Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-05 / 260. szám

4 N­A­P­E­ö Miért megy vontatottan a vetés Nagydorogon . Nagydorog a paksi járás népes, 4700 lelket számláló községe. A 830 földműveléssel foglalkozó családból 720 egyénileg gazdálkodik. Most az őszi­ munkák dandárjában tehát az lenne a tanács legfontosabb felada­ta, hogy minden erejével a betaka­rítási és vetési munkákra mozgósít­son, főleg az egyénileg dolgozó pa­rasztság körében. Látja-e ezt a nagy du­nai tanács? Bizony nem eléggé. Október 31-én Nagy­dörög község ve­téstervét még csak 58 százalékra teljesítette, holott a határidő ezen a napon már lejárt. A nagydorogi tanács még most sem látja, hogy milyen hibát köve­tett el az őszi munkák lejárt szaka­szában: mit kellene tenni, hogy a le­maradást sürgősen pótolják. Minde­nekelőtt azt, amit a Szabad Nép szeptember 22-i számának „Az érem másik oldala" című cikke meghatá­rozott, azt, hogy a tanács javítsa meg tömegkapcsolatát. Az eddiginél jobban támaszkodjon a tanácstagok­ra, az élenjáró dolgozó parasztokra, azok kezdeményezésére és lelkiisme­retesebben intézze el a dolgozó pa­rasztok kérelmeit, illetve sérelmeit. A nagydorogi tanács mindezt elmu­lasztotta — és még ma is elmulaszt­ja. — A 31 tanácstagból — az elnök véleménye szerint —­ csak hét se­gíti a tanács munkáját. A 18 állandó bizottsági tag közül mindössze egy dolgozik. Pedig Nagydorogon van számos olyan élenjáró dolgozó pa­raszt, mint Hamar István és Kovács József, akik szívesen segítenének a tanácsnak az őszi munkák meggyor­­sításában. A hiba ott van, hogy a ta­nács sem az állandó bizottsági tago­kat, sem a tanácstagokat, de az élen­járó dolgozó parasztokat sem aktivi­zálja. Baryalik Istvánnak, a községi tanács elnökének az a véleménye, hogy ezek munkája úgy sem ér sem­mit. „Verseny?" . . . Nagydorogon versenyről nem lehet beszélni, mert az itteni parasztok nem szeretnek versenyezni — mondja a tanácsel­nök". Batyalik elvtársnak ezt a né­zetét a tények megcáfolják. Ugyanis az a helyzet, hogy a nagydorogi dol­gozó parasztok is versenyeznek. Ok­tóber 3-én a községben 8 háznál volt kisgyűlés, ahol a dolgozó parasztok egymást versenyre hívták, azzal a célkitűzéssel, hogy november 7-re el­vetnek minden őszi kalászost. Töb­bek közt ilyen kisgyűlés volt V­á­­g­á­n­y Józsefnél is, ahol 13 gazda fogadta meg, hogy november 7-re befejezi a vetést. Tehát a nagydorogi dolgozó parasztok is versenyeznek, csak nem tud róla a tanács. Pedig neki volna elsősorban kötelessége, hogy a dolgozó parasztok ilyen irá­nyú kezdeményezését felkarolja, a versenyt felszínen tartsa és tovább szervezze. Íme itt az egyik magya­rázata a tanács nem kielégítő tömeg­kapcsolatának. Ezenkívül a nem ki­elégítő kapcsolat egyéb fogyatékos­ságokra is vall. Többek közt arra: nem jó a jelentőszolgálat. Az 1600 holdas határban végzett munkáról mindössze egy mezőőr, Bordás Ist­ván informálja csak a tanácsot. Ez­ért mutat a tanács kimutatása októ­ber 31-én is csak 58 százalékos vetés­terv teljesítést. Pedig ha a tanács tá­maszkodna a fent említettekre, ak­kor tiszta képet látna a dolgozó pa­rasztok végzett munkájáról. Annak, hogy Nagydorogon nem kielégítően megy az őszi munka, a tanács tömegkapcsolatán kívül egyéb okai is vannak. Az, hogy a tanács lélektelenül, bürokratikusan intézke­dik a vetőmagokkal kapcsolatban. Ugyanis az a helyzet, hogy Nagydo­rogon többszáz hold tartalékterületet vettek bérbe. A bérbevett területekre állami kölcsönt kértek, illetve köl­csön vetőmagot. A dolgozó parasztok kérelmét a tanács nem továbbította időben, csak október 31-én, s így a dolgozó parasztok legtöbbje vetőmag­­hiány miatt nem tud vetni. Nagy­­dorogon még mindig 00 dolgozó pa­raszt van, a­ki minősített vetőmagra vár, de még a mai napig sem tudja megmondani a tanács, lesz vagy nem lesz. A meg­evő sok h­ba ellenére a tanács vezetői abban a tévhitben ringatják magukat, hogy nincsenek lemaradva a vetéssel. — Ezt abból következtetem, hogy a paksi járás 14 községe közül harmadik helyen vagyunk — mondja Batyalik elvtárs, a tanácselnök. A tanácselnök ezt így tudja, de nem így van. A paksi já­rási tanács október 31-i értékelése szerint Nagydorog nem a harmadik, hanem a hetedik helyen van. Tehát semmi okuk nincs a nagydorogi ta­nács vezetőinek, hogy elbízzák ma­gukat. A vetéstervek teljesítésének határ­ideje lejárt. Az idő sürget, a nagy­dorogi tanács vezetőinek legfonto­sabb feladata, hogy az elkövetett hibák­ kiküszöbölésével sürgősen ja­vítsák meg munkájukat, lássák be végre, hogy az őszi munkák elvég­zésének egyedüli biztos záloga a dol­gozók közti szoros kapcsolat. SZÁZ ÉVE HALT MEG GARAY JÁNOS Ha egy idegen Szekszárdra ve­tődik nem mulasztja megkér­dezni, hogy kinek a szobra áll a város közepén. Kit becsül meg ennyire Szekszárd népe? Talán szabadsághoz­, vagy bátor hadve­zér, esetleg tudós, vagy nagy ál­lamférfi az akinek szobrát az idő még nem döntötte le? S ha nem­­kérdez valakit s szekszárdiak kö­zül, az büszkén feleli: Garay Já­nosnak, a mi költőnknek a szob­rát őrizzük. Régen volt, amikor Garay tani­ja visszazengtg Háry János vitéz meséit régen volt, amikor Héder­vári Kánt fejére ismét sújtott a bakó, régen volt, amikor Báthon Erzsébet ismét végigszenvedte éle­tét. Elmúlt száz év is, hogy Garay Szekszárd utcáit ráva sebtében egy egy kedves kis dalt irt. Az eltelt évszázad búcsú nélkül távozott, de az események körvonala tisztán rajzolódik elénk. Mi felír olyan metszőhangzóvá a XIX. század hangját? Az hogy ez a század volt szemtanúja Magyarország egyik legszebb történelmi szakaszának, a reformkornak, és az ezt megkoroná­zó forradalomnak, majd a 48-as szabadságharcnak. íróink, költőink nagy része megtalálta hangját ab­ban a korban, méltóan vette ki részét a polgárosodásért a jobbág feszabadításért, majd a nemzeti íüpger­lens­égért vívott harcból. — Garay János is a forradalom, a szabadságharc mellett foglalt ál­lást. Segédszerkesztője lett az el­ső forradalmi hangú újságnak, Kos­suth Pesti Hírlapjának Bátorhangú írásaiért az önkényuralom börtön­be vetette ahol csaknem teljesen elveszt­­­te szeme világát. Garely János Szekszárdon szüle­tett 1812 október 10-én Már gyer­mekkorában kitűnt képességeivel, de a sz­eid és félrehúzódó ltjáról senki sem sejtette, hogy valaha tol­lal fog harcolni hazájáért. Renge­teget olvasott, nagy hatással vol­­tak rá külföldi klasszikusok, de eszményképének Vörösmarthyt te­kintett"- A Zalán futása című eposz hatására írta meg a Csatár című eposzát, amellyel az volt a célja, hogy még magasabbra szít­sa a forradalmi lángot, ami ott lobogott minden magyar szívében. Az eposznak talán ez a lelkes for­radalmi hang az egyetlen értéke. A mű nem aratott nagy sikert. Ga­­ray ennek ellenére elhatárolta, hogy író lesz. A nemesség akkori kul­túrigényei mellett pedig hősnek kellett lennie annak, aki az iro­­dalommal jegyezt,, el magát. Garay nem a nagy művek mes­tere volt, Szekszárdon a szülőhá­zán elhelyezett emléktábláján ol­vasható vers könnyűpacsíriónak ne­vezi. Vörösmarthy a líra művelője volt. Hazaszeretetről, becsületről, családi boldogságról, a honleány hivatásáról beszél nekünk nagy hévvel meggyőző erővel, könnye­dén, érthetően. Mintha egy pacsir­ta zengné énekét c. magasba te­jünk felett. Garay költeményei nem kifogástalanok. Erősen érződik raj­tuk a ,­fentebb stíl“ és Kazinczy, Kölcsey befolyása alatt állt. Azok a versei a legértékesebbek, ame­lyekben a népi stílust használja, erre a legjobb példa az ,,Obsitos­". Háry János valóban élt Szekszár­don. Garay egy pincei mulatságon ismerkedett meg vele. A jó szek­szárdi bor megoldotta az obsitos vitéz nyelvét, vitézi tetteinek elbe­szélőig közben mindjobban elvetet­te a sulykot és Garay ennek nyo­mán írta meg legnépszerűbb köl­teményét. Garay irodalmi értéke nem ha­­­­sonlítható össze Vörösmarthyéval, de hazaszeretete határtalan és őszinte. Garay János 100 éve ha­­lott, de emlékét ércszobornál is maradandóbban őrzik művei, őrzi Szekszárd és Tolna megye dolgozó népe. Költeményein keresztül ha­­­zánk is szól, hazaszeretetre tanít bennünket. Büszkék vagyunk Pá­rosunk megyénk szülöttére. Nem felejtjük el hogy rövid életét a hazának szent­­­le és hogy hazája után az irodalmat szerette annyi­ra, hogy érte élte le nyomorban életét Nem felejtjük el, hogy né­pe ügye mindig a legnagyobb probléma volt számára és hogy a szabadságharc mellé állt. Kiállításra készülnek T­o­na megye képzőművészei A szekszárdi múzeumban novem­ber 7-én nyílik meg Tolna megye képzőművészeinek őszi tárlata, me­lyen a megye festői legújabb alko­tásaikat mutatják be. A kiállítás el­sősorban Tolna megye megváltozott városait, tájait ábrázolja: hogyan alakult át a táj és az ember élete. A megyei tanács népművelési osz­tálya a kiállítás legsikerültebb alko­tásait jutalmazza is, s a legjobb grafikák és olajfestmények alkotói között 10, ezer forintot oszt ki. A kiállításon mintegy 20 művész közel 100 képe szerepel több szobormű mellett. A tolnamegyei képzőművészek mellett most készül első kiállításra a szekszárdi képzőművészeti kör. A november 15-én a szekszárdi já­rási kultúrházban megnyíló kiállítás egy év munkáját mutatja be, me­lyen a tanulmányrajzok mellett ki­állítják a 30 taggal működő képző­­művészeti kör tagjainak pasztell és olajfestményeit ie. (MTI) t •’''•»•tton ok ogHietes m unkában P­á­r­t­h­írek Felhívjuk a Szekszárd városban tanuló Párttörténet második évfolya­mának hallgatóit és propagandistáit, hogy november 5-e helyett 10-én, délután 5 órakor a Pártoktatás Há­zában a nyolcadik fejezetből beve­zető előadást tartunk ,,A polgárhá­ború évei a Szovjetunióban" cím­mel. Az előadás után az anyag szem­léltetésére a „Lenin 1918" című fil­met fogjuk levetíteni. Kérjük a fent­i ■­vezeti elvtársakat, hogy valamen­­nyien jelenjenek meg, mert ez nagy segítséget ad az elvtársak tanulásá­hoz. Pártoktatás Háza * Értesítjük az I. éves Politikai Gaz­daságtan konferencia hallgatóit, hogy részükre a konferenciát no­vember 9-én reged 9 órakor tartják a Pártoktatói­ Házában. Csapláros Lajos konferenciavezető. 19!» NOVEMBER R ................ iiii e ■ [UNK] ■—* 14 Nagymányoki Bányát* osztályo­zó mérkőzései Mint már közöltük, az OTSB közzétette az NB II-be való feljutás osztályozó mérkőzé­­zéseiknek sorsolását, melyet a keddi szá­munkban közöltünk. Az alábbiakban azt kö­­zöljü­k, hogy a Nagymányoki Bányász hol és mikor játssza osztályozó mérkőzéseit. November 8-án Kaposvárott a Pécsi Hon­véd ellen. November­­ 5-én Pécsett a Kaposvári Vas­s ellen. November 22-én Móron a Budapesti Bel­­sped ellen. November 29-én Kaposvárott a Budapesti Pénzügyőr ellen. December 6-án Szekszárdon a Székesfehér­vári Építők ellen. Megjegyzések a Tolna-D. Postás mérkőzéshez A hideg idő ellenére is, mintegy 7—S00 ember gyűlt egybe, hogy két vereség után (Máza, Építők) végre győzni lássák a csapa­tukat. És ez a győzniakarás rányomta bé­lyegét az egész mérkőzésre, mert a közön­ség nagy része arra törekedett, hogy a játék­vezetőket befolyásolja. És sajnos, ez rész­ben sikerült itt, mer ha U-est lehetett ítélni azért, amiből a tolnai csapat az első gólját rúgta, úgy okvetlen meg kellett volna ad­ni azért is a 11-est, mely rá egy percre a tol­nai 16-oson belül volt. De azok a­ nézők, akik az első esetnél teletorokkal kiabáltak, hogy 11-es, amikor a tolnai csapat ellen kellett volna ítélni ugyanazt, akkor úgy hallgattak, mint ha némák lettek volna. * Hogy a mérkőzés eredményét 2:0-ról 4:2-re megtudta a textiles csapat fordítani, ebben nagy része volt a közönségnek is, mely állandó­an bekiabálásokkal a postás játékoso­kat felidegesítették. Az biztos, hogy Babar­­czi sportszerűtlenül viselkedett már akkor is, amikor a partjelzőnek sértőket mondott, de amikor a kiállítás sorsára jutott, a postás játékosok nem tudtak az idegeiknek paran­csolul. Amennyiben rendes körülmények kö­zött és rendes légkörben játszódik le a mér­kőzés, egész biztos, hogy a dombóváriak nem reklamáltak volna és nem lett volna az egy kiállításból három. * Egyik csapat sem nyújtotta azt a játékot, melyet a közönség joggal várt tőlük. A tol­nai csapatból kitűnt Elekes, míg a dombó­váriakból Hárai. A Postás kötő rendkívül sokat mozgott, és állandóan segített a vé­delemnek, de ha a csatársor támadott, akkor már ott találtuk. Dunaföldvári Spartakusz- Dombóvári Lokomotiv 2:1 Dunaföldvár, 600 néző. A játékvezető sípjelére az alábbi összeállí­tásban futnak a pályára: Dunaföldvár­: Szauter — Szalai, Fogarasi, Horváth — Szi­geti II., Reipp — Németh, Szigeti 3., Dunai, Balázs, Fiamra. D. Lokomotiv: Halmos — Sipos, Dömötör, C­aál — Bessenyei, Pólyák — Gelencsér, Bo­­doki, Szabó, Kiss, Littmayer. Dombóvár szél ellen indít. Az első percek­ben Dunaföldvár támad, a 13. percben 16-osról szabadrúgást rúg Földvár, de a vé­delem felszabadít. Mezőnyjáték után Németh szélről adott labdáját Dunai 20 méterről a bal alsó sarokba küldi. 1:0. Később Dombó­vár van földvári kapu előtt, de Kiss lövése kapu mellé megy. Majd Dunai nagy helyzet­ben van, d­e a kifutó Halmos megzavarja a lövést, s a lövés elkerüli a kaput. A 27. percben a hazai hátvédek hibáznak. Flamm hátra adja a labdát, a kifutó Szauter men­teni próbál, de Gelencsér az üres kapuba gu­rít. 1:1. A 30. percben dunaföldvár tám­adás nyomán Németh labdáját Szigeti 1. továbbít­ja a kapu bal alsó sarkába, 2:1. Továbbra is a földváriak támadnak, azonban a jól záró védelem megakadályozza a gólszerzés­ben őket. A második félidő elején a veszélyes vas­utas támadást Horváth menti. Később 25 m­éterres szabadrúgáshoz jut a vasutas csapat,­­de ezt Bodoki mellé rúgja. A 7. percben labdahordozásért szabadrúgást ítél a játék­vezető, azonban a Lokomotiv játékosok ezt is mellérúgják. Ezután mezőnyjáték alakul ki, majd a 17. percben Dunait és Dömö­tört a játékvezető szabálytalankodás miatt kiállítja. A 21. percben Szauter jut az előb­bi két játékos sorsára. A mérkőzés utolsó 15. percének említésre méltó eseménye, hogy Dunaföldvár 16 méterről szabadrúgást rúg, azonban ez a lövés a sorfalról visszapat­tan. Ezután teljesen eldurvul a játék, mind­két részről sok a szabálytalanság. A 44. percben ordító gólhelyzete van Szabónak, azonban kapu fölé fejeli a labdát. Jók: Horváth, Németh, illetve Bessenyei, Bodoki, Szabó. A játékvezetőnek több ferde ítélete volt és a mérkőzést gyengén vezette. A Megyei Testnevelési Sportbizottság figyelmébe Az MTSB által október 1 -én közzétett M1SK versenyfelhívást helyesnek és célsze­rűnek tartjuk, sőt annak az eredménye a megyei MHK tervek teljesítésénél máris megmutatkozik. Azonban nem értünk egyet a jó eredményt elérő sportkörök jutalma­zásának azzal a formájával, ahogy azt az MTSB kiírta. Mert lehet, hogy az a sport­kör, mely például a I I., vagy a II. díjat elnyeri és ezzel a 11 pár labdarúgócipőt, vagy a 11 mezt és nadrágot kapja, ezek­ből a szerelésekből jól áll, de ugyanakkor más szerelésbe hiányt szenvednek. Helyes lenne, ha az MTSB változtatna a díjazáson olyképpen, hogy például az a falusi sportkör, mely 1., II., 111. helyezést ér el, egy meghatározott pénzösszeg erejéig vásárolhasson az h ® FSB jelenlétében a szek­szárdi sportszerűs­ tétben olyan sportfelszere­lést, melyre a spor sikerének legnagyobb szüksége van. A sza­kszervezeti csapatoknál szintén meg kell kérdezni az I. helyezettet, hogy a kiírt díjat — az ezüst serleget — kérik, vagy inkább felvette­k—4 pár torna­cipőt. Amennyiben az MTSB helyesnek tart­­ja a javaslatunkat, úgy valósítsa meg azo­kat, mert csak így érjük el azt a célt, hogy jutalom fejébe­n átadott felszerzés teljes mértékben megfeleljen az azt meg­nyerő sportkörnek. KEVESEN TUDJÁK... . . . hogy az önveszélyes játék az, ami­kor a játékos fejjel játszik meg olyan lab­dát, amelynek lábbal­ való megjátszása lenne a természetes játszási mód és eköz­ben rúgás éri a fejelő játékost. * . . . hogy önveszélyes játék címén bi?nr­tetésnek helye nincs, saját felelősségére játszik így a játékos. * . . . hogy a kopás egyenlő testhelyzet­ben való támadása — amikor a labda mér birtokában van — a la­bdarúgó játéknak megengedett teljesen sportszerű formája. * . . . hogy Buzánszky Jenő sokszoros ma­gyar válogatott labdarúgó játékos, a győztes olimpiai keret tagja, dombóvári születésű, sőt még 1948-ban a Dombóvári Lokomotív csapatában játszott. * . . . hogy a szögletrúgás területe egy méteres sugarú kör, amelynek területén (tehát a vonalakon is) a szögletrúgásra letett labda bárhol elhelyezhető. * . . . hogy a partbedobás, szögletrúgás, kapukirúgás esetében a lesállást a labda első érintéséig büntetni nem szabad. * . . . hogy a váll, a kezezés elbírálása tekintetében nem tartozik a karhoz, s így a labda vállal való megjátszása a testtel való megjátszás fogalom alá esik. * . . . hogy az ökölvívó csak akkor szól­hat mérkőzés, közben a mérkőzésvezetőhöz, ha ezt a szándékát előbb féltérdre eresz­kedve karfeltevéssel jelzi. Csehszlovák kormányrendelet az egységes földm­űvesszövetke­­zetek és azt esryénl’egi gazdálkodó földművesek anyagi támogatásá­ról Prága (MTI) A csehszlovák kor­mány a szeptemberi kormánynyilat­kozat szellemében október 26-án újabb rendeletet hagyott jóvá az egységes földművesszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó földműve­sek anyagi támogatásáról. Az anyagi támogatásról szóló újabb rendelet a már korábban ho­zott intézkedések mellett — mint amilyen például az egyes mezőgaz­dasági termékek felvásárlási árának felemelése és a vetőmagok kiskeres­kedelmi árának csökkentése , a kor­mány további jelentős és határozott lépése a terméshozam fokozásának és az állattenyésztés gazdaságosabbá tételének biztosítása, egyben az egy­séges földművesszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó földművesek jövedelmének emelése felé. H­VK K H CSÜTÖRTÖK. NOVEMBER 5 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. sz. Áll. gyógyszertár NÉVNAI*‘ Imre. — IDŐ­JÁRÁSJELENTÉS: — Várható időjárás csütörtök estig: — Erősen felhős, párás idő, több he­lyen, főleg a Dunántúlon eső, a ma­gasabb hegyeken esetleg havazás. Mérsékelt délkeleti-déli szél. A hő­mérséklet kissé emelkedik. Várható hőmérsékleti értékek az ország te­rületére csütörtök reggel nyugaton 3—6, keleten 0—3, délben 8—11 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet csütörtö­kön tíz fok alatt. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felel*« kiadó: KIRAIT LÁSZLÓ A szerke­ rtn«es­e« hindóhivatal teMnnsaáPA# 21M0 2fl-M Szekszárd. Széchem­i-utca U> M. N R­ezv­zámlasTím 00 s-s Előfizetési díj: hawi ti — tortát. Baranyamezvei Szikra Nyomda Pécs. Munkácsi Mit,élv ose» IS •*. Telefon: 9M? A nyomdáért felel, MELLES BBtBÖ r

Next