Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-26 / 21. szám

4 A dolgozók gimnáziumának esti tagozatán 130 dolgozó tanul Más­ többször feltűnt, hogy a szek­­szári'di Garat­' gimnázium ablakai az esti órákban is világosak. Amikor pedig mi jártunk az öreg iskola fa­lai közé, esténként ott csend és sö­tétség honolt. Belépek a vagyk.u­/pun. Földszín­­ten a kőművesek munkájának nyo­mai. Szépül az öreg épület. Kor­mányunk gondoskodik róla, hogy megyénk legnagyobb középiskolája külsőségekben is megfeleljen a kö­vetelményeknek. Sokan tartózkodnak a folyosón délután 3 óra előtt. A kép azonban nem a megszokott. Inkább felnőttek — sokan egyenruhában és munka­ruhában várakoznak. Megszólítom az egyik munkaruhás elvtársat, aki­­ büszkén mondja el, hogy napi mun­kaideje­ már ledolgozta s most órá­ra jött, mert ő az esti iskola hall­gatója. Az első osztályt végzi. — Augusztus óta hetenként négy­ alka­lommal napi öt órát tölt itt, hogy elvégezhesse a dolgozók tagozatában az általános gimnáziumot. A dolgozók általános gimnázium­a és a levelező tanfolyam X—III. osz­tályaiban 130 felnőtt tanul. Ez az iskolafajta műveit, világosan gon­dolkodó emberekké neveli tanuló­i. Sokoldalú általános képzést nyújt de módot adt arra is, hogy az érett­ségi bizonyítvány megszerzése után tovább folytassák tanulmányaikat. A tanulók szorgalmas munkával és a nevelők segítségével el akarják ér­ni, hogy biztosan tájékozódjanak az irodalom és művészet világában, de ezzel együtt fejlesszék szóbeli és írásbeli kifejező készségüket. Meg­ismerjék a társadalom fejlődésének menetét, lerakják a természettudo­mányos világnézet alapjait. Útrava­­lót ad az iskola ezeknek a tudomá­nyoknak magasabb fokon való ta­nulmányozására. Míg­ az igazgató elv­társ ezekről beszél, odalép a III. osztály egyik hallgatója. Mondja Mária, mit csi­nál itt? — kérdeztem tőle, így vá­laszolt: ..Kiskoromban mindig ar­ról álmodoztam, hogy ha nagy le­szek, rettentő okos ember lesz be­lőlem. Szüleim nehéz helyzete miatt azonban nem tanulhattam, dolgoz­nom kellett. 16 éves koromban már a saját lábamon álltam, de a tárnu­­lás hiányát állandóan éreztem. Csakk nem tudtam, hogy is kezdjek újra hozzá. Körülbelül 2 éve aztán egy könyv akadt a kezembe. Ezek a so­ ok öt­­löttek szemeimbe: „Előttünk erőd áll, a tudomány vára. Ezt a vájat, ha törik, ha szakad, be kell ven­ni. Egy cél lebegjen előttünk: Tanulni, tanulni, tanulni!­" Láttam leírva, hogy Lenin elvtárs adta meg ezt feladatul a komszomolis­oknak, ami­kor azok kérték, hogy mondja meg nekik, mi az ifjúság legfontosabb tennivalója. Ekkor határoztam ,­ hogy én is tanulok. Alkalom is adódott éppen. Ekkor indult meg a dolgozók á­lta­lános gim­náziuma és én örömmel iratkoztam be 1952 őszén az I. osztályba. Fur­csa volt beülni ismét az iskolapad­ba és egész napi munka után szó­rakozás helyett az orosz főnév rago­zást tanulni, egyenleteket megoldani, vagy éppen kémiával győzködni. — őszintén be kell vallanom, hogy eleinte csak az irodalom és a törté­nelem kedvéért mentem az iskolá­ba. De aztán fokozatosan felismer­tem a többi tantárgy fontosságát is. Most már nem kérdezem, hogy mi­ért kell nekem fizikát tanulni. Lá­­tom, hogy erre a mindennapi élet­ben is állandóan szükség van. Nem akarok megállni a gimnáziumi érett­­séginél. Tovább tanulok! Hazánknak szüksége van minél­­ több képzett dolgozóra. Mária még kérdez vala­mit az igazgatótól, s a csengő sza­vára elköszön. Már csak ketten vagyunk a folyo­són: az igazgató és én, a kíváncsi öregdiák. Ejtünk még néhány szót a régi emlékekről, aztán elbúcsú­zunk. Kicsit büszke vagyok volt is­kolámra, mert látom, hogy megfe­lel hivatásának. ,,Egy öregdiák". A­­ lum­­­fold? ím­ új IMSZ vezetőség munkában Községünk DISZ-szervezetében­, az alrmúlt héten új vezetőséget vá­laszto­t­ak. Az előző vezetőség, mely részben hiányos volt, nem tudta fel­adatát jól elvégezni, s bizonyos mér­tékben rontotta a DISZ-szervezet te­kintélyét Dunaföldvár községben is. Ilyen volt például maga az előző DISZ-titkár, Bognár Károly is, ami­ért a vezetőség választó taggyűlés fe­lelősségre is vonta. A X­­SZ-szervezetben tehát nem úgy m­­i a munka, mint ahogy kel­lett volna. Ezért azonban fe­l­ősek vagyunk mi is, a községi pártszer­vezet vezetői. A fenti hibákon okulva ezért na­gyobb segítséget adtunk a fiatalok munkájához, s azot a a D­ísZ-szerve­­zet munkájában nagyfokú javulás állt be. Ma már a fiatalok nap mint nap felkeresik­ helyiségüket, s azt mintegy második otthonuknak tekintik. Van még azonban e terü­leten sok­­ ennivaló, amit már meg is kezdtek. Most festetik ki a ter­meket, hogy tiszta, egészséges he­lyiségük legyen és a kívülálló fia­talok az eddigieknél nagyobb kedv­vel látogathassák a DISZ-szerveze­­tek­et, s ott m­integy kedves otthonra találjanak, ahol a tanulás mellett tudnak majd szórakozni is. Az új vezetőségválasztás utáni új élet kezdetét mutatja az is, hogy már az elmúlt vasárnap a DISZ tagjai igen szép jelenetekkel és táncszám­okkal szórakoztatták a község dolgozóit. E kultúrmegmoz­­dulás sikerét, bizonyítja az is, hogy a kultúrterem megtelt, s többszáz dolgozó nézte végig műsorukat. A falusi szervezet fiataljai együtt sze­repeltek a kendergyár üzemi szer­vezet fiataljaival. Nagy sikert ara­tott a kendergyár, val­amint a he­lyi honvédség táncsoportja is. Az látszik, hogy az új vezetőség Hermann Jánosné elvtársnő vezeté­sével jól dolgozik és a tagság az ed­digieknél sokkal aktívabb. A kez­deti siker is bizonyítja, hogy a veze­tőség a továbbiakban méginkább igyekezni fog, hogy a fiatalság meg­találja a szervezeten belül a számára szükséges tanulási és szórakozási le­hetőségeket. Ez egyben biztosítja azt is, hogy e község még kívülálló fia­taljai is hamarosan megtalálják a DISZ-szervezetben második otthonu­kat. Ez a feladata a nemrégen meg­­választott vezetőségnek, melyhez ne­künk, a pártszervezet vezetőségének is az eddiginél még több segítséget kell adni, hogy valóban betölthessék hivatásukat, a párt ifjúsági szerve­zetének feladatát. A fiatalság jó úton halad már. Szorgalmasan készülnek körzeti és járási kus­árversenyekre, hogy ott bemutassák tudásukat. Készüljenek, hogy a gazdasági munkában is ki­vívhassák méltó helyüket a párt és kormányhatározatok sikeres végrehaj­tásában.­ Az eddigi eredmények is szépek, de ahhoz, hogy még nagyobb eredményt tudjanak elérni, szüksé­ges az is, hogy a DISZ járási bizott­ság ezentúl jobban segítse ifjúsági szervezetei munkáját. Eigner György községi párttitkár Dunaföldvár. Értesítjük a vevő­közönségünket, hogy bútorüzletünket Széchenyi­ út 45—47. szám alá helyeztük át. (Zalai’patika mellett) N A­P­C­O Párthírek A Párttörténet III. évfolyamának propagandistái részére január 27-én, szerdán délelőtt 9 órai kezdettel a Pártoktatás Házában konferenciát tartunk a XII. fejezetből. Pontos megjelenést kérünk. MDP ágit. prop. osztálya. Öt géppel bővül a tolnai baromfikeltető állomás A tolnai baromfikeltető állomás az elmúlt évben félmillió naposcsirkét szállított. A minisztertanács határo­zata alapján az idén a meglévő 5 darab gép mellé még 5 darab tíz­ezres keltetőgéppel bővült a keltető állomás, hogy a megnövekedett igé­nyeket kielégíthesse. A keletőállomás az előkészítő munkálatokat megkezdte: a tojás biz­tosítására­­ öt mintaközséget jelöltek ki, ahol a lakosság összes baromfi­­állományát vérvételezték, hogy tel­jesen tífuszmentes naposcsibék ke­rüljenek kiosztásra. A keltető állomás megfelelő szál­lítóeszközökről is gondoskodik, eddig már több mint 150 szállító ládát ké­szítettek, amely egyszerre 8.000 darab csibe szállítását teszi lehetővé. A na­poscsibék iránt máris nagy az érdek­lődés: ezideig 14 termelőszövetkezet és közel 100 egyénileg dolgozó pa­raszt jelentette be igényét. A falu lakosságának termelési kedvét mu­tatja, hogy százával adják be ren­deléseiket, többek között Zsidó Já­nosné tolnai parasztasszony is, aki 140 darab naposcsibét vásárol az első keltetésből. Kis csavar, de fontos csavar . . . A párt és a korm­ányprogramm megvalósításából üzemeink és gyá­raink mellett a kereskedelmi válla­latok is részt vállalnak. Minden egyes vállalat, amely elősegíti a kor­­­mányprogramm megvalósítását, egy­­egy csavar abban a gépezetben, amely hivatva van dolgozó népünk életszínvonalát emelni. A kereskedelmi vállalatok sorá­ban egész különleges helyet foglal el a Mellékteqnék és f­ulladékgyűj­­tő Vállalat, melynek feladata, hogy üzemeinket és gyárainkat ipari alap­anyagokkal, nyersanyaggal lássa el. A MÉM Vállalat egész apparátusa azon fáradozik, hogy minél több ócs­kavasat és fémhulladékot adjon a kohóknak és ezen keresztül a kön­nyűiparnak, hogy azok a kohókban és a megmunkáló üzemekben száz és száz alakban újjáéledjenek. Egy vagon vas- és fémhulladékból 4 traktort, vagy 8.000 darab 10 li­teres vizesvödröt, 300.000 méter táv­vezetéket, vagy 388 mázsa rézgáncot készítenek el a feldolgozó üzemek. Egy vagon papírhulladék 3 vagon fát helyettesít és 417.000 újságot, vagy 104.000 darab százlapos köny­vet készíthetnek belőle. Egy vagon rongyhulladék 100 mázsa finompa­pír, vagy 05 mázsa fonal elkészítésé­hez alkalmas. De sorolhatnánk még hosszú oldalakon mi mindenre lehet a különböző hulladékanyagokat fel­használni. Fontos tehát, hogy üzemeink és gyáraink úgy kezeljék a területükön keletkező hulladékanyagokat, mint a népgazdaság ipari anyaggal való el­látásának egyik fontos tényezőjét. Ne hagyjunk elveszni és elkallódni egyetlen grammot sem. Háziasszo­nyaink hasonlóképpen a jó gazda gondosságával gyűjtsék össze a ház­tartásokban keletkező papír, rongy, fém és egyéb hulladékanyagokat. Most, amikor a disznóvágások ideje van ne dobjuk el a b­olt, sertések szőrét, hanem azt összegyűjtve ad­juk át a MÉH­ vállalatnak, ahol pénzt kapunk érte, amellett kefe­iparunkat segítjük. Amint látjuk, a MÉH Vállalat bár kis csavar a népgazdaság gépezeté­ben, de igen fontos alkatrésze an­nak, s ha akadnak olyanok, akik le­becsülik a MÉH Vállalat szerepét és jelentőségét — ilyen jelenséggel gyakran találkozunk — magyarázzuk meg az ilyeneknek, hogy a vállalat működése fontos, melyet minden be­csületes dolgozónak a maga területén támogatni kell. 1854 JANUAR M f Február havi versenynaptár A megyei sportélet fejlődését nem egy esetben az a körülmény is hátráltatja, hogy a helytelen vezetés, az agitációs munka hiánya miatt sem a sportolók, sem pedig az illető sportág szurkolótábora nem szerez idejében tudomást az egyes versenyekről, ezen a hiányosságon kívánunk most és a jövőben segíteni azáltal, hogy m­ind­en hó­nap spportnaptárát sportáganként­­ leközöl­jük. El­ső közlemény­ü­nkben a február havi fontosabb versenyükkel foglalkozunk. Az előjelek szerint mozgalmas lesz ez a hó­­nap annak ellenére, hogy a február még a terem­sportoknak és a téli sportoknak a hó­napja. Öt­ sportágban kerülnek sorra jelen­­tősebb versenyek. ASZTALITENISZ: 5—7. Járási, városi ifjúsági férfi, női egyéni bajnokságok.­­Járások: 19- 21. Megyei ifjúsági férfi, női egyéni bajnokság. (Szekszárdon). BIRKÓZÁS: 7-én. Megyei felnőtt szabadfogé* egy**1., bajnokság. (Dom­bóvárftoti).­ 21 én. Területi felnőtt szabadfogé* egyé­­ni bajnokság. (Szeksz­á­rdon)l 28-án: Sportköri ifi S.cigi házi verseny. t. (Dombóváron és Szekszárdon). SZIVÉi­ZET: Később megjelölendő*. időpontban Néha kupa egyéni, csapat, p­o­stave­rsen­y a sport- 3 körök székhelyén. MOTORSHORTt 21 én: Országos Téli M­otoros Terepbaj­nokság. (Budapesten). ökölvívás. 15—U: Megyei ifjúsági «egyéni bajnokság (Szekszárdon). MEGYEI SAKKHÍREK A megyei Testnevelési és Sportbizottság mellett­­ működő Sakk­társadalmi Szövetség megállapította a megye sakk versenyzőinek rangsorát. Az 1933-ban elért eredmények alapján a sorrend a következőképp­en alakul: 1. Tóth Gyula (Dombóvár) I. osztályt, 2. Schenk Gáspár (Dombóvár) I. osztályú. 3. Szemző I­ajos (Szekszárdi II. osztályú. 4. Palásty Pál (Szekszárdi­­ I. osztályú* 5. Zsilka Sándor (Szekszárd) II. osztály#?. 6. Uzsoki Rezső (Dombóvár) II. osztályúk 7. Dr Vásárhelyi Antal (Kakasd) II. oszt. 8. Jablon­zky Lajos (Szekszárdi I. oszt. 9. Szegesdy Sándor (Szekszárd) II. oszt 10. Berczik Béla (Tolnasziget) II. osztályú. 11. Péter László (Paks) II. osztályú. 12. Tamási Mihály (Szekszárd) 11. osztályú. Az erőlista helyességéről lehetne vitatkoz­ni, mind ahogyan minden erőlista összeállí­­tói mindig várhatják az ellenvéleményeket. Annyi azonban­ bizonyos, hogy az nagy vo­nalakban a való helyzetet tükrözi. Az első két helyre tehát dombóvári versenyző ke­rült, ezzel szemben viszont a szekszárdiak azzal vigasztalhatják magukat, hogy közü­lük pedig hatan kerültek be a 16-os me­ző­ny­be.* A szekszárdi városi TSR mellett működő Sakk Társadalmi Szövetség igen figyele­mre­­mé­ló kezdeményezéssel járult hozzá a vá­rosi s­akksport fejlesztéséhez. A társadalmi szövetség a város sakkozói között úgyneve­zett létra versenyt indított be, miután egy ideiglenes sorrendet állapított meg a leg­jobbaknak vélt versenyzők között. Ez a sorrend a létraverseny megindulásakor a következőképpen fest: 1. Szemző T­amás, Petőfi. 2. Palásty Pál, Petőfi. 3. Berczik Béla. Spartakusz. 4. Zsilka Sándor, Petőfi. 5. Jablonszky Lajos, Petőfi. 6. Szedesdi Sándor, Petőfi.­ 7. Tamási Mihály, Petőfi. 8. Sebestyén Zoltán, Petőfi. 9. Vanitsek János, Petőfi. 10. Majnár Antal, ált. gimn. 11. Morsenihauser József, Spartakusz. 12. Mechtl Béla, Petőfi 13. László Ferenc, Petőfi. 14. Budavári Lajos, Petőfi. 13. Ambrus István, Petőfi. 16. Nagy Kálmán, Petőfi. A létróverseny utolsó tagját minden hó 3-ig 4 játszmából álló párosmérkőzésre hív­hatja ki bármely, a rangsorban nem sze­replő játékos. (Sze­gény Nagy Kálmán. A szerk.) Ugyanígy hívhatja ki a 15. helyezett az előtte álló 14-et és győzelem esetén a két játékos helyet fog cserélni. Vereség és döntetlen esetén természetesen a sorrend nem fog változni. Amennyiben a hó 5-ig va­lamely játékost nem hív ki párosmérkő­zésre az alatta rangsorolt játékos, az eset­ben ő hívhatja ki a felette rangsoroltat. A'm'ennyiben valamely versenyző ellenfele felhívására nem állna ki a párosmérkőzésre a kérdéses hó folyamán, az esetben vesz­tesnek tekintendő. Kíváncsian várjuk a létraverseny beindu­lását annál is inkább, mert meggyőződésünk szerint is serkentő hatással lesz a létra­­verseny a város sakkozóinak fejlődésére és emellett mozgalmat visz majd a­­ város sakkéletébe. A kiadott listán nem találjuk Kuglmayer Ede (Petőfi) nevét, akinek pe­dig feltétlenül helye volna a legjobbak kö­zött és azért aggódunk, hogy Nagy Kál­mánnak, mint a lista utolsó tagjának nem lesz nyugalmas éle­te a tél folyamán. Azt javasoljuk, hogy amennyiben több k­irívója is akadna, azok részére rendezzenek kör­­mérkőzéses versenyt és csak a verseny győztesének legyen joga Nagy Kálmánnal megmérkőzni. Természetesen erre estre ak­kor kerül sor, ha túlságosan sok riválisa is akadna Nagy Kálmánnak. * Szekszárd város sakkcsapatba­jnokságának küzdelmei az elmúlt vasárnap indultak meg 7 csapat: a Petőfi I. és II., az ált. gim­názium, a kg. technikum, a Spartakusz I. és II., valamint a Lendület részvételével. A január 24-i forduló párosítása a következő volt: Spartakusz I.—Spartakusz 1!., Petőfi L—Petőfi 11., Közgazdasági technikum—ÁV gimnázium. A Lendület *7 hadnapos. A töb­bi forduló párosítását k­é­­­bb közöljük majd Elő­állók a pályaválasztók, illetve rendezők. A v­ id­ei bajnokság az előjelek szerint igen érdekes küzdelmet ígér A Petőfi T. és Il­la­tszik a papírforma szerint a legerősebb­nek de véleményünk szerint erősen ver­senyben lesz legalább a H. helyre a Spar­­takusz 1. és az ált. gimnázium is. Az I. forduló eseményeiről azeubai csütörtöki szá­munkban számolunk majd be részletesen. MIÉRT NEM ADNAK EDZÉSI ALKALMAT A SZEKSZÁRDI BIRKÓZÓK RÉSZÉRE? A Szekszárdi Építők birkózó szakosztályá­nak múlt év őszén mintegy 25—30 tagja volt. Ma azonban már ott tartanak, hogy bir­kózó szakosztályról már alig lehet beszélni. Mi ennek az oka, nézzük meg közelebbről, miért nem tud Szekszárdon a birkózó sport fejlődni? Megkérdeztük a birkózó Szakosz­tály vezetőjét, aki az alábbiakat mondotta el 1933. június óta terem nélkül vagyunk. Nincs egy helyiség, ahova a birkózó sző­­nyegeket letem­thetnénk és elkezdhetnénk az edzéseket. Heteken át jártunk egyik hiva­talból a másikba, kérvényt kérvény után adtunk be, melyben kértük az illetékes szerveket, hogy ne kezeljék mostoha gyer­mekként a birkózókat. Végre november 30-án kaptunk helyiséget de december 20-án elvették, tehát a 8 hónap alat ös­szesen 1 hónapig állt helyiség a Szakosztály rendelkezésére. A gimnázium tornatermét, melyet erre az egy hónapra megkaptunk, közben kiutalták a Szekszárdi Dózsa kosa­rasai részére és így­­ kiszorultunk ebből a helyiségből is. A versenynaptár szerint január 17 én kel­lett volna sportköri f­elnőtt­ házibajnoksá­got rendezni, mely előkészítő lett volna a Dombóváron február 7-én megrendezésre kerülő bajnokságnak. Természetes, hiába volt a versenynaptár, helyiség nem volt. Az időjárás viszont egyelőre nem megfelelő ahhoz, hogy esetleg a Garay­ téren rakjuk le birkózószőnyegeinket és ott tartjuk edzéseinket. Március 6-án,­­7-én kerül meg­­­­rendezésre Budapesten az országos szabad­­­ fogású birkózó bajnokság, melyre az elő­készületeket m­ár most meg­ kellene tenni. Amennyiben az elkövet­ke­sse­ndő napokban részünkre termet nem tudjak biztosítani, Úgy nemcsak DomJnóváron feb­ruár 7-én, ha­nem március 6—7 én Budape­sten sem tu­dunk megjelenni a versenyen­. Mivel nem kapunk helyiséget, így bir­kózóinknak nagyobb része más sportágat vá­lasztott magának vagy helyese­n abbahagy­ta a sportolást. Feltesszük a kérdést az il­letékeseknek? Ha labdarúgás/zakosztályok működéséről lenne szó akkor is ilyen mere­­­­ven elzárkóznának kéréseink elöl? .látszik vannak meg (sajnos szép szálaknál) ilyan vezetők, akik nem ismernek m­ár sportot, csak a labdarúgást,­ és egy olyan sportágat, mint például a birkózás, el tud­ják nézni, hogy 8 hónap óta tétlenségre­ van­ kárhoztatva. A Garay­ téri általános iskola igazgatónő­jének amennyiben nem voln­a kifogása a birkózók ellen, úgy ott lenne helyiség, de az igazgatónő egyszerűen nem tekinti sportnak a birkózást, s így nem engedi, hogy a birkózók oda költözzenek. A Köz­gazdaság Technikum igazgatója is kijelen­­­tette, ho­g­y neki a birkózók nem kellenek. Általános leányiskolában viszont megenged­nék. Irigy* a birkózók ott tartják edzéseiket azonban cs­ak , az­ a kikötésük, hogy ed­zés után­­i birkózószőnyeget, mely 8 da­rabból áll és egyenként körülbelül 200 kiló, vigyék fel a sportolók 9 padlásra. NAGY TÖMEGEK KÜZDÖTTEK TOLNA MEGYE KARA SIBAJNOKSÁGÁN A GYŐZELEMÉRT A megyei TSB az elmúlt vasárnap völgyben rendez­i a megye 1954. évi és egyben első síbajn­­okságait. A­­ bajnoki ver­senyen egyelőre csak a megyeszékhely ver­senyzői vettek rész , de az a körülmény, hogy a 8 versenyek árában 45 versenyző akadt, azt bizonyítja,­ hogy van a megyé­ben is talaja a sispoá ínak. A verseny egy­ben cáfolatot adott arra vonatkozólag is, mintha Szekszárd kö­­rnyékén nem vo­lt sízésre megfelelő teren. Különösen a fia­­­alság, az ált. gimnáziVTM és a kg. tech­nikum fiatalsága részéről nyilvánult meg komoly érdeklődés a ve­rseny iránt, de ugyanakkor a felnőtt vers­enyszámokban is akadt annyi induló, míg érdekessé tette a küzdelem alakulását. A 4 ifjúsági baj­nokságból Majnay hármat szerzett a« ált. gimnáziumnak, mig a ntV^^k Gyula'7 révén a közgazdasági tec­h.*­ umnajc jutott. A­ 4 felnőtt bajnokságból Losonczi kettőt a Lendületnek szerzett meg. »uíg a másik két felnőtt bajnokságon Turányi Kinizsi és Horváth Petőfi osztoztak. A­­ bajnokság részletes eredménye a követekévé: Lesitlóbajnokság kb. 1 km.* Ifjúságiak, 12 induló: Bajnok Majnay ált. 5:18, 2. Ribling kg. technikum 3:18­, 1. Fekete Szekszárdi MTSE 3:18. Felnőtte.V* 4 induló: Bajnok Turányi Kinizsi 3:35,­­ Horváth Petőfi 3 49, 3. Losonczy Lendül 3:58. Mírlesiklóbajnokság. Ifjúságiak. d6 induló: Bajnok Majnay ált. gimn. 22.6, 2. Tóth ált. gimn. 23 6 , 3. Tóth ált. iskolai 25. Fel­nőttek. 4 induló: Bajnok J­ osom 0*y Len­dület 20.1. 2. Turányi Kinizsi 26.8, 3. Hor­váth Petőfi 30.4. Futás. kb. %% kin. Ifjúságiak. f.f ind.!*: Bajnok Majnay ált. gimn. 14.10, 2.­­fajnay ált. gimn. 13.39, 3. Fekete Szekszárdi .MTSE 15.46, Felnőttek, 4 induló: Bajnok Horváth Petőfi 15.06, 2. Búzás Petőfi 15.07, 3.* Lo­­sonczy Lendület 16.00. Ugrás: Ifjúságiak, 4 induló: Bajnok H­aj­­nay ált. gimn. 12 és 13 méteres ugrásokkal. 2. Gyulay kg. technikum 10 és 12. 3. R'Jib* ling kg. technikum 5 és 9 m. Felnőttt$:» 2 induló. Bajnok: l­o«onczy. Lendület 13 és 15 méteres ugrással. 2. Horváth Petőfi 6 és 4­9 méteres ugrásokkal. ** * sí ti •< KEDD, JANUAR 26 ÜGYELETES GYÓGYSZER­TÁR: 11­1. sz. Ali gyórgyszertár. NEV NAH, Vanda. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás kedd estig: fejlő hő­­átvonulások,­több helyen kisebb ha­vazás. Mérsékelt szél. Az erős hideg tovább tart. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére: kedd reggel mínusz­ 14—mínusz 17, néhány helyen mínusz 17—mínusz 20, dél­ben mínusz 8—mínusz 11 fok kö­zött. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható napi középhő­mérsék­let kedden mínusz öt fok alatt lesz. MOZI Garay Filmszínház:: Január 22, 23 , 24. ?5, 26. 27-én: A város alatt színes, magyar já­tékfilm. A film szereplői: Bessenyei Ferenc Kossuth-díjas, Bihari József Kossuth-díjas, Bulla Elma, Szirtes Ádám, Sir­kovics Imre, Pongrácz Imre, Horváth Teri, Kállai Ferenc Kezdések: vasár és ünnepnap: fél 4, fél 8 és fél 8 órakor. Hétköznap: fél 6 és fél 8 órakor. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal te­lefon­szára»:: 20­10. 20- I­ Szekszárd, Széchenyi­ utca 18. M. N. B. e­gy százalaszám: 00.878.065—58 Előfizetési díj: havi 11.— forint. Baranyamegyei Szikra Nyomda Pécs, Munkácsy Mihály­ utca 10 aa. Telefon: 20-27. A nyomdáért felek: MELLES REZSÓ.

Next