Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-05 / 260. szám
4 NAPEö Miért megy vontatottan a vetés Nagydorogon . Nagydorog a paksi járás népes, 4700 lelket számláló községe. A 830 földműveléssel foglalkozó családból 720 egyénileg gazdálkodik. Most az őszi munkák dandárjában tehát az lenne a tanács legfontosabb feladata, hogy minden erejével a betakarítási és vetési munkákra mozgósítson, főleg az egyénileg dolgozó parasztság körében. Látja-e ezt a nagy dunai tanács? Bizony nem eléggé. Október 31-én Nagydörög község vetéstervét még csak 58 százalékra teljesítette, holott a határidő ezen a napon már lejárt. A nagydorogi tanács még most sem látja, hogy milyen hibát követett el az őszi munkák lejárt szakaszában: mit kellene tenni, hogy a lemaradást sürgősen pótolják. Mindenekelőtt azt, amit a Szabad Nép szeptember 22-i számának „Az érem másik oldala" című cikke meghatározott, azt, hogy a tanács javítsa meg tömegkapcsolatát. Az eddiginél jobban támaszkodjon a tanácstagokra, az élenjáró dolgozó parasztokra, azok kezdeményezésére és lelkiismeretesebben intézze el a dolgozó parasztok kérelmeit, illetve sérelmeit. A nagydorogi tanács mindezt elmulasztotta — és még ma is elmulasztja. — A 31 tanácstagból — az elnök véleménye szerint — csak hét segíti a tanács munkáját. A 18 állandó bizottsági tag közül mindössze egy dolgozik. Pedig Nagydorogon van számos olyan élenjáró dolgozó paraszt, mint Hamar István és Kovács József, akik szívesen segítenének a tanácsnak az őszi munkák meggyorsításában. A hiba ott van, hogy a tanács sem az állandó bizottsági tagokat, sem a tanácstagokat, de az élenjáró dolgozó parasztokat sem aktivizálja. Baryalik Istvánnak, a községi tanács elnökének az a véleménye, hogy ezek munkája úgy sem ér semmit. „Verseny?" . . . Nagydorogon versenyről nem lehet beszélni, mert az itteni parasztok nem szeretnek versenyezni — mondja a tanácselnök". Batyalik elvtársnak ezt a nézetét a tények megcáfolják. Ugyanis az a helyzet, hogy a nagydorogi dolgozó parasztok is versenyeznek. Október 3-én a községben 8 háznál volt kisgyűlés, ahol a dolgozó parasztok egymást versenyre hívták, azzal a célkitűzéssel, hogy november 7-re elvetnek minden őszi kalászost. Többek közt ilyen kisgyűlés volt Vágány Józsefnél is, ahol 13 gazda fogadta meg, hogy november 7-re befejezi a vetést. Tehát a nagydorogi dolgozó parasztok is versenyeznek, csak nem tud róla a tanács. Pedig neki volna elsősorban kötelessége, hogy a dolgozó parasztok ilyen irányú kezdeményezését felkarolja, a versenyt felszínen tartsa és tovább szervezze. Íme itt az egyik magyarázata a tanács nem kielégítő tömegkapcsolatának. Ezenkívül a nem kielégítő kapcsolat egyéb fogyatékosságokra is vall. Többek közt arra: nem jó a jelentőszolgálat. Az 1600 holdas határban végzett munkáról mindössze egy mezőőr, Bordás István informálja csak a tanácsot. Ezért mutat a tanács kimutatása október 31-én is csak 58 százalékos vetésterv teljesítést. Pedig ha a tanács támaszkodna a fent említettekre, akkor tiszta képet látna a dolgozó parasztok végzett munkájáról. Annak, hogy Nagydorogon nem kielégítően megy az őszi munka, a tanács tömegkapcsolatán kívül egyéb okai is vannak. Az, hogy a tanács lélektelenül, bürokratikusan intézkedik a vetőmagokkal kapcsolatban. Ugyanis az a helyzet, hogy Nagydorogon többszáz hold tartalékterületet vettek bérbe. A bérbevett területekre állami kölcsönt kértek, illetve kölcsön vetőmagot. A dolgozó parasztok kérelmét a tanács nem továbbította időben, csak október 31-én, s így a dolgozó parasztok legtöbbje vetőmaghiány miatt nem tud vetni. Nagydorogon még mindig 00 dolgozó paraszt van, aki minősített vetőmagra vár, de még a mai napig sem tudja megmondani a tanács, lesz vagy nem lesz. A megevő sok hba ellenére a tanács vezetői abban a tévhitben ringatják magukat, hogy nincsenek lemaradva a vetéssel. — Ezt abból következtetem, hogy a paksi járás 14 községe közül harmadik helyen vagyunk — mondja Batyalik elvtárs, a tanácselnök. A tanácselnök ezt így tudja, de nem így van. A paksi járási tanács október 31-i értékelése szerint Nagydorog nem a harmadik, hanem a hetedik helyen van. Tehát semmi okuk nincs a nagydorogi tanács vezetőinek, hogy elbízzák magukat. A vetéstervek teljesítésének határideje lejárt. Az idő sürget, a nagydorogi tanács vezetőinek legfontosabb feladata, hogy az elkövetett hibák kiküszöbölésével sürgősen javítsák meg munkájukat, lássák be végre, hogy az őszi munkák elvégzésének egyedüli biztos záloga a dolgozók közti szoros kapcsolat. SZÁZ ÉVE HALT MEG GARAY JÁNOS Ha egy idegen Szekszárdra vetődik nem mulasztja megkérdezni, hogy kinek a szobra áll a város közepén. Kit becsül meg ennyire Szekszárd népe? Talán szabadsághoz, vagy bátor hadvezér, esetleg tudós, vagy nagy államférfi az akinek szobrát az idő még nem döntötte le? S ha nemkérdez valakit s szekszárdiak közül, az büszkén feleli: Garay Jánosnak, a mi költőnknek a szobrát őrizzük. Régen volt, amikor Garay tanija visszazengtg Háry János vitéz meséit régen volt, amikor Hédervári Kánt fejére ismét sújtott a bakó, régen volt, amikor Báthon Erzsébet ismét végigszenvedte életét. Elmúlt száz év is, hogy Garay Szekszárd utcáit ráva sebtében egy egy kedves kis dalt irt. Az eltelt évszázad búcsú nélkül távozott, de az események körvonala tisztán rajzolódik elénk. Mi felír olyan metszőhangzóvá a XIX. század hangját? Az hogy ez a század volt szemtanúja Magyarország egyik legszebb történelmi szakaszának, a reformkornak, és az ezt megkoronázó forradalomnak, majd a 48-as szabadságharcnak. íróink, költőink nagy része megtalálta hangját abban a korban, méltóan vette ki részét a polgárosodásért a jobbág feszabadításért, majd a nemzeti íüpgerlenségért vívott harcból. — Garay János is a forradalom, a szabadságharc mellett foglalt állást. Segédszerkesztője lett az első forradalmi hangú újságnak, Kossuth Pesti Hírlapjának Bátorhangú írásaiért az önkényuralom börtönbe vetette ahol csaknem teljesen elvesztte szeme világát. Garely János Szekszárdon született 1812 október 10-én Már gyermekkorában kitűnt képességeivel, de a szeid és félrehúzódó ltjáról senki sem sejtette, hogy valaha tollal fog harcolni hazájáért. Rengeteget olvasott, nagy hatással voltak rá külföldi klasszikusok, de eszményképének Vörösmarthyt tekintett"- A Zalán futása című eposz hatására írta meg a Csatár című eposzát, amellyel az volt a célja, hogy még magasabbra szítsa a forradalmi lángot, ami ott lobogott minden magyar szívében. Az eposznak talán ez a lelkes forradalmi hang az egyetlen értéke. A mű nem aratott nagy sikert. Garay ennek ellenére elhatárolta, hogy író lesz. A nemesség akkori kultúrigényei mellett pedig hősnek kellett lennie annak, aki az irodalommal jegyezt,, el magát. Garay nem a nagy művek mestere volt, Szekszárdon a szülőházán elhelyezett emléktábláján olvasható vers könnyűpacsíriónak nevezi. Vörösmarthy a líra művelője volt. Hazaszeretetről, becsületről, családi boldogságról, a honleány hivatásáról beszél nekünk nagy hévvel meggyőző erővel, könnyedén, érthetően. Mintha egy pacsirta zengné énekét c. magasba tejünk felett. Garay költeményei nem kifogástalanok. Erősen érződik rajtuk a ,fentebb stíl“ és Kazinczy, Kölcsey befolyása alatt állt. Azok a versei a legértékesebbek, amelyekben a népi stílust használja, erre a legjobb példa az ,,Obsitos". Háry János valóban élt Szekszárdon. Garay egy pincei mulatságon ismerkedett meg vele. A jó szekszárdi bor megoldotta az obsitos vitéz nyelvét, vitézi tetteinek elbeszélőig közben mindjobban elvetette a sulykot és Garay ennek nyomán írta meg legnépszerűbb költeményét. Garay irodalmi értéke nem hasonlítható össze Vörösmarthyéval, de hazaszeretete határtalan és őszinte. Garay János 100 éve halott, de emlékét ércszobornál is maradandóbban őrzik művei, őrzi Szekszárd és Tolna megye dolgozó népe. Költeményein keresztül hazánk is szól, hazaszeretetre tanít bennünket. Büszkék vagyunk Párosunk megyénk szülöttére. Nem felejtjük el hogy rövid életét a hazának szentle és hogy hazája után az irodalmat szerette annyira, hogy érte élte le nyomorban életét Nem felejtjük el, hogy népe ügye mindig a legnagyobb probléma volt számára és hogy a szabadságharc mellé állt. Kiállításra készülnek Tona megye képzőművészei A szekszárdi múzeumban november 7-én nyílik meg Tolna megye képzőművészeinek őszi tárlata, melyen a megye festői legújabb alkotásaikat mutatják be. A kiállítás elsősorban Tolna megye megváltozott városait, tájait ábrázolja: hogyan alakult át a táj és az ember élete. A megyei tanács népművelési osztálya a kiállítás legsikerültebb alkotásait jutalmazza is, s a legjobb grafikák és olajfestmények alkotói között 10, ezer forintot oszt ki. A kiállításon mintegy 20 művész közel 100 képe szerepel több szobormű mellett. A tolnamegyei képzőművészek mellett most készül első kiállításra a szekszárdi képzőművészeti kör. A november 15-én a szekszárdi járási kultúrházban megnyíló kiállítás egy év munkáját mutatja be, melyen a tanulmányrajzok mellett kiállítják a 30 taggal működő képzőművészeti kör tagjainak pasztell és olajfestményeit ie. (MTI) t •’''•»•tton ok ogHietes m unkában Párthírek Felhívjuk a Szekszárd városban tanuló Párttörténet második évfolyamának hallgatóit és propagandistáit, hogy november 5-e helyett 10-én, délután 5 órakor a Pártoktatás Házában a nyolcadik fejezetből bevezető előadást tartunk ,,A polgárháború évei a Szovjetunióban" címmel. Az előadás után az anyag szemléltetésére a „Lenin 1918" című filmet fogjuk levetíteni. Kérjük a fenti ■vezeti elvtársakat, hogy valamennyien jelenjenek meg, mert ez nagy segítséget ad az elvtársak tanulásához. Pártoktatás Háza * Értesítjük az I. éves Politikai Gazdaságtan konferencia hallgatóit, hogy részükre a konferenciát november 9-én reged 9 órakor tartják a Pártoktatói Házában. Csapláros Lajos konferenciavezető. 19!» NOVEMBER R ................ iiii e ■ [UNK] ■—* 14 Nagymányoki Bányát* osztályozó mérkőzései Mint már közöltük, az OTSB közzétette az NB II-be való feljutás osztályozó mérkőzézéseiknek sorsolását, melyet a keddi számunkban közöltünk. Az alábbiakban azt közöljük, hogy a Nagymányoki Bányász hol és mikor játssza osztályozó mérkőzéseit. November 8-án Kaposvárott a Pécsi Honvéd ellen. November 5-én Pécsett a Kaposvári Vass ellen. November 22-én Móron a Budapesti Belsped ellen. November 29-én Kaposvárott a Budapesti Pénzügyőr ellen. December 6-án Szekszárdon a Székesfehérvári Építők ellen. Megjegyzések a Tolna-D. Postás mérkőzéshez A hideg idő ellenére is, mintegy 7—S00 ember gyűlt egybe, hogy két vereség után (Máza, Építők) végre győzni lássák a csapatukat. És ez a győzniakarás rányomta bélyegét az egész mérkőzésre, mert a közönség nagy része arra törekedett, hogy a játékvezetőket befolyásolja. És sajnos, ez részben sikerült itt, mer ha U-est lehetett ítélni azért, amiből a tolnai csapat az első gólját rúgta, úgy okvetlen meg kellett volna adni azért is a 11-est, mely rá egy percre a tolnai 16-oson belül volt. De azok a nézők, akik az első esetnél teletorokkal kiabáltak, hogy 11-es, amikor a tolnai csapat ellen kellett volna ítélni ugyanazt, akkor úgy hallgattak, mint ha némák lettek volna. * Hogy a mérkőzés eredményét 2:0-ról 4:2-re megtudta a textiles csapat fordítani, ebben nagy része volt a közönségnek is, mely állandóan bekiabálásokkal a postás játékosokat felidegesítették. Az biztos, hogy Babarczi sportszerűtlenül viselkedett már akkor is, amikor a partjelzőnek sértőket mondott, de amikor a kiállítás sorsára jutott, a postás játékosok nem tudtak az idegeiknek parancsolul. Amennyiben rendes körülmények között és rendes légkörben játszódik le a mérkőzés, egész biztos, hogy a dombóváriak nem reklamáltak volna és nem lett volna az egy kiállításból három. * Egyik csapat sem nyújtotta azt a játékot, melyet a közönség joggal várt tőlük. A tolnai csapatból kitűnt Elekes, míg a dombóváriakból Hárai. A Postás kötő rendkívül sokat mozgott, és állandóan segített a védelemnek, de ha a csatársor támadott, akkor már ott találtuk. Dunaföldvári Spartakusz- Dombóvári Lokomotiv 2:1 Dunaföldvár, 600 néző. A játékvezető sípjelére az alábbi összeállításban futnak a pályára: Dunaföldvár: Szauter — Szalai, Fogarasi, Horváth — Szigeti II., Reipp — Németh, Szigeti 3., Dunai, Balázs, Fiamra. D. Lokomotiv: Halmos — Sipos, Dömötör, Caál — Bessenyei, Pólyák — Gelencsér, Bodoki, Szabó, Kiss, Littmayer. Dombóvár szél ellen indít. Az első percekben Dunaföldvár támad, a 13. percben 16-osról szabadrúgást rúg Földvár, de a védelem felszabadít. Mezőnyjáték után Németh szélről adott labdáját Dunai 20 méterről a bal alsó sarokba küldi. 1:0. Később Dombóvár van földvári kapu előtt, de Kiss lövése kapu mellé megy. Majd Dunai nagy helyzetben van, de a kifutó Halmos megzavarja a lövést, s a lövés elkerüli a kaput. A 27. percben a hazai hátvédek hibáznak. Flamm hátra adja a labdát, a kifutó Szauter menteni próbál, de Gelencsér az üres kapuba gurít. 1:1. A 30. percben dunaföldvár támadás nyomán Németh labdáját Szigeti 1. továbbítja a kapu bal alsó sarkába, 2:1. Továbbra is a földváriak támadnak, azonban a jól záró védelem megakadályozza a gólszerzésben őket. A második félidő elején a veszélyes vasutas támadást Horváth menti. Később 25 méterres szabadrúgáshoz jut a vasutas csapat,de ezt Bodoki mellé rúgja. A 7. percben labdahordozásért szabadrúgást ítél a játékvezető, azonban a Lokomotiv játékosok ezt is mellérúgják. Ezután mezőnyjáték alakul ki, majd a 17. percben Dunait és Dömötört a játékvezető szabálytalankodás miatt kiállítja. A 21. percben Szauter jut az előbbi két játékos sorsára. A mérkőzés utolsó 15. percének említésre méltó eseménye, hogy Dunaföldvár 16 méterről szabadrúgást rúg, azonban ez a lövés a sorfalról visszapattan. Ezután teljesen eldurvul a játék, mindkét részről sok a szabálytalanság. A 44. percben ordító gólhelyzete van Szabónak, azonban kapu fölé fejeli a labdát. Jók: Horváth, Németh, illetve Bessenyei, Bodoki, Szabó. A játékvezetőnek több ferde ítélete volt és a mérkőzést gyengén vezette. A Megyei Testnevelési Sportbizottság figyelmébe Az MTSB által október 1 -én közzétett M1SK versenyfelhívást helyesnek és célszerűnek tartjuk, sőt annak az eredménye a megyei MHK tervek teljesítésénél máris megmutatkozik. Azonban nem értünk egyet a jó eredményt elérő sportkörök jutalmazásának azzal a formájával, ahogy azt az MTSB kiírta. Mert lehet, hogy az a sportkör, mely például a I I., vagy a II. díjat elnyeri és ezzel a 11 pár labdarúgócipőt, vagy a 11 mezt és nadrágot kapja, ezekből a szerelésekből jól áll, de ugyanakkor más szerelésbe hiányt szenvednek. Helyes lenne, ha az MTSB változtatna a díjazáson olyképpen, hogy például az a falusi sportkör, mely 1., II., 111. helyezést ér el, egy meghatározott pénzösszeg erejéig vásárolhasson az h ® FSB jelenlétében a szekszárdi sportszerűs tétben olyan sportfelszerelést, melyre a spor sikerének legnagyobb szüksége van. A szakszervezeti csapatoknál szintén meg kell kérdezni az I. helyezettet, hogy a kiírt díjat — az ezüst serleget — kérik, vagy inkább felvettek—4 pár tornacipőt. Amennyiben az MTSB helyesnek tartja a javaslatunkat, úgy valósítsa meg azokat, mert csak így érjük el azt a célt, hogy jutalom fejében átadott felszerzés teljes mértékben megfeleljen az azt megnyerő sportkörnek. KEVESEN TUDJÁK... . . . hogy az önveszélyes játék az, amikor a játékos fejjel játszik meg olyan labdát, amelynek lábbal való megjátszása lenne a természetes játszási mód és eközben rúgás éri a fejelő játékost. * . . . hogy önveszélyes játék címén bi?nrtetésnek helye nincs, saját felelősségére játszik így a játékos. * . . . hogy a kopás egyenlő testhelyzetben való támadása — amikor a labda mér birtokában van — a labdarúgó játéknak megengedett teljesen sportszerű formája. * . . . hogy Buzánszky Jenő sokszoros magyar válogatott labdarúgó játékos, a győztes olimpiai keret tagja, dombóvári születésű, sőt még 1948-ban a Dombóvári Lokomotív csapatában játszott. * . . . hogy a szögletrúgás területe egy méteres sugarú kör, amelynek területén (tehát a vonalakon is) a szögletrúgásra letett labda bárhol elhelyezhető. * . . . hogy a partbedobás, szögletrúgás, kapukirúgás esetében a lesállást a labda első érintéséig büntetni nem szabad. * . . . hogy a váll, a kezezés elbírálása tekintetében nem tartozik a karhoz, s így a labda vállal való megjátszása a testtel való megjátszás fogalom alá esik. * . . . hogy az ökölvívó csak akkor szólhat mérkőzés, közben a mérkőzésvezetőhöz, ha ezt a szándékát előbb féltérdre ereszkedve karfeltevéssel jelzi. Csehszlovák kormányrendelet az egységes földművesszövetkezetek és azt esryénl’egi gazdálkodó földművesek anyagi támogatásáról Prága (MTI) A csehszlovák kormány a szeptemberi kormánynyilatkozat szellemében október 26-án újabb rendeletet hagyott jóvá az egységes földművesszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó földművesek anyagi támogatásáról. Az anyagi támogatásról szóló újabb rendelet a már korábban hozott intézkedések mellett — mint amilyen például az egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási árának felemelése és a vetőmagok kiskereskedelmi árának csökkentése , a kormány további jelentős és határozott lépése a terméshozam fokozásának és az állattenyésztés gazdaságosabbá tételének biztosítása, egyben az egységes földművesszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó földművesek jövedelmének emelése felé. HVK K H CSÜTÖRTÖK. NOVEMBER 5 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. sz. Áll. gyógyszertár NÉVNAI*‘ Imre. — IDŐJÁRÁSJELENTÉS: — Várható időjárás csütörtök estig: — Erősen felhős, párás idő, több helyen, főleg a Dunántúlon eső, a magasabb hegyeken esetleg havazás. Mérsékelt délkeleti-déli szél. A hőmérséklet kissé emelkedik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére csütörtök reggel nyugaton 3—6, keleten 0—3, délben 8—11 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet csütörtökön tíz fok alatt. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felel*« kiadó: KIRAIT LÁSZLÓ A szerke rtn«ese« hindóhivatal teMnnsaáPA# 21M0 2fl-M Szekszárd. Széchemi-utca U> M. N RezvzámlasTím 00 s-s Előfizetési díj: hawi ti — tortát. Baranyamezvei Szikra Nyomda Pécs. Munkácsi Mit,élv ose» IS •*. Telefon: 9M? A nyomdáért felel, MELLES BBtBÖ r