Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-22 / 69. szám

' 6 nt n­p­t. 6 Dolgozó népünk tovább fejleszti a szekszárdi múzeumot! Tolna megye és Szekszárd város dolgozói az utóbbi időben mind me­legebb érdeklődéssel fordulnak a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum működése, fejlesztése, kiállításrende­­zései felé. 'k.Még örvendetesen­!) jelenség, hogy dolgozó népünk maga is egyre inten­zívebben vesz részt a felszabadulá­sunk óta saját tulajdonába átkerült múzeum továbbfejlesztésének mun­kájában. Ez a fejlesztés nem csupán a" kiállítások látogatása által törté­nik­. Szinte naponkint kopogtat a mú­zeum hivatalos helyiségének ajtaján a dolgozó paraszt, az üzemi és értel­miségi dolgozó, vagy egy-egy pöttöm kis úttörő, hol régi pénzt, hol á­atag cserépbögrét, vagy rozsdamar­a öreg kardot, de legalább is egy régészeti lelőh­elyről szóló értékes hírt hozva magával. Ezek a beadott régészeti tárgyak és adatok fontos nyersanyagai, tégla­­kockái a fejlődő realista tudomá­nyoknak, a haladó szellemű m­uzeoló­­giának s az épü­lő szocialista kultú­rának. Lapozzunk kissé a szekszárdi mú­zeum naplójában. Nézzük meg pél­dául, hogy 1933. március hónap első felében hányan keresték fel a mú­zeum irodáját, régészeti tárgyakat, értékes adatokat hozva magukkal. Vizsgáljuk meg talán, kik azok a dolgozók, akik a háború viszon­tag­ságai alatt elpusztult gyűjtemény­­anyagot lelkes munkával, szocialista­­ öntudattal sietnek pótolni, még gaz­dagabbá, még értékesebbé növelni. . Március 1. Zsűdó Ferencné (dolgo­zó paraszt felesége) Szekszárd. Az alsó temető mellett lévő házacskájuk alatt, tavaszi földmunka közben sár­ral tapasztott, ősrégi putrilakások maradványait találták meg. Az öt évezred súlya alatt összeroskadt épít­­m­ények romjai alól Zsödőné az újabb kőkor végén élt ember edé­nyeit. Szerszámait itten­ tette ki és ad­ta át a múzeumnak. Március 5. Fucskár Mária takarí­tónő, Szekszárd. Ez a fiatal dolgozó leány kis füles agyagbögrét hozott be. Elmondta, hogy az edény a Gya­­potfeldolgozó Üzem építkezésénél 1 előkerült sírból való. Az elenyészett gyermekcsontváz m­ellett még egy porladozó csontfész darabja és apró, kék üveggyöngyök is feküdtek. A gyermeksír a hunok és rómaiak ta­lálkozásának idejéből származik. Március 8: Sebők József Cipőipari Szöv. dolgozó 10 db értékes régi pénzt és egy még értékesebb ezüst karkötőt ajándékozott a múzeum­nak. Utóbbi tárgy 1S49-ből való szép emlék. Sebők elvtárs ajándékával március 15-e emlékünnepének adó­zott. Március 13. Wolf Ferenc mosó­­m­ester, Szekszárd, 1 db. kuruckori magyar karddal gazdagította a m­ú­zeum­ fegy­vergy­űj­temén­yét. Március 16. Wolf Ferencné Szek­­szárd. A Sió-partjából 1950-ben elő­került középkori magyar sír mellék­leteit (karikagyűrű, csatt) szolgáltat­ta be. Wolfnétól azt is megtudjuk, hogy a női sír csontvázának fején díszes párta maradványait lehetett megfigyelni. Márciu­s 14: Fehér Ferenc és Ga­­laabosi László cipész dolgozók. Szekszárd. A szekszárdi Iván völgy­­dűlőben, földmunka közben csont­vázakat találtak. A tetőm­ek mellett egy-egy kis cserépbögre tekin­t. A múzeumnak ajándékozott, egyetlen épségben előkerült edény hullámvo­nalas díszítménye a népvándorlás korának avar népére vall. Március 1é: Dorogi Ferenc úttörő, Szekszárd. Kis pajtásaival a Tán­csics Mihály utcában bronzkori lakó­telep maradványait fedezte fel­. Meg­figyelését haladéktalanul jelentette a múzeumnak s az új lelőhelyről kő­baltát, díszített agyagedény­ t­­a­rabo­kat gyűjtött be. Szekszárd város dolgozói a földből előkerült régészeti emlékek­beszél. Ráhatásával bizonyságot tettek arról, hogy talabiban vannak a múzeu­mok fontos népnevelő, tanító, szocia­lista kultúránkat építő szerepének, hivatásának. Két hét m­úzeumfejlesz­tési mérlege dolgozó népünk olyan ügyszeretetéről tanúskodik, mely reményt nyújt arra, hogy múzeu­munk rövid időn belül az eddiginél is gazdagabb régészeti és néprajzi kiállítással fogja megörvendeztetni a múzeumlátogatókat. Zárószóként azonban kéréssel for­dulunk a tolna megyei és szekszárdi dolgozókhoz: Amint földmunka közben csont­vázra, edényre vagy egyéb régi em­lék földbe süllyedt nyomaira buk­kanunk, azonnal álljon meg az­ ásó és csákány! Ne emeljük ki a tár­gyakat, ne szórjuk szét az összetört emlékeket és ne vakarjuk le bicská­val az épségben kiemelt tárgyat! A múzeumot csak akkor vihetjük igazán előre a fejlődés útján, ha lehetőséget biztosítunk a múzeum szakembereinek az el nem mozdított régészeti leletek fekvésének rajzban, pontos felmérésben való lerögzítésé­­re, a lelettárgyak maradéktalan, sér­tetlen kiemelésére, megmentésére. Társadalomfejlődésünk kutatásá­nak szempontjából nem elég az, ha a megtalált régiségekből kiemeljük, a legépebbnek látszó darabot és a töb­bit veszni hagyjuk. Az ásó, csákány nyomán megroppanó csontváz, edény, vagy épületmaradványokat ne bontsuk ki, h­anem­ azonnal takar­juk be földdel és a leletről haladék­talanul értesítsük a múzeumot! Ne felejtsük el, hogy minden olyan em­léktárgy, mely évezredek múltán a földbe süllyedt, s amely néha igen fontos fejlődéstörténeti adatokkal szolgálhat, — az államnak, a dolgo­zó nép államának tulajdona. Ne ká­rosítsuk meg a dolgozók összességét esetleg az által, hogy a lelet beje­lentését elmulasztva, pusztulni hagy­­juk azt, mielőtt szakember feltárhat­ná. Védjük meg a leletet akkor is, ha a múzeumi kiküldött pillanat­nyilag vidéki kiküldetésben van. Mennyivel tanulságosabb volna pél­dául, ha a múzeum kiállítási termé­ben nem csupán egy-egy koponyát, vagy különböző sírokból származó egy két edényt, szerszámot állíta­nánk ki, hanem ha sikerülne meg­mentenünk és kiemelnünk például egy teljes sírt, úgy, ahogy a való­ságban volt, földdel és ékszereivel, mellékleteivel együtt és így helyez­nénk el az üvegszekrénybe! Ezt a munkát pedig csak a mú­zeum szakértői végezhetik el úgy, hogy a régészeti emlék sértetlenül és maradéktalanul kerülhessen dolgozó népünk összességének nyilvánossága elé. Dr Mészáros Gyula IMS MÁRCIUS 22 iímjaink MEGA WHOÜGOT !] A keresztelés és áldozás dogmáinak eredete Az áldozást, úrvacsorát, kereszte­lést az egyházak Krisztustól szárma­zónak hirdetik és a szertartásokat, mint az égiek egyenes utasítását végzik és e­nnek folytán besorolták a „szent szakramentumok“ közé. A történelmi kutatás viszont kimutatta, hogy a valóságban sem az áldozás, vagy úrvacsora, sem a keresztelés nem égi eredetű, nem Krisztus ren­delése, hanem más pogány vallásból átvett mágikus szertartás. Gyökerei egészen az ősközösségi társadalmak hiedelmeihez nyúlnak vissza. Vegyük előbb az áldozást, az úr­vacsorát! Közismert dolog, hogy a kereszténységet megelőzően sokfél­e „megváltó“ messiásváró vallás ter­jedt el, főleg keleten, majd később nyuszaton is. Ezek a vallások, mint például a perzsiai Mitrúsz isten kultusza híveinek, mint később a kereszténység megváltást, (örökéle­­tet) ígértek s egyaránt ismerték a keresztséget és a szeretet vacsorát. Hasonló szertartásokat végeztek az Attis vallás hívei is. Az egyiptomi vallásban pedig (kb. 5000 évvel ez­előtt) már jóval előbb megtérítették a hívek számára Serapis asztalát- A megváltó vallásokban az áldozás első formája a szeretet vacsora, amikor a felszabadulásra vágyó szegények és rabszolgák a tehetősebbek am­ági segítségével egymást megvendégelték. Az ilyen szeretetvacsorák az elnyo­mott rabszolgákban az egyelősek­ il­lúzióját keltették, vagyis lényegében az eljövendő egyenlőségnek és para­dicsomnak ígéretét és zálogát képez­ték. Eredetileg az áldozás még előb­­bi időszakra vezethető vissza és leg­ősibb formája az ősközösségi társa­dalmakban szokásos „totemevés“ A totem nem egyéb, mint az istenként tisztelt állat, amelyet egy-egy nem­zetség tagjai közös ősükként tisztel­tek. A totemevés pedig az istenként tisztelt állat húsának fogyasztása, melyről az volt a hiedelem, hogy a totem testével való egyesülés újjá­­s­ü­li az embert, új erőt ad az ember­nek és jobban összekovácsolja a kö­zösséget. A katholikus vallás még ma is úgy tanítja, lxorv az ostya át­változik Krisztus valóságos testévé, a bor pedig a vérévé és hogy Krisz­tus testével való egyesülés új erőt önt a hívekbe. Erősebbé tesz-e az áldozás. Miként az ősközösség ta­gjai nem lettek erő­­sebb­ek a totem állat húsától, ugyan­úgy a hívek sem jutnak Semmiféle isteni erő birtokába, ugyanolyan erő­sek, vagy gyengék maradnak, mint azelőtt voltak. A másik ilyen szertartás a keresz­telés, ami ugyancsak meg volt l m­ár­az ősközösség viszonyai között. . is... Az ősközösség emberének sok fejtö­rést okoztak az álom jelenségei. Al­mában találkozott elhalt hozzátarto­zóival, vagy ellenségeivel. Ebből ar­ra következtetett, hogy az elhaltak lelkei tovább élnek és a gonosz Ili­kéknek tulajdonított mindenféle bajt. Igen sok babonás szokást és szertar­tást állított fel a szellemek rosszin­dulatának leküzdésére. Nagyon el­terjedt volt az a szokás, hogy teme­tés után a hozzátartozók megváltoz­tatták a környezetüket és az egyéni külsejüket is, hogy a halott lelke ne találjon haza. Innét maradt vis­­­­sza a zsidóknak a hamubaülés, ruha­­szaggatás és a keresztényeknél­ a gyászruha szokása. A gonosz szel­lemek­ öt legjobban féltették a gyer­mekeket és ezért mikor a gyereknek nevet adtak leöntöttek vízzel, majd később szenesvízzel- Ettől a széttar­tástól remélték, hogy a gonosz Szel­lemeket távoltart­ják a gyerektől és ezzel vélték tudtára adni, hogy ez a test már foglalt, már van gazdája és semmiféle gonosz szellem és be­tegség számára nincsen benne k­ék. Ezeket a bal­más szertartásokat ké­sőbb átvették a pogány vallások, majd a messiás váró vallások, a­kik azután módosítottak rajta, olyan for­mában, hogy nem leöntöttek, hanem víz alá merítették a bűnöst és így akarták megszabadítani nemcsak a­ gonosz szellemektől, hanem a bűntől és a kárhozattól is. Később újra, az elavult formát használták, hogy benn merítették teljesen vízbe, hanem csak a fejére öntötték a vizet, ezt főleg a csecsemőknél alkalmazták. A ke­resztény vallás dogmái szerint, aki kereszteletlenü­l hal meg, az nem jut a mennyországba, hanem a „limi­bus“-ba kerül, ami se nem mennyor­szág, se nem pokol, se nem ptíl^fS­­tórium, hanem körülbelül egyenlő .:» semmivel. Milyen hatása van a ke­resz­telésnek az ember életére: semmilyen. Nem hiába mondja a magyar közmondás, arra ha valami semmit sem ér, hogy ..ez annyit ér, mint a szentelt víz . A gyermek keresztelés után is olyan marad, mint annak előtte, a húsvéti kalács, vagy sonka egyforma ízű, ha megszentelik, vagy nem. Hígyjünk tehát a saját érzékszerveinknek, amik sokkal biztosabb műszerek, mint a dogmák. A szenesvíz, a" fit­teméré", az áldozás, a keresztelés semmivel sem vitték előbbre az em­beri haladást és nem hozták köze­lebb az elnyomottak felszabadulá­sát. ' tj- .1'.' - . . '■ . N­AIMO'JK­SOIK ÁLLANDÓ MŰSORSZÁMOK: Kossuth­ Rádiói ' Ű.'O0—S.50-ig: Reggeli Zene. — 5.­50: Hí­rek, lapszemle. —■ 6.45: A Szabad Nép mai vezércikke., — 7.40: Naptár. — 7.45: (hetiő kivételével): Levelezőink jelentik. —­ 7.55: Műsorismertetés. -*—• 8.30: Műsorzárás. —­­1­2.00: Hírek. —­ 14.00: Időjárás­ és vízállás. .jelentés. — 15.15: Hírek szerbül. — 17.00: Hírek. — 18.40: Hírek németül. — 1­­*.00:­­Hírek szerbül. — 20.00: Tíz perc külpolitika. — 22.00: Hírek. Sport. —­ 24.00: Hírek. Petőfi-rádió: 6.00: Hanglemezek. — 6.45: Jó reggelt, gyerekek! — 7.15: Hírek szlovénül. -— 10.00: Hírek­. -r-^- 11.30: Műsorzárás. — 18.25: Hírek szlovénul. — 10.45: Sportnegyedóra. — 22.00 : M­ű­­sorzárás. Március 23., hétfő KOSSUTH-RÁDIÓ 5.55) Vasárnapi sporteredmények. _ 6.00: -­ Majórádió. . 1. Gazdakalendárium. 2. Válo­­­gass­uk ...át..­ a burgonya ültetőgumót. 3. Ser­­­­tésteny­észtési előadássorozat. 4. Leplezzük­­ lö­ a nép kenyerére törő kirlákot. — 11.30: „kismama’‘-brigád. Szebeni János irodal­mi riportja. — 12.10: Dalok és h­asszatók. — 12.30: Ukrán népdalok. Hanglemezek. — ■ 13.00: Részletek Kodály Zoltán: Háry János­­ című daljátékából. — 13.30: Békét akarunk. Magyar zeneszerzők kónusműveiből. — 14.15. ..Jlttörőhíradó. .— 14.35.: Heti zenés kallendá­­..jiuip. — 15-30: Nemes Katalin Bartók-mű­­veket­­ játszik. — 15.50: A Magyar Rádió ikds együttese játszik. Somogyvári Lajos éne­­­ JyeL. 16.20: Most légy okos Domonkos! Ifjúsági fejtörő. — 16.45: Műsor az úttörők Zenéi­ Szakköreinek. —­ 17.00: Üzemek közötti s,együttműködés — sikeres tervteljesítés. — 17.10: A R­ádió Népművelési Híradója. — ti .30’: A­sszonyok a békéért. Emlékezés PETŐFI-RÁDIÓ a­­bécsi b­ékekongresszusra. — 18.00: Jó mim­ikáért — szép muzsikát! A Magyar Rádió ajándékműsora a szentgotthárdi Selyemsz­ö­­­vőgyár dolgozóinak kívánsága szerint. — 20*1­0: Közvetítés a győri Kisfaludy Színház­ból: A kőszívű ember fia. — 22 55: Hang­lemezek. — 23.015: Világbajnokság Buka­restben. Helyszíni közvetítés a XX. asztali­tenisz-világbajnokságról. — 23.25: Zenekari hangverseny. Hanglemezek. 7.00: Hanglemezek. — 7.35: Trangleme­zek. —­­8.35: Népdallal a világ körül. — 9.20: : Orosz nyelvlecke a kezdőknek. — 9.40: Gyer­mekzene. — 10.10: Hanglemezek. — 10.30: óvodások, műsora. — 10.50: Merényi Ágnes •, és ,Petur, György zongorázik. — 13.00: Hang­lemezek. —­ 16.00: Felkelt a nap a Szangan­g folyó felett. — 16.30: Hanglemezek. — 17.10: •A világ­ térképe előtt. Előadás — 17.30: It,Magyar Rádió szimfónikus zenekara játszik. * ■­­ 17.45­: A moszkvai Metró technikai beren­dezése. Előadás. — 18.00: Bartók: Szvit. — 18.10: A Szabad Ifjúság vasárnapi számának ismertetése. — 18.45: Szív küldi szívnek. — 19.00: Hanglemezek. — 19.30: Tánczene. Március 24., kedd KOSSUTH­ RÁDIÓ 6.00: Falurádió. Állami­ Gazdaságok hír­adója. 11.30: Női szemmel. A Rádió asszonyrovata — 11.50: A balassagyarmati Népi Zenekar játszik. — 12.10: Vidám zene. Hanglemezek. — 12.30: *A Pjatnyickij-együt­­tes hangversenye. — 13.00: Babettzene. — 13.50: Toki Horváth Gyula és zenekara ját­szik. — 14.15: Operett részletek. 15.30: Hanglemezek. 15.50: Fittnek hegedű­-zon­­goraszonáta. — 16.20: A gyermek rádió mű­sora. — 16.40: Orosz­ nyelvlecke.­­­ 17.00: Üzemek közötti együttműködés. — 17.10: Egy falu — egy nóta. — 17.30: Több szenet a hazának. Bányászműsor. — 18.00: Dalt­ j ve­lünk. — 18.20: A pártoktatás anyagához. — 19.00: Hangos Újság. — 20.10: Hangverseny. — 20.40: Hanglemezek. — 22.20: Közvetítés Bukarestből a XX. asztalitenisz-világbajnok­ságról. — 22.35: Bartók-est. — 23.25: Hang­lemez. — 23.50: Hanglemez. PETŐFI RÁDIÓ 6.30: Színházak és mozik műsora. — 6.35: Hanglemezek. — 7.00: Hanglemezek. — 7.35: Magyar népdalok. — 8.30: Reggeli hang­verseny. — 9.20: A Gyermekrádió műsora. — 9.40: A szovjet zeneiskolák anyagából. — 10.10: Hanglemezek­ — 10.25: Thirring Zoltán gordonkázik. — 10.40: Bartók Béla művei­ből. — 15.00: Zongorajáték. — 15.25: A Ma­gyar Rádió kisegyüttese játszik. — 16.10: Hanglemezek. — 17.10: Magyar népdalok. — 18.00: Kossuth-díjasok a mikrofon előtt. Március 25., szerda KOSSUTH RÁDIÓ — 18.15: Kínai és koreai kórusművek. — 18.45: Szív küldi szívnek. — 19.00: Bartók Béla le­veleiből. — 19.30: Hanglemezek. 6.00: Falurádió, 1. Gazdakalendárium. 2. Kihajtás előtti tennivalók a legelőn. 3. Fel­vonulás a nagy ellenség, az aszály ellen. 4. Gergely bácsi megmagyarázza. — 7.00: Szín­házak és mozik műsora. — ti.30: Elvtársi bíróság. Felolvasás. — 11.50: Beethoven: István király-nyitány. — 12.10: Hangleme­zek. — 12.30: Szovjet dalok. Hanglemez. — 13 00: Könnyű muzsika. — 13.30: Hangleme­zek. — 15.55: Csajkovszkij: Barcarola. 14-15: Úttörő-híradó. — 14.35: Hangi. — 14.50: Hangi. 15.30: Román népi muzsika. Hangle­mezek. — 15.50: Egy író tanácstag vallomá­sai. — 16.20: A Magyar Rádió ajándékmű­­sora. — 17.00: Üzemek közötti együttműkö­dés — sikeres tervteljesítés. — 17.10: Hang­lemezek. — 17.30: A dollár háarc nélkül. — 17.45: Szív küldi szívnek. — II.10: Építjük a nép országát. — 19.00: Hangos Újság. — 20­10: Egy falu — egy nóta. — 20.45: Haj­nali vonat. Elbeszélés. — 21.00: Hangverseny Bartók Béla műveiből. — 22.20: Közvetítés Bukarestből, a XX. asztalitenisz-világbaj­nokságról. — 22.35: Fordulj, perdülj, járd a táncot. — 23.10: Kamarazene. PETŐFI­ RÁDIÓ 7.00: Szovjet keringők. — 7.35: Kemény: Tavasz a télben. — 8.00: Hanglemezek. — 9.00: Táncok. Hanglemezek. — 9.20: l­egyen völgyön szép hazánkban. — 9.40: A Gyer­mekrádió műsora. — 10.10: Hanglemezek. — 10.30: Óvodások műsora. — 11.00: Hangleme­zek. — 15.00: A Magyar Rádió kisegyüttese játszik. — 15.30: Ej hősök jönnek. Részlet Hegedűs Dániel készülő regényéből. — 13.55: Hanglemezek. — 16.30: A gépek­ az ember szolgálatában. Előadás. — 16.45: Mozart mű­veiből. — 17.15: Szovjet és népi demokra­tikus híradó. — 17.30: Népek, dallamok. — 17.45: Mai magyar költők. — 18.00: Hangle­mezek. — 18.45: K­rennyikov filmdalaiból Hanglemezek. — A Magyar Rádió szimfo­nikus zenekara játszik. — 19.20: Tánczene. Március 26., csütörtök KOSSUTH­-RÁDIÓ 6.00: Falurádi. 1. Gazdakalendárium­. 2. Szilárd munkafegyelmet és felelős vezetést minden termelőszövetkezetben. 3. Szikjaví­tási célkitűzéseink és eredményeink az öt­éves tervben. 4. Hírek a világ népeinek békeharcáról. — 7.45: Miről írnak az üzemi lapok. — 11.30: Csoda az Isten háta mögött. Elbeszélés. — 12.10: Hanglemezek. — 12.30: Hanglemezek. — 13.00: Régi és új katona­dalok. — 13.50: Hanglemezek. — 14.15: A Rádió Gyermekújság műsora. — 14.50: Szon­dia­y László és zenekara játszik. — 15.50: Részletek Puskin verses regényéből. — 16.00: Hanglemezek. — 16.30: A Magyar Tanácsköztársaság mártírjai. Előadás. — 16.43: Hanglemezek. — 17.00: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. — 17.15: Az ifjú­ság hangja. —­­ 17.35: Jó munkáért szép pruzsikát! — 18.00: A Néphadsereg híradója. — 19.00: Hangos Újság. — 20.10: Sólyom György előadása a népzenéről, hangleme­zekkel. — 21.10: Vidám zene. — 22.10: Köz­vetítés Bukarestből, a XX. asztalitenisz­világbajnokságról. — 22.55: Bartók: Tánc­játék. — 23.26: Sosztakovics: Vonósnégyes. PETŐFI-RÁDIÓ 6.30: Színházak és mozik műsora. — 7.00: Hanglemezek. — 7.55: Reggeli hangverseny. — 8.30: Szovjet napok — szovjet emberek. — 8.40: Hanglemezek. — 9.20: A Gyermek­rádió műsora. — 9.50: Ifjúsági kórusok. — 10.10: Beethoven műveiből. Hanglemezek. — 10.50: Kőrö­s Dudás Zoltán és zenekara ját­szik. — 15.00: A Gyermekrádió műsora. —­ 15.20: Hanglemezek. — 15 *0: Szovjet nép­dalok. 16.10: A Magyar Rádió kisegyütte­se játszik. — 16­40: Johannes R. Becher Sztálin-díjas német költő életét és verseit ismerteti Kardos László — 17­00: Fiatal­­ zenei út^átria. — 17.30: üzemek­­ közötti earyüttműködés — sikerek: tervteljesítés. — 17.40: A Falurádió előadása 1. A kulák és klerikális reakció mesterkedései a tavaszi munkák ellen. 2. Milyen segítséget nyújt a meteorológiai tudomány a mezőgazdasági termelésnek. — 18.00: Liszt műveiből. —­IS. 10: Az ötéves terv nyomában! — 19.43: Szív küldi szívnek. — 19.00: Dalok. — 19.30: Tánczelrc. Március 27­, péntek KOSSUTH-RÁDIÓ 5.45: Női szemmel. A Rádió asszonyrova­­ta. — 6.00: Falurádió. Mezőgazdasági hír­adó. — 7.00: Színházak és mozik műsora. — 11.45: Hanglemezek. — 12.10: Könnyű hang­szerszólók. — 12.30: Szórakoztató zene. — 13.30: Medgyesi Nándor és zenekara játszik. — 14.15: Úttörő-híradó. — 14.35: A Magyar Rádió kisegyüttese játszik. — 15.30: Hangle­mezek. — 16 10: Erő — egészség. Ki lehet véradó. — Előadás. — 16.20: A Gyermek­­rádió műsora. — 16.30: Úttörő sporthíradó. — 16.45: Orosz nyelvlecke haladóknak. 17.00: üzemek közötti együttműködés PETŐFI-RÁDIÓ — — sikeres tervteljesítés. — 17.10: A pártoktatás anyagához. — 17.30: Hanglemezek. — 17.55: Nemzetközi kérdések. Előadás. — 18.10: Ta­lálkozásom szovjet íróval. Elbeszélés. — 19.00: Hangos Újság. — 20.10: Jó munkáért szép muzsikát! — 20.35: Sztálin útján já­runk. — 21.00: Magyar művészek élményei a Szovjetunióban. — 22.20: Közvetítés Buka­restből a XX. asztalitenisz-világbajnokság­ról. — 22.35: A Magyar Rádió szimfonikus zenekara játszik. — 23.43: Hanglemezek. 7.00: Hanglemezek. — 7.35: Részletek Du­­najevszkij filmzenéiből. — 8.15: Hangleme­zek. — 9.20: Az arany. Rádiójáték. — 10.10: Vermes Mária hegedül. — 10.30: óvodások műsora. — 10.50: A Gyermekrádió műsora. — 11.00: Hanglemezek. — 15.00: Parasztdal­tól a Székelyfonóig. Hanglemezek. — 16.00: Itáliai utazás. Részletek Pjotr Pavienko könyvéből. — 16.20: Hanglemezek. — 16.50: Szív küldi szívnek. — 17.30: A törökverő Kinizsi Pál. Előadás. — 17.45: Termelési híradó. — 18.00: Egy falu — egy nóta. — 1 S.45: üzemi kórushangverseny. — 19.00: Részletek Vincze Ottó Farkas a havason c. daljátékéból. — 19.45: Mit tanulhatunk a szovjet zenétől. Előadás: Március 28., szombat KOSSUTH-RÁDIÓ 6.00: Falurádió. 1. Gazdakalendárium. 2. Vezessük be minél több helyen az itatásos borjúnevelést. 3. Felszabadulás ünnepének tiszteletére folyó mezőgazdasági munkaver­seny eredményei. — 7.00: Színházak és mo­zik műsora. — 11.30: Maxim Gorkij művei­ből: a szerelem legyőzi a halált. — 12.10: Hausllemezek.­­­ 12.30: Lakatos Vince és zenekara játszik. — 15 00: A Rádió Művé­szeti Híradója. — 15.20: Hanglemezek — 14.15: Operettkettősök. — 14 30: Magyar író a mikrofon lőtt. — 15.00: Hanglemezek. — 15.50: Beszélő atlasz. — 15­45: Állami válla­latok hírei. — 15.50: Hanglemezek. — 16.10: A XIX. kongresszus zászlaja alatt — 16.20: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 17.00: Üzemek közötti együttműködés — *­U­keres tervteljesítés. — 17.10: Hanglemezek. — 17.30: A Magyar Néphadsereg művészei­nek hangversenye. — 18.00: Falurádió. Szö­vetkezeti híradó. — 18.30: Szív , küldi nek. — 19.00: Hangos Újság. — 20.10: Zenés irodalmi műsor. — 21.10: Hanglemezek.^ 22.20: Közvetítés Bukarestből a XX­. asz­talitenisz-világbajnokságról. ~ 22.35: A Ma­gyar Rádió tánczenekara játszik. PETŐFI­ RÁDIÓ 7.00: Hanglemezek. — 7.35: Szórakoztató zene. — 8.40: Hanglemezek. — 9.45: Görög gyermekek műsora. — 10.10: Délelőtti hang­verseny. — 10.50: Vidéki egy­üÜtesek műso­rából. — 15.25: Magyarországi emlék; Zenés­­irodalmi műsor. — 15.45: Hanglemezek. — 16.00: Zenei Újság. — 16.35: Közgazdasági negyedóra. — 16.50: Szív küldi szívnek. — 17.10: Tanuljunk énekszóra oroszul! — 17.30: Lukács Pál mélyhegedűn játszik. — 17­45: A Rádió postája. — 18.00: A demokratikus német rádió műsora. — 18.43: A Magyar Rádió népi zenekara játszik.19.00:­­Min­denki operája. Március 29., vasárnap KOSSUTH RÁDIÓ 6.00: Zene. — 7.30: Naptár. — 8.00: Hírek. — 9.00: Egy falu — egy nóta. — 9.30: Zene« fejtörő. — 10.00: Vasárnapi levél. —10.10: Hanglemezek. — 11.00: Épülő szép hazánk. — 12.13: Hanglemezek. — 13.30: Béke és szabadság. — 14.15: Művészlemezek. — 15.30: Hanglemezek. — 16.00: Ismerkedjünk holnapunkkal. — 16.30: Hanglemezek. — 16.43: Egy hét a külpolitikában. — 17­ 00: Közvetítés a bajnoki labdarúgómérkőzések­­ről. — 17.45: Kincses Kalendárium..— 19.00: A Moszkvai Rádió esztrád-zenekara játszik. — 20.20: Idegen árnyék. — Rádiómontázs Konsztantyin Szimonov színművéből. — 21.40: A va­sárnap sportja. Totóhírek. — 22.10:­­A Magyar Rádió tánczenekara játszik.. . — 23.00: Közvetítés Bukarestből, a XX.. asz­­talitenisz-világbajnokságról. — 23.20: A Magyar Állami Hangversenyzenekar játszik. PETŐFI RÁDIÓ 8.00: Hanglemezek. — 8.30: Falurádió. 1. A Falurádió levelesládája. 2. Mit tartsunk észben. Rendeletek magyarázata. —­ 9.00: Erkel operáiból. — 9.45: Református vallá­sos félóra a stúdióban. — 10.15: Unitárius istentisztelet közvetítése. — 11.00: Miska bácsi lemezesládája. — 11.30: Idegennyelvű vízjelzőszolgálat. — 11.35: Hanglemezek. —• 11.50: Dallal, tánccal. — 12.20: Hanglemezek. — 13 00: Budapest hangversenytermeiből.­­— 14.00 Dunajevszkij műveiből. — 14.50: La­pok, Mikény István ..Házastársak“ című re­gényéből — 15.00: Kérdezz — felelek. — 15 20: Hanglemezek. — 15.45: A ,,Tartós békéért, népi demokráciáért!" című­ lap is­mertetése. — 16.00: A Rádió gyermekszín­­házának műsora. — 16 40: Szív küldi szív­nek. — 17 00: Versek, zenés irodalmi mű­sor. — 17.30: Zenekari mu­zsik.it Ifiash Hanglemezek. — 18.45: Épül a kommu­nizm­us — épül a szocializmus. — 19.00: Hangleme­zek. A

Next