Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-08 / 157. szám

TGI. MAI NAPLÓ VILÁG PROLETÁRJAI A MAI SZÁMBAN: Here minden szem gabonáért. (2. o.) - Békebizottságok hírei­­(2. o.) — Uj élet formálódik András-puszt­a( 2. o.) A­­ Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határo­zata a termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszö­vetkezeti csoportok jövedelemelosztásának új rendszeré­ről (3. o.) — Harcban a több szénért (3. o.) — A sztá­lini nemzetiségi politikáról ( l. o.) — Hét nap a külpoli­tikában (4. o.) — Befejezés előtt áll Zombán is az aratás. r M.&­P TOI.NA>!M­gGYEI PÁRTBIZOTTSÁG­ÁN­A­K LAPJA VUL ÉVFOLYAM, 157. SZÁM ARA­N><» PILLÉR VASÁRNAP, 1951 JÚLIUS & VERSEI* YBETV B­IHAVVI MEGYEVEI. ’jmv CSATÁJÁNAK/ Erősítsük pártszervezeteinket az aratás, cséplés, takarm­ánybegyű­jtés munkái közben Az idei gazdag aratás és csép­lés elvégzése, a begyűjtés sikerre vitele komoly munká­t­ ad pártszer­vezeteinknek, állami és tömegszer­­vezeteinknek, minden párttagnak, hazánk minden hű fiának. A mun­ka dandárja falusi pártszervezete­­inkre hárul, melyek már eddig is keményen kivették részüket a fel­adatokból. Nem egy olyan párttit­­kárral, vezetőségi és egyszerű párt­taggal találkozunk, mint a Paradi­csom­pusztai tsz. párttitkára Biró elvtárs, aki elsőnek fogja meg a dolog végét. Nem egészen fiatal ember már, de a gyapot egyelésé­­s­él mégis 210 százalékra teljesí­tette a munkaegységet. Az ilyen fáradságos munka után, késő este pedig mindig pontosan ellátja a Párt ügyeit, figyelme mindenre ki­terjed. Ez a nyitja, hogy a Paradi­csom­pusztai „Béke” tsz. nincs le­maradva a munkákkal, pedig ná­luk is nő a gaz, náluk is megdőlt a gabona. De a párttitkár példa­mutatása, a párttagság szívós mun­kája, a tsz. vezetőségének helyes munkaszervezése nyomán sorra nyerik meg a nagyobb termésért folytatott csatákat. Most, amikor a munka legfele­­lősségteljesebb része még hátra van, gondolni kell arra, hogy a kenyércsata sok tízezernyi harco­sa közül a munka közben elő kell léptetni a legjobbakat. A párton­­kívüliek legjobbjai részére adjuk meg azt az elismerő és megtisztelő cim­et, hogy Pártunk tagjelöltje le­hessen. Megyénkben is sok száz egyéni dolgozó paraszt van, akik elismeréssel tekintenek eredmé­nyeinkre, bizakodva várják, hogy pártszervezeteink felveszik őket tagjelöltnek. A felszabadulás óta megtanul­hattuk, hogy a nagy feladatok megoldása mindig ezrével hozza felszínre — „a szürkeség homályá­ból" — a nép legjobbjait, így van ez most is az aratási munkák kö­zepette, a cséplés és a begyűjtés kezdetén. Pártszervezeteink fel­adata, hogy ne engedjék elkallód­ni ezeket az erőket, hanem azokat felkarolva, neveljék őket Pártunk tagjaivá. Azonban bármennyire is áll az a törvény, hogy a nagy fel­adatok megoldása közben szület­­nek a hősök, hibát követnénk el, ha pártszervezeteink arra várná­nak, hogy majd maguktól fognak jelentkezni az utánpótlást képező erők. Nem! A legjobb tehetségek is elkallódnak, ha a Párt nem fi­gyel fel rájuk és a vezetők nem foglalkoznak velük. Pártszerveze­teink feladata tehát felkutatni eze­ket az erőket. Hol és milyen források állnak falusi pártszervezeteink rendelke­zésére megyénkben? Vegyük mind­­járt az egyéni dolgozó parasztok sok tízezres tömegeit. Olyan for­rás, mely kimeríthetetlen. Egyre több dolgozó paraszt érti meg az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésének fontosságát, a terme­­lés fokozását és közülük egyre szélesebb rétegek értik meg a szö­vetkezés helyességét. Ez a tény megteremti a lehetőségét, hogy na­­gyobb ütemben, bátrabban vegyék fel pártszervezeteink a dolgozó parasztok legjobbjait, ^­együk a másik ilyen forrást. A falusi tömegszervezetek, különösen, a Tanács, DISZ, MNDSZ sokezer­­nyi pártonkívüli aktívái lelkes munkájukkal naponként tesznek hi­­tet a Párt és az állam iránti sze­­retetükről. Hiba­ volna ezekről megfeledkezni. Különösen a tö­­megszervezetekben dolgozó kom­munisták feladata, hogy kiválogas­sák és javasolják pártszervezete­ink felé a területükön dolgozó, munkában megedzett pártonkívüli­­eket tagjelöltnek. Kétségtelen, hogy az M­NDSZ- ben megyénkben is sokezer pár­tonkívüli dolgozó parasztasszony nem lebecsülendő munkát végez. Vajjon megtettek-e mindent az ott dolgozó kommunisták, hogy meg­nyissák ezek előtt a fejlődés út­ját a Párt felé? Segítettek-e elgör­díteni az akadályokat? Leküzdeni a közöttük még felmerülő maradi­­ságot, esetleges ellenséges lefo­lyást és nem utolsó sorban párt­­szervezeteinkben is még meglévő szektáns elzárkózást a dolgozó nőkkel, különösen a parasztasszo­nyokkal szemben? Nem! Nem tet­tünk meg mindent. Munkánk akkor lesz eredményes. Pártunk kon­gresszusa határozatainak akkor te­szünk eleget, ha e téren is sokszáz dolgozó nővel erősítjük pártszer­vezeteinket. De nem bizakodhat el a DISZ sem, melyre, mint a Párt ifjúsági szervezetére, olyan feladatokat­ bí­zott Pártunk kongresszusa, hogy a dolgozó ifjúság színe,javát a DISZ Bizottságok egyik ajánlóként java­solják a Pártba tagjelöltnek. Ez a megbízatás nemcsak­ rendkívül nagy megtiszteltetés a DISZ-re, hanem nagy kötelességgel is jár. Mindenek előtt azzal, hogy a DISZ bizottságoknak fel kell kutatni so­raikban azokat, akik legér­dem­e­­sebbek tagjelöltnek. Ennek a fel­adatnak még nem tettek eleget DISZ bizottságaink , sőt nem túlo­­zunk, ha azt mondjuk, hogy hozzá sem kezdtek ennek a felelősségtel­jes feladatnak a végrehajtásához. Ajánlott ugyan egyik-másik DISZ bizottság tagjelöltet a Pártba, pél­dául a szekszárdi járás DISZ bi­zottság, de ez még formális volt, csak véleményt adtak a járási­ pártbizottságnak. Még nem juto­­tak el odáig, hogy lent a termelő munka közben saját maguk fedték volna fel — a kétségtelen nagy számban meglévő tehetségeket — a Párthoz hű harcos fiatalokat, s ennek plánján valóban egyik, még­­hozzá legfontosabb ajánlói lettek volna. A DISZ-nek most az a fel­adata e téren, hogy a hibákból okulva teljesítse a Párt által ka­pott feladatait. A következő rendkívül fontos terület, ahonnan falusi pártszerve­zeteinknek utánpótlásait meríte­­niök kell. a már meglevő termelő­­csoportok, állmi gazdaságok, gén­­állomások. Ezeknek a széttörők nak dolgozói bősi erőfeszítéseket tesznek a gazdag termés betakarí­tására. A Párt és az állam támo­gatásával jó fejhosszal előtte jár­nak a termelésben az egyéni g­az­­dáknak. A termésátlaguk előrelát­hatólag is magasan fölötte áll az egyéni gazdáknak, per­ig az sem lebecsülendő. Az eredmények meg­­szilárdítása és további fejlesztése Hatalmas lendülettel folyik me rusztságunk megértette a gabonanemü végezni. A munka lendületének még gyérés, aratási, cséplési és begyűjtési A békearatásért a járásaink k mutatja. Július 4-én a paksi járás a Tamási járás dolgozó parasztjai a járás csupán 81,7 százalékra végezte ézt el. A paksiak kicsit elhízták ma A gyiwiki járás sem hagyja ma szót azonban az, hogy a rozs-vetésre Tolna megye a búza és a rozs­déhez közeledik, eddig 93 94 százalék 59,11 százalékos eredményt értünk el, megköveteli a szocialista szekto­rok pártszervezeteinek új, friss erőkkel való erősítését. S ilyen erők bőségesen találhatók a leg­jobb brigádokban, munkacsapatok­ban. Ezeket úgy találják meg pártszervezeteink, ha megjavítják az agitációs munkát, a tszcs-1 en belül is a brigádokban, munka­csapatokba­n, cséplőgépein­k• ha feladatokat adnak az ott dolgozó kommunátM-­1—■ Mindebből kitűnik, hogy komoly lehetőségek vannak a tag­, tagje­­l­ö­l­tf­el­vétel­i munka javítására, meg­gyorsítására. Pártszervezeteink fel­adata tehát — élve a lehetőségek­kel •— erősíteni pártszervezetein­ket- Erősíteni szüntelenül boldog jövőnk kovácsát, a Pártot. De nem árt aláhúzni, hogy csak akkor erő­­­­sítjük megfelelően Pártunkat, ha­­ nagy gonddal járunk el a tag és a tagjelölt felvételeknél, ha éberen őrködünk azon, hogy az ellenség, vagy kétes, karrieris­ elemek ne kerüljenek be a Pártba. Ezért ez a munka nem tűr meg semmiféle kapkodást vagy telületességet- Csak gondos, alapos munkával tud­juk sikerre vinni az előttünk­­,de nagy feladatokat, így tudunk fel­­­l készülni újabb, nagyobb feladatok megoldására. Fokozzuk az aratási munkák lendületéit gyeszerte a búza és a rozs, valamint ők gyors betakarításának jelentősége nagyobb súlyt ad az, hogy Tolna a munkák terén. özölll folyó nemes verseny kiértékelés olt az első helyen, de a tamási járó búza és a rozs aratását összesen 87.2 el a munkát. A tamási járás három gukat és ezért szorultak le a másod gát mert a gabonavetések 80­3 száz r­iietiikor teljesen learatták, aratását átlagosan 77,25 százalékba­ban végeztük el. Lemaradás mutatk­a tavaszi árpa aratása jó ütemben f a tavaszi árpa aratása. Dolgozó paj­t­ás igyekszik azit határidő előtt el­­egye párosversenyben áll Baranya m­e­g a lemaradott járások előretörését­­, amely az ötödik volt, megelőzte, százalékra végezték el, m­íg a paksi nap alatt 50,0 százalékos eredményi ik helyre, alékát aratta le. A gyönkiek melleit n végezte el. A rozs aratása befejezés­ezik a búza aratásánál, ahol csupán olyik, ezt is 63,1 százalékban vág­Aa elért eredmények azt mutatják, hogy a Baranya megyével folytatott versenyünkben vállalt kötele­­zettségünknek csak úgy tudunk eleget tenni, ha fokozzuk munkánk ütemét és példát veszünk Várdomb és Be­­le­cs­ka dolgozó parasztjaitól, akik m­­ár befejezték az aratást. Kötesd és Bogyissló vegyen példát Várdomb és Belecska dolgosó parasztságáról, akik már elvégezték a Megyénkben már több termelőcso­port és­ község befejezte aratá­sát, ami azt jelenti, hogy ezeken­ a helyeken valóban békearatás volt, mert jó mun­kájuk által sikerre vitték az aratás nagy feladatát és ezáltal el tudták kerülni a szemveszteséget. Termelőcsoportjaink közül befe­jezte már a szedrest „Petőfi“ is, ami a tagság harcos, jó munkájá­ról tanúskodik. Községeink közül a péntek déli jelentések alapján Várdomb és Belecska községek fejezték be az aratást. A hatalmas békeharcban, az aratá­si munkálatokban azonban vannak olyan termelőcsoportok és községek, de főleg állami gazdaságok, amelyek lemaradtak és így csak részben tudják elkerülni a szemveszteséget. Megkésett töb­bek között az­­ aratási munká­latokkal az ózdi „Táncsics“ ter­melőcsoport is Búzájuk, mikor elkezdték aratni, már a viaszszés végefelé volt és így jelentős szem vesz­tes­ége lett a csoportnak. A 38 bőrdről, amelyet csütörtökön arattak, több mint 1 mázsa szem hul­lott ki, ami azt mutatja, hogy a tag­ság nem tartotta szívügyének időben elvégezni az aratást. A csoport tag­jai munkaerőhiányra hivatkoznak A munkaerőhiány azonban kevésbbé áll­na fenn, ha munkájukat s tervezetteb­­ben végeznék, a versenymozgalmat kiszélesítették volna és minden lehe­tőség kihasználásával harcolnának az aratási­ munkálatok időbeni és mínő­­ságbeni elvégzéséért. Az aratási munkálatokban lemaradt termelőcsoportok vegyenek példát az olyan termelőszövetkezetektől, mint a lombiai ..Béke“, amely kétkaszás brigádokat szer­vezett, ezek kü­lön végzik az aratást és így egészséges ver­senymozgalom fejlődhetett ki irásbe A zombai „Béke“ tagjai jó mun­kájukkal akarják elérni, hogy e vándorzászló továbbra is náluk maradhasson. Jó munkát végeznek a „Béke" tag­jai a másodnövények vetésénél is. Miután learatták őszi árpájukat, helyét felszántották és mintegy 40 holdon másodnövényt vetettek. Hiányosságok vannak az aratási munkálatoknál a teveli „Alkotmány“ termelőcsoportnál is. Az „Alkotmány“­­tagjai sem ra­gadnak meg minden lehetőséget, hogy az aratás időbeni elvégzésé­vel is növeljék termésátlagaikat Legtöbb Termelőcsoport tagsága szinte leste, hogy mikor lehet a gabonatáb­lának valamelyik részébe beállni ,arat­ni. Az „Alkotmány“ tagjai ezt nem csinálták, hanem ehelyett elkezdték az ősziárpát behordani, hogy csépel­hessenek. A vége a­z lett, hogy nem tudták az ősziárpát teljesen behorda­ni, elcsépelni sem tudták és így csak­nem az egész tagság kiesett egy egész napra az aratási munkálatokból. Ma­ga az elnök is úgy látta, hogy nem késnek meg az aratással. Azt mond­ta többek között, hogy „idáig még nem szorított bennünket az aratás, mert éppenhogy csak vízszérésben volt a búza.“ Az „Alkotmány" elnöke nem gondol arra, hogy minden perc­nyi késés az aratási munkálatoknál szclőveszteséget jelent és akadályozza a békearatásunk sike­rét Ha az aratás kezdetekor még nem is késett meg, de mire a vége­felé járnak már megkéshet, mert az aratás több napig tart. Az Istvánmajori „Dózsa Népe" ter­­melőszövetkezet tagjai sem használ­nak ki minden le­hetőséget az aratás mielőbbi elvégzése érdekében. Maga­ a párttitkár, *__­ Hangyási József elvtárs sem jár jó­­példával elől az aratási munká­latokban, pedig a fő feladata az, hogy a szemé­lyes példamutatás fegyverével maga után ragadja az egész tagságo az aratási munkálatok sikeréért folyta­tott harcban De vájjon hogyan mond­ja azt Hangyási elvtárs, „használjuk fel minden erőnk*.­ az aratás mi­ lé előbbi elvégzésére", amikor maga :* munkaerőt tart fenn és van K *.z aratásból. Saját céljára melléképületeket építtet és ott mintegy 4—5 em­ber dolgozik. Akik ha aratnának, jelentősen tudnák siettetni az ara­­tást. A szövetkezet jól beérett búzája pe­dig megkívánná, hogy a tagság erejét megsokszorozva végezze az aratást.

Next