Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-15 / 12. szám

iy-53 ;a:­ lak iő « A P­t, Ö PARI ÉS PÁRT ÉPÍTÉS * Hozvan alkalmazzuk a pa­rt oktatásban tanultakat a fakorlátban „Meg kell tanulni a mi elvtár­­­sainknak is, hogy az elméleti munka helyességét, jóságát szinte ezen nyomban számszerűleg le le­­het olvasni a termelés, a begyűj­tés, a szántás, reléi, adatairól.­" Rákosi elvtárs útmutatása figyel­­mez­tetés minden kom­mun­ista, • min­den olyan elvtárs számára, aki részt vesz a pártoktatásban. Figyelmezte­tés arra, hogy a marx­izmus-teniniz­­mus elméletének elsajátítása, nem öncél, hanem „vezérfonal a cselek­véshez”, vezérfonal napi gyakorlati munkánk , eredményesebb elvégzésé­hez, . Különösen nagy jelentőségű szá­munkra a Szovjetunió Kommunista Farija XIX. kongresszusának út­mutatása, amely óriási segítséget nyújt a szocializmus építése közben felmerült gyakorlati problémák meg­oldásához. A kongresszusi anyag eredményes elsajátítása — megjavítja minden kommunista termelési eredményét. A propagandisták és a szemináriu­­mi hallgatók megtanulták azt, hogy a szocialista termelés célja: a dolgo­zók, állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése. Megtanulták azt, hogy annak fő eszköze az iparosítás. Te­hát a kongresszus figyelmeztetése fokozott mértékben érvényes a mi számunkra, hogy a tervek nemtelje­­sítése álltlamellékes gyakorlat A pár­tok­tatásban résztvevő elvtársak feladata, hogy élenjárjanak a terv teljesítésében — segítsék kiszélesí­teni a dolgozók között azt az új moz­­galmat, — ami a tervek naponta va­­ló­ teljesítését tűzi ki célul. Elsősorban is járjanak élen az anyaggal való takarékoskodásban — neveljék a munkatársaikat a szóba-* lista­ takarékosságra; lépj­enek fel a pazarlás ellen és leplezzék le az el­lenséget, aki ezen a téren is ártani akar. Legyenek szószólói a gépek jobb kihasználásának — kövessék a SL­montornyai Bőrgyár dolgozóit, akik éppen a­ k­ongresszusi anyag tanul­mányozása során javították meg a munkájukat ,átszervezték a gépe­ket, a munkaerőt és annak során sikerült teljesíteni­ a terveket határ­idő előtt­ . A kongresszusi anyag tanulmányo­zása során világossá vált az a tétel, hogy a kolhozi tulajdon össznépi tu­lajdonná való fejlesztésének legfőbb útja a kolhozok megerősítése , meg­szilárdítása.­­ Világossá vált az, hogy a mi me­zőgazdaságunk szocialista átszerve­zésének is legfőbb útja a termelő­­szövetkezetek­ megszilárdítása, fej­­les­ztés­e. A pártoktatás hallgatói vonják le ezekből a tanulságokból a maguk számára a tennivalókat. ■ Azt, hogy termelőszövetkezeteink­­ben egyik legfőbb feladat most az állatok téli áttelcitetése, a silózás to­vábbi fokozása. Vonják le azt a ta­nulságot, hogy az egyéni jólét foko­zásának döntő eszköze a közös va­gyon növelése, éppen ezért kövesse­nek el mindent annak érdekében, hogy­ a téli időt eredményesen hasz­­nálják fel­ szakmai tudásuk fejlesz­tésére, hogy a tavaszi munkák so­rán minél­ nagyobb mértékben tud­ják alkalmazni a helyes agrotechni­kát a közös vagyon növelése érde­­kében. A pártoktatás hallgatói élharcosai legyenek az állattenyésztésben, a hi­­deg nevelési módszer, a tőgymas­­­százs, az egyedi takarmányozás be­vezetésének. Harcoljanak a helyi természeti adottságok felhasználása érdekében például az öntözéses gazdálkodásért. Járjanak élen a versenymozgalom­­ban is. Igen nagy feladat hárul a pártok­tatás hallgatóira a szövetke­zeti demokrácia megerősítésében is. Harcoljanak azért, hogy a taggyűlé­seket rendszeresen megtartsák, hogy a vezetőség beszámoljon a végzett munkáról és kikérje a tagság véle­ményét egy-egy fontosabb feladat végrehajásánál. Segítsék a vezetőséget a helyes munkaszervezet kialakításában, a munkafegyelem megjavításában. — Lépjenek fel a hanyagok, a lógósok és a szövetkezetek, megkárosító ta­­gok ellen. A pá­rtoktatás hallgatói legyünk­­azok, akik segítik, támogatják a ve­zetőséget abban, hogy a tsz jól fel­készüljön a tavaszi munkák elvég­zésére A kongresszusi anyag tanulmányo­zása során megtanulták a pártokta­tás hallgatói, hogy milyen fontos fel­adat a társadalmi kötelezettség ér­zésének elmélyítése dolgozóink tuda­tában. Megtanulták azt, hogy a szov­jet nép hazaszeretete milyen döntő jelentőségű volt a Nagy Honvédő Háború győzelmében és a háború utáni eredmények elérésében. Vonják le ebből a tanulságot a maguk számára: azt, hogy ők legye­­nek azok, akik jó felvilágosító mun­kával segítik­ kialakítani dolgozó né­pünkben a szociálisig hazaszeretet érzését. Ők járjanak élen azok kö­zött, akik segítik elmélyíteni dolgo­zóinkban azt a tudatot, hogy a ha­za védelme a Magyar Népköztársa­ság minden polgárának szánt köte­lessége. Magyarázzák meg dolgozó­inknak azt, hogy az iparosításért, a mezőgazdaság szocialista átszervezé­séért folytatott harc élet-h­alálharc — a belső és külső ellenség ellen, hogy az a harc hazánk­ függetlenségéért, szabadságáért foytatott here —■ és ebből a harcból minden becsületes, hazáját, népét szerető dolgozónak ki kell venni a részét. Világosítsák fel dolgozóinkat ar­ról, hogy az a dolgozó paraszt, aki teljesíti vetési és beadási tervét, az a munkás aki naponta teljesíti ter­vét, minden dolgozó, aki a maga te­rületén élenjár a magasabb eredmé­nyek elérésében — az hazánk füg­getlenségének harcosa­­­ igazi jó hazafi. A pártoktatás hallgatóinak kell élenjárni dolgozó népünk öntudatá­nak növelésében. Segíteniük kel eú­­kovácsolni népünk erkölcsi-politikai egységét. Ehhez pedig az szükséges, hogy még szívósabban, még elmélyültebben kell l­­ Hiulniok. Tovább kell javítani a tanulási fegyelmet. Minden hall­gatónak becsületbeli kötelességévé kell tenni a szemináriumokon való pontos részvételt, jó felkészülést, ezert csak így válhatunk a szocializmus építésének élharcosaivá Perecsi Ikremmé Akinek inge — vegye bátran masára! A dombóvári járásban egyes föld­­műves szövet­kezetek — ugyanúgy, mint az elmúlt esztendőben — csak félvállról veszik a hulladékanyagok begyűjtésének kérdését. Nem fogta­k köznek vele eléggé, mondhatjuk, hogy tizedrendű feladatnak tekintik. .Azt hajtogatják ,egyre-másra, hogy a hulladék nem terem, így nincs már több. Ezek a szövetkezeti vezetők és felvásárlók tévednek — még pedig nagyon. A­ hulladékanyag igenis te­rem! Persze nem a szántóföldön és a réten­, de még a szövetkezet irodá­jában sem, hanem a dolgozó paraszt­ság­ udvarán, háza tájékán és háztar­tásában, valamint a különböző kis­ipari termelőszövetkezetek műhelyei­ben. Sőt azt is elmondhatjuk, hogy jó ez a termés csak be kell gyűj­teni. A szövetkezeti felvásárlók keres­sék fel a parasztságot és az említett szövetkezeteket. Ott mondják el, tu­datosítsák, hogy mennyire fontos népgazdaságunk számára az elheve­­rő,­ számukra haszontalan különböző hulladékanyag. Ne várják azt, hogy helyükbe vigyék a hulladékanyagot. Rendkívül fontos ez most, a háztar­tási gyűjtés folyamán. .Már most lás­sanak hozzá a lendületes gyűjtéshez, nehogy abba a hibába essenek is­mét, hogy a kampányok idején kell­jen minden szövetkezeti alkalmazott­nak e­" segítségükre sietni, hogy ter­vük teljesítve legyen Felejtsék el felvásárlóink azt a megállapítást, hogy a hulladék nem terem, hulladék már nincs, mindent begyűjtöttük. Ne elégedjenek meg azzal, hogy az elmúlt kampányban teljesítették tervüket és majd csak­­ e­z valahogy ebben az esztendőben is. Értsék meg végre, hogy a hulla­dék begyűjtése állandó és­ folyama­tossá vált. A hulladékra, mint nyers­anyagra feltétlen szüksége van fej­­lődő iparunknak, hogy ezen keresz­­tül ötéves tervünket becsülettel és idő előtt teljesíthessük és ezen ke­resztül a szocializmust is megvaló­síthassuk. Kiss Lajos Dombóvár Tiltakozás a Rosen­berg-h­ázaspár kivégzése ellen Terjed, szélesedik a tiltakozó moz­galom megyénk területén, is az­ ártat­lan Rosenberg-házaspár törvényellenes elítélése és kivégzése ellen. Az Orszá­gos Békebizottsághoz továbbítás végett a tamási járási MSZT titkárság a kö­­vetkező táviratot küldte. ..Mi, a Magyar-Szovjet Társaság tamási járási küldöttértekezlet­ részt­vevői tiltakozunk a Rosenberg-házas­­pár elítélése és kivégzése tíilen­s kö­veteljük azonnali szabadlábra helye­zésüket. A tamási járási küldöttértekezlet résztvevői.'' k­ialaku­l-építési akció indul »* állami gazdaságok dolgozói rés­zéve Az EiUin­t év termelési tapaszta­latai bizonyítják: igen fontos, hogy az állami gazdaságok dolgozói állan­dóak legyenek. Különösen az állat­tenyésztés területén van ennek n­agy jelentősége, de szükség van arra is, hogy a növénytermelők, traktorosok is éveken kereszt­ül azonosak legye­nek. Csak így valósítható, meg az ál­landó munkaszervezet. Ennek a törekvésnek­­ egyik fu­t­os feltétele, h­ogy az állami gazdaságok munkásai a környéken lakjanak, la­kóházuk munkáskéi vükhöz közel le­gyen. Ezt segíti elő a kislakásépítési akció, amelynek keretében a nép ál­lama mintegy 3500 család számára te­­­si lehetővé. • hogy munkahelyéhez közel­­ építsen­ magának családi há­zat Az egyszobás lakásra­ 18.0&9, a kétszobás lakásra pedig 24.000 fo­rintos hitelt kapnak a dolgozók. Ezt az ös­sseget egyrészt anyagban kap­ják, másik részével az építő vállalat vagy építő brigád bérköltségeit fede­zik. A lakásokhoz a helyi tenáe­sek ingyen­ adják a telket. Az égije.». szük­­séglete szerint felvett hitelt­ húsz év alatt kell visszafizetni. A kell''«TMG- nyes építkezésre a jelentkezések most folynak. Új város a Szovjetunióban Moszkva. A múlt év áprilisában új­ város került a kujbisevi terület tér­képére: Novokujbisevsz­k, amelynek helyén két évvel ezelőtt csak egy mun­kás-lakótelep volt. Az új város már messziről kit­ha­tó a­ Volgán-túli síkságon. Magasan ki­­em­elkednek a város villamos erőmű­vének épülete és a hatalmas torony­­daruk, amelyek az új építkezéseken dolgoznak. 1952-ben ötvenezer ■ négyzetméter új lakóterületet adtak át rendelteté­sének Novokujbisevsakben. Az idén még több lakás épül. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az 11 Ilii* 3 Többet törőd­enek a dolgozók újításaival a Bonyhádi Zománcműveknél A Bonyhádi­­ Zománcművek dolgo­zói az 1952. évi tervüket nem tudták teljesíteni. Ennek oka, hogy a­ vál­­lalat vezetősége nem foglalkozott a dolgozók alulról jövő kezdeményezé­­seivel, az újítások bevezetésével, va­lamint a termelésben élenjáró dol­gozók népszerűsítésével. Pedig tud­­­­já,jó a zománcművek dolgozói, hogy jobb eredményt csak új kezdeménye­­zésekkel, új javaslatok bevezetésével lehet elérni. Ezt viszont az üzem ve­­zetősége nem vette figyelembe. A tervek nemteljes­ítésének legfőbb oka, hogy nem foglalkoztak az újí­tások bevezetésével. Az elmúlt év­ben 161 újítást nyújtottak be a dol­gozók, amelyen mind a­ termelés megkönnyítésére szolgáltak volna, azonban az újítási felelős Picsz elv­­társ, nem igyekezett, hogy a dolgo­zók újításait a gyakorlatban is meg­honosítsa Az újítás terén sem elő­kalkuláció, sem utókalkuláció nem volt, ami azt jelenti, hogy egyálta­lán nem foglalkozta­k az újítások be­vezetésével. Példa erre Sleer Ferenc újítása, akinek augusztus 25-én be­nyújtott újítását csak­ december 27-én díjazták. Géczi elvtárs, még a múlt év februárjában beadta újítását, s az még mindig „kísértet“ alatt van. Kránicz József november 10-én be­­nyújtott újítását pedig csak decem­ber 27-én tárgyalták. Hiba még az is az újítások terén, hogy az újítónak nem adják meg a rendes járadékot. Az újítóbizottság ezzel lebecsüli a dolgozók alulról jé­­vő kezdeményezéseit Pedig ha job­ban megbecsülnék az újítókat és újí­­tásaikat, akkor még több újítás ker­rülne napvilágra, ami a termelés to­­vábbi fokozását segítené elő. A 161 benyújtott újításból 48 kísérlet alatt, 36 pedig vizsgálat alatt van, amelyek legtöbbje még az elmúlt év január­februárban lettek benyújtva. A vállalatnál a napokban indultak be a tervismertető értekezletek. Ha­ben is az elmaradottság üti fel al­fajét. Példa erre a múlt hét egyik napján történt esemény, amikor is a lakatosokat hívták meg délután 2 órára tervismertető értekezletre — akik mind megjelentek, — s közben a beszámoló csak háromnegyed há­romkor készült el Ezen a téren az is hiba, hogy a vezetők nem törőd­nek a tervismertető értekezletekkel­, egyedül Gyopár Ferenc elvtárs, *>■*, aki elkészíti a beszámolót. De hiányosság tapasztalható az értekezleten belül is. A balesetekkel kapcsolatban azt mondották a dol­gozóknak, hogy azok a munka ro­vására mennek , s ezért nem tudják tervüket teljesíteni. A dolgozók egészségvédelmére nem nagy gondot fordítanak. Az üzeme vezetősége in­kább arról beszélt volna a dolgozók­nak, hogyan lehetne a baleseteket elkerülni, c­égen belül az üzem­i elv­­teljesítését emelni. Az üzem vezető­sége úgy látszik még mindig ne­m tudja, hogy legfőbb érték az ember, amely annyit jelent, hogy a dolgo­zók egészségvé­delmével is több :’, két­ törődni. Óvári elvtárs, a vállalat vezetője, igyekezzen ezt a hiányosságot a le:. Sürgősebben kijavítani s a munka,­termelés helyes megszervezésével ér­ték el azt, hogy januártól decem­ber 31-ig a termetes az újítások meg­tárgyalása, bevezetése egyenletes l­­egyen kezelve. Az üzemi pártszer­vezet is jobban figyeljen fel az ilyent hiányosságokra. 5 legyen segítségére az üzem vezetőségének, mert ezek közös erővel, a dolgozók alulról te­vő kezdeményezéseinek alkalmazásá­val tudják elérni a Zománcművb­e azt az eredményt, amit államunk ek­­jük tűzött ötéves tervünk negyed 1. esztendejében. Palásthy Ferenc, 64 éves kora ellenére közel 400 munkaegységet szerzett Palásthy Ferenc 04 éves kora elle­nére is példamutatóan végzi munká­ját és példát mutat dolgozó társainak a mözsi 1­ l­öre tszés­ben. Haja ősz, de nem látszik meg rajta a öt év, annak ellenére, hogy a multiban igen sokat szenvedett. Szülei szegény nap­számos emberek voltak. Apja állan­dóan a kullákoknál dolgozott. Igen so­kat szenvedtek és nélkülöztek, mivel nyolcan voltak testvérek. Sok kellett élelemre és ruhára. Egész fiatalon cselédnek kellett szegődnie Palásthy Ferencnek a kulákhoz. Sokat tudna beszélni Csányi Mihály földbirtokos­­ról, aki még a bőrét is lenyúzta volna a­ szegény embernek, ha lehetett vol­na. Palásthy Ferenc és családja nem­csak a kulákok kizsákmányolásától szenvedett, hanem a soviniszta nem­zeti elnyomást is érezte saját bőrén. Nem sok jót mondat a múlt társa­dalmi rendszerre, mint legtöbb maga­fajta szegény ember. Nehéz helyzete felszabadulás után változott meg, ami­kor Magyarországra jött Délvidéki ■ ■ ■ Földet kapott, majd később felismerve a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét, belépett a mözsi Úttörő tsz-be. S­u­­lásthy Ferenc elvtárs elmondja, h­ogy megtalálta számítását, saját maga gazdája lett és megelégedéssel él csa­ládjával együtt. Az idei évben i­s 395 munkaegységet ért el és bőven jutott min­den termény féleségből és pénzből. Ilyen élete még nem volt, mint amióta a nagyüzemi gazdálkodás útjára lé­pett. Fiai is dolgoznak, egyik­­ lakatos, a második asztalos és azok is ugyan­úgy mint ő, becsületes munkájukkal segítik a szocializmus építését. Szakoson az úttörők munkája is segítette a begyűjtést és az őszi munkákat A napokban levél érkezett szerkesz­tőségünkbe, melynek írója Pintér Er­zsébet szakcsi úttörő pajtás, Szakcs község dolgozó parasztjainak a be­gyűjtés, valamint az őszi munkálatok terén elért eredményéről számol be. Azt írja, ni­­ '• '5 silány volt a termés az aszály , de azért a község dolgozó para.w..-j.is megértették, hogy csak akkor veszik ki igazán részüket a békéért vívott harcból, ha beadási kötelezettségüket 100 százalékra tel­jesítik. A dolgozók nemcsak megértet­ték és vállalták a beadás teljesíté­sét, szavukat valóra is váltották, egy­mással versenyeztek, hogy ki teljesí­t előbb állam iránti kötelezettségit. Hasonlóan cselekedtek az őszi vetés­nél is. De amint írja, az úttörők is kivették részüket az eredmények el­éréséből. Elmentek a dolgozó parasz­tok lakására és feljegyezték, kinek mennyi a vetésterülete, mozgósították őket a terv teljesítésére. A jó mun­kának meg is lett az eredménye, mert a dolgozó parasztok megértették, ha időben elvégzik a vetést, akkor ez­­évi beszolgáltatási kötelezettségüket könnyebben fogják teljesíteni. Sziszorú ítéletet hozott­­ a paksi járásbíróság a társad­almi tulajdon eltulajdonítói ellen A Magyar Népköztársaság Alkotmá­nya minden lehetőséget megad arra, hogy az állami és társadalmi tulajdon fejlődjön. Az alkotmány kimondja azt, hogy „a Magyar Népköztársaság Alkotmánya minden olyan kezdemé­nyezést segít és támogat, amely a tár­sadalmi tulajdon növelését segíti elő." Ellenben szigorúan sújtja mindazokat kormányzatunk, akik a társadalmi vagy állami tulajdont valamilyen for­mában akadályozzák fejlődésében, vagy meglopják. A dolgozó nép bíró­sága .kemény ököllel sújt le és bünte­ti azokat, akik a közös vagyont meg­lopják. A paksi járásbíróság társadalmi tu­lajdon lopásáért Kovács Józsefet, Puskás Józsefet és Kántor Istvánt szi­gorúan megbüntette, mert a paksi, dunakömlödi, és a szabadszállási föld­művesszövetkezeti boltokba betörtek és onnan különböző ruhaneműt, ke­rékpárt loptak el. Kovács Józsefet­­ 1 évi börtönre, Puskás Józsefet 3 évi és 6 hónapi börtönre, Kántor Istvánt 1 évi és­­> hónpi börtönbüntetésre ítélte.

Next