Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-04 / 53. szám
4 Komoly szakmai, szociális és tudományos kutató munka fogle a szekszárdi kórházban Népdemokartáciánkban a kórházak a dolgozók egészségének szolgálatában állnak. Azt a célt szolgálják, hogy a megbetegedett dolgozók minél hamarabb ismét beállhassanak a termelő munkába és hogy egészséges dolgozók építsék hazánkat. Tolna megyének csak egyetlen kórháza van. A közeljövőben megnyitó pincehelyi járási tanácsi kórház még az elmúlt negyedévben sem tudta megkezdeni működését. A megye többszázezres lakosságához képest, így nagyon kevés a hely. De az újonnan létesült szülőotthonok és tüdőgondozó állomások mind-mind segítenek munkájában. Komoly eredményekről tanúskodhat a Szekszárdi Kórház. A tavalyi gazdasági évben több terven felüli felszerelési beruházást és építkezést hajítottak végre. Még a tavaly lent járt Ratkó Anna elvtársi nő egészségügyi miniszter, s az ő megállapításai és észrevételei nyomán át kellett helyezni a gyermek- és korosztályt. Az áthelyezési munkákat a megyei tanácstól kapott támogatással sikerült is végrehajtani. A múlt év folyamán részben saját erőből, részben pedig a minisztérium támogatásával a kórház dolgozói gyermekeinek ellátására ,a kórház területein lévő házból bölcsődét, óvodát és napköziotthont mapárba foglaló gyermekotthont építettek s az idei költségvetésben ennek működését és személyzeti ellátottságát biztosították. Az országban vidéki viszonylatban elsőnek valósították meg az iskolás gyermekek napköziotthonát. Tudományos munkálkodás is folyik a kórházban. Különösen kiemelkedő eredményt ért el Tóth Sándor tanár, aki 5 év óta folytatott kísérleteinek eredménye alapján olyan tudományos megállapításokra jutott, amely az orvosi világirodalomban mindezideig nyitott kérdés volt. — Nemcsak felfedezte és szemléletesen bebizonyította a méh idegi, ingervezető berendezését, hanem a hosszú évtizedek óta a tudományban mintegy dogmaként szereplő tételt döntött meg, nevezetesen alapjaiban változtatta meg felfogásunkat a szív ingervezetéséről. A Kossuth-díjas akadémikus Kiss professzor Tóth professzornak a felfedezését két alkalommal is az utolsó 50 év legnagyobb bonctani felfedezésének minősítette. Igen szép eredményeket ért el a kórház azzal, hogy az ápolás napi átlagos tartamát az 1951 évi 17 napról, az 1952-es évben 13 napra sikerült leszorítani. A napi ápolási időtartam lényeges csökkenése túlnyomó részben az orvosok és középkáderek öntudatos munkájának és a szovjet gyógyító módszerek mind szélesebb körű alkalmazásának köszönhető, így többek között most vezetik be a pavlovi tanokon alapuló gyógyító, kímélő rendszert, amely jobb betegellátást és gyorsabb gyógyulást biztosít. Emelkedett az ápolt betegek száma is, ami azt bizonyítja, hogy a beteg dolgozóink szívesen keresik fel a kórházat, hogy ott mielőbb meggyógyuljanak. Ezzel párhuzamosan csökkent a halálozási arányszám is. Adottak a feladatok a továbbiakban is. Tovább kell fejleszteni még a kórház dolgozóiban a szocialista szellemet, el kell érni azt hogy a hibás dolgozót a szocialista kollektíva véleménye kényszerítse hibájának kiküszöbölésére. Meg kell valósítani a kórház-rendelőintézeti szakmai működési egységét és ezen keresztül a megyei kórháznak a gyógyító-megelőző végrehajtó munkában az orvos és az egészségügyi személyzet képzése és továbbképzése; a tájbetegségek tudományos kutató munkája területén a megye gazdájává kell válnia. Megnyílt a „Tolnamegyei Élő Képzőművészek"-kiállítása Szekszárdon A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumban vasárnap nyílt meg a „Tolnamegyei Élő Képzőművészek" kiállítása. Közel háromszáz dolgozó gyűlt össze a megnyitó ünnepségen, ami az általános gimnázium énekkarának énekszámai és Nagy Zoltán szavalata után Blénesi Kálmán elvtárs, a Megyei Tanács Népművelési Osztályának vezetője mondott megnyitó beszédet. Megállapította, hogy örömmel kell üdvözölni Tolna megye élő képzőművészeinek ezt a vallomását, ezt a nézet és hovatartozás szempontjából való kiállását, amai egyre inkább mutatja, hogy művészeink letértek az öncélúság terméketlen útjáról, és ráléptek a harcos, szocialista embert ábrázoló és bemutató szocialista realista képzőművészet ösvényére. A szekszárdi dolgozók nevében Kómár József elvtárs, a Városi Tanács V. B. elnöke vette át a kiállítást és igéretet tett arra, hogy művészeinknek ezeket az alkotásait széles körökben ismertetik meg a dolgozókkal, hogy azok egyrészt meg siomwimm ! ■— Február 27-én játszották Décsén a ,,Vihar“ című filmet. Telt ház volt. A látogatók feszült figyelemmel kísézték végig az előadást, amit áramszünet szakított meg, de senki sem távozott el a mozihelyiségből, hanem türelmesen várták a film folytatását. A filmvetítés befejezése után ankétot rendeztek, amelyet az ÁMG politikai osztályvezetője, Köble István elvtárs tartott. Hivatkozott Rákosi elvtárs lázas kecskeméti beszédére, amelyet a parasztsághoz intézett. Az éberség kérdése nagyon fontos, — mondotta, — mert mint a filmből is látható, a dolgozók leleplezték a kulák elnököt és a járási tanács szabotáló dolgozóját. Egyben felkérte a jelenlévőket, hogy legyenek olyan harcosak és a munkában helytállók, mint Göndöcs elvtára a filmben volt. — Igen nagy sikerrel nyitották meg Hőgyészen is a Szovjet Film Ünnepét. A közönségszervezők lelkes felvilágosító munkát végeztek és ezáltal győzték meg a dolgozókat a szovjet film oktató és nevelő értékeiről. Igen jó munkát végzett Bazsó Józsefné és Csepreghy Gyuláné, valamint Inhoff Jánosné, az AMEK otthon dolgozója, akiinek az volt a felajánlása, hogy minden előadásra 25—00 tagot szervez be az AMEK dolgozóiból. vint. o II szakszervezeek XVIII. kongresszusának külföldi vendégei Sztálinvárosban A szakszervezetek XVIII. kongresszusának külföldi vendégei hétfőn délelőtt elláitogattak épülő új ipari városunkba, Sztálinvárosba. A Szovjetuniót Pavel Efanov, a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsa elnökségének tagja, a kohászati dolgozóik szakszervezetének elnöke, valamint Vlagyimir Golegin, a szerszámgépipari dolgozók szakszervezetének titkára és még több szovjet vendég képviselte. A vendégek között volt Maddalena Grassi elvtársnő, a Szakszervezeti Világszövetség titkárságának munkatársa, valamint a Román Népiköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság képviselői. Ott voltak a francia és olasz szervezett dolgozók küldöttei is. Sztálnvároi dolgozói meleg szeretettel fogadták a külföldi vendégeket. Rövid külföldi hírek Párja (MTI) Az ,,AFP“ az afgán hitvatai és hírügynökség jelentésére hivatkozva, közli: Az afgán kormány nem engedné meg, hogy idegen csapatok állomásozzanak az országban. ,,A kormány — mondja az „AFP“ iderítése — azzal is szembeszegül, hogy Afganisztán csatlakozz ón a középkeleti védelmi tömbhöz.'Pária (MTI) Talbott, az Egyesült 15SS MIRCUTTS 4 Javuló formát mutatott a Petőfi Szekszárdi Petőfi—Bonyhádi Vasas 6:0 (1:0) Szekszárd, vezette: Moder, 400 néző. — Bírálat: Javuló formában játszott a Petőfi. Erősen borús időben, de szélcsendben és Mindkét kapusa kitűnő és a Diófási* Simon, viszonylag jó pályán került sor a két Nagy hátvédhármas mozgása is azt sejtteti, Csapat barátságos összecsapására. Mindkét hogy nem lesz baj a Petőfi közvetlen véegyüttes tartalékosan állt fel. Forró, Reeler,lermével. A Balogh—Baka fedezetpár is lesz- Sziklai, Haluk hiányzott a vendégeknél, míg latmin mozgott. Nem elégített ki azonban a hazaiak a sérült Csert és még két új szerzeményt nélkülöztek. Az első félidőben a hazai együttes lendült támadásba és perceken át ostrom alatt tartotta Bonyhád kapuját. Negyedórás játék után ugyanez ismétlődött meg a Petőfi kapuja előtt. Általában az I. félidőben , jóiramú, változatos játék folyt. Hol az egyik, hol a másik kapu forgott veszélyben. A védelmek azonban általában jól állták a sarat a sokszor nem elég szemfülesen kombináló csatársorokkal szemben. A félidő vége felé Karsai szabálytalanul szerelte a Petőfi balszélsőjét és Lépő 11 - ese akadálytalanul szállt a vendégek hálójába. 1:0. A II. félidőben a vendégek visszaestek. Mind egyoldalúkba vált fi játék és a Petőfi csatársora egymási után érte el a gólokat. Lépő egyéni játékkal szerezte a második gólt, majd Tóthi lövése suhant nehéz szögből a hálóba, 3:0. Ezután Korsós volt a góllövő, majd Cziráky nagy lövését öklözte a kapus sarokra. A beívelt sarokrúgást azonban Cziráky rendeltetési helyére fejelte, 5:0. Az utolsó gól úgy esett, hogy Tóth lövését a bonyhádi kapus a saját hálójába ütölte, sok gól ellenére sem a csatársor. Ebből sorból Lépő szemfüles játéka emelkedett ki. Tóth mozgása is biztató, de általában egyik szélső sem mutaított megnyugtató játékot. Korsós nem tudott beleilleszkedni ebbe a sorba és Czirákynak sem ment a játék különösen az első félidőben. Lépő mellé feltétlenül kell kutatni csatárok után. Korsós pedig elsősorban védőjátékos, nem pedig csatár. ” Bonyhádon látszik a nagy vérveszteség, amelyet Hartmann, Kovács, stb. távozásával szenvedett. Nagyon megérezte a csapat Forró, Rder, Sziklai és Nakik hiányát. Természetesen a 6:0-as erednényből nem kell és nem is szabad bővebb következtetéseket levonni a Vasas erejére vonatkozólag. Nekünk változatlanul az a véleményünk, hogy az utánpótlás kiapadhatatlanságáról ismert együttes 1—2 hónap leforgása után ismét méltó ellenfele lesz a legjobbaknak. Karsai, Horváth teljesítménye emelkedett ki az együttesből, míg az ifjúsági válogatott Heil Nagy ellenében a vártnál lényegesen halványabb teljesítményt nyújtott. Sportlevelezői értekezlet Szekszárdon A Tolnai Napló szerkesztőségében került sor vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel az újság sportlevelezőinek értekezletére. Sajnos az értekezlet nem hozta meg a kívánt sikert éspedig azért, mert a levelezők egyrésze nem vette magának azt a fáradságot, hogy az értekezleten megjelenjenek. Mindössze Engel László (Bonyhád), Farkas István (Dombóvár), Ettig Elemér (Nagymányok), Tucsni László (Szekszárdi, Gombos Péter (Paks) és Beck Zoltán (Gyünk) vett részt az értekezleten, amelynek az időszerű kérdések megbeszélése volt a célja, Ignáczy György sportrovatvezető nyitotta meg az értekezletet, üdvözölve a megjelent levelezőket és az elmúlt évi munka alapján bejelentette, hogy a Szerkesztőség Farkas István, dombóvári, Kovács Gyula dunaföldvári és Engel László bonyhádi levelezőt részesítette könyvjutalomban. Kérte a megjelent levelezőket, hogy a jövőben a még odaadóbban fáradozzanak a sportlevelezői munka megjavításában. Az értekezleten szóba került az új tudósítási rendszer kérdése. A vidéki tudósítók a jövőben a mérkőzés után B-beszélgetésre fogják hívni a Tolnai Naplót, amely már a keddi számban részletesen beszámol a megyei labdarúgó bajnokság vasárnapi eseményeiről. Szerdán, csütörtökön az egyéb sportágak kapnak helyet, pénteken a vasárnapra várható sporteseményekkel, szombaton a minőségi járási labdarúgó bajnoksággal, vasárnap pedig a sportműsorral fog a lap foglalkozni. A rangoló mérkőzések részletes közlésére is sor kerül, majd a hét közepén. Ezzel az új tudósítási rendszerrel a megye nagyobb községei már vasárnap este értesülnek a legújabb eredményekről. Elhatározta ugyanis az értekezlet, hogy a nagyobb községekben vasárnap f este a tudósítók ki fogják függeszteni a vasárnapi bajnoki mérkőzések eredményeit. Minthogy a tudósítók nagy része az értekezleten nem jelent meg, úgy döntöttek, hogy a szerkesztőség részletes körlevélben fogja megkeresni a tudósítókat és így írásban ad majd útmutatást a további teendőket illetően. Ezúton is felkéri a szerkesztőség a vidéki laptudósítókat és levelezőket, hogy a körlevelet gondosan tanulmányozzák, hogy a kitűzött célok, a hírszolgálat megjavítása megoldható legyen. A minőségi járási bajnokság keleti csoportjának sorsolása Március 22: Paksi Kinizsi—Sióagárd, Mórágy—Gerjen, Kajdacs—Nagydorog, Kölesd— Fadd, Rácegres—Bogyiszló, Őcsény—Paksi Traktor. Március 29: Paksi Traktor—Rácegres, Bogyódó—Kölesd, Fadd—Kajdacs, Nagydorog — Mórágy, Gerjen—Paksi Kinizsi, Sióagárd— Szekszárdi Spartakusz. Április 5: Szekszárdi Spartakusz—Gerjen, Paksi Kinizsi—Nagydorog, Mórágy—Fadd, Kajdacs—Bogyiszló, Kölesd—Paksi Traktor, Vrácegres—öcsény. Április 12: öcsény—Kölesd, Paksi Traktor —Kajdacs, Bogyiszló—Mórágy, Fadd—Paksi Kinizsi, Nagydorog—Szekszárdi Spartakusz, Gerján—Sióagárd. Április 19: Szekszárdi Spartakusz—Fadd, Taksi Kinizsi—J>ngyiszló, Mórágy—Paksi Traktor, Kajdacs—öcsény, Kölesd—Vácegres, Sióagárd—Nagydörog. Április 26: Vácegres—Kajdacs, öcsény— Mórágy, Paksi Traktor—Paksi Kinizsi, Bogyiszló—Szekszárdi Spartakusz, Fadd—Sióagárd, Nagydorog—Gerjen. Május 3: Szekszárdi Spartakusz—Paksi Traktor, Paksi Kinizsi—öcsény, Mórágy— Rácegres, Kajdacs—Kölesd, Sióagárd—Bogyiszló, Gerjen—Fadd. Május 10: Kölesd—Mórágy, Rácegres— Paksi Kinizsi, Őcsény—Szekszárdi Spartakusz, Paksi Traktor—Sióggárd, Bogyiszló— Gerjen, Fadd—Nagydorog. Május 1": Szekszárdi Spartakusz—Racegres -Kölesd, Mórágy—Kajdacs, Trak- Rétek árasztásos öntözése Kusztanajazk-terület torannovszki kerületének kolhozaiban a rétek szési adóza ma meglehetősen alacsony. Ez nehézségeket okoz a takarményo’látásban. Ősszel elhatároztuk, hogy Élenjáró munkamódszerekkel a nagyobb termésért! A vetőmagok napon való melegítésével a terméshozamot növeljük! A terméshozam növelésének elengedhetetlen feltétele, hogy jó csíraképességű vetőmagot vessünk a földbe. A vetőmagjaink csípképességét lényegesen növelni tudjuk, ha a szovjet tapasztalatok nyomán alkalmazzuk a napon való melegítést. Liszenko akadémikus egyszerű módszert dolgozott ki a vetőmagok csíraképességének fokozására. Ez a módszer abból áll, hogy a megtisztított vetőmagot 5—6, vagy ennél is több napon át a napon melegítik. A melegítés időtartama attól függ, hogy mennyire volt érett a vetőmag aratásikor. Például a viaszérés kezdetén learatott vetőmagot tovább kell melegíteni, mint a teljes érésben aratott magot. Ez az agrotechnikai eljárás javítja a vetőmag minőségét, növeli a csírázó képességét és fokozza a csirázási erejét. A felmelegedett vetőmagból egészséges hajtások és erős növények fejlődnek. Sokkal rohamosabb lesz azok fejlődése és nyilvánvaló, hogy magasabb lesz a terméshozamunk is. Ahhoz hogy fogalmat alkothassunk ennek a módszernek az eredményességéről, nézzünk meg egy-két példát amit a Szovjetunióban eredményesen alkalmaztak. A leningrádi körzetben például az egyik kolhoz‘alma 16,2 százalék, a csírázása 78 százalék és a csírázási ereje 33 százalékos volt. A napon való melegítés után a vetőmag nedvességtartalma 15 százalékra csökken, a csírázó képessége 98 százalékra, a csírázási ereje pedig 68 százalékra emelkedett fel. Ezen a példán keresztül is láthatjuk azt, hogy mennyivel magasabb a csíraképessége és nagyobb a csírázási ereje a napon melegített vetőmagnak, mint annak, melynél nem alkalmazzuk ezt az agrotechnikai eljárást. A napon való előmelegítést legjobb vetés előtt 8—10 nappal megkezdeni, de lényeges eredményeket érünk el, ha kevesebb időre is, kitesszük a napra. A melegítésnek a gyakorlati alkalmazása a követkegyakorlati alkalmazása azonban legalkalmasabb a szabadban, ahol a nap állandóan éri vetőmagvainkat. Ponyván igen eredményesen és nagyszerűen végezhetjük el ezt a munkát. Ennek az eljárásnak a búzán, rozson és árpán kívül különösen a burgonyánál van nagy jelentősége. Ezért ajánlatos, hogy ha a burgonya nincs jarovizálva, ezt a módszert már 10 nappal a vetés előtt alkalmazzuk. A burgonyát 10—12 centiméteres vastagságban kel elteregetni és 10—12 napig kell ezt az eljárást folytatni. Ezzel a módszerrel érleltetjük a vetőmagot és így készítjük elő a vetéshez. Ezzel elérjük azt, hogy nagyobb lesz a vetőmag életképessége és gyorsabban indul meg a csírázás. Liszenko abadé- 100 Ka.Aluminium»elfér'5» np40 -3 ° s Mésztiji TOLNAI NAPLÓ Felelős szerkesztő SOMOGYI- LAS/X^i Felelős kiadó- KIRÁLY LASZ.1 ö A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszámaa 20-10 20-11 Szekszárd, Szérheny«utca ISM N B egysémlaszám 00 Ofi5*—~*39 Előfizetési díjt havi it.— forint. Baranyameatvei Szikra Nyomda Péc Munkáé«» Mihály utca 10 sz. Telefon: 2027 A nyomdáért felel: MELLES REZSŐ