Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-21 / 273. szám

TOLNAI NAPLÓ VnXo moirrÍRJAi Ecvesdum-x! A MAI SZAMBÁN: Az ENSZ politikai bizottságának november 18-i ülése (2. o.) — Francia szocialista képviselők nyilatkozatai az „Európai hadsereg" ellen (2. o.) — Belföldi hírek (2. o.) A döbröközi népnevelők, a mezőgazdasági termelés gyors emeléséért (3. o.) — Új árucikkek a Szovjetunió­ban­ (3. o.) — Tillmann Ádám grábóci pedagógus a Közoktatás Kiváló Dolgozója (3. o.) — Falusi könyvtá­rosaink feladatai a téli olvasómozgalomban (4. o.) AZ M­DP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1953. NOVEMBER 21 Az életszínvonal emelésének fontos tényezője — az állattenyésztés hozamának növelése „A dolgozó parasztság fokozódó termelő tevékenységére támaszkodva alapvető intézkedések szükségesek a mezőgazdaság nagyarányú fejleszté­sére. Ezek főbb célja: a gabonakér­dés megoldása, a terméshozam növe­lése, az állattenyésztés hozamának emelése..." — mondotta Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség októ­ber 31-i ülésén. A dolgozók életszín­vonalának emelése, szükségleteinek maximális kielégítése parancsolólag megköveteli, hogy gyorsítsuk állat­tenyésztésünk fejlesztését, minden vonatkozásban teljesítsük az állat­­tenyésztésről szóló fejlesztési és ter­melési tervet. Állattenyésztésünk fejlesztése nélkül az állatok hozamá­nak a lehető legmagasabb növelése nélkül el sem képzelhető a lakosság több és jobb hússal, zsírral és egyéb állati termékkel való ellátása. Éppen ezért van szükség arra, hogy me­gyénk minden mezőgazdasági szocia­lista szektora és egyénileg dolgozó parasztja maradék nélkül teljesítse állattenyésztési és fejlesztési tervét. Mind a termelőszövetkezetekben, mind a magángazdálkodásban az ál­lattartás biztosítja a nagy jövedel­met. Tehát, ha megyénk mezőgaz­dasági dolgozói és vezetői az állat­­tenyésztési tervek teljesítését ilyen vonatkozásban szem előtt tartják, s megalkuvástól mentes harcot foly­tatnak az állattenyésztési és fejlesz­tési tervek teljesítéséért, ezzel sa­­ját jövedelmüket is emelik, elősegí­tik a kormányprogramm megvalósí­tását is. Hegedűs András elvtárs, a termelő­­szövetkezetek és gépállomások élen­járó dolgozóinak harmadik országos tanácskozásán beszámolójában rámu­tatott: „Termelőszövetkezeteinkben jelenleg az állattenyésztés nagyon elhanyagolt állapotban van és nem hoz megfelelő jövedelmet. Az állat­­tenyésztésben gyenge a termesztői munka, nem megfelelő a takarmá­nyozás, az állatok gondozása, ápolá­sa. Ezen a tűrhetetlen helyzeten fel­tétlenül változtatni kell. Minden ter­melőszövetkezetben magas pénzjö­vedelmet biztosító ágazattá kell ki­fejleszteni, különösen a szarvasmar­ha, sertés és juhtenyésztést." Az állattenyésztés fejlesztésének lehetőségei szinte lábunk előtt hever­nek. Nem kell mást tenni, mint min­denütt pontosan követni az állatte­nyésztés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatokat. Az új gazda­ságpolitika minden segítséget megad ahhoz, hogy állattenyésztési tervein­ket teljesíteni tudjuk és ezen keresz­tül mind a termelőszövetkezeti, mind az egyénileg dolgozó parasztok élet­­színvonalát, de elsősorban a mun­kásosztály életszínvonalát magasabb­ra emeljük. Ezt bizonyítja, hogy kor­mányunk olyan intézkedéseket ho­zott létre, mely elősegíti és meggyor­sítja állattenyésztésünk fejlesztését. Ilyen például az ingyenes állatorvosi kezelés és a silóépítési kölcsönök. Az elmúlt évek során — különö­sen termelőszövetkezeteinkben — gyakori volt az olyan eseteknek a száma, hogy lebecsülték a jószágál­lomány és a sertésállomány fejlesz­tésének jelentőségét. Ezt bizonyítják azok a tények, hogy termelőszövet­kezeteinkben csak többszöri unszo­­lással voltak hajlandók néhányan el­vállalni az állatok gondozását. Hos­­­szú időn keresztül a gerjeni Vörös Nap termelőszövetkezetben is ez volt a tagság egy részének a felfo­gása. Mikor közgyűlésen szóba ke­­rült az állattenyésztés fejlesztése, a tagok legtöbbjének az volt a véle­ménye, hogy a közös jószágállomány csak feleszi a kukoricát s ezáltal kevesebb jut szétosztásra. A gerjeni Vörös Nap termelőszövetkezet tag­jai ma már egész máskép véleked­nek. Felismerték, hogy helytelenül cselekedtek, s ma az állattenyésztés fejlesztését tűzték ki legfontosabb feladatuknak. Ezért a tagság úgy határozott, hogy ebben az évben a termett 12 vagon kukoricából nem osztanak ki semmit, hanem azt a jó­­szágállomány fejlesztésére és az ál­lattenyésztési tervek teljesítésére, illetve túlteljesítésére fordítják an­nál is inkább, mivel saját szükségle­tükre a háztáji föld bőven termett. A gerjeni Vörös Nap termelőszövet­kezet nem egyedül­álló a megyében, ahol a tagok így gondolkoznak. — Egyre inkább növekszik azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, ahol az állattenyésztés fejlesztését tűzték ki célul. Ilyen például a Bonyhád-Istvánmajori termelőszö­vetkezet, a szakadáti Aranykalász termelőszövetkezet, a borjádi Hala­dás, és még számos termelőszövet­kezet. Ahhoz, hogy több zsír, hús­ kerül­jön a dolgozók asztalára, nem elég­séges csupán, hogy elhatározzuk, illetve célul tűzzük ki az állatte­nyésztés fejlesztését. Az állatte­nyésztés fejlesztéséhez és hozamá­nak növeléséhez, elengedhetetlen fel­tétel, hogy biztosítsuk a jószágok takarmánnyal való ellátását. Az ilyen irányú előfeltételek még nem mindenütt vannak biztosítva. M­ég mindig van olyan termelőszövetke­zet megyénkben, ahol csak beszél­nek az állattenyésztés fellendítésé­ről s a szavak nem mindig párosul­nak testekkel. Ilyen például a bá­­taszéki Búzakalász termelőszövetke­zet, ahol a kedvező időjárást nem használják ki a jószágok téli takar­­mányellátásának biztosítása érdeké­ben. Rendkívül lassú ütemben megy a silózás. A tavalyi aszályos év ta­pasztalatai arra intenek bennünket, hogy minden szem- és száltakar­mányt gondosan megtakarítsunk. — Termelőszövetkezeteinknek és egyéni­leg dolgozó parasztjainknak nem szabad elfeledni az elmúlt év ta­karmányszűkös napjait. Az idei év bőséges takarmánytermése megkö­veteli azt is, hogy tervszerűen gaz­dálkodjunk a meglévő takarmány­készlettel. Termelőszövetkezeteink­ben már most rá kell térni a rej­tett tartalékok feltárására, a takar­­mánykészletek növelésére. Kétszáz százalékra teljesítette a kakasdi­ Gábor Áron tsz­silózási tervét A kakasdi Gábor Áron termelőszövetkezet tagjai is tanulmányozták a Központi Vezetőség október 31-i ülését. Különösen megragadta fi­gyelmüket az a kitétel, melyet Rákosi elvtárs a következőkben álla­pított meg: „A szocialista építés új szakaszába léptünk, abba a szakasz­ba, ahol a mezőgazdaság gyors fejlesztése központi kérdés." Ez a tö­mören megfogalmazott mondat azt jelenti, hogy minden termelőszövet­kezetnek új módon kell gazdálkodni. Mégpedig, hogy a mezőgazdasági terméshozamok nagyobb mértékben emelkedjenek. A kakasdi Gábor Áron termelőszövetkezet tagjai a Központi Vezetőség határozatának szellemében dolgoznak ú­j módon gazdálkodnak Hogy jövőre, illetve eb­ben a gazdasági évben minden vonatkozásban maradéktalanul teljesít­sék tervfeladataikat, időben végeztek az­ őszi mezőgazdasági munkákkal. A szövetkezet vezetősége és tagsága arról is gondoskodik, hogy állatál­­lományukat fejlesszék, és növel­jék az állatok hozamát. Ennek érdeké­ben terven felül is silóztak. A 200 köbméter beütemezett tervvel szem­ben 400 köbméter jó minőségű siló takarmányt készítettek. Az Sozi vetés befejezése után, jól halad a mélyszántás is Bogyiszlón A bogyiszlói dolgozó pa­rasztok ebben a gazda­sági évben nemigen di­csekedhettek kimagasló eredményekkel. Ugyanis a szekszárdi járás utolsó községei közé tartozott. Bogyiszló csaknem mindig Most az őszi szántás-veté­si munkák befejezése előtt Bogyiszló község tervtel­jesítése is más képet mu­tat. A tanács vezetői és a pártszervezet vezetői rá­jöttek, hogy a község dol­gozó parasztjai előtt álló feladatokat nem nekik kell elvégezni, hanem a község dolgozó parasztjai­nak. Ez pedig csak abban az esetben jár eredmén­­nyel, ha a község vezetői szlárdan támaszkodnak a község élenjáró dolgozó parasztjaira. A bogyiszlói tanács ezt tette és helye­sen cselekedett. Őszi vetéstervüket, mely 1590 hold, 100 százalékra teljesítet­ték. A vetéstervek teljesítése után a község dolgozó pa­rasztjai azonnal hozzálát­tak a még visszalévő ka­­posnövények betakarítá­sához és a mélyszántások­hoz. November 15-re 994 holdon végezték el a mélyszántást. Ez a szám azt bizonyítja, hogy a bogyiszlói dolgozó parasztok megértették, hogy saját és egész né­pünk életszínvonalának emelése érdekében jobb munkát kell kifejteniök. Ma már a szavak helyett cselekednek. Zavarok a tervte­lesítés körül A Paksi Konzervgyár­ban a november havi terv­teljesítéssel nagyon lema­radtak, november 17-ig csupán 30 százalékra tud­ták teljesíteni havi tervü­ket. A lemaradás oka az, hogy a kalocsai Paprika­­ipari Tröszt nem szállít nyersanyagot. A Tröszt vállalta, hogy november 20-ig minden nap 2 vagon nyersanyagot szállít a Paksi Konzervgyár részé­re feldolgozás céljából. E hó 10-ig mindössze 4 vagon nyersanyag érkezett. A gyár igazgatósága már több esetben sürgette a kalocsai Paprikaipari Trösztöt, de eredménye nem volt. Félő, hogy a kalocsai Paprikaipari Tröszt kötelezettségének ebben a hónapban sem tesz eleget. A Paksi Kon­zervgyár tervte­tesítése viszont teljes egészében a nyersanyag leszállításától függ. Érdemes ezen gon­dolkozni és sürgősen csele­kedni. A paksi járásban 17 tsz elkészítette zárszámadását A paksi járás 22 termelőcsoportjából 17 befejezi­ a zárszámadás elkészítését. A zárszámadások minde­nütt tükörképért adják a tagok, a vezetők, jó, vagy rossz munkájának.­­Ezt bizonyítja többek között a né­metkéri Új Élet tsz, továbbá a madocsai Igazság tsz példája. A német­kéri UJ Élet-ben egy munkaegységre 4,5 kilogramm búza, 2,8 kilogramm árpa, 6 kilogramm kukorica, 1 kiló széna, 2 kiló takarmányrépa, 80 deka borsó, 10 deka hagyma, 80 deka napraforgó, 50 deka takarmányszalma és ezenkívül 15 forint készpénz ju­tott. Ebben a termelőcsoportban Kulcsár Gyula 237 munkaegysége után 14.89 mázsa búzát, 6.65 mázsa ár­pát, 14.25 mázsa kukoricát, 2.35 mázsa szénát, 475 kiló takarmányrépát, 190 kiló borsót, 24 kiló hagymát, 190 kiló napraforgót és ezenkívül 2607 forintot kapott. A madocsai Igazság termelőszövetkezetben is eredmé­nyes a zárszámadás. Egy munkaegységre 0.3 kiló búza, 1.68 kiló árpa, 8 kiló kukorica, 2.60 kiló széna, 2 kiló alma, 0.6 kiló olaj, 0.20 kiló disznó és 9.73 Ft. Molnár Látván 458 munkaegysége után 29.85 mázsa bú­zát. 6 kiló szappant, 640 kiló árpát, 37 mázsa kukori­cást, 11,92­ mázsa takarmányt, 8 méter fát, 196 kéve rőzsét, 8 kiló olajat, 11 mázsa almát, 32 kiló szilvát és 4456 forintot kapott. A madocsai Igazság­termelő­csoportban a növénytermesztési brigád a zárszámadás folyamán a tervek túlteljesítéséért 1500 forint prémiu­mot kapott. Az állattenyésztő brigád pedig tervének túl­tel­jesítéséért készpénzben 1300 forintot kapott. „4 betervezett 110 köbméterest betonsilót november 19-re elkészítettük“ Termelőszövetkezetünk tagjai az őszd munkák ideje alatt megsokszorozott erőfeszítéssel dolgoztak, hogy mind a betakarítási, mind a szántás-vetési munkákat idejében befejezzük — írja levelezőnk Juhász Rozália, a bikécsi Petőfi termelőszövetkezetből. Szövetkezetünk tagjainak­­ fáradságos munkája nem eredménytelen. A betakarítási és szántás-vetési munkáikat 100 százalé­kig elvégeztük. Az őszi munkák ideje alatt nem feled­keztünk meg állatállományunk téli takarmánnyal va­ló ellátásáról sem. A betervezett 110 köbméteres be­tonsilót november 19-re megépítettük. Pártunk és kor­mányunk ebben segítségünkre sietett. A kormánypro­gramm nyomán silóépítésre termelőszövetkezetünk 11 ezer forintot kapott. A siló megépítését termelő­­szövetkezetünk saját erejéből végezte. Ezzel 5,500 forintot takarítottunk meg. A siló megépítésének be­­fejezése után gondoskodtunk arról is, hogy a siló­gödröt megtöltsük megfelelő silótakarmánnyal. Terme­lőszövetkezetünk minden tagja büszke arra, hogy az őszi mezőgazdasági munkák során a paksi járás élen­járó termelőszövetkezetei közé tartozik a bikácsi Pe­tőfi termelőszövetkezet is. Tízperces mozgalom, a Simoni­um yai­llo­rgyvárosi­n A kenőműhelyi dolgozók röpgyűlést tartottak. El­határozták, hogy a többtermelés érdekében beindítják a 10 perces mozgalmat. Ennek következtében munka­kezdés előtt 10 perccel minden dolgozó a műhelyben van, előkészíti magának az egész napi munkához szük­séges nyersanyagot. A mozgalmat nagy lelkesedéssel fogadták a dolgozók és megfogadták azt, hogy min­den erejükke­l azon lesznek, hogy a selejtet a legala­csonyabb százalékra csökkentsék és minőségi munkát gyártsanak. A mozgalom magába foglalja a gyengébb elvtársak segítségét és munka után a tiszta műhely átadását is. Ma nyílik meg a szekszárdi képzőművészeti iskola kiállítása Ma, szombaton délután fél öt órakor nyílik meg a járási kultúrház emeleti termeiben a szekszárdi kép­zőművészeti iskola első kiállítása, amely egy esztendő munkáját mutatja be. A kiállításon elsősorban tanul­mányrajzok szerepelnek, amelyeket az iskola tagjai ké­szítettek tanulmányaik során. Külön teremben szere­pelnek az első és külön teremben a második évfolya­mot végző hallgatók rajzai. Az iskola másodéves növendékei számos pasztell­képet készítettek Szekszárdról és környékéről. Ezek a sok esetben komoly tehetségről tanúskodó képek a kiállítás fő erősségei. A kiállítás 60 képet mutat be, s egy hétig lesz nyitva. Az ünnepélyes megnyitón, szombaton délután fél öt órakor Kősz József, a megyei tanács népműve­lési osztályának vezetője mond beszédet. Belépődíj nincs, mindenkit szívesen lát az iskola. M­­özs községben az őszi munkákkal párhuzamosan végzik a begyűjtést Mözs község kezdettől fogva az elsők között volt az őszi munkákban. A dol­gozó parasztság legyőzte azt a nehézséget, amit a száraz, megkeményedett talaj jelentett s november első napjaira elvetették az összes őszi kalászost. A mezőgazdasági munkák mellett azonban a tanács és az állandó bizottság tagjai nem feledkeztek meg a begyűjtésről sem, sőt a mezőgazdasági és a begyűjtési állandó bizott­ság megállapodott abban, hogy az ősz folyamán kö­zösen végzi felvilágosító munkáját. A jó­ begyűjtés feltétele az idejében vég­zett munka — ez a gon­dolat vezette a mözsi ál­landó bizottsági tagokat az ősz elején. A közös munka eredmé­nye lett, hogy az idejében végzett szántás, vetés mel­lett a község nem maradt el a begyűjtési tervek tel­jesítésében sem s novem­ber közepére több ter­ményből túlteljesítette elő­irányzatát. A község burgonyabe­adási tervét 104.1, napraforgó beadását 101.3, vágómarha be­adási tervét pedig 109.7 százalékra tel­jesítette. Az egész évi tejbeadás 86, a tojásbeadás 83 százalé­kon áll, baromfiból pedig egész évi tervüknek 73,6 százalékát teljesítették a mözsi dolgozó parasztok. Befejezés előtt áll a kuko­ricabegyűjtési terv telje­sítése is, amelyből eddig 91,6 százalékos eredményt értek el. Kepper Ferenc 645 normálhold talajmunkát végzett az őszi idény alatt A dalmandi gépállomás traktorosai az őszi idény­­tervek megkezdése­­ óta versenyben végzik mun­kájukat. Kepper Ferenc a gépállomás egyik élenjáró traktorosa már az őszi munkák kezdetén megsze­rezte az elsőséget a trak­­tisták versenyében. Kep­per elvtárs nemcsak meg­szerezte, hanem követke­zetesen tartja is a gépál­lomás traktorosainak ver­senyében az első helyet. November 18-ig 643 normálhold talajmun­kát végzett, s ezzel tervét 320 százalékra teljesítette. Kepper elvára november 1-től 10-ig terjedő időben összesen 1046 forintot be­­keresett,

Next