Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-20 / 246. szám
Tűum A MAJ SZAMBÁN; A ML NiJummeti Világkongresszus október 18-ig Mielőtti ülése (2. o.) — A dolgozók jólétéért (2. o.) — BrH-Guayana (2. o.) — A szekszárdi DISZ választmány ftzese (3. o. )— November 30-ig késedelmi pótlék mentesen lehet fizetni az 1953. évi kötelező biztosítási díjhátralékot (. o.) — Beszélgetés egy szövőmesterrel ... (4. o.) AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM ARA SO FILLÉR KEDD, 1953 OKTÓBER 20 A parasztság helyzete a kapitalista országokban A dolgozó parasztság elszegényedése a nyugateurópai országokban sem újkeletű. A tőkés gazdaság törvénye az, hogy a dolgozó parasztok tönkremennek, kiszorulnak földjeikről, nincstelenné, mezőgazdasági munkásokká válnak, vagy a munkanélküliek táborát, az ipari tartaléksereget szaporítják. Erre a kíméletlen törvényre, erre a szomorú elszegényedési folyamatra jól emlékezhetünk mi is, a kapitalista Magyarország idejéből. Az Egyesült Államok falusi dolgozó tömegei nehéz időket élnek. A statisztikai számadatok ékesszólóan mutatják, hogy tömegesen jutnak csődbe a mezőgazdasági kis- és középbirtokosok. A farrrerek jövedelme évről-évre csökken. 1952-ben 30 százalékkal alacsonyabb volt az 1947 évinél. Ez év első nyolc hónapjában további 6 százalékkal csökkent. Ez elsősorban annak következménye, hogy a monopóliumok leszorították a mezőgazdasági termények felvásárlási árait. A kis- és középbirtokosok földje fokozatosan a monopóliumok és a nagybirtokosok kezébe kerül. Az Egyesült Államokban nemrég közzétették az 1950. évi összeírás adatait. Kitűnik, hogy 1950-ben az 1935. évi 6 millió 900 ezer helyett, már csak 5.384.000 farm volt az országban. 15 év alatt tehát több, mint másfél millióval csökkent a gazdaságok száma. Mi az oka a farmerek tömeges csődjének? A kapitalizmusban törvény, hogy a nagy termelés kiszorítja a kistermelést, törvény az osztályrétegeződés. A mezőgazdasági termelés koncentrációja szükségszerűen együttjár a kis- és középgazdaságok tömeges csődbejutásával. A négy legnagyobb monopólium gyártja az összes mezőgazdasági gépek háromnegyed részét. Négy mammutvállalat tartja kezében a hústermelés 72 százalékát. Két társaság uralkodik a tejiparban. A farmer természetesen függ ezektől a vállalatoktól, amelyek monopólhelyzetben vannak, mind a gépgyártás, mind a mezőgazdasági termények felvásárlása terén. Éles osztályrétegeződésről tanúskodik az is, hogy a farmerek háromnegyed részének jövedelme nem hogy a gazdaság fenntartására, de még létfenntartásra sem elegendő. A mezőgazdasági termények 80 százalékát a nagyfarmok állítják elő. Ezek az igazi kapitalista üzemek könyörtelenül kizsákmányolnak ötmillió mezőgazdasági munkást. Az amerikai monopolisták azonban nem elégednek meg, hogy saját országuk mezőgazdasági dolgozóit zsákmányolják csak ki, hanem a különböző „megsegítések" ürügye alatt behatolnak az európai országok mezőgazdaságába is. Nemrégen hagyva el Ankarát, Törökország fővárosát egy küldöttség, amelynek élén az Amerikai Egyesült Államok gazdasági politikájának kérdéseivel foglalkozó bizottság elnöke állt, aki egyszersmind az Inland Steel Company elnöke. Mr. Randall kettős minőségben szerepelt, mint az amerikai kormány képviselője és mint nagy magánvállalatok teljhatalmú megbízottja. A tárgyalások eredményeképpen az amerikai monopóliumok elárasztják Törökországot áruikkal és amellett kiszorítják külföldi piacairól. A török gabonát, dohányt, szárított gyümölcsöt és selymet egyre nehezebben lehet elhelyezni az amerikaiak konkurenciája miatt. A „Dzsumhuriet" című lap sajnálkozva írja: „Törökország kénytelen 20—30 dollár veszteséggel eladni gabonáját." Az amerikai lapok álszenteskedően sajnálkoznak Törökország nehéz gazdasági helyzetén és azt javasolják, hogy még több külföldi tőkét engedjen be. Az ilyesfajta tanácsok alapja, távolról sem Törökország javáról való gondoskodás. Az óceánontúli monopolisták egyszerűen fokozzák nyomásukat a török kormánykörökre és azt követelik, hogy engedjék még jobban behatolni az amerikai tőkét az országba. Az országban nő a munkanélküliség. Bár Törökországban hivatalosan nem tartják nyilván a munkanélkülieket, a lapok megállapítják, hogy az országban legalább 2 milliónyian vannak. Ugyanilyen nehéz a parasztok élete is. A török sajtó beismerése szerint több, mint hatmillió parasztnak nincs földje, vagy csupán olyan nyomorúságos kis parcellája van, hogy csak évi 3—4 hónapra elegendő élelemmel tudja ellátni magát. A reményt vesztett, éhező parasztok ezrei bolyonganak valamiféle munka reményében a városokban és növelik a munkanélküliek anélkül is nagy seregét. A „Demokrat Izmir" című török lap megállapítja, hogy „a szegényparasztok 80 százaléka Törökországban hivatásos koldus lett." De érdemes megnézni, hogy az Amerikai Egyesült Államok „legújabb gyarmatán", Franco Spanyolországában hogyan élnek a parasztok. A lakosság 65 százalékát foglalkoztató mezőgazdaság jelentősen alacsonyabb színvonalon áll, mint a Franco-klikk hatalomra jutásakor. A parasztok a földet özönvíz előtti eszközökkel művelik meg. „Sokszor csodálkoztam — írja a Wester Mail and Soul News című angol újság tudósítója, — amikor az öszvér- és ökörfogatokkal találkoztam, amelyek hihetetlen lassúsággal vonszolják a füekéket a kiszáradt, terméketlen földön." Spanyolországban sokmillió parasztgazdaság a megművelésre alkalmas földnek mindössze alig egyharmadával rendelkezik, a másik kétharmad a földbirtokosoké és a katolikus egyházé. A Franco-rendszer, miután az országot nagyban és kicsiben eladta a külföldieknek és a katonai bázisokat az amerikaiak rendelkezésére bocsátotta, fokozza a terrort a dolgozó nép és az ország függetlenségéért harcoló hazafiak ellen. Ez év elején Barcelonában 3 spanyol antifasisztát végeztek ki, Granadában agyonlőtték José Munos Sosamot, Sevillában 3 másik hazafit öltek meg. Spanyolországot ez évben a terrornak és a Franco-rendszer ellenségei üldözésének újabb hulláma árasztotta el. Madrid, Barcelona, Bilbao, Sevilla és a többi városok börtöneit zsúfolásig megtöltik a különböző politikai meggyőződésű munkások, parasztok és az értelmiség képviselői. A belgrádi kormány, mint hű csatlósa az Amerikai Egyesült Államok monopolista köreinek, csődjét igyekszik halogatni s a parasztságra hárítani a fegyverkezés költségeinek nagy részét. Nemrégiben rendeletet adott ki az adóügy reorganizációjáról. Ezek az intézkedések tovább növelik a dolgozó parasztságot sújtó súlyos adóterheket. A belgrádi kormány elhatározta, hogy növeli az adótisztviselők és a végrehajtók számát. „A gazdasági tanács véleménye szerint azonnal növelni kell az adóbehajtást végző tisztviselői apparátusban a létszámot és jobban kell jutalmazni ezeknek a tisztviselőknek a munkáját" — írta a Borba augusztus 8-i számában. Hogy milyen nagy adóterheket róttak ki a dolgozó parasztokra, megmutatják az összehasonlító adatok. A háború előtt Jugoszláviában a dolgozó parasztság évente 1 milliárd dinárnál valamivel több adót fizetett. A múlt esztendőben körülbelül 50 milliárd dinár adót róttak ki a dolgozó parasztságra és ebben az évben újabb 14 milliárddal emelkedtek az adóterhek. Béla Kraina parasztjai együttesen visszautasították körülbelül 30 millió dinár adóhátralék kifizetését, Metlik község parasztjai pedig megtagadták több, mint 6 millió dinár adóhátralék megfizetését. A jugoszláviai dolgozó parasztok egyre határozottabban követelik az új adórendszer felszámolását, A KIVÁLÓ MINŐSÉGÉRT! Paksi Konzervgyár: Minőségi konzerv a dolgozóknak Naponta több vagon paradicsom, gyümölcs és zöldségféleség érkezik a Paksi Konzervgyárba. Az idei bő gyümölcs- és zöldségtermés nagy feladatok elé állította a dolgozókat. Sokkal több és sokkal jobb minőségű konzervárut kell gyártaniuk az ország lakosságának, mint az elmúlt években. A fogyasztó közönség mielőbbi kielégítése érdekében ebben a hónapban nagy súlyt fektetnek a Paksi Konzervgyárban a fűszerpaprika szárítására, hogy az őrlőmalomból kikerülve minél több fűszerpaprika álljon a lakosság rendelkezésére. Ezenkívül a nyáron eltett ecetes bab, uborka kiszerelése folyik, ami annyit jelent, hogy rövid időn belül kapható már a népboltokban ez az áruféleség. Mindezeket a munkákat versenyben végzik a Paksi Konzervgyár dolgozói. A jól szervezett munkaverseny meg is hozza az eredményét, mert a gyár naponta túlteljesíti tervét. Október 15-ig már 70 százalékra teljesítették a havi tervet Terkó János, a paprikaszárító műhelyben 130 százalékos globális tervteljesítés mellett a legjobb minőségi munkával is harcol a műhelyben a lakosság életszínvonalának emelkedéséért. Somogyi József és Péri Lajos jó minőség mellett állandóan 150 százalékon felüli napi tervteljesítéssel harcolnak a feladatok elvégzéséért. A Konzervgyár valamennyi dolgozója kiveszi részét a nagy munkából, valamennyien november 7-re készülnek. Kölendi Vajüzem: Emelkedik az elsííosztály a sajt minisébe A Kölesdi Vajüzemben az anyaghiány, valamint a gyenge versenynyilvánosság okozta az elmúlt negyedévi lemaradást. Az üzem dolgozói azonban megértve a párt és a kormány programmját, különösen szeptember hónapban fokozott gondot fordítottak a minőségi munkára. A jó munka eredménye: a követelménynél is jobb, 83 százalékban készítettek I. osztályú sajtot. Boros József és a többi sajtkészítő dolgozók e jó eredményt látva, elhatározták: a szélsajt csökkentésével, ezen keresztül a minőség megtartásával készülnek megünnepelni november 7-ét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulóját. A jó minőségi munka nemcsak büszkeséget szerzett a sajtkészítő, az üzem dolgozói számára. Tudták a sajtkészítő dolgozók, hogy a jó minőségi munka a több pénzt is jelenti. Valóban, e jó minőségi munkájukért 14,5 százalék prémiumot kaptak. Kiváló minőségű lisztet őröl a Bátaszéki Malom Eredményes harcot folytatnak a Bátaszéki Malom dolgozói a minőség javításáért, a dolgozó parasztok szükségleteinek kielégítéséért. Pető Lajos és Weinhardt Mátyás őrlőbrigádja gondoskodik arról, hogy kiváló minőségű lisztet adjanak, nem csak Bátaszék, hanem az öt cseretelepen cserélő dolgozó parasztoknak. Hosszú hónapok óta áll párosversenyben a két brigád, s versenyüknek az az eredménye, hogy jelenleg is négyféle lisztet őrölnek, melynek minősége kiváló. Ezekben a napokban is többszáz dolgozó parasztot elégítettek ki kiváló minőségű liszttel. Október 15 és 16-án csak a Bátaszéki Malomban 68 dolgozó parasztnak adtak lisztet. Ezenkívül az öt cseretelepen több mint 130 dolgozó paraszt szükségletét elégítették ki. A csereőrléssel egyidőben kereskedelmi őrlés is folyik. A malom minden dolgozója munkaversenyben termel és ennek az az eredménye, hogy hosszú hónapok óta a tervet állandóan túlszárnyalják. Legutóbb a versenyben Pető Lajos brigádja került az élre. Csupán néhány tized százalékkal maradt el Weinhardt Mátyás brigádja. A malomvezetőség gondoskodott arról, hogy minden műszak után a brigádok munkáját értékelje. Ez is serkenti őket a még jobb munkára, és nem utolsó sorban az, hogy tudják milyen nagy feladat hárul rájuk dolgozó népünk ellátásával kapcsolatban. * 4 J Több gondot a minőségre! ^ A Tolnanémedi Kendergyárban az utóbbi hónapokban nincs verseny, s nem egyenletes a termelés, siz legnagyobb részben a vezetőség hibájából s tered, akik nem élnek a dolgozók között, nem igyekeznek kedvet adni a, i dolgozóknak valamilyen formában. S ez meglátszik a tervteljesítésben is. J 1 Az elmúlt negyedévben nem teljesítették tervelőirányzatukat, ebben a negyedévben pedig az alacsonyabb terv ellenére sem tudták október első de kálijában kóetervüket teljesíteni. A terv nem teljesítése mellett romlott a minőség is az utóbbi időkben. Ezt bizonyítja az október első dekád minőségi eredménye is, czmis ugyan a rossz anyag, de a dolgozók felületes munkájából is adódott. Igyt a betervezett 40 mázsa elsőosztályú anyag helyett csak 6 mázsát, a 23 mázsa másodosztályú anyagnál 40 mázsát, míg a 0,1 mázsa harmadosztályú betervezett áru helyett 18 mázsát termeltek. A Tolnanémedi Kender-1 gyár vezetőségének, de a dolgozók rusk is sürgős feladata, hogy változtassanak eddigi módszerükön, s a terv túlteljesítésével, a minőség megjavításával szerezzenek érvényt maguknak, segítsék pártunk és korm.dnyunk nagyszerű programmjdt. t ■au íl ife KTSZ-eink a dolgozók jobb ellátásáért A Bonyhádi Ruházati és Szolgáltató KTSz a készítmények forgalomba hozatalára üzletet nyitott, ahol nagy választékú, jó minőségű árut vásárolhatnak a község dolgozói. A jobb és olcsóbb áru vonza a lakosságot Szeptember hónapban ennek nyomán több mint 90.000 forintos forgalmat bonyolított le a KTSZ készítményeiből. A KTSz cipész részleg dolgozói a lakosság megnövekedett igényeinek kielégítése érdekében munkaversenyben végzik a javítási és a rendelési munkákat. Az egy főre eső termelési érték a bőrruházati iparban betervezett 3500 forinttal szemben 7006 forintra emelkedett, mert minden estben a legkeresettebb cipőket — az utóbbi hónapban pedig birgericsizmát, valamint gyermek és bányász bakancsokat — gyártják. Smieder József okleveles sztahanovista, Berkovics Mihály és a többi cipész dolgozók jó munkája nyomán a vállalási határidő a legrosszabb cipőknél is egy hétre csökkent le. * A Nagydorogi Vegyesipari KTSZ hatósugara ma már nemcsak a községre, hanem a környező falvakra is kiterjed. A dolgozók fokozottabb kielégítésére Kajdacson, Bikácson és Hencsepusztán felvevő helyeket létesített. A községek lakóinak ezután már nem kell attól tartaniok, horgy az elromlott tárgyakat, a rossz állapotban lévő lábbeliket a szemétbe kell dobni, mert nincs aki megjavítja. A nagydorogi KTSz egy hét alatt megtaszítja és eljuttatja a tulajdonosénak. Keserű Jánosnak, a KTSz elnökének munkája ez, aki fáradságát nem ismerve mindent elkövetett ennek megvalósítása érdekében. Nagydorog község dolgozó parasztságának munkáját nagyban elősegíti a KTSz bognár részlege, Németh József kovács a nyári munkálatok során elnyerte a Megyei Tanács gépállomási csoportjának vándorzászlaját. Ez a vándorzászló a többi dolgozót is jobb munkára serkentette, azóta csökken a 100 százalékon alul teljesítők száma. Most azon fáradoznak, hogy a vállalási idő csökkentésével, a munkák gyors elvégzésével segítsék a község, valamint a környező falvak dolgozó parasztságának munkáját.* A hőgyészi KTSz a kormányprogramm végrehajtása során rohamos fejlődésnek indult. A szabók, a cipészek, de a KTSz minden dolgozója a termelési tervek mellett a legjobb minőségi munkát is végzik, hogy így minden részletében kielégítsék a község dolgozóinak igényeit. Ámor József cipész az elmúlt hónapban például 165 százalékot ért el, emellett a legjobb minőségi munkát is végezte. A KTSz jó munkájának eredménye, hogy több a rendelés, a lakosság szívesebben viszi javítani cipőjét, ruháját a KTSz-be. A dolgozók lábbelijavítási és egyéb, szükségletek kielégítése érdekében» Szakályon és Felsőnánán javító és szolgáltató fiókot nyitott. A lakosság nagy segítséget kapott ezzel a KTSz-től, mert ezután nem kell kilométereket gyalogolni azért, hogy megjavítsák lyukas, szakadt cipőjüket, ruhájukat. A hőgyészi KTSz dolgozói rövid idő alatt teljesítik a rendeléseket, a lehető legjobban kielégítik a dolgozók megnövekedett gúnyéit, ------------