Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-26 / 98. szám

a N­A­P­L­O Vihar után napsütés a nagyszokolyi Béke tsz-ben A n­agyszokolyi Béke tsz.ben már a vihar előszelei kezdtek fújdo­­gálni a zárszámadás után. A vihar kitörése tavasszal kezdődött ami­kor a tagság között megkezdték a rendelkezésükre álló 10 mázsa búza kiosztását. Az olyan tagok, akik becsületesen dolgoztak min­dig és szép munkaegységeket ér­­tek el október óta, nyugodtan vár­­ták részesedésüket. Igen keserű csalódás érte azokat a tagokat, akik^ nyáron azért nem dolgoztak, mert meleg volt, télen pedig azért mert hideg volt, tavasszal pedig tyúkot ültettek odahaza, vagy a kulákhoz jártak napszámba. Ezek­­után nyilvánvaló hogy a 10 má­­zsa búza szétosztásánál jóval ke­vesebb jutott nekik, mint azok­nak a tagoknak, akik rendszere­sen jártak dolgozni a tsz-be. Az olyan tagok, mint Radovics János munkaérdemrendes tehenész, aki 382 munkaegységet szerzett 1952 október óta, vagy felesége, aki szintén 157 munkaegységet ért el nem panaszkodott. Nem merült fel kifogás Béndek Istvánné ré­­széről sem, aki 180 munkaegysé­­get ért el ősz óta. De megelége­déssel várta a jutalék részesedé­sét Dancs Istvánné 4 gyermekes anya is, aki állandóan dolgozik a csoportnál és 150 munkaegysége után részesedett a kiosztott búzá­ból. A baj nem is ott kezdődött, hogy egyes tagoknak sok volt a munka­egységük, hanem ott hogy voltak olyan tagok is, mint Németh Fe­­rencné, Tesz­­er Ferencné és Dá­­vid­ József, akiknek alig volt mun­­kaegységük, mivel nem jártak rendszeresen dolgozni a termelő­­szövetkezetbe. Voltak elégedet­lenkedők, akik úgy vélték, hogy az egyenlőség elve az, hogy ke­veset dolgozni és sokat kapni. Megfeledkeztek arról hogy a ter­melőszövetkezetekben az egyenl­ő­­ség elve az, hogy egyenlő mun­káért, egyenlő részesedés illeti meg a tagokat. Azt gondolták, hogy ugyanúgy lesz, mint a tavalyi esztendőben, nem számítva, ki mennyit dolgozott egyenlő arány­­ban osztották el a termelt java­kat. Amikor tévedésükre rádöb­bentek, kitört a vihar. Szitkozód­tak átkozódtak. Mi nem olyan tagok vagyunk, mint a többiek? — kiabált­, Némethné és Teszlerné, egymás szavát túlharsogva. Rövi­desen innen is, onnan is felhallat­­szik hasonló megjegyzés, nekem nagy családom van, arra is gon­dolni kell. A minisztertanács elő­­írja, hogy a nagy­családosokat külön elbírálásban kell részesíte­ni. — Helyes — hangzik egy hang — a minisztertanács határozata ezt előírja, de helyesebb volna ha a nagycsaládosok idejében gondos­kodnának családjukról és rendsze­resen járnának dolgozni. Nyilván, hogy aki becsületesen dolgozik, azt termelőszövetkezetünknél fi­gyelembe vesszük a nagy családot és kedvezményben is részesítjük. Újra egy határozott, erélyes hang hallatszik a tagok köz­ül: — Az idén megszűnt az egyenlősdi. Mi nem dolgozunk senki helyett. Ve­­gye tudomásul minden tag, hogy rendnek és fegyelemnek kell lenni tsz-ünkben. Nem engedhető meg, hogy egyes hanyag tagok miatt elmaradjunk és szégyenfoltjai le­­gyünk a megyének és a járásnak. A tavalyi évben is, e hanyagok miatt nem tudtuk betakarítani ter­ményeinket és részibe kellett ki­adni a kukoricát és a burgonyát, hogy idejében be legyen takarít­­va. A hanyag tagok nemtörődöm­sége megkárosította a becsületes dolgozókat mert ezáltal azoknak is kevesebb lett a munkaegység arányában való részesedése. A viharos vita egyre halkabb lett a hangoskodók lecsendesedtek és ki­­osztották igazságosan a 10 mázsa búzát. A viharos nap után a legközeleb­bi napon szövetkezeti taggyűlést tartottak, ahol még viharos szelek fujdogáltak. Ekkor a tagság szó­többséggel határozatot hozott, hogy a munkafegyelmet megszilár­­dítják és szervezett formában kell minden munkát végezni. A tsz. vezetősége megszervezte utána a brigádokat és munkacsapatokat, felosztották személyekre a terüle­tet, a tagság között megjavult a munkafegyelem, aktívabban kezd­tek dolgozni, a nők és családta­gok is bekapcsolódtak a munká­ba. A vihar után kisütött a nap és a tavalyi hibákon okulva a ta­­vaszi vetésnél már szép eredményt ér­ el a nagyszokolyi Béke tsz. tagsága. A tagság 98 százaléka ma már rendszeresen dolgozik, megértették azt, hogy eredménye­sen gazdálkodni és magasabb tér­­mást elérni csakis szervezett mun­kával lehetséges. Annak ellenére, hogy a tagság létszáma kevés, az élenjáró agrotechnika alkalmazá­sával idejében elvégezték a ta­vaszi vetést és a kukorica kivéte­lével már minden a földben van. 35 hold búzát keresztsorosan, a gyapotot és tavaszi árpamagot na­­pon melegítve vetették. Kukoricá­­jukat négyzetesen vetik és alkal­mazzák a kukorica és napraforgó pótbeporzását is. Bevezették a zöld futószalagot, a silózást májusban megkezdik, hogy a zöldhús takarmány és a siló etetésével biztosítani tudják a megfelelő téli takarmányozást. Kihasználják az alkalmi legelőket, bevezetik a háromszori fejést, a mesterséges borjúnevelést és gé­pesítik az állattenyésztést. Célul tűzték ki, hogy most a kora tava­szi időszakban az állatok lerom­lott kondícióját megjavítsák, nö­veljék a termelékenységet és a hozam növelését. A termelőszö­vetkezet további eredményeit se­­gíti a községi tanács az ireg­­szemcsei gépállomás de nem utol­só sorban a pártszervezet titkára. A gyönki Vörös Csillag tsz jó munkával, vállalásai teljesítésével készül a képviselőválasztásra A gyön­ki Vörös Csillag tsz-ből orv. Nagy Jánosné állattenyésztési bri­gádvezető rendszeresen tájékoztatja a Tolnai Naplót, hogyan teljesítik a tsz tagjai május 1-re tett felajánlá­­sukat, hogyan készülnek a választá­sokra. A tsz. tagsága már a felszaba­­dulási hét alatt is bebizonyította jó munkájával békevágyát, de hason­lóan a választások tiszteletére tett felajánlások teljesítésében is jelentős eredményeket mutathatnak fel. A tsz. tagsága vállalta, hogy a le­gelőket a gyommagvaktól megtisz­títja a vakondtúrásokat elhengerelik, a tüskebokrokat eltávolítják a lege­­lőkról,, hogy ezáltal is biztosítani tudják az állatállományuk számára a legeltetést. Vállalásukat teljesítették és a legeltetéssel elérték, hogy az új takarmány betakarításáig biztosítva van az állatállomány takarmányo­zása. A tsz. vezetősége a pártszervezet segítségével rendszeresen értékeli hogyan teljesítik a tagok felajánlá­sukat és váltják valóra adott szavu­kat. Veren Andrásné és társai, akik a tehenészetben dolgoznak, verseny­ben állnak egymással és naponta fi­gyelik, hogy vállalásukat ki tudja hamarabb teljesíteni. Vállalásuk a megszületett borjúk súlyát kétszere­sére emelik a leválasztásig. Győri István sertésgondozó is igen dereka­­san állja meg a helyét, s a vállalás óta eltelt rövid idő alatt a sertések súlyát 6 kilogrammal emelte heten­ként. Séta József sertésfiaztató a szoptatásnál születéstől a leválasztás­ig 10—12 kilogrammos darabonkénti súlygyarapodást ér el. A baromfigondozók Neidsrmayer Konrádné és társai vállalást tettek, hogy 250-­Ől 300 darabra emelik a tojáshozamot, amit úgy érnek el hogy a tyúktelepet a legnagyobb rendben tartják, pontosan etetik a baromfia­kat és gilisztatelepeket létesítenek, amivel nagymennyiségű takarmányt takarítanak meg. Biztosítják a tyú­kok természetes fehérjedús takar­mány el­látását. Az elvtársa­ok válla­lásukat teljesítették, gilisztatelepeket létesítettek, amit minden héten újí­tanak, hogy állandóan biztosítva le­gyen a fehérjedús takarmány a ba­romfiak számára. A termelőszövetkezetben minden nő aktívan veszi ki részét a termelő munkából az állattenyésztés vonalán­­ és a növénytermesztésben. Győri Ist­vának­ növénytermesztési munka csa­patvezető versenyre hívta az asszo­nyokat, hogy az eddigi 100—120 munkaegységét amit évente elért, 220 munkaegységre emel; év végére. Versenyfelhívásához csatlakoztak Papp Istvánné, Csákvári Zoltánná, Sárközi Katalin és a tsz. összes as­­­szonyai. A termelőszövetkezet asszo­nyai egy Vg­esen veszik ki részüket minden munkából, hogy munkájuk­kal is szavazhassanak a béke igaz ügye mellett. Bizonyítja ezt az is, hogy nap mint nap újabb felaján­lások születnek. Bácsi Sándorné az elmúlt napokban arra tett felaján­lást, hogy 4 dolgozó társával május 1-re az új fiaztatót felépítik és tető alá helyezik, ezzel elősegítik hogy sertésállományukat 300 darabbal bővítsék. Az állattenyésztés mellett nagy gondot fordítanak a növénytermesz­tésre. Alkalmazták a tavaszi búzánál a keresztsoros vetést, az összes tava­­sziak vetését, a kukorica kivételével 100 százalékra teljesítették. Vállalást tettek arra, hogy a kukoricájukat négyzetesen vetve május 1-ig befe­jezik. Minden mezőgazdasági dolgozó érdeke: h­atáridő előtt teljesítsük a burgon­yavetés tervét A burgonya ,,második kenyerünk“. Ezért minden termelőszövetkezetnek, csoportnak és egyéni termelőnek ér­deke hogy maradéktalanul teljesítse burgonyavetési tervét. Most, kell biz­tosítaná a jövő évi jó minőségű vető­­gumót és a dolgozók burgonyaellátá­­sát. Ezért az ültetés előtt jelöljük a következő évi vetőburgonya megter­­melésére a földet, vagy a burgonya termelésére szánt parcellák e­gyhar­­mad rés­zét. Legmegfelelőbb az a te­rület, amelyet már az ősszel mélyen megszánta­ttak és istállótrágyáztak. A vetőgumó termelésére kijelölt te­rület minél nagyobb részén nyári ül­­tetésű burgonyát termeljenek terme­­lőcsoportjaink és egyéni termelőink. Ez biztosítja legjobban a vetőburgo­nyát. ültetés előtt gondosan át kell vá­­logatni a vetőmagot és el kell távo­li­­ani a beteg, vagy cérnacsirás gu­­mókat. Rakjuk külön a legalább tyúk­tojásnagyságú, vagy ennél is nagyobb és a tyúktojásnál kisebb de legalább diónagyságú gumókat. A tyúktojás­­nagyságú, vagy ennél nagyobb gu­mók közül is a legegészségesebbet használjuk fel a vetőmagparcellák beültetésére. A fogyasztásra termelt burgonya vetését tyúktojás vagy legalább dió­nagyságú gumókkal végezzük el. Ha a vetésterv teljesítéséhez nincs ele­gendő vetőgumó, a terület beülteté­sét a tojásnagyságú, vagy ennél na­gyobb gumóküldők és koronarügyek irányában kétfelé vágással biztosíthat­­juk. A vágott burgonya ültetésénél azonban vigyázni kell arra, hogy a gumók ne kerüljenek a talaj kiszá­radt felső rétegébe. A gumók felda­­rabolása­ közvetlen az ültetés előtt, vagy kizárólag egy-két nappal kell végrehajtani. Az utóbb említett eset­ben azonban szellős helyen szétterít­ve kell tárolni. A gumók feldarabolásából bizto­sítani tudjuk a kokor sűrűségét még akkor is, ha kisebb burgonyáva­ ren­­delkezünk. Nagy burgonyatermést csak a terület jó kihasználásával, tehát a 70 centiméter sor­ és 35—40 centiméter tőtávolság mellett lehet elérni, ültetés után fokozott gondot kell fordítani a jó termés biztosítá­­sa érdekében a boronálástól kezdve minden ápolásra. ii i­n­­e­k VASÁRNAP, ÁPRILIS 26 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR. 11/1. sz. Áll. gyógyszertár, NÉVNAP, Ervin. _ IDŐ­JÁRÁS JELENTÉS:­­~ Várható időjárás vasárnap estiig. Fe­b­­hőállva indulás­ok, néhány helyen kisebb zásporeső, es­etl­eg zivatar, megélénkü­lő nyug­ati-észárkun­yugaiti szél. A hő­­mérsékli­t alig változik. Várható hő­­mérsékleti értékek az ország tor­ti li­tére vasárnap reggel: 4—7, déliben IJiTiiRichif”­1­ között. o PÉO» %?! ji ÁPRILIS :fl Sporttelep épül Fornádon Nagy fejlődés indult meg a sport terü­letén a fornádi állami gazdaságban. A múltban a fornádi fiatalságnak nem volt megadva sportolásra a lehetőség. Nem is tudták, hogy mi az a labdarúgás, röplab­da vagy az asztalitenisz sport. Most a for­nádi állami gazdaság labdarúgó csapata a minőségi járási bajnokságban szerepel elég jó eredménnyel. A múlt évben a já­rási bajnokságot nyerték meg. Most a 4- helyen tanyázik. A gazdaság igazgatója Gergely Ká­roly szívén viseli a fiatalság sportját. Most­ azon fáradozik, hogy a fornádi fiatalság még jobban tudjon sportolni,­­ sporttele­pet­ létesítenek. Meg is kezdődött a munka! Fiatalok, öregek a munkaidő eltelte után ott találhatók az új sporttelepen: ásó, kapa a kézben! A fornádi állami gazdaságban élnek a jogokkal és a lehetőségekkel. A letűnt bur­­zsoá-kapitalista világban látástól-vakulásig dolgozott a paraszt, itt Fornádon is. Most azonban a munkaidő letelte után vígan rugdossák a labdát, a leányok pedig han­gos kacajjal dobálják át a röplabdát a háló túlsó oldalára. A sporttelep szélén a futópálya fog díszelegni, mert Fornádon a sport jó ke­zekben van. Tudják azt is, hogy a sport nem csak a labdarúgást jelenti, hanem az atlétika is fontos sportig, amely az emberi szervezet harmonikus fejlődését biztosítja. A sporttelep körül rövidesen kirügyez­nek az alig három hete ültetett fák, amiket a fornádi munkáskezek büszke örömmel lettek a földbe. A sportkörök napokban kapott női- és férfi röplabda felszerelést, valamint asz­talitenisz sporthoz szükséges sporteszközö­ket. Labdarúgó felszerelést már a labda­­rúgó évad elején kapták a fiatalok. A labdarúgócsapat edzője H­o­l­á­c­z­i Sándor, aki nagy szakértelemmel fárado­zik az állami gazdaság fiataljaival és azon van, hogy a fornádi fiatalság rövid időn belül a megyei viszonylatban is megállja a helyét egy-két sportágban. Mi hisszük, hogy Fornádon, ahol ily lel­kes vezetőik vannak a fiataloknak, ott nem tiszavirágszerű lelkesedésről van szó, ha­nem komoly sportélet kezd kisarjadni. A fornádi dolgozók szocialista emberhez módon gondolkodnak, kik a pártunk taní­tásait híven követik, fokozott öntudattal és még nagyobb tudással fognak ezután is si­kereket kiharcolni a magyar sport fejlődé­sére és dicsőségére. helyreigazítás A Tolnai Napló csütörtöki száma tévesen közölte a Sz. Dózsa—Sz. Építők megye baj­noki mérkőzés időpontját s a csapatokat is úgy tüntette fel, hogy a II. csapatok mér­kőznek meg. Itt közüljük, hogy a mérkőzést a Sz. Dózsa és a Sz. Építők első csapatai játsszák, melynek kezdete vasárnap dél­után 4 órakor lesz az edzőpályán. Előtte két órakor a fenti két egyesület II. csapatai ját­szanak a tartalékbajnokságért. DOMBÓVÁRI SPORTHÍREK A dombóvári labdarúgó játékvezetők szak­mai és ideológiai továbbképzésének jelentős állomása volt április 18, azaz szombat este, amikor is Barna Béla neves játékvezető és Somlai István a Budapesti JT elnöke látoga­tott el Dombóvárra. Este 7 órakor kezdő­dött a fiúiskola tornatermében 30 játék­vezető előtt Barna Béla előadása: ,,A játék­­vezetés technikája és taktikája“. A közel 3 órás előadásban Barna Béla beszélt a já­tékvezető jogköréről, a zárásról és a los­szabályról, kitűnő gyakorlati példákkal tá­masztva alá előadását. Rövid szünet után Somlai sporttárs „A játékvezető­k felelőssége“ címen tartott ta­nulságos előadást. A két előadást vita kö­vette, amely nagyban előmozdította a játék­vezetők szakmai fejlődését. Ez a hasznos és értékes szakmai est a dombóvári játékveze­tők részére igen hasznos volt és elismerés­sel adózunk Tölgyesi Mátyás és Kovács Gyula játékvezetőknek, akik az előadást megszervezték. HŐGYÉSZI TRAKTOR—IREGSZEMCSE 8:0 (4:0) Iregszemcse. Vezette: Babits. _ Hőgyészi Traktor: Endre — Vidák, Buda, Lakatos — /ádori, Szabó P. — Nyister, Hegedűs, Pon­­grácz, Trick NI., Szabó, Iregszem­cse, I­eku­­te — Szűcs, Szputovics, Takács, Gebhart, Kárász — Zs.­totü, Gyuris, Novak, Szantó, Ubciister. V­­­áltakozó játékkal kezdődik a mérkőzés. Már a második percben a bőgre­­szi csapat csatársora jó helyzetbe kerül, de l­ongracz mellé lő. Szután némi iregi fö­lény keletkezik, de­­ Takács kapufáján kívül nem történik semmi. A 9. percben Hegedűs 20 méterről a kapu felé rúg. A 16. percben Hegedűs a labdát átjátssza Pongrácznak, aki nagyszerű lövéssel tehetetlen kapus mellett góloá lövi a labdát, 1:0. A högyesziek len­­dületesen­ támadnak, akinek ertdnm­énye bza­­bo gólja, 2:0. A 31. percben Trick 11. a láb­­dát eladja Pongrácznak, aki a hálóba gu­rítja 3:u. Az utolsó percekben Pongrácz újabb gólt ér el. Szünet után erős hőgyészi támadás kezdő­dik a negyedik percben Trick 11. egy ma­­gas labdát a levegőben megfordulva ollóval küld a hálóba, 5:0. A 10. percben Nyister a szélen lejut és kapus feje felett a hálóba lo 0:0 A hőgyészi csapat fölénye kezd ki­alakulóban lenni, amit Szabó gbija is bizo­­nyít­ .A • Percben Trick II. szép beadását Hegedűs értékesíti, 8:0. Bírálat: A hőgyészi csapaton, látszik, hogy már szerepelt a megyei bajnokságban. Nyugodtan és szépen vezették a hőgyészi fiúk a labdát. Az iregi csapatban is vannak tehetséges játékosok, de nincs megfelelő ru­tinjuk és sokat vagdalják a labdát cél nél­kül. VÁLTOZATLANÉL GYENGE A MEGYE SÚLYSZÁMOKBAN 1952 legjobb atlétikai eredményei. Vil­. közlemény. Vége felé közeleg atlétikai cikksoroza­tunk melyben az elmúlt év legjobb atléti­kai eredményeivel foglalkoztunk. Ezúttal a súlyszámokban mutatkozó helyzetet tesszük bírálat tárgyává. Az idei legjobb eredmé­nyekre tekintve nem nehéz megállapítani, hogy országos vis­znylatban súlyszámaink szerfelett gyengék. Különösen áll ez a megállapítás a súlylökékre és bizonyos vo­natkozásban a diszkoszvetésre is a férfi számokból. A női számokban sem kedve­zőbb a helyzet, mindössze az a különbség, hogy a női súlylökés eredményei éppen for­dítva, mint a férfi versenyszámokban, vala­mivel jobbak, mint a diszkoszvetés eredmé­nyei. Ebben a két versenyszámban nincsen kimagasló képességű versenyzője a megyé­nek. H­a az­ átlagokat tekintjük, a férfi disz­kosz védésben észlelhető javulás, viszont a súly­lökésben nemcsak stagnálás, de bizo­nyos mértékben visszaesés van. A női ver­senyszámokban pontosan fordított a helyzet. Itt a súlylökésben mutatkozik javulás, míg a diszkoszvetésben­ körülbelül az elmúlt évi szinten vagyunk. Van azonban valami hiz­laló is a női eredményekben, éspedig az, hogy addig, amíg tavaly csak az első három eredményt volt alkalmunk számbavenni, addig idén már nem okozott problémát a legjobb 10 eredmény számbavétele. De beszél­jenek helyettünk a táblázatok: Férfi számok, stílylökés: 1951: Sipos dombóvári járás 12.40 év folyamán kétségkívül mégis a legjobb. Jilling egyszer indult s eredménye nem tel­jesen való értékű. Ugyanígy van Ki­s is. Lukács is inkább gerely­vetésben produkált figyelemreméltóbb eredményt. Hochsteiger visszaesett tavaly óta. A többiek is mind alkalmi súlylökők voltak és még erősen elején vannak teljesítőképességüknek. Min­den bizonnyal idén még lesz alkalmuk ja­vulni. Diszkoszvetés 1951: Miklós, Sz. Bástya 34.56 * 1. Hochsteiger, Szekszárdi Bástya 34.50. 2. Miklós, Szekszárdi Bástya 33.04. 3. Schwartz, Bonyhád 32.97. 4. Horgos, Sz. Bástya 52.48. 5. Szegedi, Szekszárdi Dózsa 32.16. 6. Horváth, Simontornya 32.—. 7. Kiss, Gyönk. 31.—. 8. Nácsa, Gyönk 30.59. 9. Lukács, Szekszárdi Bástya 30.32. 10. Pápai, Simontornya 30.—. Tizes átlag: 31.70 (29.65), ötös átlag: 33.03 (31.60). Hármas átlag: 33.50 (32.96). Figyelemmel arra, hogy a legjobb ered­mény 55 méter körül van, nem nagyon biz­tató a helyzet, de mégis az elmúlt­­ évben mutatkozott fejlődés reményt nyújt arra, hogy megyénk is komolyabb eredményt tud majd felmutatni. Hochsteiger nem fiatal már, amellett nincs is alkalma komoly felké­­szülésre. Miklósnak is csak „mellékfoglal­­kozása*’ volt a diszkoszvetés a kosárlabdá­­zás és a röplabdázás mellett. Schwartz és Horgos további fejlődésére eik­nben számí­tani lehet. Ugyancsak fejlődhet még a ki­­tünő magassággal bíró szegedi is, aki saj­nálatos körülmények miatt csak későn ke­rült az atlétikával kapcsolatba. Női számok, súlylökés: 1951: Romvári 9.28. 1. Győrffy, Szekszárdi Bástya 10.02. 2. Romvári, Szekszárdi VM. 9.38. 3. Lereh, Gyönk 9.30. 4. Dosztál, Szekszárdi Bástya 9.17. 5. Kovács, Szekszárdi Építők 9.03. 6. Idei, Szekszárdi Építők 8.63. 7. Pánczél, Bonyhád 8-39. 8. Hortobágyi, Szekszárdi Bástya 7.73. 9. földesi, Bonyhád 7.70. 10. Bencze, Bástya 7.52. Tizes átlag: 8.68 (—), ötös átlag: 9.38 (—). Hármas átlag: 9.56 (9.11). A szekszárdi versenyzők nagy fölénye jellemzi ezt a számot, pedig a súly­lökéshez van a legkevésbbé szükség gondosan előké­szített atlétikai pályára. Győrffy nagy te­hetsége ebben a versen­ys­zá­m­ban is érvé­nyesült. Romvári nem foglalkozott komolyan az atlétikával, pedig ő is könnyen túljut­hatna a 10 méteren. Lerch és Béke ipar­­takiád felfedezettje. Kérdés, hogy komo­lyan szándékoz­ik-e az idei versenyévadban is dolgozni, ő is túljuthat a­­ 10 méteren. Dosztál erősen visszaesett, vagy legjobb esetben semmit sem fejlődött az elmúlt év­ben. Kovács tehetségét is mutatja, hogy ed­­zés nélkül is túldobta a 9 métert. A többiek inkább beugró versenyzők voltak. Diszkoszvetés: 1931: Győrffy 2S 73. 1. Győrffy, Szekszárdi Bástya 30.68. 2. Kovács, Szekszárdi Építők 27.53. 3. földessi, Szekszárdi Bástya 26.32. 4. Romvári, Szekszárdi VM. 26.10. 5. Idei, Szekszárdi Építők 23.45. 6. l’an­czél, Bonyhád 22.56. 7. Telegdi, Szekszárdi járás 22.43. 8. Tamási, Bonyhád 22.21. 9. Szüle, Szekszárdi Bástya 20.78. 10. Dosztál, Szekszárdi Bástya 20.40. Tizes átlag: 24.26 (—), ötös átlag: 26.85 (—). Hármas átlag: 28.24 (26.37). Győrffy ebben a versenyszámban is ki­magaslott a mezőnyből. A többiek eredmé­nye is mérsékelt, emellett nem tartottak ki e veresnyszám mellett és éppen ezért magyarázható is az, hogy nem értek el figyelemreméltóbb eredményt. Jórészt ennek tulajdonítható az is, hogy a női diszkosz­­vetés semmit sem fejlődött az elmúlt idény folyamán. 1. Zag, Bonyhád 11.57. 2. Jik­ing, Paksi járás 11.57. 5. Lukács, Szekszárdi Bástya 11.27. 4. Kiss, Paksi járás 11.24. 5. Hoch Steiger, Sz. Bástya *d.S9. 6. Gyalog, Bonyhád 10.89. 7. Nác­sa, Gyünk 10.70, 8 Stíjmperger, Gyönk 10.65. 9. Técsy, Gyönk 10.60. 10. Ru­­sznyák, Gyönk 10.52. Tizes átlag: 10 97 (10.75). ötös átlag: 11.51 (11.39) Hármas átlag: 11.47 (11.66). Zug Bonyhád tehetséges versenyző, de si­íylökés nem az igazi száma. Ő volt az M­OZI Szabad Ifjúság. Április 24, 25, 26-án: A KÖPEINY, Olasz filmszatíra, Akciós jegy érvényes. Matiné műsor: Április 26-án d. e. 10 óra­kor: Az uzsorás. Előadások kezdete: Vasár- és ünnepnap 4, 6 és 8 órakor,, hétköznap b és 8 órakor. PÉCSI Teherautófuvarozási Vállalat fel­vesz szakmásítással rendelkező gépkocsive­­zetőket a pécsi, mohácsi szekszárdi, paksi és komlói főnökségeire. Jelentkezés min­­dennap: Pécs, Rózsa Ferenc­ u. 22. 346 TOLNAI NAPLÓ Felelős szerkesztő: SOMOGYI LÁSZLÓ Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszáma: 20-10, 20­11. Szekszárd, Széchenyi­ utca 18 M. N. B. ejsőszá­ml­aszám: 00.878.065—38 Előfizetési díj: havi 11.—­ forint. Baranyam­egyei Szikra Nyomda Fécs, Munkácsy Mihály utca 10. sz. Telefon: 20-27 A nyomdáért felel: MELLES REZSŐ.

Next