Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-07 / 5. szám

4 N Ä­P C­Ö Látogatás a bátai népi együttesnél A Hátai Hallój­agyotta* három* múltra, tekint vissza. Megala­kulása óta igen sokat szerepelt, hí­re nemcsak a megyében, hanem az egész országban elterjedt. A bátai kultúrcsoport szereplése az elmúlt évek versenyein is eseményszámba ment. Sikereik titka abban rejlik, hogy általában helyi vonatkozású kulturális néphagyományokat hoznak felszínre. Már-már feledésbe menő ősrégi táncokat, népdalokat, népi szo­kásokat. Nagyszabású eredményeik mellett nem becsülték le a járási versenyt, mint igen sokan. Alaposan felkészül­tek az együttes tagjai a helyi be­mutatóra, amelyet december 25-én tartottak. A színjátszók Móricz Zsig­­mond regénye alapján „Összemesé­­lés" című darabot adták elő. A tánc­­együttes felújította a „Halászélet Bétán" című jelenetet, amely egy régi halásztörténetet dolgoz fel. Tánc, ének, rigmus teszi színessé, széppé, változatossá. Azért mondhatjuk, hogy felújították, mert már többízben elő­adták igen nagy sikerrel. Hozzáértő, művészi kritika alapján azonban át­dolgozták, művészi tekintetben so­kat csiszoltak rajta. Bemutatták a liftes szép „Csalogató“ nevű táncot is. A bátai dolgozók már sokszor látták ezeket a műsorszámokat, még­is zsúfolásig megtelt a kultúrház és visszatapsolták a legszebb jelenete­ket, táncokat. December 26-án Bonyhádon vendégszerepelt az együttes. Tapasz­talatuk az, hogy a bonyhádi közön­ség kevésbbé lelkes és nem értették meg az ő szereplésük jelentőségét, mondanivalóját, és nem értékelte né­pi tartalmát. Inkább a műsor utáni tánc kedvéért telt meg a kultúrterem. A bátaiak azóta is lelkesen dol­goznak. A heti két próbán szívesen részt vesz mindenki, a 15—10 éves fiataloktól az 56 éves Papp István bácsiig, aki feleségestül értékes, ak­tív tagja az együttesnek. A bátai kultúrcsoportnál igen egészséges meg­nyilvánulás az állandó folyamatos munka, nem igen fordul elő kampány­szerűség. Szép tervei vannak a csoportnak, most a járási verseny előtt és azzal kapcsolatban. Már három éve tanul­ták az ,,Ujbor"‘ köszöntő című népies jelenetet és most azt is átdolgozták szaktanácsok alapján. Művészi gond­dal­ kezdtek hozzá egy népi szokás feldolgozásához. Balán szokás ugyan­is, hogy a disznótorok idején kis csoportok látogatnak el este, úgy vacsora táján a disznótoros gazdá­hoz és ott tréfás rigmusokat monda­nak, esetleg táncolnak is. P<ri«a József, az együttes igen tehetséges tagja, aki a halászjelenet szövegét is írta, külön feladatot vál­lalt. Patronálja a Nyanya-pusztai kul­túrcsoportot. „Jó kis együttesük van ott kint“ *— mondja Farkas Vilmos népművelési előadó, aki a bátai kul­­túrmunka hozzáértő, lelkes irányító­ja. Pirisa József a jövő héten megy ki Nyanya-pusztára, hogy segítse az ottani együttest a hamisítatlan népi motívumokkal teli produkciók fel­dolgozásában. Vasutas dolgozóink a szállítási tervek sikeréért A tavalyi bő termés, de ezen túl­menően az új párt- és kormány­­programm jelentősen megnövelte a vasút feladatát. A városokba kellett szállítani a mezőgazdaság terményeit, míg az ipar termékeit el kellett jut­tatni a falu és a város lakosságának. E feladat gyors és sikeres lebonyo­lítása érdekében vált szükségessé a kocsiforduló 3 napra való leszorítása, a rakterületek állandó tisztántartása és az érkezett áruknak azonnali el­­fuvarozása. Tehát a szállító vállala­toknak is nagyobb lett a feladatuk. Ha visszatekintünk az elmúlt há­rom hónapra, megállapíthatjuk, hogy vasutasaink kisebb zökkenőkkel vég­rehajtották a reájuk háruló felada­tokat, a szállító vállalatok nem min­denkor tettek eleget kötelezettségük­nek. A nagydorogi vasútállomáson a Gazdasági Építő Vállalatnak hóna­pok óta nagymennyiségű építőanya­ga feküdt el a rakterükében. Több­szöri felszólítás után is arra hivat­kozott a vállalat, hogy szállítóeszköz hiánya miatt az elfuvarozást nem tudta elvégezni. A MÁV és a TEFU segítségével december közepén sike­rült a raktereidet csaknem teljesen kiüríteni. Akadályozta a vasút mun­káját az alsóleperdi állami gazdaság is, mely két hétig tartotta a dalman­­di vasútállomáson áruját. A vagonok gyors kiürítésének és a rakterületek állandó tisztántartá­sának egyik legfontosabb előfelté­tele, hogy elegendő mennyiségben álljon rendelkezésre közúti szállító­­eszköz. A szállító vállalatok és a községi tanácsok nagy része mindent elkövet, hogy a vállalatokat a lehe­tőség szerint kielégítsék. Azonban egyes vállalatok nem a valóságnak megfelelően fizetik ki, megkárosít­ják sok esetben dolgozó parasztsá­gunkat, mely fuvarozást végez. Ba­logh József szekszárdi dolgozó pa­raszt a városi tanács kirendelése alapján október 17-én 1000 darab tég­lát szállított a csatári téglagyárból a vasútállomásra, mely távolság 4.3 kilométert tett ki. A téglagyár telep­vezetője mégis 2,5 kilométernek iga­zolta a Belsped Vállalat felé, mely vállalat eszerint­ 13 forinttal keveseb­bet fizetett ki. Ez az ügy azóta már tisztázódott. A fuvareszköz hiányát nagyban elősegíti az is, hogy több vállalat — a Szekszárdi Vendéglátó, a Kölesdi Vasüzem, stb. —­ későn adják be a fuvarigazolásokat a Belsped Vállalat­hoz, így a fuvarozást végzők későn kapják meg bérüket. A fuvardíjak késői kifizetésére mutat rá az alábbi példa. Ifj. Steller János, Glöckner Albert és Glöckner Konrád sárplüisi dolgozó parasztok még tavaly már­cius 2-án és 3-án végeztek fuvaro­zást a községi tanács kirendelésére az Erdőgazdaság részére. Az ezért járó fuvardíjat még a mai napig sem kapták meg. Amikor a nevezet­tek panaszai alapján ezügyben fel­kerestük az Erdőgazdaságot, egy hó­nap eltelte után közölték, hogy még ezideig nem sikerült megállapítani, hogy a nevezettek végeztek-e telje­sítménybéres fuvarozást. A szállítási feladatok sikere érde­kében a vasút havonta tart értekez­letet a szállító vállalatok részére, ahol a felmerült hiányosságok, ren­deletek kerülnek megtárgyalásra. Egyes vállalatok — a Bátaszéki Hen­germalom, a Terményforgalmi és Állatforgalmi kirendeltségek — azon­ban nem tartják fontosnak, hogy az értekezleten megjelenjenek, így mun­kájukban is mutatkoznak hiányossá­gok. A Szekszárdi Útfenntartó Vál­lalat, mely rendszeresen részt vesz az értekezleten, mindig túlteljesíti tervét, az érkezett vagonokat határ­idő előtt kirakja, s a rakterületeit is rendben tartja. A jelenlegi időszakban minden vállalatnak törekednie kell arra, hogy raktervldéit kiürítse. Ehhez igénybe kell venni a fogattartó pa­rasztságot, akik szívesen vállalnak szállítási munkát akkor, ha a mun­kájukért járó összeget pontosan és időben kifizetik részükre. Marosi László a Megyei Tanács IX. Köz­. Osztályának szállítási elő­adója. X—XII. századbeli temető került felszínre a halimbai bánya területén A halimbai bauxitbánya bővítése során hatalmas földtömegeket moz­gattak meg. Az egyik pince építésé­nél csontvázat találtak. A lelet alap­ján régészek mentek a színhelyre és megkezdték a feltárási munkákat. Megállapították, hogy a középkorban temető volt ezen a területen, amely­be három évszázadon át temetkeztek a környék lakói. Az első árpádházi királyok idejéből származó pénzeket, ékszereket és cserépedényeket is ta­láltak a feltárásnál. A halimbai X—XII. századi temető maradványokból — a teljes feltárás után — következtetni lehet majd az akkori lakosság átlagos életkorára, a település lélekszámára, az ott élt családok számára, nők, férfiak arány­számára, bizonyos betegségek kelet­kezésére és elterjesztésére, a lakos­ság életkörülményeire, a háziipar és a mezőgazdaság fejlettségi állapotára stb. A halimbai temető feltárását 1954 tavaszán folytatják. Az eddig talált leletek tudományos feldolgozása most folyik a nemzeti múzeum régészeti és antropológiai osztályán. Ételbemutató a bonyhádi b­éke-étteremben Nagy pelyhekben hull a hó. A bonyhádi Béke étterem tágas helyi­ségébe egymás után térnek be a ven­dégek. Köztük többen törzs­vendé­gek, akik vacsorájukat jöttek elfo­gyasztani, de átutazók is betérnek ide, hogy gémberedett tagjaikat kis­sé felfrissítsék. A vállalat vezetősége magáévá té­ve a párt- és a kom­ányprogrammot, elhatározta, hogy ételbemutatót ren­dez a dolgozók igényeinek jobb ki­elégítése érdekében. Ennek az a cél­ja, hogy új ételfajtákat mutat be a dolgozóknak és a bemutatott étel­különlegességeket a fogyasztó közön­ség javaslatára a választék bővítésé­re kívánja az étrendbe felvenni. Az ételbemutatón a dolgozók kü­lönböző rétegeiből választott bíráló bizottság és az éppen az étteremben tartózkodó vendégeknek hat újszerű ételkülönlegességet szolgáltak fel.­­ Ezen a bemutatón megismerkedtünk a rakott kel, a káposztás l-­b, a ká­posztás gombóc és a rákot, makaró­nival. A vállalat vezetősége figyel­mességére vall az, hogy a bonyhád­­környéki nagyszámú székely lakos­ságra való tekintettel olyan speciá­lis ételeket mutattak be, mint a „külföldi töltöttkáposzta“, és a „csán­gó gombóc“. A legnagyobb sikert — mint ahogy ez a dolgozók véleményé­ből is kitűnt — a rakott makaróni és a káposztás bab aratta. A bemu­tatón résztvevők azt javasolták, hogy a csángó gombóc igen ízletes lehet vadasan elkészített hús mellett. Az ételbemutató igen nagy jelen­tőséggel bír, hiszen a vendéglátó vál­lalat a tömegek véleményére támasz­kodva az igényeknek megfelelően tudja a közétkeztetést megoldani. Az a tény, hogy a dolgozók véleményét kérik ki az étrend összeállításánál, közmegelégedéssel találkozott. Most még azt szeretnék a bonyhádi ven­dégek, hogy az a fejlődés, amely a bonyhádi Béke étteremben a közét­keztetés terén indult, a jövőben még fokozódjon, hogy azokat a hibákat is számolják fel, amelyekről a vállalat panaszkönyvében ma még olvasha­tunk. A. F. Németkéren is megindult a kult­úrélet Németkéren a DISZ fiatalok és az MSZT aktívák felkarolták a kultúr­­munka ügyét és egy 32 tagból álló kultúrcso­portot toboroztak. Komoly, értékes műsorral akart az együttes bemutatkozni a község dol­gozóinak és már hónapokkal ezelőtt nagy szorgalommal és lelkesedéssel kezdték tanulni a Mikszáth regénye alapján készült „Noszti fiú esete Tóth Marival" című darabot. Orova János, a Magyar-Szovjet Társaság kultúr­­felelőse vállalta, a darab tanítását és rendezését. Munkáját komolyan, felelősségérzettel végezte, sokat éj­szakázott a csoport tagjaival együtt. Leglelkesebb segítőtársai Tóth Sán­dor, Bartali Pál és Bartali Júlia vol­tak. Fáradozásukat végül siker koro­názta. Három ízben adták elő a da­rabot és több mint ezren nézték meg a község dolgozói közül, de még ez­után is nagy az érdeklődés. Jelenleg újabb szereplésre készül­nek az együttes tagjai, szeretnék, ha a község pedagógusai több segítsé­get adnának, akkor a szakmai ne­hézségeket könnyebben meg tudnák oldani. Babarik György levelező. 1834 JA 1WTA« 7 Rendszeres kultúralét folyik a lengyeli kultúrhálóban Kulturális élet terén egyik leg­jobb község a bonyhádi járásban Lengyel. Lengyelnek függetlenített kultúrotthon igazgatója van, Kont­­ságh Sándorné, a­ki szeretettel és hozzáértéssel foglalkozik az ifjúság­gal. Kontságh Sándor, az általános iskola igazgatója szintén odaadással dolgozik a népművelés terén is. Je­lenleg agrobiológiai szakkör megszer­vezésével foglalkozik. A kultúrházban rendszeres és ko­moly kulturális élet folyik. Lengye­len már csaknem elértük, hogy a kultúrotthont második otthonuknak tekintik a dolgozók, különösen fflfia­­talok. Minden este ott vannak a kultúrház kistermében, olvasnak, sakkoznak, domínóznak. Most külö­nösen mozgalmasak az esték, készül­nek a kultúrversenyre. Most folynak a színdarab, tánc- és énekpróbák, igyekeznek, hogy a helyi bemutató után a járási versenyen is megáll­ják a helyüket. A „Székely-napra" is történtek elő­készületek. Idősebb székelyeket is megkértünk, hogy vegyenek részt a találkozón és mutassák be azokat a táncokat, fonójeleneteiket stb, ami már-már feledésbe merült. Kiállí­tási anyagot is adnak a lengyeli szé­kelyek. Hartes Endre járási népi előadó. A Szekszárdi Spartakusz Sportkör vezet­őségválasztó gyűlése 1054 január 5-án délután Szekszárdon a Kereskedelmi és Pénzügyi Polírozók Szak­szervezetének helyiségében tartotta meg a Szekszárdi Szpartakusz az új vezető séarvá­­lasztó közgyűlését. A szövetkezet dolgozói közül mintegy 50-en vettek ezen a gyűlésen részt. A megjelent sportolókat ért sportköri ta­gokat Hunst Károly elvtárs, a Szpartakusz sportkör elnöke üdvözli, majd javaslatot tett a díszelnökség megválasztására, me­lyet a tagság egyhangúlag jóváhagyott. Ez­után kerül sor a beszámolóra. A beszámoló elején Húsz? elvtárs ismerteti a magyar sportolók hatalmas nemzetközi sikereit és felhívja a megjelent sportolók figyelmét arra, hogy a magyar sportmozgalmat nem bízhatjuk egyedül az élsportolóinkra, az utánpótlásnak a dolgozók közül kell kike­rülni. Ezért fontos, hogy a dolgozók minél szélesebb tömegeit kapcsoljuk be az MHK és az egyéb tömegsportba, és így azok fizikai és szellemi erejét még tovább fokozzuk. A továbbiakban a Szpartakusz sportkör 1955 évi munkáját mérlegelte, megállapí­totta, hogy 1952­ évhez viszonyítva 55 szá­zalékkal nőtt a taglétszám. — Amikor ered­ményeinket és hiányosságainkat felszínre hozom, nem hallgathatom el — mondotta Trassi Károly — hogy hiányosságaink fő for­rása az, hogy nem alapszabály szerint mű­ködtünk. Itt rá kell mutatni arra, hogy az elnökség csak szórványosan tartott ülése­ket és az itt hozott határozatok ritkán let­tek jegyzőkönyvezve. Máris világosan bon­takozik ki előttünk a hibák eredeti for­rása, nem beszélve arról, hogy a szakosz­tályi értekezletek ez előírásnak megfelelően nem is lettek tartva. A későbbiek folyamán sikerült olyan aktívan dolgozó spotolókat bevonni, akikre már lehetett számítani és ettől kezdve lassan, fokozatosan javult a munka. Az új elnökségnek és szakosztályvezető­nek az 1954 évben igen nagy feladatot kell végrehajtani, mert a hiányosságok dacára elért 1953-ös év kétségen kívüli, elég jó eredményeit kell messze túlszárnyalnia. A vezetést szélesebb alapokra kell fektetni, kollektívabbá kell tenni. De nem nélkü­lözhetjük a szövetkezetek elnökeinek aktív segítségét sem — folytatta Huss? elvtárs beszámolóját Hiszen ők példaképeinek kell, hogy tervének a szövetkezeti tagság előtt.­­ A Szpartakusz labdarúgócsapat az ös­szevont városi-járási bajnokságban a máso­­dik helyen végzett, de amennyiben a kol­lektív vezetés jobb lett volna, alig kön­­­nyen megnyerhették volna a bajnokságot. A sakkcsapat a városi-járási bajnokságban az év elején szintén a második helyen vég­zett. Ez a Szako­sztály is igen eredményesen működött volna továbbra is, de helyiség hiányában kénytelenek voltak a rendszeres edzést abbahagyni. Asztalitenisz szakosztály a városi bajnokságban szintén a második helyen végz­ett, mely eredményhez nem­ annyira a tudása, mint inkább a szerencsé­je­­ építette. Kerékpár-vonalon rendezte meg a Szpartakusz az év egyik legsikere­sebb MHK-versenyét, aminek meg is volt az eredménye, mert Sz­ekszárdon ritkaság oly hatalmas tömeg mozgósítása egy ver­­senyre, mint azon volt. Ezt a szakosztályt kívánjuk az 1954. évben komoly alapokon kiszélesíteni és továbbfejleszteni. A röplabdaszakosztály az év elején ko­moly eredményeket ért el, megnyerte az összevont járási bajnokságot, de a városi TSR még arra sem méltatta őket, hogy bármilyen emléklappal, vagy hasonló fajta­­­orohan résre aftae,­­és így a játékosok ked­vüket vesztették, melynek az lett a* ered­ménye', hogy a kitűnő együttes lassan szét­széledt. De ez a panasz fennáll a többi szakosztályoknál is, úgy néz ki, Esdasha a TSB nem adná meg azt a támogatást, segít­séget a Szpartakusznak, amit megad a nagy egyesületeknek A beszámoló befejezésében Hussi elvtárs kérte a tagokat, hogy szólja­nak hozzá beszédéhez. •Erőnek Glied Imre, a labdarúgó s­zal oaz­­tájival kapcsolatban tette meg ész­re­vételeit, s a vezetőség nevében megdicsérte a lab­­­darúgócsapat tagjait, akik becsületesen küz­­döttek a Szpartakusz színeiért. Szerinte nagy akadály, hogy nem tudják a téli spor­tot kellőképpen beindítani, mert nem áll rendelkezésre tornaterem. Töttös Gábor, a labdarúgó­ csapat tagja a szövetkezeti dolgo­zókat kéri, hogy több segítséget adjanak » sportolóknak és versenyeken buzdítsák győzelemre a csapatot. Piskor Imre szintén a szövetkezeti tagokat és elnököket kéri, hogy jobban támogassák a sportolókat és a­­sportkört. Bóta János, a Szpartakiád Szer­vezésének hiányosságairól beszélt, megemlí­tette, hogy amennyiben jobb szervezés lett volna, úgy még jobb eredményeket értek volna el. Halász István szintén a labda­rúgókról beszél és megemlíti, hogy a veszí­­tőség a jövőben a fiatalokat szerepeltesse és minden erejével küzdjön a „sztárok“ ellen, akik csak a helybeli mérkőzéseken szeret­nek játszani, de vidékre nem mennek el. A hozzászólásokat Hassi Károly válaszolta meg, majd kérte a jelölőbizottságot, tegye a javaslatot az új elnökség összeállítására. A jelölőbizottság a következőket javasolta az elnökségbe: Hassi Károly, Matus István, Ma­tus Magda, Kardos Józ«ef, Tán­csi Józ«ef, Ri«zt István, Töttős Gábor, Glied Imre. A sportköri tagság a javaslatot elfogadta és így a Szpartakusz sportkör új vezetősége a közeli napokban megkezdheti azt a munkát, mely rájuk hárul, hogy 1954. évben a szek­szárdi és a megyei sport további jó ered­ményeket tudjon elérni. A PAKSI JÁRÁSI TSB FAT.T­ST KUPA VERSENYEI NOVEMBER—DECEMBER HÓNAPBAN A patcsi járási TSB november—december hónapban megrendezte a járás falui, kupa­­versenyeit aszfalitenisz és sakk sportágak­ban. Sajnos a közlekedési nehézségek miatt csak a bölcskei sportkör nevezett be falusi sportköreinek közül. Bekapcsolódni­ azon­­kívü­l mert a Paksi Közgazdasági Technikum, Paksi Kinizsi és a Dunaföldvári Szpartakusz asztalitenisz és sakkcsapata. A vereségeket a sakknál két csoportban bonyolítottuk le. Először játszott Bölcskével, Pakson pedig a Technikum a Kinizsivel kétfordulós mér­kőzést, amelyet mindkét esetben a Szparta­­knsz és a Kinizsi nyert meg. Ezután a két győztes játszott és mindkét esetben a Paksi Kinizsi nyert. Végeredmény: 1. Paksi Kinizsi, 2. Duna­­földvári Szpartaknsz, 3. Paksi Közgazdasági Technikum. Asztaliteniszben két fordulós körmérkőzést játszottak ír csapatok. Végeredmény: 1. Paksi Kinizsi 3 gy. 1 d. 0 v. 7 pont D. Szpartakusz 2 gy. 1 d. 1 v. 5 pont 3. Bölcskei SK 0 gy. 0 d. 4 v. 0 pont A versenyekből megállapítható, hogy a dunaföldvári asztalitenisz-sport sokat fejlő­dött tavaly óta. Bölcskén is vannak tehet­séges játékosok, akik kellő versenyzéssel 100 KT. JUTALOM annak, aki december 30-án a déli Sárbogárdi vonat nemdohányzó kocsijában felejtett barna vállszíjas bőrtás­­kámat megtalálta és tartalmával együtt cí­memre elküldi. A nyomravezetőnek 30 fo­rint jutalom. Ifjú Gyén Sándor, KISTOR­MÁS: fejlődőképesek, csak a sportkörne­k több versenyt kell, hogy biztosítson a szakosztály részére. Ifi Kim CSÜTÖRTÖK. JANUÁR 7 ÜGYELETES GYÓGYSZER­TÁR, 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAPI Attila. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás csütörtök estig: erősen felhős idő, több helyen, főként az ország déli és nyugati részein havazással. Mérsékelt délkeleti-keleti szél. A hideg keleten is kissé mér­séklődik. Várható hőmérsékleti érté­kek az ország területére csütörtök reggel nyugaton mínusz 3—mínusz hat, keleten mínusz hét—mínusz tiz, délben nulla—mínusz három fok kö­zött. — A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet a Dunán­túlon mínusz egy—mínusz négy, más­­hol mínusz ft., fok alatt. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadót KIRÁLI LÁSZLÓ A szerkesztős eg e* kiad­óhivatal telefonazá*A* 20­10. 20­11 Szekszárd, Széchenyi­ utca 18 M­ N B eev­­ámlászáró 00 «7* 01>5—158 Előfizetési díj: havi ti.—* forint Baranyamegyei Szikra Nyoroda j Pécs Munkáér* Mihály dica 16 «a. Telefon: 20­2? A nyomdáért felel: MELLES REZSŐ

Next