Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-22 / 69. szám
' 6 nt npt. 6 Dolgozó népünk tovább fejleszti a szekszárdi múzeumot! Tolna megye és Szekszárd város dolgozói az utóbbi időben mind melegebb érdeklődéssel fordulnak a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum működése, fejlesztése, kiállításrendezései felé. 'k.Még örvendetesen!) jelenség, hogy dolgozó népünk maga is egyre intenzívebben vesz részt a felszabadulásunk óta saját tulajdonába átkerült múzeum továbbfejlesztésének munkájában. Ez a fejlesztés nem csupán a" kiállítások látogatása által történik. Szinte naponkint kopogtat a múzeum hivatalos helyiségének ajtaján a dolgozó paraszt, az üzemi és értelmiségi dolgozó, vagy egy-egy pöttöm kis úttörő, hol régi pénzt, hol áatag cserépbögrét, vagy rozsdamara öreg kardot, de legalább is egy régészeti lelőhelyről szóló értékes hírt hozva magával. Ezek a beadott régészeti tárgyak és adatok fontos nyersanyagai, téglakockái a fejlődő realista tudományoknak, a haladó szellemű muzeológiának s az épülő szocialista kultúrának. Lapozzunk kissé a szekszárdi múzeum naplójában. Nézzük meg például, hogy 1933. március hónap első felében hányan keresték fel a múzeum irodáját, régészeti tárgyakat, értékes adatokat hozva magukkal. Vizsgáljuk meg talán, kik azok a dolgozók, akik a háború viszontagságai alatt elpusztult gyűjteményanyagot lelkes munkával, szocialista öntudattal sietnek pótolni, még gazdagabbá, még értékesebbé növelni. . Március 1. Zsűdó Ferencné (dolgozó paraszt felesége) Szekszárd. Az alsó temető mellett lévő házacskájuk alatt, tavaszi földmunka közben sárral tapasztott, ősrégi putrilakások maradványait találták meg. Az öt évezred súlya alatt összeroskadt építmények romjai alól Zsödőné az újabb kőkor végén élt ember edényeit. Szerszámait itten tette ki és adta át a múzeumnak. Március 5. Fucskár Mária takarítónő, Szekszárd. Ez a fiatal dolgozó leány kis füles agyagbögrét hozott be. Elmondta, hogy az edény a Gyapotfeldolgozó Üzem építkezésénél 1 előkerült sírból való. Az elenyészett gyermekcsontváz mellett még egy porladozó csontfész darabja és apró, kék üveggyöngyök is feküdtek. A gyermeksír a hunok és rómaiak találkozásának idejéből származik. Március 8: Sebők József Cipőipari Szöv. dolgozó 10 db értékes régi pénzt és egy még értékesebb ezüst karkötőt ajándékozott a múzeumnak. Utóbbi tárgy 1S49-ből való szép emlék. Sebők elvtárs ajándékával március 15-e emlékünnepének adózott. Március 13. Wolf Ferenc mosómester, Szekszárd, 1 db. kuruckori magyar karddal gazdagította a múzeum fegyvergyűjteményét. Március 16. Wolf Ferencné Szekszárd. A Sió-partjából 1950-ben előkerült középkori magyar sír mellékleteit (karikagyűrű, csatt) szolgáltatta be. Wolfnétól azt is megtudjuk, hogy a női sír csontvázának fején díszes párta maradványait lehetett megfigyelni. Március 14: Fehér Ferenc és Galaabosi László cipész dolgozók. Szekszárd. A szekszárdi Iván völgydűlőben, földmunka közben csontvázakat találtak. A tetőmek mellett egy-egy kis cserépbögre tekint. A múzeumnak ajándékozott, egyetlen épségben előkerült edény hullámvonalas díszítménye a népvándorlás korának avar népére vall. Március 1é: Dorogi Ferenc úttörő, Szekszárd. Kis pajtásaival a Táncsics Mihály utcában bronzkori lakótelep maradványait fedezte fel. Megfigyelését haladéktalanul jelentette a múzeumnak s az új lelőhelyről kőbaltát, díszített agyagedény tarabokat gyűjtött be. Szekszárd város dolgozói a földből előkerült régészeti emlékekbeszél. Ráhatásával bizonyságot tettek arról, hogy talabiban vannak a múzeumok fontos népnevelő, tanító, szocialista kultúránkat építő szerepének, hivatásának. Két hét múzeumfejlesztési mérlege dolgozó népünk olyan ügyszeretetéről tanúskodik, mely reményt nyújt arra, hogy múzeumunk rövid időn belül az eddiginél is gazdagabb régészeti és néprajzi kiállítással fogja megörvendeztetni a múzeumlátogatókat. Zárószóként azonban kéréssel fordulunk a tolna megyei és szekszárdi dolgozókhoz: Amint földmunka közben csontvázra, edényre vagy egyéb régi emlék földbe süllyedt nyomaira bukkanunk, azonnal álljon meg az ásó és csákány! Ne emeljük ki a tárgyakat, ne szórjuk szét az összetört emlékeket és ne vakarjuk le bicskával az épségben kiemelt tárgyat! A múzeumot csak akkor vihetjük igazán előre a fejlődés útján, ha lehetőséget biztosítunk a múzeum szakembereinek az el nem mozdított régészeti leletek fekvésének rajzban, pontos felmérésben való lerögzítésére, a lelettárgyak maradéktalan, sértetlen kiemelésére, megmentésére. Társadalomfejlődésünk kutatásának szempontjából nem elég az, ha a megtalált régiségekből kiemeljük, a legépebbnek látszó darabot és a többit veszni hagyjuk. Az ásó, csákány nyomán megroppanó csontváz, edény, vagy épületmaradványokat ne bontsuk ki, hanem azonnal takarjuk be földdel és a leletről haladéktalanul értesítsük a múzeumot! Ne felejtsük el, hogy minden olyan emléktárgy, mely évezredek múltán a földbe süllyedt, s amely néha igen fontos fejlődéstörténeti adatokkal szolgálhat, — az államnak, a dolgozó nép államának tulajdona. Ne károsítsuk meg a dolgozók összességét esetleg az által, hogy a lelet bejelentését elmulasztva, pusztulni hagyjuk azt, mielőtt szakember feltárhatná. Védjük meg a leletet akkor is, ha a múzeumi kiküldött pillanatnyilag vidéki kiküldetésben van. Mennyivel tanulságosabb volna például, ha a múzeum kiállítási termében nem csupán egy-egy koponyát, vagy különböző sírokból származó egy két edényt, szerszámot állítanánk ki, hanem ha sikerülne megmentenünk és kiemelnünk például egy teljes sírt, úgy, ahogy a valóságban volt, földdel és ékszereivel, mellékleteivel együtt és így helyeznénk el az üvegszekrénybe! Ezt a munkát pedig csak a múzeum szakértői végezhetik el úgy, hogy a régészeti emlék sértetlenül és maradéktalanul kerülhessen dolgozó népünk összességének nyilvánossága elé. Dr Mészáros Gyula IMS MÁRCIUS 22 iímjaink MEGA WHOÜGOT !] A keresztelés és áldozás dogmáinak eredete Az áldozást, úrvacsorát, keresztelést az egyházak Krisztustól származónak hirdetik és a szertartásokat, mint az égiek egyenes utasítását végzik és ennek folytán besorolták a „szent szakramentumok“ közé. A történelmi kutatás viszont kimutatta, hogy a valóságban sem az áldozás, vagy úrvacsora, sem a keresztelés nem égi eredetű, nem Krisztus rendelése, hanem más pogány vallásból átvett mágikus szertartás. Gyökerei egészen az ősközösségi társadalmak hiedelmeihez nyúlnak vissza. Vegyük előbb az áldozást, az úrvacsorát! Közismert dolog, hogy a kereszténységet megelőzően sokféle „megváltó“ messiásváró vallás terjedt el, főleg keleten, majd később nyuszaton is. Ezek a vallások, mint például a perzsiai Mitrúsz isten kultusza híveinek, mint később a kereszténység megváltást, (örökéletet) ígértek s egyaránt ismerték a keresztséget és a szeretet vacsorát. Hasonló szertartásokat végeztek az Attis vallás hívei is. Az egyiptomi vallásban pedig (kb. 5000 évvel ezelőtt) már jóval előbb megtérítették a hívek számára Serapis asztalát- A megváltó vallásokban az áldozás első formája a szeretet vacsora, amikor a felszabadulásra vágyó szegények és rabszolgák a tehetősebbek amági segítségével egymást megvendégelték. Az ilyen szeretetvacsorák az elnyomott rabszolgákban az egyelősek illúzióját keltették, vagyis lényegében az eljövendő egyenlőségnek és paradicsomnak ígéretét és zálogát képezték. Eredetileg az áldozás még előbbi időszakra vezethető vissza és legősibb formája az ősközösségi társadalmakban szokásos „totemevés“ A totem nem egyéb, mint az istenként tisztelt állat, amelyet egy-egy nemzetség tagjai közös ősükként tiszteltek. A totemevés pedig az istenként tisztelt állat húsának fogyasztása, melyről az volt a hiedelem, hogy a totem testével való egyesülés újjásüli az embert, új erőt ad az embernek és jobban összekovácsolja a közösséget. A katholikus vallás még ma is úgy tanítja, lxorv az ostya átváltozik Krisztus valóságos testévé, a bor pedig a vérévé és hogy Krisztus testével való egyesülés új erőt önt a hívekbe. Erősebbé tesz-e az áldozás. Miként az ősközösség tagjai nem lettek erősebbek a totem állat húsától, ugyanúgy a hívek sem jutnak Semmiféle isteni erő birtokába, ugyanolyan erősek, vagy gyengék maradnak, mint azelőtt voltak. A másik ilyen szertartás a keresztelés, ami ugyancsak meg volt l máraz ősközösség viszonyai között. . is... Az ősközösség emberének sok fejtörést okoztak az álom jelenségei. Almában találkozott elhalt hozzátartozóival, vagy ellenségeivel. Ebből arra következtetett, hogy az elhaltak lelkei tovább élnek és a gonosz Ilikéknek tulajdonított mindenféle bajt. Igen sok babonás szokást és szertartást állított fel a szellemek rosszindulatának leküzdésére. Nagyon elterjedt volt az a szokás, hogy temetés után a hozzátartozók megváltoztatták a környezetüket és az egyéni külsejüket is, hogy a halott lelke ne találjon haza. Innét maradt vissza a zsidóknak a hamubaülés, ruhaszaggatás és a keresztényeknél a gyászruha szokása. A gonosz szellemek öt legjobban féltették a gyermekeket és ezért mikor a gyereknek nevet adtak leöntöttek vízzel, majd később szenesvízzel- Ettől a széttartástól remélték, hogy a gonosz Szellemeket távoltartják a gyerektől és ezzel vélték tudtára adni, hogy ez a test már foglalt, már van gazdája és semmiféle gonosz szellem és betegség számára nincsen benne kék. Ezeket a balmás szertartásokat később átvették a pogány vallások, majd a messiás váró vallások, akik azután módosítottak rajta, olyan formában, hogy nem leöntöttek, hanem víz alá merítették a bűnöst és így akarták megszabadítani nemcsak a gonosz szellemektől, hanem a bűntől és a kárhozattól is. Később újra, az elavult formát használták, hogy benn merítették teljesen vízbe, hanem csak a fejére öntötték a vizet, ezt főleg a csecsemőknél alkalmazták. A keresztény vallás dogmái szerint, aki kereszteletlenül hal meg, az nem jut a mennyországba, hanem a „limibus“-ba kerül, ami se nem mennyország, se nem pokol, se nem ptíl^fStórium, hanem körülbelül egyenlő .:» semmivel. Milyen hatása van a keresztelésnek az ember életére: semmilyen. Nem hiába mondja a magyar közmondás, arra ha valami semmit sem ér, hogy ..ez annyit ér, mint a szentelt víz . A gyermek keresztelés után is olyan marad, mint annak előtte, a húsvéti kalács, vagy sonka egyforma ízű, ha megszentelik, vagy nem. Hígyjünk tehát a saját érzékszerveinknek, amik sokkal biztosabb műszerek, mint a dogmák. A szenesvíz, a" fitteméré", az áldozás, a keresztelés semmivel sem vitték előbbre az emberi haladást és nem hozták közelebb az elnyomottak felszabadulását. ' tj- .1'.' - . . '■ . NAIMO'JKSOIK ÁLLANDÓ MŰSORSZÁMOK: Kossuth Rádiói ' Ű.'O0—S.50-ig: Reggeli Zene. — 5.50: Hírek, lapszemle. —■ 6.45: A Szabad Nép mai vezércikke., — 7.40: Naptár. — 7.45: (hetiő kivételével): Levelezőink jelentik. — 7.55: Műsorismertetés. -*—• 8.30: Műsorzárás. —12.00: Hírek. — 14.00: Időjárás és vízállás. .jelentés. — 15.15: Hírek szerbül. — 17.00: Hírek. — 18.40: Hírek németül. — 1*.00:Hírek szerbül. — 20.00: Tíz perc külpolitika. — 22.00: Hírek. Sport. — 24.00: Hírek. Petőfi-rádió: 6.00: Hanglemezek. — 6.45: Jó reggelt, gyerekek! — 7.15: Hírek szlovénül. -— 10.00: Hírek. -r-^- 11.30: Műsorzárás. — 18.25: Hírek szlovénul. — 10.45: Sportnegyedóra. — 22.00 : Műsorzárás. Március 23., hétfő KOSSUTH-RÁDIÓ 5.55) Vasárnapi sporteredmények. _ 6.00: - Majórádió. . 1. Gazdakalendárium. 2. Válogassuk ...át.. a burgonya ültetőgumót. 3. Sertéstenyésztési előadássorozat. 4. Leplezzük lö a nép kenyerére törő kirlákot. — 11.30: „kismama’‘-brigád. Szebeni János irodalmi riportja. — 12.10: Dalok és hasszatók. — 12.30: Ukrán népdalok. Hanglemezek. — ■ 13.00: Részletek Kodály Zoltán: Háry János című daljátékából. — 13.30: Békét akarunk. Magyar zeneszerzők kónusműveiből. — 14.15. ..Jlttörőhíradó. .— 14.35.: Heti zenés kallendá..jiuip. — 15-30: Nemes Katalin Bartók-műveket játszik. — 15.50: A Magyar Rádió ikds együttese játszik. Somogyvári Lajos éne JyeL. 16.20: Most légy okos Domonkos! Ifjúsági fejtörő. — 16.45: Műsor az úttörők Zenéi Szakköreinek. — 17.00: Üzemek közötti s,együttműködés — sikeres tervteljesítés. — 17.10: A Rádió Népművelési Híradója. — ti .30’: Asszonyok a békéért. Emlékezés PETŐFI-RÁDIÓ abécsi békekongresszusra. — 18.00: Jó mimikáért — szép muzsikát! A Magyar Rádió ajándékműsora a szentgotthárdi Selyemszövőgyár dolgozóinak kívánsága szerint. — 20*10: Közvetítés a győri Kisfaludy Színházból: A kőszívű ember fia. — 22 55: Hanglemezek. — 23.015: Világbajnokság Bukarestben. Helyszíni közvetítés a XX. asztalitenisz-világbajnokságról. — 23.25: Zenekari hangverseny. Hanglemezek. 7.00: Hanglemezek. — 7.35: Tranglemezek. —8.35: Népdallal a világ körül. — 9.20: : Orosz nyelvlecke a kezdőknek. — 9.40: Gyermekzene. — 10.10: Hanglemezek. — 10.30: óvodások, műsora. — 10.50: Merényi Ágnes •, és ,Petur, György zongorázik. — 13.00: Hanglemezek. — 16.00: Felkelt a nap a Szangang folyó felett. — 16.30: Hanglemezek. — 17.10: •A világ térképe előtt. Előadás — 17.30: It,Magyar Rádió szimfónikus zenekara játszik. * ■ 17.45: A moszkvai Metró technikai berendezése. Előadás. — 18.00: Bartók: Szvit. — 18.10: A Szabad Ifjúság vasárnapi számának ismertetése. — 18.45: Szív küldi szívnek. — 19.00: Hanglemezek. — 19.30: Tánczene. Március 24., kedd KOSSUTH RÁDIÓ 6.00: Falurádió. Állami Gazdaságok híradója. 11.30: Női szemmel. A Rádió asszonyrovata — 11.50: A balassagyarmati Népi Zenekar játszik. — 12.10: Vidám zene. Hanglemezek. — 12.30: *A Pjatnyickij-együttes hangversenye. — 13.00: Babettzene. — 13.50: Toki Horváth Gyula és zenekara játszik. — 14.15: Operett részletek. 15.30: Hanglemezek. 15.50: Fittnek hegedű-zongoraszonáta. — 16.20: A gyermek rádió műsora. — 16.40: Orosz nyelvlecke. 17.00: Üzemek közötti együttműködés. — 17.10: Egy falu — egy nóta. — 17.30: Több szenet a hazának. Bányászműsor. — 18.00: Dalt j velünk. — 18.20: A pártoktatás anyagához. — 19.00: Hangos Újság. — 20.10: Hangverseny. — 20.40: Hanglemezek. — 22.20: Közvetítés Bukarestből a XX. asztalitenisz-világbajnokságról. — 22.35: Bartók-est. — 23.25: Hanglemez. — 23.50: Hanglemez. PETŐFI RÁDIÓ 6.30: Színházak és mozik műsora. — 6.35: Hanglemezek. — 7.00: Hanglemezek. — 7.35: Magyar népdalok. — 8.30: Reggeli hangverseny. — 9.20: A Gyermekrádió műsora. — 9.40: A szovjet zeneiskolák anyagából. — 10.10: Hanglemezek — 10.25: Thirring Zoltán gordonkázik. — 10.40: Bartók Béla műveiből. — 15.00: Zongorajáték. — 15.25: A Magyar Rádió kisegyüttese játszik. — 16.10: Hanglemezek. — 17.10: Magyar népdalok. — 18.00: Kossuth-díjasok a mikrofon előtt. Március 25., szerda KOSSUTH RÁDIÓ — 18.15: Kínai és koreai kórusművek. — 18.45: Szív küldi szívnek. — 19.00: Bartók Béla leveleiből. — 19.30: Hanglemezek. 6.00: Falurádió, 1. Gazdakalendárium. 2. Kihajtás előtti tennivalók a legelőn. 3. Felvonulás a nagy ellenség, az aszály ellen. 4. Gergely bácsi megmagyarázza. — 7.00: Színházak és mozik műsora. — ti.30: Elvtársi bíróság. Felolvasás. — 11.50: Beethoven: István király-nyitány. — 12.10: Hanglemezek. — 12.30: Szovjet dalok. Hanglemez. — 13 00: Könnyű muzsika. — 13.30: Hanglemezek. — 15.55: Csajkovszkij: Barcarola. 14-15: Úttörő-híradó. — 14.35: Hangi. — 14.50: Hangi. 15.30: Román népi muzsika. Hanglemezek. — 15.50: Egy író tanácstag vallomásai. — 16.20: A Magyar Rádió ajándékműsora. — 17.00: Üzemek közötti együttműködés — sikeres tervteljesítés. — 17.10: Hanglemezek. — 17.30: A dollár háarc nélkül. — 17.45: Szív küldi szívnek. — II.10: Építjük a nép országát. — 19.00: Hangos Újság. — 2010: Egy falu — egy nóta. — 20.45: Hajnali vonat. Elbeszélés. — 21.00: Hangverseny Bartók Béla műveiből. — 22.20: Közvetítés Bukarestből, a XX. asztalitenisz-világbajnokságról. — 22.35: Fordulj, perdülj, járd a táncot. — 23.10: Kamarazene. PETŐFI RÁDIÓ 7.00: Szovjet keringők. — 7.35: Kemény: Tavasz a télben. — 8.00: Hanglemezek. — 9.00: Táncok. Hanglemezek. — 9.20: legyen völgyön szép hazánkban. — 9.40: A Gyermekrádió műsora. — 10.10: Hanglemezek. — 10.30: Óvodások műsora. — 11.00: Hanglemezek. — 15.00: A Magyar Rádió kisegyüttese játszik. — 15.30: Ej hősök jönnek. Részlet Hegedűs Dániel készülő regényéből. — 13.55: Hanglemezek. — 16.30: A gépek az ember szolgálatában. Előadás. — 16.45: Mozart műveiből. — 17.15: Szovjet és népi demokratikus híradó. — 17.30: Népek, dallamok. — 17.45: Mai magyar költők. — 18.00: Hanglemezek. — 18.45: Krennyikov filmdalaiból Hanglemezek. — A Magyar Rádió szimfonikus zenekara játszik. — 19.20: Tánczene. Március 26., csütörtök KOSSUTH-RÁDIÓ 6.00: Falurádi. 1. Gazdakalendárium. 2. Szilárd munkafegyelmet és felelős vezetést minden termelőszövetkezetben. 3. Szikjavítási célkitűzéseink és eredményeink az ötéves tervben. 4. Hírek a világ népeinek békeharcáról. — 7.45: Miről írnak az üzemi lapok. — 11.30: Csoda az Isten háta mögött. Elbeszélés. — 12.10: Hanglemezek. — 12.30: Hanglemezek. — 13.00: Régi és új katonadalok. — 13.50: Hanglemezek. — 14.15: A Rádió Gyermekújság műsora. — 14.50: Szondiay László és zenekara játszik. — 15.50: Részletek Puskin verses regényéből. — 16.00: Hanglemezek. — 16.30: A Magyar Tanácsköztársaság mártírjai. Előadás. — 16.43: Hanglemezek. — 17.00: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. — 17.15: Az ifjúság hangja. — 17.35: Jó munkáért szép pruzsikát! — 18.00: A Néphadsereg híradója. — 19.00: Hangos Újság. — 20.10: Sólyom György előadása a népzenéről, hanglemezekkel. — 21.10: Vidám zene. — 22.10: Közvetítés Bukarestből, a XX. asztaliteniszvilágbajnokságról. — 22.55: Bartók: Táncjáték. — 23.26: Sosztakovics: Vonósnégyes. PETŐFI-RÁDIÓ 6.30: Színházak és mozik műsora. — 7.00: Hanglemezek. — 7.55: Reggeli hangverseny. — 8.30: Szovjet napok — szovjet emberek. — 8.40: Hanglemezek. — 9.20: A Gyermekrádió műsora. — 9.50: Ifjúsági kórusok. — 10.10: Beethoven műveiből. Hanglemezek. — 10.50: Kőrös Dudás Zoltán és zenekara játszik. — 15.00: A Gyermekrádió műsora. — 15.20: Hanglemezek. — 15 *0: Szovjet népdalok. 16.10: A Magyar Rádió kisegyüttese játszik. — 1640: Johannes R. Becher Sztálin-díjas német költő életét és verseit ismerteti Kardos László — 1700: Fiatal zenei út^átria. — 17.30: üzemek közötti earyüttműködés — sikerek: tervteljesítés. — 17.40: A Falurádió előadása 1. A kulák és klerikális reakció mesterkedései a tavaszi munkák ellen. 2. Milyen segítséget nyújt a meteorológiai tudomány a mezőgazdasági termelésnek. — 18.00: Liszt műveiből. —IS. 10: Az ötéves terv nyomában! — 19.43: Szív küldi szívnek. — 19.00: Dalok. — 19.30: Tánczelrc. Március 27, péntek KOSSUTH-RÁDIÓ 5.45: Női szemmel. A Rádió asszonyrovata. — 6.00: Falurádió. Mezőgazdasági híradó. — 7.00: Színházak és mozik műsora. — 11.45: Hanglemezek. — 12.10: Könnyű hangszerszólók. — 12.30: Szórakoztató zene. — 13.30: Medgyesi Nándor és zenekara játszik. — 14.15: Úttörő-híradó. — 14.35: A Magyar Rádió kisegyüttese játszik. — 15.30: Hanglemezek. — 16 10: Erő — egészség. Ki lehet véradó. — Előadás. — 16.20: A Gyermekrádió műsora. — 16.30: Úttörő sporthíradó. — 16.45: Orosz nyelvlecke haladóknak. 17.00: üzemek közötti együttműködés PETŐFI-RÁDIÓ — — sikeres tervteljesítés. — 17.10: A pártoktatás anyagához. — 17.30: Hanglemezek. — 17.55: Nemzetközi kérdések. Előadás. — 18.10: Találkozásom szovjet íróval. Elbeszélés. — 19.00: Hangos Újság. — 20.10: Jó munkáért szép muzsikát! — 20.35: Sztálin útján járunk. — 21.00: Magyar művészek élményei a Szovjetunióban. — 22.20: Közvetítés Bukarestből a XX. asztalitenisz-világbajnokságról. — 22.35: A Magyar Rádió szimfonikus zenekara játszik. — 23.43: Hanglemezek. 7.00: Hanglemezek. — 7.35: Részletek Dunajevszkij filmzenéiből. — 8.15: Hanglemezek. — 9.20: Az arany. Rádiójáték. — 10.10: Vermes Mária hegedül. — 10.30: óvodások műsora. — 10.50: A Gyermekrádió műsora. — 11.00: Hanglemezek. — 15.00: Parasztdaltól a Székelyfonóig. Hanglemezek. — 16.00: Itáliai utazás. Részletek Pjotr Pavienko könyvéből. — 16.20: Hanglemezek. — 16.50: Szív küldi szívnek. — 17.30: A törökverő Kinizsi Pál. Előadás. — 17.45: Termelési híradó. — 18.00: Egy falu — egy nóta. — 1 S.45: üzemi kórushangverseny. — 19.00: Részletek Vincze Ottó Farkas a havason c. daljátékéból. — 19.45: Mit tanulhatunk a szovjet zenétől. Előadás: Március 28., szombat KOSSUTH-RÁDIÓ 6.00: Falurádió. 1. Gazdakalendárium. 2. Vezessük be minél több helyen az itatásos borjúnevelést. 3. Felszabadulás ünnepének tiszteletére folyó mezőgazdasági munkaverseny eredményei. — 7.00: Színházak és mozik műsora. — 11.30: Maxim Gorkij műveiből: a szerelem legyőzi a halált. — 12.10: Hausllemezek. 12.30: Lakatos Vince és zenekara játszik. — 15 00: A Rádió Művészeti Híradója. — 15.20: Hanglemezek — 14.15: Operettkettősök. — 14 30: Magyar író a mikrofon lőtt. — 15.00: Hanglemezek. — 15.50: Beszélő atlasz. — 1545: Állami vállalatok hírei. — 15.50: Hanglemezek. — 16.10: A XIX. kongresszus zászlaja alatt — 16.20: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 17.00: Üzemek közötti együttműködés — *Ukeres tervteljesítés. — 17.10: Hanglemezek. — 17.30: A Magyar Néphadsereg művészeinek hangversenye. — 18.00: Falurádió. Szövetkezeti híradó. — 18.30: Szív , küldi nek. — 19.00: Hangos Újság. — 20.10: Zenés irodalmi műsor. — 21.10: Hanglemezek.^ 22.20: Közvetítés Bukarestből a XX. asztalitenisz-világbajnokságról. ~ 22.35: A Magyar Rádió tánczenekara játszik. PETŐFI RÁDIÓ 7.00: Hanglemezek. — 7.35: Szórakoztató zene. — 8.40: Hanglemezek. — 9.45: Görög gyermekek műsora. — 10.10: Délelőtti hangverseny. — 10.50: Vidéki együÜtesek műsorából. — 15.25: Magyarországi emlék; Zenésirodalmi műsor. — 15.45: Hanglemezek. — 16.00: Zenei Újság. — 16.35: Közgazdasági negyedóra. — 16.50: Szív küldi szívnek. — 17.10: Tanuljunk énekszóra oroszul! — 17.30: Lukács Pál mélyhegedűn játszik. — 1745: A Rádió postája. — 18.00: A demokratikus német rádió műsora. — 18.43: A Magyar Rádió népi zenekara játszik.19.00:Mindenki operája. Március 29., vasárnap KOSSUTH RÁDIÓ 6.00: Zene. — 7.30: Naptár. — 8.00: Hírek. — 9.00: Egy falu — egy nóta. — 9.30: Zene« fejtörő. — 10.00: Vasárnapi levél. —10.10: Hanglemezek. — 11.00: Épülő szép hazánk. — 12.13: Hanglemezek. — 13.30: Béke és szabadság. — 14.15: Művészlemezek. — 15.30: Hanglemezek. — 16.00: Ismerkedjünk holnapunkkal. — 16.30: Hanglemezek. — 16.43: Egy hét a külpolitikában. — 17 00: Közvetítés a bajnoki labdarúgómérkőzésekről. — 17.45: Kincses Kalendárium..— 19.00: A Moszkvai Rádió esztrád-zenekara játszik. — 20.20: Idegen árnyék. — Rádiómontázs Konsztantyin Szimonov színművéből. — 21.40: A vasárnap sportja. Totóhírek. — 22.10:A Magyar Rádió tánczenekara játszik.. . — 23.00: Közvetítés Bukarestből, a XX.. asztalitenisz-világbajnokságról. — 23.20: A Magyar Állami Hangversenyzenekar játszik. PETŐFI RÁDIÓ 8.00: Hanglemezek. — 8.30: Falurádió. 1. A Falurádió levelesládája. 2. Mit tartsunk észben. Rendeletek magyarázata. — 9.00: Erkel operáiból. — 9.45: Református vallásos félóra a stúdióban. — 10.15: Unitárius istentisztelet közvetítése. — 11.00: Miska bácsi lemezesládája. — 11.30: Idegennyelvű vízjelzőszolgálat. — 11.35: Hanglemezek. —• 11.50: Dallal, tánccal. — 12.20: Hanglemezek. — 13 00: Budapest hangversenytermeiből.— 14.00 Dunajevszkij műveiből. — 14.50: Lapok, Mikény István ..Házastársak“ című regényéből — 15.00: Kérdezz — felelek. — 15 20: Hanglemezek. — 15.45: A ,,Tartós békéért, népi demokráciáért!" című lap ismertetése. — 16.00: A Rádió gyermekszínházának műsora. — 16 40: Szív küldi szívnek. — 17 00: Versek, zenés irodalmi műsor. — 17.30: Zenekari muzsik.it Ifiash Hanglemezek. — 18.45: Épül a kommunizmus — épül a szocializmus. — 19.00: Hanglemezek. A