Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-17 / 14. szám

4 NAPLÓ Jó munkát végeztek az elmúlt évben a Vegyesipari és Javító Vállalat dolgozói A Tolnam­egyei Vegyesipari és Ja­vító Vállalat dolgozói az 1952. évi tervüket 129 százalékra teljesítették. Ezt az eredményt úgy tudták elérni hogy a dolgozók és a vezetőség kar­öltve jól végezték munkájukat, hogy adott szavukat becsülettel valóra vált­­hassá­k. A vállalat terven fel­ül! 058 ezer forint értékű munkát termelt, aminek eredménye, hogy negyedik ne­­gyedére és térré­’irányzatát is 159 szá­­zalékra tudta teljesíteni. Ezeknek az eredményeknek elérés­ét nagyban segítette a december 21 -re tett felajánlások sikeres megvalósítása is, amiért a vállalat dolgozói komoly harcot folytattak, így elérték, hogy december 21-ig 158 ezer forintot termeltek terven felü­l. A vállalat S6 dolgozót részesített pénz- és könyvjutalomban jó munkájáért. A decemberben elért 184 százalékos eredmény is komoly teljesítménynek mdldí­h­ató. Ezen belül egyes­ brigádok is értek el komoly és szép eredmé­nyeket. A Molnár festő brigád 223 százalékra, a Friesi öntő-brigád 180 százalékra, a Nagy kőműves-brigád 162, az Andróczki aszfaltos brigád 139 és a Simon lakatos brigád pedig 134 százalékra teljesítette december havi tervét. Az üzemek közötti versenyben a kőműves részleg érte el e legjobb eredményt: 139 százalékra telesítette tervét. De jól dolgozott az asztalii rés­zleg is, mely 1­­9 százalékot ért el. Ezenkívül szé­p eredményeket értek el a vállalat többi brigádjai is. A vállalatnál nincs 100 százalé­kon alul teljesítő az egyes üzem­részekben. Ezeknek, az eredményeknek eléré­sét az tette­ lehetővé, hogy a vállalat dolgozói a munkafegyel­em megszilár­dításán keresztül igyekeztek megvaló­sítani a rájuk háruló feladatokat. De a szakszervezetet és a pártszervezetet is dicséret illeti, igyekeztek munka­­módszer átadásokkal segíteni a dolgo­zók munkáját. Nagyban segítette a vállalat tervteljesítését az is, hogy a dolgozók állandó szakmai oktatásban részesülnek. A vállalat éves tervének túlteljesítéséhez nagymértékben hoz­zájárultak jó munkájukkal a műszaki vezetők is, akik munkájuk után meg is kapták jutalmukat- A vállalat ve­zetősége kitüntetésben és jutalmazásban részesítette Kapás Béla asztalos sztahanovista mű­vezetőt, valamint Rajtsányi Imre lakatos csoportvezetőt. Ezek a szép eredmények felkestül? további jó munkára, a Tolname­gyei Vegyesipari és Javító Vállalat dolgo­zóit, hogy az 1953-as évben még szebb eredményeket tudjanak felmutatni és ezen keresztül segítsék szocializmu­sunk megvalósítását. A vezetőség, a párt- és tömegszervezet segítse to­vábbra is a dolgozókat munkájuk elvégzésében, a akkor biztosak va­gyunk abban, hogy a vállalat ebben az évben is büszkén fogja kimondani: eleget tettünk kötelezettségünknek az ötéves terv megvalósítása érdekében. Az MSZT járási küldöttértekezletek tapasztalatai A­ Magyar-Szovjet Társaság életé­be hatalmas jelentősége van az új demokratikus centralizmus jegyében folyó vezetőség-választásnak. A leg­­alsó alapszar­vezetek jöl egészen fó­, mindenütt új vezetőséget választa­nak. A napokban tartották meg Tamásiban a­ járási küldöttgyűlést. Maria József titkár beszámolójában beszélt a ma­gyar-szovjet barátság nagy jelentő­ségéről. Hangsúlyozta, hogy a szov­jet tapasztalatok nyomán m­i­­ már so­k­kal könnyebben építhetjük szo­cialista hazánkat és most is bár­mely nehézségünkön átsegít bennün­ket a szovjet nép segítő, testvéri keze. Igen sokan szóltak hozzá a beszámolóhoz. Többek között Kovács elvtárs, értényi MSZT.titkár is, aki elmondotta, hogy a tszcs-ben négy­zetes és keresztsoros vetéssel, pót­­beporzással 12—15 mázsás termésát­­lagot értek el, míg a kívülállóknak, akik nem alkalmazták a fejlett agro­­technik­ai módszereket, állagban csu­pán 5—6 mázsa terményük lett. — Pintér elv­társnő,­­ tamási MSZT-tit­­kár a tagszervezésről beszélt. Beje­lentette, hogy egy év alatt 120-ról 150-re sikerült emelni a szervezet tag­jának létszámát, de mindjárt fel­­ajánlotta azt is, hogy április 4-re, hazánk felszabadulásának 8-ik évfor­dulójára 600-ra emeli a tamási MSZT szervezet létszámát. Egyben ígéretet tett arra is, hogy havonta két kis­­gyűlést tartanak, amelyeken a párt. és kormányhatározatokat ismertetik és népszerűsítik. Gyünkön Dózsa László járási titkár számolt be a járás MSZT szervezeteinek mun­kájáról. Beszéde során többszörösen visszatért arra a nagy segítségre, amit a Szovjetuniótól kaptunk. A Si­­montornyai Bőrgyárban is a bőr cser­zésénél szovjet módszert alkalmaz­tak, s ennek alapján sokkal jobb eredményt sikerült elérni. A gyűlé­sen 15 hozzászóló volt, akik szavaik­kal mind azt bizonyították, hogy a szovjet tapasztalatok végtelen segít­séget nyújtanak a termelési eredmé­nyek fokozásában. Harcos János, ke­­szőhidegkut traktoros beszélt, arról, hogy az Új Élet­ tszc-­ben kereszt­­soros gabona­vetéssel és négyzetes ku­koricavetéssel az aszály ellenére sokkal többet arattak, mint kinii a községben. Egyben vállalta azt is, hogy a község összes becsületes dol­gozóját beszervezi a Magyar-Szovjet Társaságiba. Cseke Imre varsági gép­állomás MSZT titkára az MSZT-bri­­gáddal foglalkozott, amely fogadal­mat tett arra, hogy 5 gépen végzi­k munkákat s egyben felvilágosító munkát fognak végezni azért, hogy a tavaszi munkákat időben és jól el­végezzék a kürte túlira tartozó tszer­k és falvak dolgozó Zsigmond Endre mé­gyönki pedagógus az orosz nyelv nagy jelentőségéről beszélt.— Nélkülözhetetlen a szakemberek szá­mára az orosz nyelv tudása, hiszen így sokkal több szovjet eredményt és tapasztalatot tudnak alkalmazni saját munkájukban is. A járási küldöttgyűlések tapaszta­lata az, hogy a járási titkárok beszá­molói nem adtak teljes tükörképet a szervezetét? munkájáról, sokkal töb­bet, sokkal­ több eredményt ismer­hettünk meg a felszólalók szavaiból. Kevés szó esett a bél?emozaalómról, pedig MSZT­ szervezeteink munkájá­nak ez egyik legdöntőbb feladatköre. További jó munkával készüljenek a megyei küldöttgyűlésre és azután az országos találkozóra. Levelezőink írják a kultúr­frontról Készülünk a félévi vizsgákra A félévi előkészületekről szeretnék írni iskolánkban is, mint mindenütt, utoUró erőbevetéssel készülünk a fél­évi vizsgákra. A tanulópárok előre megbeszélik a tanulással kapcsolatos terveket. Osztályfőnöki órán is meg­beszéljük, hogyan lehetne még jobban tanulni, még igen sok feladat áll előt­tünk, amit végre kell hajtani. Elsősor­­ban ki kell küszöbölni az igazolatlan mulasztásokat és a késéseket. Azután arányosan kell beosztani a tanuló­párokat. Egy jó tanuló mellé két-há­­rom gyengébbet és a legjobb tanulók mellé a leggyengébbeket kell beoszta­­ni. Feladataink közé tartozik még a jó úttörő munka megszervezése is, hiszen az úttörőknek az a megtisztelő feladat jut, ami a hadseregben a po­litikai tiszteknek. Fel kell tárnunk a hibákat és hiányosságokat. ifj. GYÜRIGYA BÁLINT Vili. o. t. Németkér A szekszárdi újvárosi MIN­DSZ kultúrcsoportot alakított .A vezetőség átszervezése után a m­e­­szárdi újvárosi MNDSZ szervezet vezetősége elhatározta, hogy kultúr­­csoportot alakít. Az elhatározást tett követte, bár nem volt könnyű a kul­túr­csoport megszervezése. Munkájuk eredményességét az bizonyítja, hogy 10-én este a kultu­rcsoport már meg is tartotta első bemutatóját. Csasztus­­ka brigádjuk, tánccsoport­juk és szín­játszó csoportjuk dicséretet érdemel. Az újvárosi MNDSZ kezdeményezését át kell vennie minden MNDSZ cso­portnak, mert ezeken keresztül meg­szerettetjük a Magyar Nők Demokra­tikus Szövetségét. Egyben megértet­jük azokkal a becsületes dolgozó asszonyokkal, akik ma még távol tartják magukat a szervezettől, az MNDSZ jelentőségét. HORVÁTH JÁNOSNÉ MNDSZ megyei titkárság­ Az AMEK-otthon úttörőinek országos Még csak egy hete, hogy az AMEK otthon úttörői országos levelezést in­dítottak meg, ennek az volt a célja, hogy az ország egyes tájainak úttörői­­vel kapcsolatot létesítsenek és így megismerjék más csapatok életét is. A napokban érkezett az első levél, mégpedig a legtávolabb küldött levél­re jött az első válasz: az aggteleki áttörő csapattól. Levelü­kből megtud­tuk, hogy igen szépen dolgoznak ná­luk a szakkörök. Legfejlettebb a Mi­csurin szakkörük. A csepkebarlang­­ról képeket is küldtek, így ismerjük meg aztán közelebbről az ország más táján élő csapatok életét. Levelükre mi is azonnal válaszoltunk és meg­írtuk, hogy otthonunk kultúrcsopo­rt­­ja igen szépen szerepelt a versenyen. MAJOR MÁTYÁS levelezése Párt­hírek Felhívjuk a Párttörténet II. éves hallgatóinak figyelmét, hogy az SZKP XIX. kongresszusa IV. részéből a kon­ferenciát 17-én, reggel 8 órakor tart­juk a Pártoktatás Házában. (Nem az MSZT-nél) Kérjük az elvtársak pontos megjelenését. BÓDI IMRÉNÉ konferenciavezető. Ifi fi­at IS fii SZOMBAT, JANU AKt 17 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR. Il­t. sz. AÜ. gyógyszertár. NÉVNAP! Antal. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás szombat estig: kö­dösebb idő, az északnyugati megyék­ben egy-két helyen havazás. Mérsé­kelt nyugati, északnyugati szél, az éjszakai lehűlés gyengül, a n­appali hőmérséklet alig változik. Várható hőmérsékleti értékek az ország terü­letére: szombaton reggel mínusz­­>— mínusz 9, délben 0—mínusz 3 fok között. A várható napi középhőmér­­séklet január 17-én, szombaton négy fok alatt lesz, sőt Győr, Sopron, Vas, Zala és Veszprém megyékben mínusz négy fo­k alatt. — Képzőművészeti Szabadiskola nyí­lik meg február elején Szekszárdon Részvételi díj nincs! Jelentkezni lehet a Megyei Tanács Népművelési Osz­tályán. A tantervben a rajzoktatás mell­ett iparművészet, dekoráció, mű­vészeti bonctan, grafikai eljárások is­mertetése és magyar mű­vészettörté­­net­­ s ssenefMA. ■­­ < • v , t Az 1952. évi megyei kosár­labdabajnokság tapasztalatai Az elmúlt 1952 esztendő nem mutatott egyenletet» képet a megye kosárlabdasportjá­nak a fejlődéséről. Míg az év elején úgy látszott, hogy a tavaly megindult fejlődés to­­vább tart, addig megállapításunk szerint ős­­­szel már több oldalról is érezhetők voltak a visszafejlődés jelei, melyeket a Haja elleni, majd pedig az Építők csapatainak az orszá­gos középdöntőn mutatott játéka is bizo­nyított. Nem lesz tehát érdektelen, ha az elmúlt év kosárlabdaeseményeit és eredmé­nyeit tesszük bírálat tárgyává-Elöljáróban meg kell állapítanunk azt, hogy a magyar kosárlabdasport fejlődése szempontjából nem megnyugtató a jelenleg is érvényben lévő bajnoki rendszer, jt jelen körülmények­­ között ugyanis­­­ megye leg­jobb csapatainak nem nyújt továbbfejlő­dési lehetőséget. Érzik ezt nagyon jól csa­pataink. Éppen ezért van meg e törekvés összevont megyei bajnokság rendezésére, másutt pedig a bajnoki idény befejezése és az új bajnoki idény megkezdése közötti idő­szakot igyekeznek felhasználni megyék közti válogatott összecsapások, különféle béke kupamérkőzések, serleg és érem­ mérkőzések rendezésére. A bajnoki idényt megelőzően így vettek részt a szekszárdi csapatok is a bajaiak által rendezett mérkőzéseken. A bajnokság tavaszi fordulója minden külö­nösebb zökkenő nélkül le is zajlott és a megyék közötti válogatott mérkőzések és a szekszárdi csapatoknak a babaiakkal, majd a­ szolnokiakkal és a Bp. Kinizsivel vívott mérkőzései azt bizonyították, hogy a tavaly megindult fejlődés nem tört m­eg, őszre azonban kétségtelen visszaesés mutatkozott. A bajnokság lebonyolítása sem volt zavar­talan és más okok is közrejátszottak abban, hogy a megyei kosárlabdasport visszafejlő­déséről beszélhetünk. Legelőször’* talán azt kell megállapítanunk, hogy a megyei kosárlabdasport még mindig nincs»« kellően széles alapokon. Az elmúlt év bajnokságának megindulása előtt oszlott­­ fel a tolnai női csapat s a bajnokság fo­lyamán mé­gaz öntette működését a bátaszéki női együttes is. Így azután sem Tolnának, sem 3étaszéknek nem volt csapata év végén a női bajnokságban. Az a cél, hogy ezeken a helyeken, amelyek rendelkeznek kosár­­labda múlttal, feltétlenül újra meg kell szer­vezni a női csapatot. Ezen kívül a lehetőség­hez mérten be kell kapcsolni a megyei ko­sárlabda élet vérkeringésébe legalább azokat a községeket, amelyek középiskolával ren­delkeznek Így elsősorban a hőgyészi óvónő­képző, a györki ált. gimnázium és a ta­mási ák­ gimnázium növendékeire gondolunk. De feltétlenül komoly formában való meg­valósításra vár a szekszárdi közgazdasági technikum növendékeinek a bekapcsolása is Az elmúlt évi bajnokság során szükséges rosszként vett részt két tartalékcsapat. Két­ségkívül­­ megállapítható az, hogy a tarta­lékcs­apatok részvétele a m­­egyei bajnokság­ban nem elengedhetetlenül szükséges, de a jelenlegi heh­et szerint más tennivaló nem akad ezen a téren hiszen a megye kosár­­labdasportja sem abban a helyzetben nincs, hogy külön tartalékbajnokságot rendezhessen, sem pedig arról nem lehet szó, hogy járási bajnokságokat rendezzenek, bár kétségkívül távoli tájként erre kell irányt vennünk. Szerintünk ezen a nehézségesen szépen segí­tene a Baranya—Somogy—Tolna összevont megyei kosárlabdabajnokság életrehívása, amelyben további fejlődési lehetősége lenne még a megye legjobb együtteseinek, ugyan­akkor azonban a megyei bajnokság mezőnye nem csökkenne oly mértékben, hogy veszé­lyeztetné a megyei bajnokságnak a komoly­ságát. Érthetetlen ebben a kérdésben is az OlH> merev álláspontja annál is inkább, mert van már precedens, illetve volt már erre precedens az elmúlt évi bajnokságban és nyilván nincs arról szó, hogy egyik vagy másik megye kedvesebb az OTSB előtt. A megyei bajnokságban részt vevő csapatok a kisorsolt mérkőzéseknek egy nagy részét nem játszották le. Tehetnek ennek anyagi okai is, de nem egy esetben más okok ját­szottak közre. Ez a körülmény sem­ hatott kedvezőleg a megyei kosárlabdasport fejlő­désére. A bajnokságban rászívelt csapatoknak a fegyelmi állapota sem volt kielégítő. Egy ízben csúnya botrányra is sor került, de több esetben is egyes játékosok a végleges kiállítás sorsára jutottak, am­i általában ritka, eset a kosárlabdasportban. A játékvezetés minősége is nem egy eset­ben sok kívánnivalót hagyott maga után. Éppen ezért ismét csak azt javasolhatjuk, hogy sorsdöntő mérkőzésekre Bajáról vagy Pécsről kell játékvezetőt kérni. De még cél­szerűbbnek mutatkozik a szomszédos me­­gyéitkkel a labda­rúgó játékvezetők mintájára­­ játékvezetőcserét kötni. Külön ifjúsági bajnokságot nem rendez­tek, de erre nem is volt szükség, m­ert hiszen a megyei kosárlabdasport legalább 60—70 szá­zalékban azonos a középiskolás kosárlabda­­sporttal. Nagyban hátráltatta a fejlődést az­­ is, hogy alig van megfelelő, a kosárlabdajáté­kra alkalmas terem­. Szekszárdon is egy elnyűtt teremre nem kevesebb, mint 7 csapat jutott, úgyhogy szinte egymást túrták ki az edzés­ről. Remélhetjük, hogy a jövőre felépülő közgazdasági gimnáziumi tornaterem vala­mit enyhít a jelenlegi állapotokon. De ugyanilyen nehézségek vannak a­ negye­dft­ bhi községében is. A kosárlabda társadalmi szövetség­et jól működött társadalmi szövetségek közé s*>rol­­h­ató. Igyekezett a bajnokságot zökkenőmen* lesen lebonyolítani és rajta kívül álló* c·kok következményeképpen csúsztak némi hibák a lebonyolításba. Érdeme a társadalmai szít vétségnek a holt idénybeli megrendezett vnt gyek közti válogatott összecsapások, ,aiB* * Ivekben a megyei válogatottak, nem hoztak szégyent a megye kosárlabdasportjai is, ső­t azt bizonyították, hogy Tolnában peitipsak szeretik, de értik is a kosárlabdas­ajtók mű­vészetét. A férfi csapat 4, a női 2 válogatot­t mérkőzést vívott Somogy, illetve Fest megye együttesével. A férfi együttes 3 gólfa elemm­e­l és egy vereséggel 75 százalékos teljesít­ményt nyújtott, míg a női válogatott egyik Somogy megye elleni mérkőzését m­egnyerte, a másikat pedig elvesztette. Ha a társadalmi szövetség jövőre megoldja a játék­vezetőcse­­­rének a kérdését, minden bizonnyal m­ég jobb munkát fog tudni majd végezni. Ha a csapatok egyéni teljesítményét vizs­gáljuk, a férfi bajnokságban az Építők is­mét veretlenül lett első. Idén azonban meg­­s­zorította a Dombóvári Lokomotív és m g kellett küzdeniük a Bástya elleni is. Kétség kívül a legjobb egy­üttesünknek­ mutatkozz­­tak. A Szekszárdi Bástya igen sokkal fejlődött az elmúlt év folyamán. A bajnokságban el­ért 2. hely annál is értékesebb, mert hiszen szinte teljesen középiskolás csapat vívta ki a 2. helyet. A Dombóvári Lokomotív teljesen egyen­rangú volt a Bástyával. Hogy mégis a helyre szorultak, ez a csap­at fegyelmezet­­­­lenségével magyarázható azon felül, hogy kissé későn kaptak észbe. Szépen fejlődött és az dücsoporthoz tar­­tozott a Paksi együttes is. A megyei bajnok­ságban való részvételük nejeik jelentett a legnagyobb anyagi áldozatait, éppen ezért különösen értékes az ilyen k­örülmények kö­zött elért 4. helyezésük. A Bonyhádi Vasas, a Szekszárdi Építők B­ és a Bátaszéki Lokomotív képviselte a bajnokságban a középcsoport­ot. Mindhárom együttes szinte tisztán­­ középiskolásokból állott és 1x bajnokság folyam­án szép fejlő­désről tettek tanúbizonyságot. Ugyanez álla­pítható m­ost a két utolsó­ helyezettről, a Szekszárdi MTSB és a Szekszárdi Bástya J­C) legénységéről, ők azonban még sokkal több tanulásra szorulnak. A női bajnokság mezőnyében a szekszárdi csapatok domináltak. Az Építők együttes teljesen megérdemelten, sőt fölényn jutott a bajnoki cím birtokába. Legnagyobb ellen­­­­felük a Vörös Meteor együttese volt, de a­t is mindkét alkalommal b­iztosan fektettek kétvállra. A „Meteor is kivált a b­ajnokság mezőnyé­­ből. Az elmúlt évi bajatokság számukra is sok tanulságot hozott. Kár, hogy támadásai­­kat szinte kizárólag Barbercsinóra építik le. Ha pedig annak nem meg­y a játék, vagy a­­ kipontozás, sorsára jut, akkor nincs ez együttesnek hasonlóan kosárerős bedobója. A Dot­ibóvári Lokomotív már lényegeben gyengébb együttesnek mutatkozott. A paksiak előtt megszerzett 3. helyün­j így is dícséretre­­m­éltó. A paksi lányok nem vallottak szégyent és minden bizonnyal sokat tanultak az elmúlt évi megyei bajnokság kü­zdelmeiben. A Szekszárdi Bástya i*m csapata <­gah tavaly kezdte meg műkerülését. Hogy az első évben már nem végeztek előbb, az egészen természetes. Majd jövőre .. . Igen örvendetes volt a Fáklya együttesé­nek a bekapcsolódása a megyei bajnokság küzdelmeibe. A dombóvári lányokat a sok vereség nem törte le, mert tudták, hogy ez­ első évben igen sok tanulnivalójuk lesz. Kár, hogy a Bátaszéki­­ Lokomotív együt­tese visszalépett a bajnoki küzdelmektől, pe­dig 1—2 évnek ennek előtte még a legjobbak­nak is komoly ellenfelük volt. Bízunk abban, hogy a megye kosárlabda­­sportkörei és a társadalmi szövetség váll­­vetett munkával fáradoznak majd az elmúlt évi hiányosságok felszámolásán és ugyan­ilyen vállvetett munkávál szervezik majd meg a megyei bajnokságot és készülnek fel az új küzdelemre, amelynek egyik célja a megye kosárlabdasportjának továbbfejlesztése­­ lesz. MEGJELENT a Pártépítés január havi száma, mely­­nek tartalmából az aláb­bi cikkek emelkednek ki: A kommunisták tevé­keny munkája. Ács Lajos: A XIX. kongresszus útmutatása­ alapján ja­vítsuk meg a káderek kiválasztását, a végrehajtás ellenőrzését. .Földvári Rudolf: Pártépítő munka a budapesti nagyüzemekben. Keleti Ferenc: A tanácsok munká­jának egyes hiányosságairól. Nagy Kállmán: A partélet fejlesz­téséért bányáinkban. Mező Imre: Üzemi pártszervezeteink szakszervezeti munkájáról. Darabos Iván: A XIX. kongresszus anyaga feldolgozásának néhány ta­pasztalata. E cikkek mellett még számos más fontos cikket közöl az MDP Közpon­ti Vezetősége Szervező Bizottságának kiadásában megjelent folyóirat, i*SS JANUÁR 1? Szombaton folytatódnak az üzemi kosárlabdabajnokság küzdelmei. Keddi számunkban már beszámoltunk ar­ról, hogy milyen nagy sikerrel indultak meg a küzdelmek a Szekszárd városi üzemi ko­sárlabdabajnokságban. A mai napon újra folytatódnak ezek a mérkőzések a szent*­szárdi ált. gimnázium tornacsarnokában. A közönség ismét porondon láthatja majd ked­venc labdarúgóit, akik ezzel a tevékeny ihenével készülnek fel az idei bajnokság vzdelmeire. Értesülésünk szerint a résztve­vők száma változhat és pontos műsort nem áll módunkban közö­lni. E­gy azonban bizonyos: jó sportnak lehetünk szombaton délután is tanúi. Hal termelőszövetkezetet jelöltek ki Tolna megyében baromfi törzstenyésztő gazdaságnak mányát nyilvánította törzstenyészet­­té. A törzstenyészetek kijelölésén kí­vül három község: Tengelic, Mözs és Fadd egész baromfi állományát is el­lenőrzés alá veszi a tenyésztő állo­más. Ezeken a helyeken kiselejtezik a tífuszbaktérium­mal fertőzött tyúko­kat s a tolnai keltetőállomásra csak vizsgált tojásokat juttatnak. A törzstenyésztő gazdaságok és köz­ségek részére a szekszárdi tenyésztő állomás hathatós segítséget nyújt s­­ a megfelelő egészségügyi intézkedések mellett támogatja őket, a takarmány beszerzésében, baromfiólak építésé­ben, tenyészállatok beszerzésében, va­lamint a tenyésztési tervek kidolgo­zásában is. T­O­L­FI A­­ NAPLÓ Felelős szerkesztő: «OMOGTI LASZLÓ Felelő, kiadó: KIHALT LÁSZLÓ A­ szerkesztőség és kiadóhivatal telefonpzira:M 20-10 20e11 Szekszárd. SzöcljpgyLtifPfl 18 M. N B egys­émlaszám: 00.87 S.fif>>*--3$ Előfizetési díj: havi ff.—* forint. Baranyamegyei­ Szikra Nyomda PéCs Munkácsy Mihály-Btca *0. a&, Telefon: 210-27 A nyomdáért felel: MELLES REZSG A szekszárdi baromfitenyésztő állo­más most jelölte ki a tolna megyei baromfi törzstenyé­sztő gazdaságokat: hat termelőszövetkezet, a tengelici Petőfi, a tamási Vörös Szikra, a zom­­bai Vörös Csillag és Béke, a faddi Új Élet, és a niözsi Úttörő baromfiálló.

Next