Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-11 / 161. szám

TOU8AI NAPLÓ VILÁG PROLETÁRJAI A MAI SZ*MNIANI Wattlf «Mar* biMédi­a Biztonsági Te­mir.«, jtilitJn 8»i­llés aén 12. o.) — Az NSZEP központi bteottvigan*!* jav*»­­teta a Moeiajiwuuí, felépítéséről » Német l>ei»iokraHUu* Köataieeságtmn­­ 2. o. — Magyar államférfiak üdvözle­t»vtrataf Cedenha] miniszterelnökhöz.­­A mongol forrada­lom 31. évfordulója alkalmáb­l (2. o ta;> ági Iá­lu ok *»ép«evelgi«k ÍS. o.j — k­até»! hírrU Simontorny and­­. o. 1 AZ M­D­P TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAKL.ai l­. ÉVFOLYAM, Ifjt. SZÁM­­KA «yU KILLER PÉNTEK, 1952 JULIUS II Cséplőgéptől a begyűjtőhelyre Megyénk területén befejezés előtt áll az aratás és a nyári mun­kák újabb szakaszába, a cséplés­be­érünk. Az árpa aratása már befejeződött, sőt már több terme­­lőcsoport és egyéni dolgozó pa­raszt teljesítette az új termésből beadási kötelezettségét. Ezek kö­zött van a pataki tangazdaság, a kisvejkei Szabadság és a grábóci Alkotmány termelőszövetkezet, amelyek már teljesítették árpabe­­adásukat. Kisvejkén a termelőszö­vetkezeti csoport példája nyomán több dolgozó paraszt is teljesítette réseiben, vagy egészben beadási kötelezettségét. Az aratást és cséplést követően nagy feladatot kell elvégezni me­zőgazdaságunknak, teljesíteni kell az előírt beadási kötelezettséget­, amely ötéves tervünk további fej­lődésének lesz egyik­ alapja. Ter­melőszövetkezeteink, egyéni dol­gozó parasztjaink kötelezettségük teljesítésével biztosítják orszá­gunk, dolgozó népünk élelemellá­tását. Ezzel elősegítik, hogy több gép jusson falura, traktorok, ame­lyek megkönnyítik, tökéletesebbé teszik a talajművelést, kombájnok, aratógépek, amelyek az aratás ne­héz terhét veszik le a parasztság válláról és egyéb gépek sokasá­ga, amelyek mind a többtermelést segítik elő. Ugyanakkor több ruha, több cipő és egyéb áruk jutnak talpra, amelyek parasztságunk jobb, kulturáltabb életét segítik elő. A tavalyi sikeres begyűjtés le­hetővé tette, hogy pártunk és kor­mányzatunk megszüntethette a jegy­rendszert és a szabadforgalom korlátozását. December 1-től kezd­ve mindenki szabadon eladhatta termén­y feleslegét és mindenki megvásárolhatta szükségletét. Ha­talmas lépés volt ez népi demo­kráciánk fejlődésében, a szocia­lizmus építésében. Ha az idő­ke­reket visszafelé forolgatjuk és ös­­­szehasonlítást teszünk, megláthat­juk, milyen változás történt arány­lag rövid idő alatt is. Mindenki emlékezetében élhet még az 1930- as évek gazdasági válsága, amely az egész világra kiterjedt és fő­ként a mezőgazdasági termények árának nagymérvű esésében nyil­vánult meg. A válság Tolna me­gye dolgozó parasztságát is súj­totta. A búza ára az 1­927. évi 32 pengőről 11 pengőre esett, de volt időszak, amikor 7 pengőért sem lehetett eladni. Ugyanígy volt a többi termény ára is. E tények ön­magukban beszélnek s a nyomuk­ban fellépő nyomor és kétségbe­esés nem kíván magyarázatot. A válság útját még munkanélküli­ség, bércsökkentés, munkáselbo­­csátások kísérték. A földművelők panaszaitól az egész megye vissz­hangzott. A megyéből százak és százak vándoroltak ki külföldre, idegen ország bányáiban, gyárai­ban dolgozni, hogy soha többé ne térjenek vissza. A gazdasági vál­ság szelei csak a II. világháborút megelőző években csendesedtek el. Azóta nagyot fordult a világ ke­reke. Magyarország a munkások és dolgozó parasztok országa lett és a párt vezetésével hozzáláthat­tunk mindannak megvalósításához, amelynek a múltban kellett volna megvalósulnia, sőt azokat rövid idő alatt messze túlszárnyaljuk. Or­szágunkban megszűnt a nyomor óta a munkanélküliség, fejlődő orszá­gunknak, iparunknak egyre több munkáskézre van szüksége. Ez a munkaerő a mezőgazdaságból vá­lik ki, a kiesést a gépek egyre szélesebb körű alkalmazása pótolja, ugyanakkor a nagyobb termésered­mények elérését is elősegíti. Épül Sztálinváros, az Inotai Erőmű, a földalatti gyorsvasút, Miskolc, me­zőgazdaságunk egyre inkább áttér a szocialista gazdálkodás útjára. Dolgozó népünk életszínvonala egyre jobban emelkedik. A zom­­bai Vörös Csillag termelőszövet­kezetben csaknem minden tag há­zában rádió szól, szovjet fejőgép könnyíti meg az­­ emberi munkát. Ezt segíti elő dolgozó paraszt­ságunk beadási kötelezettségének maradéktalan teljesítésével. A ter­mények szabad forgalma június 30-án ideiglenesen megszűnt, és csak akkor válik, is­mét szabaddá, ha a község 100 százalékban telje­sítette beadási kötelezettségét. A minisztertanács határozata szerint a beadási kötelezettséget egyene­sen a cséplőgéptől kell teljesíteni. Ennek nagy jelentősége van. Ha minden termelőszövetkezet, egyé­ni dolgozó paraszt egyenesen a géptől teljesíti kötelezettségét, előbb tudja teljesíteni a község kötelezettségét, előbb megkapják a szabadforgalmat, előbb értékesít­hetik szabadon felesleg terményei­ket. A cséplőgéptől való teljesítés könnyebbséget is jelent. A csép­­léskor legtöbb helyen a padlásra hordják a gabonát Ha a beadásra kerülő mennyiséget nem hordják fel, az már könnyebbséget jelent a cséplőmunkásoknak. Ha a csép­­lés után napok múlva gondolja el a gazda, hogy most már be kelle­ne vinni, ami elő van írva, újból többletmunkát jelent a padlásról való lehordás. Ha a cséplőgéptől teljesítik a beadást, még nem je­lent többletmunkát, de ha már ké­sőbb szállítják be, lényegesen több időbe kerül s így a más mun­kák végzésében is kiesés van. A begyűjtés feladata tanácsaink­ra hárul. Ezt a munkát azonban nem egyedül nekik kell elvégezni. Ehhez tevékeny segítséget kell adni a pártszervezeteknek, tömeg­szervezeteknek egyaránt. Népne­velőink induljanak­ harcba a párt­­szervezet vezetésével, irányításá­val és mozgósítsák a dolgozó pa­rasztságot kötelezettségének ma­­radéktalan teljesítésére a minisz­tertanács határozata szerint. Dol­gozó parasztságunk azzal a tudat­tal teljesítse kötelezettségét, hogy az törvény, amely mindenkire néz­ve egyformán kötelező. A közsé­­gek versenyezzenek egymással a kötelezettségek teljesítésében, me­lyik jelenti előbb, hogy kötelezett­ségünk 100 százalékos teljesítésé­vel segítettük az ötéves terv mi­előbbi megvalósítását, melyikük nyeri el előbb jutalmul a szabad­piaci forgalmat. Az Árvízvédelmi Hivatal dolgozóinak levele Rákod elvtárshoz (lartmidik negyedévi tervünket ) teljesítjük Szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs! Mi, a RTvek^aárdi Árvízvédelmi és Folyamszabáá­yozási Hivatal dogozó, nemzeti ünnepünk, Adkotminyu­nk év­fordulójának méltó megünneplésére, az alábbi fogiadtalmat, tesszük Cn­nek: Haltával tartozunk önnek a n­agy­­szerű Alkotmányért, szabad életün­kért, amit bizonyítunk azzal, hogy az éves tervünk 81 százalékait elvégeztük az első félévben. Tervünk teljesíté­sével dolgozóink állandóan­­ 00 szá­zalék fölött állnak. Hivata­lnknál ez­­idő szerint 30 dolgozó viseli a büszke sztahanovista címet, me­ly az állandó jellegű alkalmazottak egybeírti ad­át te­szi ki. Fogadalmat, eszünk, hogy saját munka­területünkön még fegyelmr.r.ze’.­­tebb és kitartóan emelkedő munka­­rendü­letijel visszük előre az ötéves terv mielőbbi­ teljesítését: ki-kar­ má­­nyunk ünnepét a következő vál­lalások tőkésítésével akarjuk még nagyobb ünneppé varázsolni: 1. A I0T p -­eved. év«s tervelőirányzatot munkánk ei­rehozásával globállis­an 125 százalék­ra teljesítjük, ezen belül a corvmun­kákat 150 és a fenntartási munkákat pedig 100 százalékra fogjuk elvégez­ni. 2. Az 1951. évi dunai töltésemé és felülvizsgála­ti műveleteinek elkes?’­é­­sét augusztus 15 helyett augusztus 1­­re elvégezzük. 3. A­ Duna töl­tésem­elé­­si munkálatok tervét a határidő elfut 14 nappal, július 17-re elkészítjük. 4 A Kárászt -foki munkahely dolgozói a töl­téserve­lési munkákat augusztus 20 ig a 29.650 kilométer­es szelvényig Le­fejezzük 150 százalékos átlag teljesít­mény elérése me­lletti. 5. Vá­láljuk, hogy a folyamszabályozási munkála­tokat szeptember 30-a helyett szep­tember szeptember 20 ra befejezzük. A szekszárdi Árvíz- és Folyamsza­bályozási Hivatal dolgozói nevében: Barcs Lajos SZR-elnök Morvai György hivatalvezető. Fejér Vilmos műszaki vezető. *» szaza­ra és ugy­e­m­u 1 Hivatal A levélben foglaltak«­ 1 a dolgozói közösen megbeszéli és küldték e. Rákosi elvtársiak Nagy munkát végeztek ß félév al­att az Árvízvédelmi dolgozói Az első félévi tervüket 162 százalékra teljesítették. Különb­en­­ a Karászi-fotel fotós emelési munk­á­ai értek el kimagasló eredményeket. Ezen a munkahelyen a Kovács sztár hanovista brigád 185, a Felkér aztahn no vívta brigád 182, a Németh ifi b­ri­gád 114 százalékos teljesítményt ért el. Nemes vetélkedés aakult ki a ha­­vi munkaversenyen belül, hogy me­lyiik dolgozó fejezi be legelőbb az éves tervét. Az értékelés szerint Fel­kér István október 23, Vo­hrr György október 22 és Pintér József október 22 i tervét teljesítette június 30 án. Ezek és a hasonló szép eredmények bizonyítiékok arra, hogy a/. Árvizre dobná Hivatal dolgozói adok .­­..a vo­lna­t becsület­tel valóra váltják.. A paksi járásban va­árnap 22 föld­művelővel kezelt aratóbrigád dolgozott Megyénk földművessző­vei kezelőinek dolgozói néhány héttel ezelőtt elhatá­rozták, hogy segítenek a term­elő cso­portoknak, állami gazdaságoknak és az arra szoruló egyéni dolgozó pa­rasztoknak az aratásban. Arató­brigá­dokat szerveztek és párosvers­enyben fogtak az aratáshoz. A paksi járásban vasárnap pél­dául 22 aratóbrigád aratott. A kajdacsi földmí­vesszövetkezet két aratóbrigádja a József Attila ter­melőcsoportnak segített és 42 ke­reszt búzát arattak le. De nemcsak a paksi járásban ha­nem másutt is részt vettek az aratás­ban. A szekszárdi járásban, a báta­­széki szövetkezet két aratóbrigádja a búzakalász termelőcsoportnak segített vasárnap és hétfőn délelőtt aratni. A faddi szövetkezet négy aratóbrigáddal segítette a Kossuth terre­lő cso­portot. Bátán 14 szövetkezeti dolgozó a Vörös Zászló termelőcsoportnak, a medinai szövetkezet 3 arató­brigádja az I. típusú Új Élet ter­melőcsoportnak segített aratni, és 7 hold búzát arattak le. A brigádok versenyben álltak egymás­sal. Bl­asits János burgonyafelvásárló brigádja Lengyel István brigádjával versenyzett. Blasits János brigádja lett a győztes ,több, mint két hold búzát arattak le. Lengyel István bri­gádja pedig 2 hold búzát aratott le. F­öldmű­v­e­ssz­ö­vet­kezetei rak m­i­nde­nütt kiveszik részüket az aratás mi­előbbi elvégzéséből. A szövetkezeti ve­­zet­ős­égi tagok példamutatóan az­ el­sők között végezték el az aratást, hogy elkerüljék a szemveszteséget. Bogyiszlón Fü­leki Ferenc 3 hol­das, Póta Gábor 8 holdas dolgozó parasztok, a szövetkezet igazga­tósági tagjai, Erdei Béni 12 hol­das középparaszt és a többi veze­tőségi tagok is egymással verse­nyezve végezték el az aratást. A szedrest gépállomás két legjobb traktorosa párosversenyben harcol az elsőségért A tol­na megyei gépállomások dolgo­zói a gabona szemveszteség nélküli betakarításáért indítottak versenyt. A megye területén Andi József és Far­kas János, a szedresi gépállomás trak­torosai vannak az élen, akik páros­versenyben harcolnak az elsőségért. Andi József eddig 195, Farkas Já­nos pedig 1915 holdat aratott le. Andi József napról-napra növeli teljesítményét, hogy csekély le­maradását ne csak behozza, ha­nem maga mögött hagyhassa ver­senytársát. Hétfőn 24, kedden 25 holdat aratott, szerdán pedig 39 hold learatására tett vállalást, amiből a déli órákig 15 holdat teljesített. A két traktoros a gépállási időt a minimálisra csökkenhette. Munkahe­lyükön a kévekötő zsineget, az üzem­anyagot mindig a tszcs tagjai szállít­­ják a helyszínre, amit a tankolással egyidőben fűznek be. Farkas János az el­múlt évben­­ 300 százalékra teljesítette aratási elő­irányzatát. Az idén vállalta, hogy ta­valyi eredményét túlteljesíti. Levelezőink írják a begyűjtésről Fülöp József levelezőnk arról szá­molt be levelében, hogy a Zarába­­Szentgálpusztai Szabadság tszcs az ősziárpa aratása mellett már a csép­lést is befejezte és a cséplés után azon­nal teljesítette árpabeadási kötelezett­ségét. Amint írja , fagykárt szenved­tek, mégis, 12 mázsás holdanként­ át­lagtermést takarítottak be. Most nagy­ban folyik a búzaaratás, igyekeznek azt is sürgősen befejezni, hogy ezzel is csökkentsék a szemveszteséget és több gabonát tudjanak adni a hazá­­nnak. Nagy örömmel fogadúik Dad­os elvtárs szabadonbocsátásai és ígérik, hogy még jobban meg fogják állni a helyüket a béke frontján, * * gyű­laji' u.j Barázda termel besö­pört július 3-án Gyulaj községben el­sőnek teljesítette öszi árpából az al­liammal szembeni köt^ieze'í'égét irja Árki István l’level^ző'uk. A te­­melőcsoport ezzel példát nyilan­t: az egyénileg dolgozó pak­s'.'cm tVié­p* b­i.'Rájárult ah­hoz, hogy mielőbb meg­kaphassák­­ a szabadpiacot. A termény­­átadás alka­lmával Molnár B. Zsisár, községi párttitkár és Király .’özsif­­né tanácselnök mondtak ünnepi nesze­den Vadas Pál paksi levelezőnk azt ír­ja, hogy a paksi Szabadság termelő­­csoport július 8-án adta át első ter­ményét a Tolnamegyei Terményfor­­galmi Vállalat (i-os szám­i teng­éne!.. Az átadás alkalmával Pintér Itván elvtárs,­­a községi tanács elnöke, va­lamint Ruzsnyák elv­társ telepvezető mondottak beszédet. Sárközi Árpád népi zenekara pedig mozgalmi dalok­kal köszöntötte a beadásban élenjáró termelőcsoportot. A termelőcsoport gabonája 08-a­s hektóliter súllyal min­taképül szolgál az egyéni dolgozó pa­rasztság felé. ö Stafenberger-brigád 744 százalékot teljes­tett a jorean­ar első öt napján A Szekszárdi Közgazdasági Gimná­zium építkezésén dolgozók legelsőnek csatlakoztak a 78/2. Építőipari Válla­lat dolgozói közül a Duclás Bányagép­gyár dolgozóinak kezdeményezéséhez.. A koreai műszak alatt az építkezé­sen dolgozó kiváló eredményeket ér­tek el, teljesítm­ényük­kel bebizonyí­­tották, hogy a béketábort kívánják erősíteni, tervük túlteljesítésével akar­ják segíteni a bős koreai népet sza­badságharcukban . Bakos Márton ács­­brig­ádja 8, Sta­lenberg­er József kő­műves brigádja 24, Venk Ferenc kő­műves-brigádja 5, Pálfi József és Grim Kálmán segédmunkás brigádja 10— 10 százalékkal teljesít­ették túl szo­­cia­lista kötelezettségvállalásaikat. A bátaszéki Nagy Sarló tszcs a csépléssel egy időben teljesíti beadó­i kötelezettségét A bákaszéki Nagy Sarló I. típusú tszcs kora tavasztól kezdve közösen, végezte a mezőgazdaság­i mun­kákat: a növén­yápol­ást, az aratást és a csép­lést. Huszonnégy hold össztárpa ara­tását és csép­lését még a múlt héten elvégezték, s kedden a borsó cséplé­­se után megkezdték a búza cséplését­ is. A huszonöt család a csép­és meg­kezdésekor összegezte beadási köte­lezettségét, s elhatározták, hogy be­adási kötelezettségüket a géptől telje­sítik. Megjavult Pakson a begyűjtés 10 nap alatt 15 százalékkal emelkedett a sertési­eaöás Tolna megye községei közül hosszú időn át Paks kullogott az utolsó he­lyen a begyűjtési versenyben. A me­gyei tanács a közelmúltban vizsgála­tot tartott s megállapította, hogy Paks lemaradását a tanács laza munkája eredményezte. Június 27-én leváltották Németh Ferenc tanácselnököt s az újjászervezett tanács azóta jó ered­ményekkel igazolta, hogy a dolgozó parasztság szívesen tesz eleget az ál­lam iránti kötelezettségének. A begyűjtési osztály egyenként, minden dolgozó paraszttal megbeszél­te a begyűjtési kötelezettség teljesí­tését, de e mellett, az­ új rendszer sze­rint egy hónappal a beadás teljesítése előtt, külön értesítésiben hívják­­e­ a dolgozó parasztság figyelmét kötele­zettségére. Június 27 óta nagy mértékben meg­­javult a begyűjtés Pakson. Az azóta eltelt 10 nap alatt 15 százalékkal emel­kedett a sertésbegyűjtés. baromfiból több mint H1 mázsa, tojásból pedig közel 30 ezer gyűlt be. Ugyanakkor jó lendületet vett a­­ szénabeadás is: az évi terv 24 százalékát teljesítette eddig Paks község. Amíg a dolgozó parasztság jó be­gyűjtési munkával igyekszik behozni az eddigi lemaradást. Paks kuláikjai továbbra is szabotálják a begyűjtés sikerét. Frenn­er .Józsefné, Oszvald Péter, Czinuner József­né, Juaász Jó­zsef, Kei­ A­nn­a­­né, Ferenc, János, Mayer Józsefbe, és Singer Józsefné paksi, kulákotk közel 10­­ WC tojással , sertéssel és nagymennyiségű széná­val vannak hátralékban. A paksi ta­­nács begyűjtési osztálya most megin­dította a szabotáló kulákok ellen az el­já­rá­st.

Next