekezletet Lépő László, járási TSB elnök nyitotta meg. Rámutatott arra, hogy a­ sport állami feladat, így a községek, üzemek és állami gazda­ságok sportfelelőseire nagy munka hárul. Az ifjúság sportolási lehető­ségét meg kell oldanunk és különö­sen az MHK terén kell nagy munkát kifejtenünk. Majd Pallós Miklós, az MTSB Lab­darúgó Társadalmi Szövetség JT el­nöke ismertette a három hónapi mun­káját. A megyei bajnokságban, a tar­talék bajnokságban és a járási bajnok­­ságban összesen 194 labdarúgó mér­kőzést játszottak le, 14 mérkőzés ma­­radt el. A megyei bajnokságban csak egy mérkőzés maradt el. A tartalék­bajnokság rendszere nem felelt meg a várakozásnak, amit az új évadban már a TSZ nem is fog megrendezni. A járási bajnokság rendszere jónak bizonyul és ezt a bajnokságot még jobban fogjuk kiépíteni. A sok mérkőzés elmaradása me­gyénk rossz vasúti hálózatának kö­­szönhető, így a tartalékbajnokság megrendezése hatalmas összegeket emésztett volna fel, amit a sportkö­rök anyagi helyzete nem engedett meg és a bajnokság mérkőzései elma­­radtak. Továbbá a feljutás és kiesés kérdése ebben a bajnoki rendszerben nem jelentett semmit, tehát nem volt érdemes a csapatoknak nagy összeget áldozni. Ezért az új évadban a követ­kezőképpen fog a labdarúgás bajnoki rendszere felépülni: megyei bajnokság 1. (14 legjobb csapatnak), megyei baj­nokság II. (4 csoportban 30 sportkör), járási bajnokság (azoknak a sportkö­­röknek csapatai mérkőznek itt, me­lyek a megyei bajnokságban I. és II.- ben nem szerepelnek.) A megyei bajnokság II-ben játsza­nának a megyei bajnokság I. tarta­­lékcsapatai, továbbá most tavaszkor jól szerepelt csapatok, így összesen 30 csapat. A többi csapatok a járási baj­nokságban szerepelnek. A megyei bajnokság I. csoportjából a három utolsó helyezett az őszi forduló után kiesik minden további nélkül és a me­­gyei bajnokság II. bajnokai körmérkő­zés keretében döntenék el a bejutás kérdését. Kivételt képez majd a ta­mási csoport bajnoka, mely körmér­kőzés nélkül, a megyei bajnokság I. 12. helyére lép, a 13. és 14. helye­zést pedig a körmérkőzés első, illetve a második helyezettje foglalja el. A megyei bajnokság II. 4 utolsó helye­zettje kiesik a járási bajnokság cso­portjaiba és a járási bajnokság első helyezettjei pedig (ilyen hat volna) körmérkőzés keretén döntik majd el, hogy melyik a legjobb 4, amelyik a megyei bajnokság Ti.-be megy fel. A járási TSB mellett működnek a társadalmi szövetségek, amelyek a já­­rási bajnokságot fogják megrendezni, így a labdarúgásban ezentúl a sor­solást, óvást és más ügyeket fogja intézni, csupán a játékvezetőküldést a megyei játékvezetők kollégiuma fogja intézni. Június 3-án kezdődik az őszi évad de csak 5 mérkőzést kell a megyei bajnokságban szereplőknek lejátszani, majd augusztus 26-án tovább folyta­tódnak a mérkőzések. Október 22. én kezdődik meg az NB II-be való jutás, ért a 24 megyebajnok részére a kör­mérkőzés. Tehát erre az időpontra minden megyében meg kell lennie a bajnoknak. A megyei bajnokság II. tervezete a következő: I. csoport: Sim­on­tornyai BTC II., Domb. Lók. tI., Domb. Postás II., Ta­mási, Iregszemcse, Szakály, N­őgyész. II. csoport: Nagymáslyok II, Bony­­hád II., Máza II., Váralja, Mórágy, Alsónána, Bonyhádvarasd. III. csoport: Decs II., Sz. Meteor II. Bátaszék II., Őcsény, Sióagárd Őcsény-kendergyár, Zomba. IV. csoport: Sz. Építők II., Tolna II., Kadd II., Bogyiszló, Palánk, Sz. Dózsa, Tolnasziget, Kajdacs. A dombóvári Lokomotív a feb­ruári értekezleten a megyei bajnok­ságban szereplő csapatokat sportsze­­rűségi versenyre hívta ki. Ezután a játékvezetői kollégium elhatározta, hogy a tavaszi mérkőzések után a győztes csapatot, amelyik a leg­­sportszerűbben viselkedik, egy serleg­­gel fogja megajándékozni, így a ta­vasz folyamán két csapat, az Sz. Épí­tők és a Dunaföldvár csapatai vol­tak azok, amelyekből nem voltak ki­­állítások és a legsportszerűbben vi­­selkedtek a mérkőzések alatt. Tekin­tettel arra, hogy holtverseny lett a két csapat között, a játékvezetők kollégiuma mindkét csapatot megju­talmazta Reméljük, hogy a jövőben nem két, hanem több csapat között kell majd az elsőség kérdését eldön­teni. Az Sz, Építők nevében Lépő sport­­társ vette át a remekbeszabott serle­­get s ígérte a többi sporttársai nevé­ben, hogy ezután is valamennyi mér­kőzéseiken élsportolóhoz illően fog­nak viselkedni a pályán is, a munka­helyükön is. Majd Debreci Zoltán, a Társadalmi Szövetség főtitkára kért szót. Ismer­tette az elmúlt három hónap munká­ját. Majd az igazolásról, játékenge­­délykérésről,­­ sportnyomtatványok megszerzési módjáról beszélt. Ezután a hozzászólásokra került a sor, így Bogyiszló, Nagymányok, Bonyhád, Tamási, Iregszemcse, Sz. Dózsa, Tolna, Simontornya, Domb, Lokomotív, Szakcs, Őcsény-szölőhegy, Bátaszék, Mórágy, Vörös Meteor, Sza­­kály és Tüskepuszta kiküldöttei szól­­altak fel. Különösen a bonyhádi hoz­zászóló önkritikája és kritikája az MTSB felé volt feltűnő, amelyet a kiküldöttek helyeseltek. A déli órákban érkezett meg az OTSB kiküldött és adta meg válaszát a hozzászólóknak. Csak röviden szeretnénk hozzászólni a sportaktíva összehívásáról. Már e cikkünk elején szóltunk arról, hogy Társadalmi Szövetségek és labdarú­gók értekezletét egy időben és egy helyen megrendezni, nagyon szeren­­csétlen megoldás volt. Teljesen külön­­böző érdekek és más jellegű mindkét értekezlet. Úgy látszott, hogy a kikül­döttek nem kaptak teljes egészet az értekezletből és hiányérzéssel mentek vissza otthonukba. SZEKSZÁRDI DÓZSA-PAKSI KOZG GIMN. (FÉRFI) 64:60 (33:30) Bajnoki kosárlabdamérkőzés, vezet­­te:­ Farmosi István, Szentes Alajos.­­ Szekszárdi Dózsa a következő összeállításban játszott: Lackó, Foga­­rasi, Papp, Miklós, Lukács, Kovács, Várnai, Tóth. Paksi Közgazdasági Gimnázium: Németh, Darók, Bálint, Kiss, Menyhei, Menyhei György, Ju­hász, Kern, Szabó, Horváth. A paksi közgazdasági gimnázium kosárlabdapályáján került lejátszásra vasárnap délután 5 órakor. A paksi kosárlabdaközönség régen látott ily izgalmas kosármeccset, mint ezt az eredményből is láthatjuk. Úgy az első félidőben, mint a mérkőzés végén, csak egy pár pont az eltérés a két csapat eredménye között. A mérkőzés végig változatosságokkal és izgalmak­kal volt telítve. Bírálat. A Szekszárdi Dózsa rutin­jával megérdemelten győzött, míg a paksi fiatalok szívvel harcoltak és szép eredményt értek el. Komoly fej­­lődés mutatkozik a paksi fiataloknál és ha fejlődésük továbbra is az ívelő irányzatot mutatja, akkor komoly té­nyezői lesznek a megye kosárlabda életének. Azonban komoly hiányossá­ga volt a mérkőzésnek, a két bíró ítélkezéseinek meg nem értése­. A magyarkeszi békebizottság tagjai, Kersák György, Ács Józsefné és Adrián János, a tojásbeadási köte­lezettségüket 100 százalékra teljesí­­­tették. Példát mutatva mennek a dol­gozó parasztság közé népnevelő mur­kát végezni, hogy a dolgozó parasz­tágot felvilágosítsák arról, hogy mi­lyen nagy jelentősége van annak, hogyha a beszolgáltatásunkat a leg­gönidebb időn belül teljesítjük.

Next