Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-12 / 9. szám

_ ___ IN­A­P­L­O „A reménység üzenete" eljutott Dunaföldvárra is A békemozgalomban világszerte tértlvévő és d­inazQam­tát támo­gató sokmillió ember békeharca 1933-ban igen jelentős sikereket ért el. A háború befejezése óta az el­múlt év folyamán sikerült elérni a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülését. Valamennyi békeszerető nép kö­rében lelkes helyeslésre talált a szovjet kormány fejének, Malen­kov elvtársnak a múlt év áprili­sában elhangzott kijelentése, mely szerint nincs olyan vitás nemzet­közi kérdés, amelyet békés úton, az érdekelt félek kölcsönös meg­egyezése alapján meg ne lehetne oldani. Június 15—20-án Budapesten összeült a Béke Világtanács, Mely­nek ülésén megvitatták a szovjet kormány b­é­k­e­kezdemén­yezésé­n­e­k hatása alatt kialakult nemzetközi helyzetét. Majd megszületett a koreai fenyverszün­eti egyezmény. A Béke Világtanács Illése felhí­vásában kim­ondotta: ..Nagy re­ménység született. Ma­ már min­den em­ber látja, hogy lehetséges­ a megegyezés.’“ A felhívás, „a reménység üze­nete” eljutott minden zugba, ahol jóérzésű­ emberek élnek, eszerint m­­inden­hová. A du­naf­öld­vári Beim h­arcosok munkájához is újabb lendületet, biztatást adott. A béke­­mozgalom Aktív résztvevői Duna­­földváron egymásután alakították és utcai békebizottságokat, egyre több békeestét, békebeszélgetést tartottak, amelyeken megfogal­mazták a község dolgozóinak bé­ke­üzenetét, amelyet a Béke Világ­­tanács bécsi ülésszakára küldtek a járási találkozók közvetítésével. Dunaföldvár dolgozóit 19 élenjáró békéharcos képviselte a paksi já­rási találkozón, amelynek eredmé­nyéről, valamennyi küldött részle­tesen, pontosan beszámolt a ma­­ga kis kerülete, vagy üzeme dol­gozóinak. Azóta már számtalan békebe­szélgetés zajlott le, hiszen a nem­zetközi események a dunaföldvári dolgozók előtt sem közömbösek. Ők is figyelemmel kísérik, hogy mi történik a világban és reagálnak is a történtekre, összejönnek a szomszédok, utcabeliek egy-egy konyhában, ahol jó meleg van és ott mindegyik gátlás nélkül el­mondja véleményét, esetleg ér­deklődik, ha nem ért valamit. — Meleg, családias hangulatban fo­lyik le egy-egy ilyen békebeszélge­tés. Ha Petőfi ma élne, a Téli es­ték című költeményének egy ilyen estét állított volna középpontjába. Nem puszta kíváncsiságból figye­lik, boncolgatják a nemzetközi ese­ményeket a dolgozók, hanem mind közvetlen érdekeltek beszélnek ró­luk igen helyesen. Volt alkalmuk jónéhányszor meggyőződni arról, hogy „A messze zengő nagy mosz­kv­ai árba. Segítve simul a kicsiny, árva, magyar jajpatak.“ Juhász Gyulának, ez a “két verssora ma már természetesen átvitt értelem­ben áll meg és a ,,jajpatak“ nem siránkozás, tehetetlen sóvárgás, nem ez jellemzi békemozgalmun­kat, hanem bátor, érces hang, melynek eredménye nem szorul külön magyarázatra. A dunaföldvári békeharcosok te­vékenysége, hangja is segített az eredmények elérésében. Munkáin­kat továbbra is lankadatlanul vég­zik. December 29-én békegyű­tést hívtak össze. Ezen a gyűlésen az egész község aktív békeh­arcosai részt vettek. Schmera Lajos peda­gógus tartott összefoglaló, elő­adást­­ a kongresszusról és az az­óta történő eseményekről. Ennyi­ben telt gyűlés jellege az estének. A későbbiek folyamán azonban a szűkebbkörű békebeszélgetések stí­lusában folyt a tanácskozás. Egy­szerű dolgozók, akik nem születtek szónoknak, nem szoktak hozzá a nyilvánosság előtti szerepléshez, egy-két mondatban tömörítették véleményüket, érzéseiket. Nem aka­runk háborút, volt már részünk benne és hasonló felkiáltások hang­zottak el, amelyek szinte nem is a szájakon, hanemi egyenesen a szívekből buzogtak elő. Horváth Mihályné a kultúrott­hon gondnoka foglalta össze ez­után összefüggően azt, amit sokan csak éreztek. Horváthné kommu­nista és mióta tagja a pártnak, megszokta, hogy nyíltan, félénkség nélkül elmondja, ami a szívét nyomja. Móró György kendergyá­ri munkás, aki a járási találko­zón is részt vett, arról beszélt, hogy milyen nagy jelentőségű a munkások és parasztok összefo­gása a béke megvédése érdekében. Tamás Istvánné, az Alkotmán termelőszövetkezet békebizottságá­nak elnöke, aki igen lelkes, jó munkás, mind a mozgalmi, mind a termelőmunka terén a tsz-en be­lül végzett békemozgalmi munká­ról ^zámolt be. Tamásné már nem fiatalasszony, de azért napi mun­kája után nem restel békebeszél­­getésekre járni, részt venni ebben a Tamás néni szerint is gyönyö­rű, szép munkában. A december 29-i békepyüléen a jövő, illetve ezévi tervekről is szó esett. A dunaföldvári béke­harcosok fogadalmat­ tettek, hogy az újévben új erővel folytatják a harcot a nemzetközi feszültség enyhítéséért, hogy még éberebbek lesznek a béke ellenségeivel szem­ben és erejük tudatában elszán­tan küzdenek, hogy az 1954-es é­­ben új diadalokat arassanak a bé­kéért vívott harcban. Előrerendelés a «Kekszárdi üzletekben ..Az idő pénz“. Ezt a kis rövid mondatot tartja szem előtt minden egyes dolgozó nő, amikor félórákat várakozik valamelyik népboltban, vagy földművesszövetkezetben. Szek­­szárd városi tanács kereskedelmi osztálya segít a dolgozó nők hely­zetén, mégpedig olyan formában, hogy a város területén három helyen (55. sz. népbolt, földművesszövetke­­zeti áruház és a csemege­üz­et) már január 1-től előre lehetett rendelni. A megrendelés úgy történik, hogy reggel a dolgozó nő munkába menet beadja az élelmiszerrendelést (a meg­rendelésen feltüntetve a nevét, hogy mire van szüksége és azt a időpon­tot is, amikor a megrendelt áruért elmegy). A kitűzött időre a rendelt élehtrszer kifogástalan minőségben becsomagolva, blokkal ellátva elszál­lításra kész, már csak fizetni kell. Az új vásárlási rendszer beveze­tése lehetővé teszi, hogy nem kell órákig várni az üzletekben. Ha ez a vásárlási rendszer bevá­lik, akkor a kereskedelmi osztály az egész város területére általánosítani­­ fogja. ' Zöldír ágyúzásra legjobban alkalmas növény: a szegletes lednek A Keszthelyi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézetben kutatásokat folytat­nak, hogy megállapítsák, milyen — főleg másodvetésű — növények leg­alkalmasabbak a zöldtrágyázásra. A másodvetésű­ növények közül mind 1953-ban, mind 1952-ben a szegletes lednek bizonyult legjobbnak. A szegletes lednek a korán leke­rülő ősziárpa­, őszi és tavaszi takar­mánykeverék, s nedves időjárás ese­tén még búza után is kitűnő másod­­vetemény. Dús gyökérzete nagymér­tékben javítja a talaj szerkezetét. Zölden mint pillangósnövény, a leg­jobb kezel­ésével egyenértékű takar­mány. Zöldt­ragyának alászántva pe­dig csaknem teljes mértékben pótol­ja az istállótrágyát. A keszthelyi in­tézetben a szegletes­­ednekkel zöld­trágyázott talajban vetett kapásnöö­­vények 20—25 százalékkal nagyobb termést hoznak. A szegletes lednek termesztését most jelentősen növelik, hogy mi­előbb elegendő vetőmag álljon ren­delkezésre. Jelentkezz ipari tanulónak! Komlón, a gyorsan épülő bányavá­rosban sok-sok ipari tanuló képezi magát, mint a jövő szakembere, ki­váló munkájukkal járuljanak hozzá hazánk további építéséhez,­­a dolgo­zók anyagi és kulturális igényeinek kielégítéséhez. Az elkövetkező napok­ban a megye területén a fiatalok je­lentkezhetnek kőműves és ács ipari tanulóknak. Minden fiú jelentkezhet, aki 16—18 éves, és az általános is­kola 8, de legfeljebb 6 osztályát el­végezte. A tanulmányi idő 1 év. A tanulók ingyenes ellátásban részesül­nek és emellett a tanulmányi ered­ményektől függően 190—300 forint tanulmányi jutalmat is kapnak ha­­vonta. Az ipari tanulók egyenruhája mellett, munkaruhát és fehérneműt is kapnak a fiatalok. A jelentkezők az utolsó iskolai bizonyítványukat, születési anya­könyvi kivonatot, orvosi bizonyít­ványt, a tanácstól vagyoni bizonyít­ványt és a szülői beleegyezést vigyék magukkal. Jelentkezni lehet február 5-ig a községi és városi tanácsok­nál. az asszony Állja a szavat Csehszlovák filmvígjáték Zách Ludvik mérnök ripigőnéji­n tér vissza az ují­ókiállításról. A repülő­gépen mégknerkedije Jatt. ntUú Szvd­kora írónővel. ... út befejezésével talál­kát beszélnek meg a város ismert k­évébázdl­a­t. Másnap Zách már ismét belemerül a mminkába, még a megbeszélt találkáról is m­gfeledkezik. Jármila azon fáradozik, hogy barátnője új, ötletes mbsöffalógépének gyártási <*rgédét-jél megszel* ne. E­z persze nem ihégy olyan könnyért! miinél az Egy*­­sMt Gépgyár vezető férfin./ K­lenzift ti, szerintük lényeg­telen gép elkést i­sél. Ké­­telkednek abban, hogy a nők nyom­­­ák a föntunkéra képesek, mint ez a talál­­mány. De ezek az ellenve­tések mi­t sem érnek. Jár­miig ügyesen felülkereke­dik és eléri, hogy a minta­példán// gyúr­ ásni meg­kezd­jék. I)é nem csupán a veze­­tőség iktjjái azok, akik­ nem értenek egyet a mo­sogatógéppel. Lent az üzem férfiul a „teremtés koro­nái'' is hasonló véleményen varinál­. A nők átszőni nem az­ért nők, hogy hagyják ma­il­u­kat. Hrifjmót miklioMk éé n tsön­ Ji szerveznek a féf fiúkkal. Erre aztán ki­tört a­ férfiút­ felzúdulása. Még őket akarják legyőzni az asszon//oki Majd ők­ megmutatják, hogy néni. csal; „ i­ ydiban, de komi­kéban is le­főzik a nőket! Ez a nagy háztartás! mukká láz elragadta a fér­jeket. Az egyik lés­tát gyári, a másik mosogatott, a hannndzsúrok­. Micsoda lendület! De mi tett ennek a­­ vége? Fi­ jó lapockákkal, sajgó derékkal „érezhető­en­ bebizonyosodott előt­tük, hogy nem is olyan könnyű a háztartási mun­ka. Krehalán ők is azon a vélem­ényen voltak, ha a mosgatógép nem is olyan fon­tos, mégis el kell ké­szíteni, hogy ezzel is se­gítsenek az asszonyokon. A munka kellős köze­pén, a gyárban találkozik Zách és Járműn. A Zách az üzem mérnökei Járműn pe­­dig segédkezett a gyártás­nál. Meglepődtek mindkét fat, hogy ilyen kör­ülm­é­­nyek között látják egy­mást. Zách annak ellenér­e, hogy előző beszélgesefik­ alapján a többiekhez ha­sonló módon viselkedett a női alkotókészségről, ál­láspontot változtat és se­gít a gép elkészítési mun­kálataiban. A munka során kapcsolatuk szerelemmé mél­y­ül. Bonyodalmak között a női­ és férfiak közös ös­­­szefogásavolt, sikeresen el­készült a­ mosogatógép. A férfiak elismerik, hogy hi­báztak és ezen a­­ példán keresztül belátják, hogy boldogabb életük megvaló­sítását csal, közös erővel érik el. A filmet a szekszárdi ti árny mozi január 12-től ló­ig mutatja be. I !­ 54 JANETAR 12 A bonyhádi Vasas kosárlabda ssakosztályának 1953. évi munkájáról A Bonyhádi Vasas kosárlabda csapata az 1933. év­ folyamán <1 megyei bajnokságban szerepelt és ott az ötödik helyezést érte el. Hogy a csapat jobb helyezést, illetve jobb eredményeket tudjon elérni, nagyban akadá­lyozza az, hogy a csapat tagjai mind iskolá­sok és az iskolai év befejeztével mind elmen­nek Bonyhádról és így utánpótlás vonalán komoly hibák vannak. A másik nagy akadály az, hogy a Vasas tP­vddsége nem nyújt meg­felelő anyagi támogatást és ebből adódott az, h­ogy több kisorsolt mérkőzésre nem tudott eluta­zni a csapat De szerelés dolgában is bajok voltak az elmúlt év folyamán, mivel a legtöbb játékos saját felszerelésével­­ volt kénytelen játszani, mivel a Vasas vezető cége nem gondoskodott a kosárlabdázóknak sport­­felszereléséről. Az elmúlt év folyamán jól szerepeltek Papp Jenő, Szenttágotai Dezső, Bács Barna, Király Ernő, Rausch János, Péter Győző. A csapat edzője Boros Dezső, aki minden igyekeze­tével arra törekszik, hogy megfelelő után­pótlást neveljen, melyekre a kosárlabda csa­pat az iskolai évad befejeztével is számíthat. Az edzések rendszeresen folynak és így a csapat tagjai nem­­ esnek ki a sportolásból. A játékosoknak állóképességük van­, de techni­kájuk és taktikájuk az nincs. Ez főként az­zal magyarázható, hogy még kevés idő állt rendelkezésre, hogy mindent megtanuljanak. De Boros Dezső keze alatt minden remény megvan, hogy rövid időn belül eze­k a gyen­ge pontok eltűnnek a csapat munkájából. MEGYÉNK MOTOROS SPORTJÁRÓL Az elmúlt évek folyamán megyénk terüle­tén több motoros versenyt rendezett a Me­gyei TSE mellett működő Motoros Társa­dalmi Szövetség. Azonban, ha közelebbről megnézzük ezeket a versenyeket és azolyhak rendezéseit, úgy meg kell állapítani, hogy a Társadalmi Szövetsg munkája egyáltalán nem volt kielégítő. Ennek fő oka az volt, hogy a Társadalmi Szövetségi tagok nem ér­ezték át azt a felhőé­rót, mely rájuk há­rult. A szokásos heti értekezleteken egy, esetleg csak két tag jelent meg és természetes így a szövetség nem tudott komoly munkát kifejteni. Ha a megyei lehetőségeket néz­zük, megállapíthatjuk, hogy megyénk terüle­tén a ninföros Sportnak sokkal nagyobb tö­megeket kellett volna megmozgatni, mivel az adottságok megvannak ahhoz, hogy komoly versenyeket rendezzenek. Jól", év őszén rí .Társadalmi Szövetségek újra lettek választva és így a motoros szö­vetségbe is új tagok kerültek. Az­ új szö­vetség már azzal a feladattal fogott mun­kájához, hogy behozza azt a nagy lemara­dást, mely megyénk területén van a mo­toros sport voharán. Az első ténykedése a szövetségnek az volt, hogy megrendezte 1933. december 13-án az elmaradt terepver­­senyt. Ezért a versenyen m­­ár a jó szervezés és rendezés munkája meglátszott, s így a versenyzőknek is könnyebb volt a kifutott célokat megvalósítani és így a versen­yen ko­moly eredmények születtek. Érdeklődtünk a Társadalmi Szövetség tagjainál, hogy milyen terveket tűzött maga elé az 1954. évben, hogy fel tudja lendíteni megyénk motoros sport­ját A tagok elmondották, hogy egyik leg­főbb feladatnak tekintik megyénk nagyobb h­ely «éjze? ben megalakítani a motoros szak­­osztályokat, így Bonyhádon, Pakson, Duna­­földváron és Simontornyán kezdik meg elő­ször a szervezési mun­kálatokat. Amint a ta­gok elmondották ezeken a helyeken, komoly moboisport eletet lehet beindítani és hogy idáig nem volt, annak csak kizárólag az volt ez oka, hogy nem volt egy olyan s terv, mely összefogta őket U­nixv a motorkerék­párhoz szükségres speciális alkatrészek biz­tosítva legyenek, ezzel kapcsolatban is­ tett már Intézkedést a szövetség, mely szerint a legrövidebb időn belül ez a kérdés is meg­oldást nyer. A továbbiakban elmondották a tagok, hogy ezévi első versenyüket január 1?-én rende­zik, amikor mintegy 50 kilométeres terepver­­senyen mérik tízsze­mfésü­ket megyénk legjobb motoros versenyzői, majd ezt követően meg­rendezésre kerülnek a szokásos «alak­tik­a és gyor­sasági versenyek. A fent felsorolt helyvévekben, ahol a Társadalmi Szövetség beindítja a szervezést a rmtöros szakosztá­­lyok megsezrvezésére, ott a tavasz folyamán háztömb körüli gyorsasági versen­yeket kí­ván rendezni, hogy ezzel is még jobban fel­keltse az érdeklődést eziránt a sport iránt. Az új Társadalmi Szövetség komolyan fo­gott munkához és amennyiben a tagok to­vábbra is az eddigi lelkes. Szorgalm­as mun­kát folytatják, nem minden valószínűség sze­rint ennek megmutatkozik majd az ered­ménye és így újabb motoros szakosztályok alakulnak m­egyénk területén MFOTtfOtZÉSEK A SZEKcZ íPDT SZPARTAKH«? VpZFWIGVALASZTÓ GYŰLÉSÉRŐL Mint már a január 7-i­­ számunkban be­­szafhóltu­nk a Szekszárdi Szpartákusz sport­kör veze­tv«égválasztó gyűlést tartott A be­számolót Hnr*J Káf­ lo sportkör! o’oök tar­totta Beszédéből Kiín­ot hogy felkészült a rv*!és ro mert beszámolójában minden egyes szakosztálya­ fészlrtesen foglal­koznt, és nemcsak a tagságban és a sportolókban, de a vezetőségben is meglátta a hibát és eze­ket a hib­ákat buffán fel is tárá. * A beszámolót több hozzászólás követte és m­eg kell állapítani, hogy azok a hozzászó­lások mind értékécokk voltaik. A sportolók és a vezetők hotyóBép látták azokat a fel­adatokat, amelyel a Szpartakusz sp­ .ökörnek az 10^4 élheti *-figra kell hajtani. Maguk e sportolók kérték a vezetőséget arra, hogy tiiíihez törődjenek a fiatalokkal igyekezze­nek minél több fiatalt a sportkörbe beczer­vezni. De a hozzász'­l­ó-ban bátran bírál­tak t­ vezetőséget is. Péként a terület’ ver* «ennek k­­iílvésével kapcsolatban folyótot­­ték hogy ezévben nem szabad Ununk elő* f­ordu­lni, ami tavaly volt, hogy egy terü­leti versenyen csak 7 versenyzővel veszne­k részt. s­ír*v­el=ak 3 versenyszámban tudtak indulni. Természetes, ha több versenyzővel és több versenyszámba vettek volna részt, még jobb eredményeket értek Vo­rtU el. * A sportkör gazdasági fpletője beszámolt 17 elmúlt év folyamán mennyi pénzt kap­nak. n'. hogy oszb ff tt­eg szakosztályonkel­t. "Uind hogy gazdálkodtak a pénzzel. Ebből kitűnt, hogy túllépés népi volt egyi i'^h szakosztálynál sem, azonban az előfordult, hogy azoknak a cza­kV" r­­áj yokt­­n­k a pén­zeit, mel­yek csak papíron működtek a labdarúgó szakosztálya költötték A veze­tőség feladat"­ tűzte ki többek között azt is, hogy a.z 1954 es év folyamán szigorúan be kell tartani a szakosztálypfihonti fel* osztá­st. A későbbiek folyamán foglalk­zott. a gazdasági felelne ezévi szakosz­ál­yonkénti elosztással, mely szerint az atlétikai szak­osztályra h1f>0 forintot, n =­ztnlifeniisz szak­osztályra 2 000 forintot, röplabda szakosz­tályra 3.500 forintot, sakk szakosztályra 2 (K)0 f0.fl triót, teke szakosztály­ról 2.500 forintot, labdarúgó szakosztályra 23.000 forintot és kerékpár szakos­ztályra­ 16.000 forintot irá­­nyogták elő.­­ Mint a pénzügyi tervből is kitű­nik a Szpartakusz Sportkör vezetősége jó utón halad akkor, amikor olyan sportágakra irá­nyoz elő nagy összegeket, mint a kerékpár, atlétika, vagy röplabda szakosztály. Amrnv* Uviböri a vezetőség­be 5n tartja ígéretét és a felosztás szerint költi a szakosztályokra a pénzt, úgy a szekszárdi sportéletet, főkép­p rá­últévben a Vasas patronálta az iskolát és így kerültek a kos 4 írlabdázók a V­asas sportkörhöz. Ezévben az­onban a patronálás felbomlott a Vasas és­­ i iskola között és így ez évben már a Vörös­ Lobogó patronálja az iskolát, illetve a spor­tol­lókat. A Vörös Lo­­­­bogó vezetősége ígéretet a tett, hogy gondos­­­­kodni fog arról, hogy az sportolók részére megfelelő sportfelszerelés legyed. Ez az új pat­ronálás természetes, nem­ reánk a kosárlab­dázókra, hanem a többi spo­­rtággal foglalko­zó diákokra is nagy váltofltt fog jelenteni, mivel a Vörös Lobogó veze­tőségének nem­ az a szándéka, ami a Vasas­é volt. (A Vasas csak azért patronálta a gimnázium kosárlab­da csapatát, hogy az isk­­ola labdarúgóit megkapja.) Az elmúlt év folyamán egy ízben már az is előfordult, hogy ,bár a kosárlab­da csapatot a Vasas patronálta, azonban hogy a játékosok el tudjanak utazni a kisor­solt mérkőzésre a Vörös LolK’góhoz k­ellett fordulni a szakosztálynak pértzért útikölt­ségre, melyet természetesen a­­ Vörös Lobogó vezetősége azonnal megadott. Ha áttekintjük, hogy milyen mostoha kö­rülmények között sportoltak a bonyhádi ■ gimnázium kosarasai és mégis eredményeket­­ tudnak felmutatni, ezután csak­­ arra tudunk­­ következtetni, hogy ez évben m­á­g jobb és­­ színvonalasabb küzdelemmel köszönik meg A Vörös Lobogó vezetőségének azt a támoga­­tást, melyet a szakosztály részéwe ez év fo­lyamán minden bizonnyal megad. pen kerékpár vonalon fel fogja sttsidíteni. A tagság az új vezetőségbe­n szokni­i sportolókat és dolgozókat válasz­totti, akik az elmúlt év folyamán is Szívügy­eiknek te­kintették a Szpartakusz sportkör fellendí­tését, így minden remény megxwni arra, hogy ez év folyamán a Szpartakusz sportkör tovább fog bővülni. Sportolói újabb­­ sikere­ket, eredményeket fognak elérni ,és így előbbre viszik városunk és megyéiig. Sport­­ágy­ét. A PAKSI KINIZSI SE 1953. ÉVI MUNKÁJA Amikor a írtuk­ év tavaszán mega­lakult Pak­son a Kinizsi SE sportköre, ceíná­nak a község, hanem az egész járás spork­özön­sége kíváncsian várta, hogy várjon, sike­rül-e az új egyesületnek megteremteni Pak­s­on az egészséges sportéletet. Az eddigi évtizedek helytelen vezetésű egyesületek helyett »végre megindul e P kson !« a rendszeres jó szel­lemű eredm­énye a sportmunka? Ezekre kérdésekre ad választ a paksi sportkör­ el­nökének. Iszájer János sporttársnak az­ év­végi gyűlésen varó beszámolója. Kétségtelen, hogy a paksi sportkedve oJÄ közönség sokat várt az új egyesüle­ttől Most, am­ikor számba vesszük 1953. évi mini­k­ánkat- megállapíthatji , mennyiben m­tt eleget a sportkör mindezen feladatoknak. A sportkör megalakulásakor m­egrmlott a labdarúgó, kosárlabda, asztalitenisz, röpk­ajl 1­­da és atlétika szakosztály. A későbbiek nyomán megalakult még a sakk, teke­r ás torna szakosztály. Edzőket is állított be a vezetőség, mégpedig Szentesi Alajos testnetv­velő tanár és Peresztegi József személyé­­­ben. A szakosztályok jó működését bizonyít­­ják az elért eredmények: A Paksi Kinizsi labdarúgócsapata elsző lett a minőségi járási labda­r­ú­góba­jn­oksá­gban és így bejutott a megyei labdarúgóbjnokságWa. Kif árlebdá-­­­ban a férfi csapat második helyezést, míg­­ a női csapat a negyedik helyezést érte el a megyei bajnokságban. Asztaliteniszben két megyei válogatottunk is van, Gerébs Gab­riella és Kern Imre személyében. Tavas­­­szal a megyei versenyeken számos helyezést szereztün­k. Atlétikai szakosztályunk a Kinizsi terü­leti és országos Szpartakiádján 30 helyezést szerzett és Pécsen megnyerte az­­ összesített sportversenyt is. Sakk szakoztályunk meg­nyerte a járási csapat ve­rsenyt és a megyei egyéni versenyen Péter László hatodik he­lyen végzett. Vannak olyan sportágaink, melyn­ek A működése mért nem kielégítő. Ilyen például a teke, röplabda és t jr­torné szakosztályok. Az 1954. évben a ká­nizsi sportkör vezetőségének mindent el kell kö­vetni, hogy ezeknek a szakosztályoknak is megadjon minden lehetőséget arra, hogy a fejlődés biztosítva legyen. A sportkör vezetőségének munkájában ter­­mészetűen voltak hibák. Különösen az egyesületi élet megszervezése és a sporto­­lók nevelése terén voltak h­innnt­ Orrágok. Ezekre a jövőben nagyobb figyelmet kell, hogy fordítson a vezetőség A sportkör az adminisztratív munkákban különösen az őszi idényben végzett fontos munkát. A munka­napló vezetése pontosan ment, csak a szak­osztályok Munkanaplójában voltak hiányos­­ságok. Októb­er folyamán két helyiségből álló klubhelyiség készült el, ahol a téli időben a sportolók sakkozással, asztali­­teniszezésel tölthetik el idejüket. A sport­kör szakosztály vezetőségeinél ma mutat­koztak hiányosságrtk, amiket a jövőben ki kell hogy javítson a vagy tőség. A K­aizai sportkör MTIK tervét 124 száza­lékra minősíték; felvét 110 százalékra, ká­­der képzési tervét 123 százalékra­. twg1ét­«záTp fejleszté** tervé* 1­0 századikra tpliec’tette A sportkör globáli« tervtolie«’­té«e 139 =zá* Ta’ék Amint a f jl­orottakból kitűnik » Paritsi Kinizsi ?Tv>rtkör vezető«ége és spor­tolói az 1953. évben jó munkát végeztek, s hittan python még a fennálló hiányosságo­kat kiküszöbölik, úgy ezévben is további sikereket érnek el sportolói és úgy a magye él­vonalbeli sportköreihez küzdhetik fel magukat. f ifi nwu KFDP. JANUAR 12 ÜGYEI.­ETES gyóp­yszeb­r ARs ll­ l 57. AH gvropvezertár \P­ NAE­EmÓ. — mO­ r ARAS.TETTENTES: — Várható időjárás kedd estig: felhő­­átvonulások, többelé újabb havazás. Időnként élénkebb nyugati-észak­nyugati szél, főként a Dunántúlon hófúvások. A nappali hőmérséklet keleten kissé emelkedik. Várható hő­­mérsékleti értékek az ország terüle­tére kedd reggel: nyugaton mínusz hat—mínusz kilenc, keleten mínusz tizennégy­—mínusz tizenhét, délben nyugaton mínusz egy—mínusz négy, keleten mínusz négy—mínusz hét fok között. — A fűtés alapjául szol­gáló várható középhőmérséklet ked­den a Tiszántúlon mínusz öt fok alatt, az ország többi részén mínusz egy—mínusz négy fok között. TOLNAI NAPID Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRAI­T LÁSZLÓ ő szerkesztőség és kiadóhivatal telefonsié ®*i 20-10 20-ft Szekszárd, Szérhelm­­­ utca fft M. N­B egy izom la «rám 9% oM—­é* Előfizetési díj: havi 11.— forint. Baranyamegyei ^zikra Nyomda Péc^s. Munkács v Mihály utca 10 ♦*. 20-27 & nyomdáért felel: MELLES REZSŐ

Next