Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-26 / 21. szám
1954 JANUAR 25 Az országgyűlés szombati íréssnel felszólalásai (Folytatás a 2. oldalról) ni lehet azt, ha "ma íróink bátraibban nyúlnak életünk egész valósága megmutatásához, benne nehézségeink ábrázolásához is. De a valóság meghamisítását jeleníti az, ha életünkből csak a nehézségeket látják meg. Képzőművészetünk fejlődésének hű tükre és biztató állomása a IV. Magyar Képzőművészeti Kiállítás. Különösen szobrásztunk fejlődött sokat, de festészetünk új anyaga is színvonalasabb mesterségibelileg az előző évekénél. Festőink közül azonban sokakat erős szállal köt még a múlt, a formalista ábrázolásmód. Fejlődésünkkel szemben nem vagyunk türelmelenek, de azt szeretnénk, ha a dekoratív színfoltok helyett őket is jobban izgatná az ember, az ember valósága. A képzőművészet nevelő ereje igen nagy, de a festői „nyelv“ demokratizmusa ehhez elengedhetetlen. Filmgyártásunk az elmúlt évek során sokat fejlődött, nem egy filmünk világsikert ért el. Feladatunk hogy ezeket az eredményeket fejlesszük tovább, tegyük filmjeinket eszmeileg még tisztábbakká és művészileg filmszerűbbekké. Növelnünk kell a magyar filmek számát, mert a közönségünk ezeket szereti a legjobban. Azt szeretnénk — és így tervezzük munkánkat —, hogy ebben az évben legalább 10—12 magyar filmet tudjunk gyártani és fontosnak tartjuk, hogy azután évrőlévre növeljük a magyar filmek számát, s természetesen művészi és eszmei színvonalukat is. Színházaink munkájának középpontjába a magyar dráma segítését, általában műsorpolitikánk nemzeti jellegének kidomborítását kell tennünk új és régi magyar darabok nagyobb számban való bemutatásával Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezután is ne mutassunk be klasszikusokat — ezek közös kincsei az egész emberiségnek, kincseink nekünk is — de a magyar dráma kérdése jobban szívügyünk kell, hogy legyen, mint eddig volt. Színjátszásunk, nem utolsósorban a Sztanyiszlavszkij -rendszer elmélyült alkalmazásával, színvonalában is igen sokat fejlődött, a bátrai elmondhatjuk, hogy igep magas színvonalon áll, de nagy adósságunk van még színjátszásunk haladó nemzeti hagyományainak feltárásában is, amit törleszteiiünk kell. Darvas József ezután oktatásügyünk néhány kérdéséről szólt. Az elmúlt évek során a kelleténél kevesebb gondot fordítottunk általános iskoláinkra és most sok mindent kell pótolnunk — mondotta a többi között. — Mindenekelőtt a színvonalasabb oktató- és nevelőmunka technikai feltételeit kell évről-évre javítanunk, tantermeket kell építenünk, tataroznunk kell iskoláinkat, szertári felszereléseket kell biztosítanunk és nem utolsósorban a nevelésben olyan fontos szerepet játszó ifjúsági könyvtárakat kell ellátnunk könyvekkel. Már a kormányprogramuk után a minisztertanács mintegy 11 millió forintot szavazott meg az általános iskolák tatarozására, s ebben az új esztendőben az általános iskolák részesedése az oktatásügyi beruházásokból és a költségvetsből nagyobb lesz. Ám ugyanakkor szükséges az is, hogy a társadalmi erőforrásokat az eddiginél még jobban megmozgassuk és erre van lehetőség, mert dolgozóink érdeklődése az iskolák munkája, gyermekeik nevelése iránt soha nem volt olyan eleven, mint ma. Nem elég csak külsőleg rendbehozni iskoláinkat, javítani kell az oktatás és a nevelés munkáját is. Pedagógusaink áldozatos munkájának eredményeként iskoláinkban az elmúlt évek során emelkedett a tanulmányi színvonal, mégis van elég ennivaló. A hazafias nevelés elsősorban tankönyveink hibájából nem elég tartalmas és nem eléggé mély. Bizonyos túlzsúfoltság is van terveinkben. Éppen ezért szükséges tanterveink és tankönyveink alapos felülvizsgálata. Ez a munka már folyik is az oktatásügyi minisztériumban. Úgy gondolom, pedagógusképzésünk tartalmát is meg kell vizsgálnunk, mert fiatal, új tanítóink, tanáraink főleg a gyakorlati tennivalókban eléggé gyengén állnak a talpukon. Pedagógusaink az elmúlt évek során sokat fejlődtek, igen lelkesen és szépen dolgoztak. Államunk és dolgozó népünk részéről a fokozódó megbecsülés sok jelét tapasztalhatták. Úgy hiszem, munkájuk lendületét még csak fokozza az, amit Nagy Imre elvtárs beszédében mondott, hogy a jövőben is bizton számíthatnak a párt és a kormány megbecsülésére, nemes, szép, nemzetnevelő munkájukban. Amikor azonban igyekszünk minden segítséget megadni pedagógusaink munkájához, több és még lelkesebb munkát várunk tőlük az iskolában, de az iskolán kívül is. — Szeretnénk, ha minél nagyobb mértékben részt vennének a falusi kulturális munkában és kezdeményezői harcosai lennének falujukban, tanyájukon a nép művelésének. Bizonyos vagyok benne — mondotta befejezésül, — hogy szocialista építésünk új szakaszában kulturális életünk további nagyarányú fejlődésének lehetünk részesei, munkásai, s bizonyos vagyok abban is, hogy kultúránk betölti feladatát népünk nevelésében. (Nagy taps.) A paksi Közgazdasági Technikum kultúregyüttese példamutató munkát végez Nagysikerű, jól megrendezett előadás volt a paksi Petőfi kultúrházban. A Közgazdasági Technikum IV. osztályos diákjai Kisfaludy Károly „Kérőik“ című háromfelvonásos vígjátékét adták elő. A rendezés nehéz munkáját a technikum magyar szakos tanárnője, Kovács Győzőmé vállalta, s ebben legnagyobb segítője volt Gombos Péter IV. osztályos tanuló. A külső munkák és a gazdasági rész megoldásában Metzger László IV. osztályos tanuló nyújtott sok segítséget, akik a siker érdekében mindent megtettek, örömmel, önzetlenül és fáradhatatlanul. Munkájukat siker koronázta. — Az előadás telt ház előtt, igen jó hangulatban folyt le. Siók tapsot, kaptak a szereplők, külön-külön és együtt is. A siker a diákságot arra ösztönözte, hogy a környező községek dolgozóival is megismertessék Kisfaludy vígjátékénak szépségeit. Január 10-én Bölcskén arattak nagy sikert. Most még nagyobb lelkesedéssel, sem hideggel, sem több kilométeres gyaloglással nem törődve újabb állomás következett: Dunaföldvár, január 23-án. A paksi kultúrházba egymásután érkeznek a telefonmeghívások a környező községekből és vendégszereplésre kérik a diákegyüttest. Tervebe vették még Dunaszentgyörgy, Madocsa és Németkér községeket. Dicséret illeti a lelkes szereplő gárdát, példamutató kultúrmunkájukért. A községek dolgozói megszeretnék az együttest, szívesen nézik meg szép, színvonalas műsorukat. Kántor Antal béuksi járási művészeti előadó. Tizennyolc vidéki városban állítanak fel kismosodákat Január 18-án nyílt meg Tatabányán az első vidéki kismosoda. Ezzel együtt tizennyolc vidéki városban állítanak fel hasonló mosodákat. Ezek a vidéki „Patyolatok“ két műszakban dolgoznak. Különösen a bányavidékeken lesznek eddig hiányolt mosodák. Ózdon, Kazincbarcikán és Várpalotán kívül Pápán, Gyöngyösön, Vácott, Szentendrén, Hódmezővásárhelyen és más városokban is lehet majd kilós és piperemosást a mosodába adni. KAIRÓ Sajtójelentések szerint Egyiptom kormánya tiltakozó jegyzéket intézett az angol kormányhoz amiatt, hogy angol katonák január 20-án a Szuezi-csatorna övezetében megtámadtak egy katonákat szállító egyiptomi katonai gépkocsit. Az angol katonák rálőttek a gépkocsira. Egy egyiptomi katona meghalt és négy megsebesült. RÓMA A náci fasiszták által lemészárolt hét Cervi-fivér apját hétfőn fogadta az olasz köztársasági elnök. A köztársasági elnökhöz az idős apát Boldinira, az olasz partizánszövetség elnöke, az emiliiai partizánalakulatok parancsnoka kísérte. Ezt megelőzően az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságában ünnepséget taroltak a hős kommunista apa tiszteletére. Az ünnepségen jelen volt Togliatti és a párt titkárságának valamennyi tagja,:. V. NAPLÓ MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Készülődik az őszi kalászosok lej trágyázására a paksi járás A paksi járás termelőszövetkezeteiben élénk munka folyik az őszi kalászosok ápolására, a terméshozam emeléséért. 36 termelőszövetkezetnek i— már közel ezer mázsa műtrágya készlete van. A németkéri Ságvári tsz tagsága úgy határozott, hogy 315 hold őszi kalászosán kívül a konyhakertészetet s a legelő egy részét is műtrágyázza, melyet a raktáron lévő 390 mázsa pétisó és 75 mázsa foszfor biztosít. De beszerezték a tavaszi magvak csávázásához szükséges rézgálic mennyiséget is, amelyből egyedül a Ságvári termelőcsoportnak több mint 5 mázsás készlete van. A meszesműhely vezet a kongresszusi versenyben A Simontornyai Bőrgyárban az elmúlt napokban nemes verseny indult a minőségi bőrgyártásért. A mai napig az első helyet a meszesműhely foglalja el 140 százalékos eredménnyel. A műhely dolgozói megfogadták, hogy a III. pártkomgresszus tiszteletére a legyártott áruk minőségét a legmagasabb százalékra emelik, ezenkívül vállalták még azt is, hogy 100 százalékon alul teljesítő dolgozó nem lesz. E vállalásnak van is eredménye, mert 150—160 százalékot teljesítenek a meszes műhely dolgozói. Jó munkájukkal kitűnnek Varga Lajos és Kondor János tímárok, Mészáros Sándor és Rákóczki József gépihusolók és Baranyai Imre platzos. A dalmandi traktoros iskola hallgatói jó tanulással és jó munkával készülnek a III. Pártkongresszusra A dalmandi gépállomáson a traktoros iskola hallgatói eddig is szorgalmasan tanultak, igyekeztek elsajátítani a traktor és munkagépek kezelésének módszereit. Az elmúlt napokban egy iskola értekezletén tanulás után megbeszélték a pártvezetőségek újjáválasztásának jelentőségét, s elhatározták, hogy a III. pártkongresszus tiszteletére ők is jobban tanulnak, és a gyakorlati tanulások során pedig segítenek a gépállomásnak a gépjavítás határidőre való befejezésében. Trágyázzák, levegőztetik az őszi vetést a tengelci Petőf tsz-ben A tengelici Petőfi termelőszövetkezet az ősszel 400 hold kenyérgabonát és 201 hold takarmánygabonát vetett. Az őszi vetések több mint 60 százaléka szépen kikelt s jól telelt a 25—30 centiméteres hótakaró alatt. Az enyhébb napok beálltával azonban a hó összeroskadt, megolvadt s a vetés felett megüvegesedett. Ez szükségessé tette, hogy a vetést levegőhöz juttassa s azért a tsz a kikelt őszi vetés felett szélestalpu szánokat járatott, melyek megtörték az üveges hóréteget. A levegőztetést egybekapcsolták a téli trágyázással is: az őszi vetésnek mintegy 40 százaléka nem kelt ki, a mag azonban kicsirázott. Ezt a területet most szervestrágyázzák, hogy ezzel segítsék elő a vetés kikelését. December végén, január elején annyi hó esett Tengelicen, ami körülbelül 40—45 milliméter csapadéknak felel meg, s ez a talaj egész évi csansztali szükségletének mintegy egyötöde. A tengelici isz.tagok most arról gondoskodnak, hogy ezt a nagy csapadékmennyiséget megőrizzék, ezért szerdán reggel 2 eke ment ki a falu határában levő lejtős földekre, hogy ott vízszintes irányban egymástól 10— 15 centiméterre barázdákat vonjon a hóból. A barázdák nem engedik a talajról lefolyni a vizet, hanem a földbe juttatják s ezzel az eljárással megtudják őrizni a nagymennyiségű téli csapadékot. A két eke szerdán reggel délig több mint 10 holdon húzta meg a hóbarázdákat. Nagyvejkén január 30-ra minden trágyát a földre hordanak A nagyvejkei tanácsterem január 15-én zsúfolásig megtelt. A község dolgozó parasztjainak és termelőszövetkezetének a legtöbbje jelen volt és megbeszélték a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos közvetlen tennivalókat. A tanácselnök ismertette magát a határozatot és elmondotta, hogy nagyvejkei viszonylatban is legfontosabb tennivaló most a talaj termelőerejének pótlása, illetve fokozása, tavaszi munkákra való jó felkészülés. Király János egyénileg dolgozó paraszt azt javasolta, hogy a községben indítsanak mozgalmat, mely azt célozza, hogy még január hónapban mind a termelőszövetkezeti tagok, mind az egyénileg dolgozó parasztok összes trágyakészletüket a földre hordják. Lovász Ferenc tsz tag pedig azt javasolta, hogy indítsanak egy olyan irányú mozgalmat is, melyen belül a gazdák versenyeznek gazdasági szerszámaik kijavításáért. Ezen az aktívaértekezleten a dolgozó parasztok kezdeményezése nyomán a községben indult egy mozgalom, melyen belül a termelőszövetkezet tagjai is, meg az egyénileg dolgozó parasztok is vállalták, hogy január 30-ra ősszel trágyakészletüket kihordják és ugyancsak január 30-ra rendbehozzák gazdasági felszereléseiket. A Tamási Erdőgazdaság az ország tűzifaellátásáért Az ország lakosságának tűzifaellátásával kapcsolatban megnövekedett feladatuk a Tamási Erdőgazdaság dolgozóinak is. Ebben az évben jóval több tűzifát kell kitermelniük és elszállítanak, mint tavaly. Az Erdőgazdaság dolgozói tavaly is jól dolgoztak. Évi tervüket november 20-ra befejezték. A december utolsó napján megtartott termelési értekezleten, mikor az erdőgazdaság ismertette az elért eredményeket és hullomban részesítette a kiváló dolgozókat, az erdőgazdaság valamennyi dolgozója fogadalmat tett, hogy ebben az évben még jobban dolgoznak, mint tavaly. Az erdőgazdaság dolgozói azt a célt tűzték maguk elé, hogy tervüket minden vonatkozásban napról-napra teljesítik. Szakszerű trágyakezelési bemutatókat tartanak a gyönki járásban A párt és kormány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata után a mezőgazdaság számára egyik legfontosabb feladat a termésátlagok növelése. Érnnek pedig legfontosab feltétele a trágyázás, főként az istállótrágyázás. A gyönki járásban az elmúlt két-három évben ezt a dolgozó parasztok és a termelőszövetkezeti tagok elhanyagolták. Nem jelentőségéhez mérten kezelték a trágyatelepeket és azok kihordását, valamint elszórását sem szakszerűen végezték. A járásban számos községben és termelőszövetkezetben elhatározták, hogy ezen változtatnak. A járási tanács főagromómusához, Lakos József elvtárshoz többen fordultak olyan kérelemmel, hogy szervezzenek szakszerű trágyakezelési bemutatókat. Lakos elvtárs ezt megbeszélte a járási tanács mezőgazdasági osztályának többi dolgozóival, agronómusaival, akik vállalták, hogy a dolgozó parasztok kérését teljesítik.. Az etmúlt héten már számos helyen rendeztek ilyen trágyakezelési bemutatót, mely a dolgozó parasztoknaik és a termelőszövett kereti tagok között nagytetszést aratott A járási tanács elhatározta, hogy folyamatosan minden községben és minden termelőszövetkezetben rendeznek ilyen bemutatókat. 3 Begyűjtési hírek — Őcsény községben a tanács jól előkészítette a gazdagyűlést és már előre foglalkoztak a termelőkkel az új begyűjtési rendelettel kapcsolatban. Ez meg is hozta az eredményt, mert 30 dolgozó paraszt szólt hozzá a gyűléshez, ahol részletesen megbeszélték azokat a kérdéseket, amelyek nem voltak világosak. * — Decsen a gazdagyűlésen Bálint Andrásné 8 holdas dolgozó parasztasszony azt mondta:* ..Az idén könnyebb lesz tervünket teljesíteni. Én is felszaporítom az állatállományomat, hogy szabadpiacra is bőven jusson.“ Mányoki Lőrinc 9 holdas dolgozó paraszt így nyilatkozott: — Kormányzatunk most a parasztok felemelkedését segíti elő. A beadási kötelezettségek csökkentése is a mi létünk biztosítéka. Érdemes lesz jól dolgozni, többet termelni.* — Bátaszék községben 8 kisgyűlést tartott a tanács. Ezeken a gyűléseken alaposan megbeszélték az új begyűjtési rendelet minden pontját, mely nagy megelégedést keltett, s a jelenlevők érdeklődéssel vitatták meg a rendeletet.* — Nagydorogon. A 75 éves Árki István, 8 hold földön gazdálkodik, mivel háztartásában munkaképes családtag nincs, így három hold földje mentes a beadás alól. A tanács a beadási kötelezettséget 5 holdra állapította meg. Árki bácsit nagy meglepetés érte. A tavalyi 40 kiló tojás, baromfibeadási kötelezettségével szemben az idén csak 15 kilót kell beadni.* — Tolnanémedin a rendelet ismertetése után Oláh György és P. Fülöp János dolgozó parasztok, akik a beadásban állandóan élenjárnak, ellátogattak a rosszul teljesítő gazdákhoz és ismertették azokat a kedvezményeket, melyet államunk nyújt. A tojás és baromfibeadásban lemaradt gazdák a felvilágosító munka után 191 kiló baromfit és 5 kiló tojást adtak be. * — Pálfán id. Csalyági István 15 holdas dolgozó paraszt a rendelet ismertetése után kijelentette, hogy a nagy kedvezményt, amit a párt és a kormány a parasztságnak nyújt, sokkal jobban serkenti a munkát, a termelést. N. Nyulász János elmondta, hogy részére is nagy kedvezményt jelent a rendelet, mert három gyermeke van. Ipari növényekre is kötött szerződést, húsbeadása is jóval kevesebb lesz az idén, mint az elmúlt évben. * A Várdomb községben a dolgozó parasztok már megkezdték az 1954. évi baromfi- és tojásbeadási kötelezettségük teljesítését. Pribenszki Ádám dolgozó paraszt már 10 kiló baromfit adott be az 1954- es évre. A vadásztársaságok gondoskodjanak a vadak téli etetéséről A földművelésügyi minisztérium halászati, vadászati igazgatóságának közleménye A vastag hótakaró hasznos vadjaink táplálékszerzését lehetetlenné teszi. Az éhező, legyengült vadat könnyen tizedelik az erős fagyok és a ragadozók. A vadásztársaságok a területükön lévő vadak élelmének biztosítására megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt tegyenek az etetőkbe. Egyszerre egy-két napra való takarmányt kell kihelyezni. A fogoly- és fácánetetőkbe pelyvával kevert szemes takarmányt — ocsut, rostaalját, gyommagvakat, olajosmagvakat és egyéb szemestakarmányt tegyenek. A magas hótakaró alatt a nyulak is nehezebben szerzik élelmüket, ezért a nyul etetéséről — herefélék és lucernaszéna csomók kihelyezésével — gondoskodjanak a vadásztársaságok. Nem szabad megfeledkezni a nagy vadakról sem. Az etetőkhöz vezető utakról a hótorlaszokat és hóakadályokat el kell távolítani. Az etetők környékére és a szérüskertek közelébe behúzódott vad védelméről is gondoskodni kell