Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-21 / 247. szám

1991 OKTOBER 91 MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Simontornyai Bőrgyár: Gyenge tervtel­jesítés a legutolsó dekádban A Simontornyai Bőrgyár dolgo­zói szeptember hónapban kimagasló eredményeket értek el tervük tel­jesítésében, ami nagyban segítette a III. negyedéves terv sikeres telje­sítését. Ez a munkalendület azon­ban október hónap első dekádjában csökkent a dolgozókban, amint az eredmények mutatják. A vixosmű­­helyben­ 2,3 százalékkal emelkedett a teljesítmény a szeptember havi tervteljesítéshez viszonyítva, a nö­vényi cserében megtartották a szep­tember havi szintet — a gyár többi üzemrészeiben azonban csökkent a tervteljesítés eredménye. A meszes­műhelyben 132.7 százalékról 126 százalékra, az ásványi cseresben 114.1-ről 114-re, az ásványi kikészí­tőben 128.4-ről 124.5-re, a növényi kikészítőben 123.9-ről 113.9-re, a hasítóban 120.6-ról 111-re, a borrak­­tárban 140.3-ról 133-ra, a talprak­tárban 121.6-ról 119.5-re, a nyers­bőrraktárban pedig 155.5 százalék­ról 154 százalékra esett vissza a terv­teljesítés az első dekádban. Az üze­mi átlagteljesítmény 117.7 százalék,­­ 7.8 százalékkal gyrengébb, mint az előző hónapban. A párt­ és a szakszervezet gyen­ge politikai és felvilágosító mun­káját tükrözik ezek az eredmények. Még mindig nem foglalkoznak kel­lően a dolgozókkal, nem lelkesítik jobb munkára. A munkaverseny mi­előbbi kiszélesítésével, a nyilvános­ság megjavításával lehet csak elér­ni ismét a szeptember havi ered­ményeket. S az üzem dolgozói el is várják, hogy figyelemmel kísérjék munkájuk eredményét, népszerűsít­sék a termelésben élenjárókat, hogy ezen kereszt­ül sikeresen valósíthas­sák meg 19t­3-as évi tervfeladatai­kat. ........—. í— De­berényi Március 9. tsz: A jó eredmények meg­g­yőzték a kilépni szándékoz­ókat 1951 márciusában jött létre a diós­­berényi „Március 9" termelőszövet­kezet 222 hold területen, 29 taggal. A termelőszövetkezet elnöke, K­o­­vács Ferenc örömmel beszél ed­­digi eredményeikről. 19 kataszteri hold árpa és 13 kataszteri hold rozs­vetését elsőnek fejezték be. 35 hold búzát vetettek eddig, ebből 22 hol­dat keresztsorosan és a kukorica be­takarítása után közvetlen 25 hold búza vetését vették még tervbe.­­ Burgonya és napraforgótermésüket teljes egészében betakarították. Kovács Ferenc lelkiismeretesen ve­zeti a közös gazdaságot. Sokat fog­lalkozik a tagokkal, egyéni és kö­zös beszélgetés formájában. A termelőszövetkezeti csoport tag­jai közül D­a­r­ó­c­z­i Lajos, Dorogi Lajos és S. Kiss Ferenc a kor­­mányprogramm megjelenése után úgy határoztak, hogy kilépnek a csoportból és megpróbálják elölről kezdeni az életet. Kovács Ferenc barátságosan elbeszélgetett ezekkel a kilépni szándékozó tagokkal és a beszélgetés során megvilágította ter­melőszövetkezetük életét, eredmé­nyeit. Rámutatott arra, hogy az­ ed­dig végzett szorgos munkának le­aratták a gyümölcsét. Az egy mun­kaegységre eső részesedés is kielé­gítő volt: kenyérgabonából 3.70 kilo­grammot, árpából 2.50, burgonyá­ból 1.80, napraforgóból 1.70 kilo­grammot osztottak. Azonkívü­l csa­ládtagonként 500­ négyszögöl rétet osztottak­­ és nem megvetendő az a 10 forin­t részesedés sem munkaegy­ségenként. Daffóczi Lajos és a többi ki­­lépn­i szándékozó tag meggondolta már. Nem hagyják cserben szövet­kezetüket, jó munkával, erős aka­rattal bizonyítják be, hogy ennek a boldog közösségnek harcos tagjai ak­arnak maradni. A N Ä P C 0 Új cipőüzlet nyílt Tolna községben Tolna megye területén a legutóbb Dombóváront és Tolnán megnyílt népboltok­kal együtt összesen 150 népbolt működik, melyekben több, mint 50 millió forint értékű áru között válogathatnak a vásárlók.­­ Az utóbbi hónapokban azonban, kü­lönösen az árleszállítások óta, nagy­mértékben növekedett a meglévő boltok áruforgalma, s ezért új üz­letek nyitása is szükségessé vált. Még az év folyamán négy új nép­boltot nyit meg a tolna megyei nép­­bolt-központ: Tamásiban, Szekszár­­don és Bonyhádon pedig a meglé­vő áruházak felújítását végzik el. Hétfőn reggel megnyílt a 151-ik népbolt a megyében: Tolna község­ben új cipőüzletet nyitottak. Az új boltban mintegy 3000 pár cipő kö­zött válogathatnak a dolgozók. Ülést tartott a Megyei Fémgyüjtő Bizottság A november havi vasgyüjtő hó­napra való tekintettel a megyei fémgyüjtő bizottság összeült, hogy megbeszélje azokat a tennivalókat, amelyek emailségesek a november 2 án beinduló vasgyüjtő hónap sikere biztosításának érdekében. A megbe­szélésen, melyen képviselve volt a megyei DISZ-bizottság, a megyei ta­nács oktatási, ipari és kommunális osztálya, valamint a MÉH vállalat és a MÉSZÖV küldötte, határozato­kat hoztak a vasgyűjtő hónap bein­dításához szükséges előkészületekről. A feladatokat egymás között felosztották és ezzel meg is történt az első lépés, hogy a jövő hónap­ban beinduló vasgyüjtő hónapot si­kerre vigyék. Rájuk a jövő nyár napfénye süt Kétszoba konyhás, elő­szobás, tornácos háza Tengelicen azelőtt csak a kulákoknak volt.­­ Olyan szegénypar­aszt­­­nak, mint például a nyolcadmagával élő Fe­jős József, jó, ha szal­matetős vályogkuckó jutott. Most Fejős Jó­zsefnek néhány hete ugyanolyan tágas, vi­lágos háza van, mint valamikor a falu leg­módosabb parasztjának. Már jónéhány éve tag­ja a tengelíci Petőfi tsznek, szorgalmas munkája révén az idén új házat épített négy másik dolgozótársával együtt. Jó dolog a saját ház, annyi bizonyos külö­nösképpen ha új. Idén öt családot ért ez az öröm, de jövő év őszé­­ig — így tervezik a tsz-ben — újabb 15 házat építenek fel. Ma még kihajt ,­T­rappe­­ren“ (így nevezik a fa­lut a vasútállomással összekötő út mellett el­terülő részt) sorra ma­gasodnak majd a ba­rátságos, villannyal, ve­zetékes rádióval ellá­tott új házak. A tsz-ta­­gok házai. Csakhogy 15 ház fel­építése nem gyerekjá­ték. Legkevesebb 315 ezer forintba kerül. A pénz nem repül magá­tól a szövetkezet pénz­tárába, a tsz-tagok fel­adata előteremteni azt, az eddigi termésered­mények növelésével.­­ Nem kétséges, hogy a most ősszel idejében és a helyes agrotechnika alkalmazásával elvetett, gabona kétszer annyit terem jövőre mint a késve földbe tett mag. Ez pedig kétszeres pénzt is jelent. Több jut tehát a tsz tagok házainak építésére. A Petőfitsz bec­süle­tes dolgozói megértet­ték ezt. Bizonyíték rá őszi munkájuk. „Mi is segítünk, hogy 1954 ok­tóberére meg legyen a 15 új lakás‘l — ígér­ték „ Hálálok Tóth Já­nosnak, a párttitkár­nak, s az őszi munkák idejére versenyre hív­ják egymást. Tóth Fe­renc, Szilágyi Mária és Tóth Júlia mindig az elsők között haladnak, nekik is köszönhető, hogy a szövetkezet be­fejezte 90 holdnyi te­rület trágyázását és eddig már 180 hold bú­­zát és 180 hold őszi­árpát vetettek el ke­resztsorosan. Rájuk már a jövő nyár napfénye süt, öt új ház áll ma a „Trappe­­ren"1, de jövő év ok­tóberében már húszra emelkedik számuk.­­ Mert a szövetkezet dol­gozói nemcsak tervez­getnek, hanem a jó őszi munkával már hoz­­zá is lógtak annak megvalósításához. P. F. Készülődés az október 25-én megnyíló szekszárdi mezőgazdasági kiállításra Pár nap múlva megnyilott az őszi mezőgazdasági kiállítás. Lázas ké­szülődés folyik megyeszerttt. Élen­járó termelőszövetkezeteink­, állami gazdaságaink, gépál­lomásaink és egyénileg dolgozó parasztjaink körül­néznek a maguk portáján, hogy mi­vel tudnák növelni a kiállítás szín­vonalát. Kakas János döbröközi élenjáró gazda, mióta megtudta, hogy két gyönyörű tenyé­szkancáját behozhatja a kiállításra, azóta még nagyobb gonddal ápolja ő­ket. Nincs szükségük szocialista szektoraink­­nak sem kimerítő kutatásb­a, mert a lelkiismeretes jó munka példás ered­ményeket hozott. A kiállításon fel­színre kerülnek ezek az e­redmények, megyénk valamennyi dolgozója lát­hatja őket és tanulhat belőlük, mert módszerekben sem lesz hiány a ki­állítás során. A szekszárdi városi tanács nagy­terme műteremmé változott pár nap­­ja. A földművelésügyi miniszté­rium rajzoló és festőművész csoport­ja munkálkodik a kiállításra kerülő dolgozók illusztrációján. Az egyik sarokban kipattanó gyeppotgubók ke­rülnek ki a festő ecsetje alól, m­ásutt a gépállomás és a terme­lőszövetkezet együttműködésének eredménye jut kifejezésb­e. Díszes be­­tűk hirdetik, hogy a nagyszokolyi Béke tsz a tervezett 17 mázsa helyett 20 mázsás átlagtermést ért el kuko­­ricából az iregszemcsei gépállomás segítségével. A g­épi állomá­s a követ­kező munkákat végezte: októberben 25 centiméter mélyszántást, tavas­­­szal kultivátorozást és simítózást, géppel vetette 8 centiméter mélyen, fogasolta, majd három ízben géppel kapálta a kukoricát. Rajzok készülnek termelőszövetke­zeteink terveiről is, amelyeket a kor­mányunk adta lehetőségek alapján dolgoztak ki és amelyek minden eset­ben a tagok jövedelmének növelését szolgálják. A gyönyörű illusztráció­nál is beszédesebb számok mutatják be, majd a kiállítás látogatóinak, hogy a bonyhádi Szabad Föld tsz terve nem sokáig lesz puszta terv, mert minden lehetőség megvan a megvalósításához. Úgy döntöttek ugyanis a termelőszövetkezet tagjai, hogy 40 holdon öntözéses kertészetet létesítenek. A számokból kitűnik, hogy akár maguk a tagok végzik a munkát, akár vállalat építi meg az öntözőtelepet, mindenképpen kifize­tő, jelentősen növeli a tagok jöve­delmét, a tsz boldogulását szolgálja. A szivattyút és a motort az állam adja, mégpedig teljesen ingyen. Állattenyésztésünkben is vannak példamutató eredmények. Élő bizo­nyítéka ennek Nyúl István, a tol­naszigeti állami gazdaság sertésgon­dozója, akiről portrét rajzol az egyik művész. Nyúl István 71 kocát gon­doz. Malacozási terve 000 darab volt, ezzel szemben 632 darabot vá­lasztott el. Ezzel kocánként 8,6 dara­bos fialási átlagot ért el, a nyolc­hetes malacok választási átlagsúlya pedig 14 kilogramm volt. Nyúl Ist­ván arcképe és eredményei mellett is gondozási módszereivel is megis­merkedhetnek a dolgozók, mert ő akarta, hogy azok is oda kerüljenek a papírra. Ez a kis bepillantás a kiállítás elő­készületeibe, a kulisszák mögé, már előre meggyőz bennünket arról, hogy a kiállítás be fogja tölteni feladatát. Megyénk minden dolgozója megis­merheti szocialista szektoraink és egyénileg dolgozó parasztjaink jó munkájának eredményeit, tapaszta­latokat és biztatást gyűjthet a jövő­re vonatkozóan. 3 Miről beszéljünk a csütörtöki falusi népnevelő értekezleteken Az őszi munkák irányításának közvetlen feladata tanácsaink veze­tőinek a vállán nyugszik. Mindent el kell követniök, hogy meggyorsul­jon az őszi munka és elsősorban a kenyérgabona vetése. Megyénk, főleg a búza vetésében nagyon elmaradt. Még a legjobb járás sem dicsekedhet azzal, hogy közel áll az őszi búza vetésterv teljesítéséhez. Éppen ezért falusi pártszervezeteinknek is nagyobb segítséget kell adnia ehhez a mun­kához a politikai felvilágosító, nevelő munka területén. Falusi pártszer­vezeteink legfontosabb pártügye most a vetés, elsősorban a kenyérga­bona elvetése. A csütörtöki népnevelő értekezleteken falusi pártszervezeteink ve­zetői tehát elsősorban az őszi búza vetésének meggyorsításáról beszél­jenek a népnevelőkkel. Ehhez azon­ban az kell, hogy pártszervezeteink vezetői jól készüljenek fel ezekre a népnevelő értekezletekre. Bizonyá­ra mindenütt van olyan példa a községek területén, amelyen keresztül számszerűleg is be tudják mutatni a népnevelőknek, hogy mennyivel több termést takarított be az a szorgalmas gazda, aki idejében elvetette búzáját, mint az, aki az „esőlesők" közé tartozott. Ilyen érveket adjanak pártszervezeteink vezetői a népnevelőknek. A népnevelők használják azonban fel a községükben élenjáró dol­gozó parasztok tapasztalatait is. E kettőt összevetve mutassák meg, hog­y az időben földbe került mag egy- két mázsával is több termést hoz, mint azoké, akik késlekednek, esőt várva a vetéssel. E jól előkészített népnevelő értekezleteken az agitátorok maguk is teljes komolyságában megértik azt a tényt, hogy a mi vidékünkön is az esővárás miatt hanya­golni a vetést a legnagyobb bűn saját magunk ellen. Többéves tapasz­talat bizonyítja a mi megyénk területén is, hogy sokszor bizony az őszi esőzés megindulása után már közvet­lenül a fagy jön. Mutassák meg, hogy a jelenlegi száraz időjárás nem akad­ályazhatja meg a jövő évi kenyér biz­tosítását. Különösen azért, mert a kormányprogramm megvalósítása út­ján jövőre még tovább akarjuk emelni népünk életszínvonalát, több és még jobb minőségű kenyeret, lisztet akarunk biztosítani. A népnevelő értekezletek legfontosabb célja, hogy még szélesebb körben terjedjen el az a jó közmondás: tavasszal sárba, ősszel por­ba vessünk. Ez pedig annyit jelent, hogy ha jövőre dús termést aka­runk elérni, akkor most nem várnak semmire, sőt még az őszi esőzés beállta előtt el kell vetnünk a gabonát. Népnevelőink ezen az értekez­leten újra kapjanak jobbnál­ jobb érveket arra, hogy milyen sok pénzt és árucikket hoz a falu dolgozóinak az, ha a korai vetés eredményekép­pen holdanként egy-két mázsával több termést takarítanak be. Mond­ják el a népnevelők azt is, hogy jövőre a beadási kötelezettség is kisebb lesz, mint az idén. Aki tehát korábban vet, az többet is termel, annak még több jut a szabadpiacra, mint ebben az esztendőben. Az agitáció személyhez szóló, egyéni agitáció legyen. A fent említet­teket mutassák meg egy-egy családnak külön-külön, hogy mi mindent vehetnek a leszállított árucikkekből is az időbeni vetésből származó többtermésből. A népnevelő értekezl­etek mozgósítják a legjobb agitáto­rokat arra, hogy használják fel az agitáció jól bevált formáját, a kis­­gyűléseket, a közös sajtóolvasásokat. Ennek kapcsán maguk a népneve­lők is szervezzék a dolgozó paraszt­ok között a versenyt az őszi búza el­vetésének biztosítása érdekében. Természetesen a népnevelők agitációja csak akkor lesz eredményes, ha maguk is elöljárnak jó példával ebben a fontos munkában. Az érte­kezletek e területen is mozgósítják a népnevelőket. Ha pártszervezete­ink így segítik, s közben ellenőrzik a népnevelők munkáját, valóban győ­zelemre viszik a jövő évi bővebb ter­mésért vívott harcot, dolgozó né­pünk jóléte emelésének biztos alap­ját. A Mestyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának jelentése az őszi szántás-vetésrő­l ŐSZI VETÉSŰ NÖVÉNYEK ALÁ VÉGZETT SZÁNTÁSBAN: Szekszárdi járás Tamási járás Paksi járás Utolsók: Dombóvári járás Szekszárd város Gyönki járás Bonyhádi járás Bonyhádi járás Dombóvári járás Szekszárdi j. Utolsók: Gyönki járás Paksi járás Tamási járás Szekszárd város Elsők: Dombóvári járás Gyönki járás Paksi j. Utolsók: Tamási járás Szekszárdi j. Bonyhádi j. Szekszárd v. Járási főagronómus: Fejős Mihály Kovács József Huber Lajosné ŐSZIARPA VETÉSÉBEN: Elsők: Mezőgazdasági osztályvezető: Bajor János Sárdi István Tábori László Balázs Lajos Terebesi János h. Perecsi János Milosev Demeter

Next