Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-14 / 38. szám

TOLNAI NAPLÓ Imié moieritoRi ma Hurmt / ~ A MAI SZAMBÁN: ^ A vezetőségválasztó taggyűlés hívei (2. o.) — Elméleti tanácsadás (2. o.) — A Szovjetunió javasolja: a kül­­ügyminiszterhelyettesek három hónapon belül dolgozzák ki az osztrák államszerződés végleges szövegét (3. o.) — A négyhatalmi értekezlet hírei (3. o.) — Nemzetközi szemle (4. o.) — 253 évvel ezelőtt fejezték le Tolna megye nagy szabadsághősét, Balogh Ádámot (4. o.) — A jóléthez vezető úton (5. o.) — A bortermelők példá­ul képe... (7. o.) — AZ M­D­P T­OLNA MEGYEI pártbizottságának lapja XI. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM tA »,» FILLEN­ VASÁRNAP, 1954 FEBRUÁR U A mezőgazdasági szakemberek megtisztelő feladata Az iskola padjaiban arról szőttek merész álmokat, hogy átformálják a­z embereket, szépítik a táj arcát, rekordterméseket érnek el a szántó­földeken. Tudták, érezték, hogy a tudás lobogó fáklyáját hordozzák majd. Hivatásuk szeretete növelte nagyra a szent elhatározást: amit könyvekből tanultak meg, azt áldo­zatos munkával megvalósítják az élet különféle területein. Falusi ag­­ronómusok, zootechnikusok, akiket pártunk és egész népünk gondos­­kodása, szeretete övez, tudják, mit jelent ma jó mezőgazdasági szak­embernek lenni. Tudják, hogy a tör­ténelem folyamán még soha nem volt példa, hogy a mezőgazdasági szakemberek tudására, munkájára olyan szükség lett volna, mint ma, mikor pártunk és kormányunk, egész dolgozó népünk a mezőgazda­ság fejlesztésének, az állattenyésztés fejlesztésének, ezen keresztül a dol­gozók életszínvonalának emelését tűzte ki fő célul. A kormányprogramm megszabta az utat. Pártunk 1953 október 3- i határozata leszögezi: népi demokrá­ciánk fejlődésének új szakaszában a mezőgazdaság gyorsütemű fejlesz­tése a legfőbb feladat, s a végrehaj­tásból részt kérnek a mezőgazdaság különböző területein dolgozó szak­emberek is. December 19-e után, mikor megjelent a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kor­mányhatározat, megyénk mezőgazda­ságának szakemberei örömmel vet­ték tudomásul, hogy az elkövetke­zendő időben munkájukat, szaktudá­sukat az eddiginél is sokkal jobban megbecsülik. Ugyanis az a helyzet, hogy a mezőgazdaság elmaradásá­hoz nagyban hozzájárult az is, hogy nem minden esetben becsülték meg a mezőgazdaságban dolgozó szak­embereket Nem biztosítottak szá­mukra megfelelő munkakörülmé­nyeket, nem adtak munkájukhoz ki­elégítő segítséget. Ez természetes odavezetett hogy nem minden eset­ben állták meg helyüket azon a te­rületen, ahova pártunk, dolgozó né­pünk állította őket. Példa erre Bod­rogi Alajos fiatal mezőgazdasági szakember. Az Útfenntartó Vállalat­nál volt kénytelen munkát vállalni, mert úgy érezte, hogy a mezőgazda­ságban nem találja meg számítását, nem becsülik munkáját De ezen­kívül számtalan esetet lel­etne fel­sorolni, aki ehhez hasonlóért hagyta ott a mezőgazdaságot. Krenner Jó­zsef régi szakember, azért ment a BELSPED-hez anyagkönyvelőnek, mert annak idején az állami gazda­ságok trösztje egyik állami gazda­ságból a másikba, egyik üzemegy­ségből a másikba irányította, lép­­ten-nyomon azt vetették a szemére: a régi rend embere. Most már vég­kép szakítani kell az olyan helyte­len nézettel, hogy azért nem becsül­nek megy egy régi, sok gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakem­bert, mert a múltban a grófok, a földesurak alkalmazottja volt. Vilá­gosan kell látni, hogy erről ők nem tehetnek. Ugyanis számtalan példa bizonyítja, hogy ezek a régi szakem­berek is becsülettel megállják he­lyüket. Az alsóleperdi állami gazda­ságban Tóth György főagronnómus például régi szakember, a múltban a földesurat szolgálta, de nagysze­rűen beleilleszkedik népi demokrá­ciánkba. Tudása legjavát adja a munkába, amit bizonyít az, hogy a gazdaság az elmúlt évben búzából 3, illetve árpából 4 mázsával túltel­jesítette előírt termelési feladatát. Nagyszerű feladatok végrehajtása előtt állnak most mezőgazdasági rajtuk múlik, hogy már ebben az évben is mennyire tudjuk emelni a termésátlagokat, mennyire visszük előre a mezőgazdaság fejlesztését. A cél tehát világos: már most el kell követni mindent, hogy gyengén fej­lődő őszi kalászosainkat szakszerűen, az adottságoknak megfelelően ápol­juk, az állattenyésztésben pedig minden eszközt kihasználjunk az ál­latok hozamának növelése érdeké­ben. A paksi járási tanács mező­­gazdasági szakemberei is ezt teszik. A községekben, tanácsüléseken be­szélik meg a dolgozó parasztokkal, termelőszövetkezeti vezetőkkel a trágyázások jelentőségét, annak gya­korlati módszereit. Munkájuk nem eredménytelen. Javaslatukra a sár­­szentlőrinci Kossuth termelőszövet­kezetben az elmúlt napokban 120 hold őszi kalászoson végezték el a fej­trágyázást érett istállótrágyával. A tengelici Petőfi termelőszövetke­zetben mióta Wiedermann Ferenc, a megyei tanács volt főagronómusa irányítja az állattenyésztést, 7.5 li­terről 10.5 literr­e emelkedett a fe­­jési átlag. Azonban megyénk terüle­tén is tapasztalható még ma is, hogy a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek nem eléggé érzik mun­kájuk után a felelősséget, nem tesz­nek meg mindent a magasabb ter­méseredmények eléréséért. A tamási Vörös Szikra termelőszövetkezetben például Kocsis Sándor agronómus szép keveset tesz azért, hogy emel­kedjen a tejtermelés, mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint maga az a tény, hogy a fejési átlag csak 2,1 liter. Pártunk, egész dolgozó népünk sokat vár a mezőgazdasági szakem­berektől. Azt várja tőlük, hogy ők legyenek a termelés parancsnokai. Tudásukkal, munkájukkal úgy irá­nyítsák a mezőgazdaságot, ahogy azt megköveteli a dolgozók életszín­vonalának emelése, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormány­­határozat végrehajtása. Hogy ennek szellemében végezzék munkájukat szakembereink, ahhoz minden adott­ság és lehetőség biztosítva van. A közelmúltban rendezték a mező­gazdasági szakemberek fizetését. Pártjunknak és kormányunknak van egy olyan határozata is, hogy a mezőgazdasági szakemberek számára megfelelő lakást biztosítsanak. Tehát míg a múltban farkasszemet kellett nézniük az élettel, megalázkodniuk a földesurak előtt azért, hogy dol­gozhassanak, ma egész dolgozó né­pünk szeretete, megbecsülése övezi őket A mezőgazdasági szakemberek fel­adata szerteágazó, sokoldalú. Szoros kapcsolatot kell teremteniök a ter­melőszövetkezeti tagokkal, egyénileg dolgozó parasztokkal és az állami gazdaság dolgozóival. Nevelniük, tanítaniok kell a dolgozókat a fej­lett a­gró- és zoótechnikai módsze­rek elsajátítására, annak gyakorlati alkalmazására. Meg kell magyarázni a szövetkezeti tagoknak, — sok eset­ben a vezetőknek is: — mi a jelen­tősége éppen napjainkban az őszi kalászosok érett istállótrágyával való fejtrágyázásának, a vetőmagok tisz­tításának, a gazdasági felszerelések időben való jó minőségű kijavításá­nak. Mindezen feladatok elvégzése nehéz, de nem megvalósíthatatlan. Ha megyénk mezőgazdasági szak­­­emberei élnek a párt és kormány biztosította lehetőségekkel, a ren­delkezésükre álló eszközöket meg­ragadják, munkájuk és tudásuk leg­javával dolgoznak, akkor rászolgál­nak népünk bizalmára, méltóan ve­szik ki részüket a mezőgazdaság A sárszentlőrinci Kossuth tsz tagjai 120 hold őszi kalászoson végezték el a fejtrágyázást Köztudomású, hogy az elmúlt őszön kevés csapa­dék hullott a földre. En­nek következtében a sár­­szentlőrinci Kossuth ter­melőszövetkezetben sem tudtak az őszi kalászo­soknak jó minőségű mag­ágyat biztosítani. Az őszi gabona tehát még a hó alatt is igen gyéren fej­lődött. Ezért a termelő­­szövetkezet tagjai úgy döntöttek, hogy a gyengén fejlődő őszi kalászosaikat fejtrágyázzák szerves, il­letve istállótrágyával. A közgyűlés ezt határozatba foglalta és a határozatot végre is hajtották. Az el­múlt héten 120 hold őszi kalászoson érett istállótrá­gyával elvégezték a fej­trágyázást. Most már azt várják, hogy elolvadjon a hó, lehetőség nyíljon ar­ra, hogy rámehessenek a talajra és ha szükség lesz rá, nitrogéntartalmú mű­trágyával, is fejtrágy­áz­zák a gabonákat. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Két tsz párosversenyben... Minden tsz-tagot egy kérdés foglalkoztat mosta­nában. Hogyan lehetne a magasabb termést, a nagyobb hozamot biztosítaná, hogyan lehet a helyi lehetőségek, adottságok felhasználásával a jövedelmet növelni. A csibráki Viharsarok tsz tagsága is erről beszélt a legutóbbi csoportértekezleten. Kovács Ferenc fogatos rámutatott, hogy a trágya időbeni kihordása, hogy függ össze a magasabb terméssel. Hozzászólása után élénk vita bontakozott ki. Közös elhatározásként szü­letett meg a javaslat, versenyt kell indítani, hogy sike­resen megvalósíthassák a Párt és kormány határozatát, hogy méltóképpen készülhessenek a III. Pártkongres­­­szusra. Másnap küldöttség vitte a versenyvállalást a mucsi Vörös Zászló tsz-hez, a versenytárshoz. Párosverseny indult a két tsz között. Bevezetik a „tiszta udvari" mozgalmat, minden trágyat kihordanak a földekre. A gazdasági felszereléseket időben kijavítják, jól fel­készülnek a tavaszi munkára, az őszi vetések ápolá­sára. Máris készítik a vetőmagot. A mucsi Vörös Zászló tagjai vállalták a versenyt és megindult a nemes vetélkedés, hogy ki lesz a győztes, az rövidesen el­válik. Még 36 erőgép vár kijavításra A Tolna megyei Gépja­vító Vállalatnak még 36 erőgépet kell kijavítani a téli gépjavítási időszak alatt. Hogy ezt valóra tudják váltani, a gépjaví­tás meggyorsítása érde­kében szakosított gépjaví­tást szerveztek, melynek célja az, hogy a szétsze­dett erőgépeket, vagy trak­torokat folyamatosan ja­vítják egész addig, amíg el nem készül. Ezzel a módszerrel jelentős idő­megtakarítást tudnak el­érni, mert közel 60 órával előbb lehet kijavítani egy traktort, mint azelőtt. A szakosított gépjavítási munkálatokban élenjár Korcsmáros László he­gesztő, Lőrincz László szerelő és Locz István la­katos. Ezek a dolgozók harcolnak legjobban azért, hogy mezőgazdaságunk idejében megkezdhesse a tavaszi munkálatokat. Parasztasszonyok a kötelességteljesítés élharcosai Megyénk parasztasszonyai sem maradnak le válla­lásaikkal és teljesítéseikkel a férfiak mögött. Bogyiszló községben Tóthi Balázsné 9 holdas dol­gozó parasztasszony egész évi baromfi- és tojásbeadá­sát teljesítette. Azt mondotta: “ Kormányzatunk ebben a gazdasági évben igen nagy kedvezményeket adott a dolgozó parasztságnak, főleg a tojás-" és" baromfibeadás terén. Azzal akarom kormányzatunk felé hálámat ki­fejezni, hogy már most teljesítem egész évi beadási fótid­eizetű­»é,gidiim­at. Izmény községben Marczi Tivádárné 2 holdas dol­gozó parasztasszony baromfibeadását teljes egészében, tojásbeadását pedig az első félévre már teljesítette. Tamási községben Ludvig Pálné 6 holdas dolgozó parasztasszony sovány baromfiból egész évi beadását teljesítette. Báta községben Halbner Istvánná 2 és fél holdas dolgozó parasztasszony, aki most töltötte be 60. évét, mindig példamutatóan teljesítette beadását. Az­ idén baromfibeadását eddig 33 százalékra, tojásbaadását pe­dig 30 százalékra teljesítette. A paksi dolgozó parasztok örömmel kötnek sertéshiszlalási szerződést Paks község dolgozó parasztjai is örömmel üdvö­zölték a miniszitertanács legújabb határozatát, amel­­­lyel még kedvezőbbé tette a sertéshizlalási szerződések megkötését. Mind meg vannak elégedve, akik szerző­dést kötöttek, s ezek a legjobb propagandistái a szer­ződéses akcióknak. Emelte a termelők jó hangulatát, hogy a szerződéskötés után olcsóbban kaphattak ipar­cikkeket is. Ifj. Farkas Ferenc Árok-utcai dolgozó paraszt két darab sertést kötött le hizlalási szerződésre. Az újabb kedvezmény hatására szándékában van újabb két süldőt venni, s azokat is le akarja szerződtetni — ilyen akció — mondotta, mint a mostani, még nem volt, hogy jó áron felül még olcsóbban juthatunk iparcikkekhez is az utalványokon keresztül. Kovács Ferenc Hunyadi­ utca 14. szám alatti lakos 6 darab sertésre kötött hízlalási szerződést. — Ha több lenne — mondotta, — azt is lekötném, mert nagyon előnyös ez az akció, jól jövök ki a szerződéssel. — Örömmel veszi tudomásul, hogy olcsóbban juthat ipar­cikkekhez is. Lószerszámot szeretne igényelni, de még ezt megbeszéli a fiaival is először. Horváth Mihály élenjáró traktoros elsőnek csatlakozott Hegedűs Sándor 3000 normálholdas mozgalmához Sokan ismerik már me­gyénkben, de az ország­ban is Hegedűs Sándort és váltótársát, Horváth Mihály élenjáró traktoro­sokat. Az elmúlt gazda­­sági évben a gép évi nor­máját, a 880 normálhű­oldat négyszeresére teljesítették. Ezzel a trak­toristák or­szágos versenyében elsők lettek. Hegedűs Sándor és Hor­váth Mihály, az alsó­­lepardi állami gazdaság két kiváló traktorosa úgy határozott, hogy ebben az évben külön gépen dol­goznak. Horváth Mihály Kventel Ervin fiatal trak­torost választotta társá­nak. Horváth elvtárs és váltótársa elsőnek csatla­koztak Alsóleperden He­gedűs Sáindor 3000 nor­málholdas mozgalmához, a feltételeket éppúgy vál­lalják, mint Hegedűs elv­társ és váltótársa. Versenyben a gyönki járás községei HőgyeiSZ községben In­­divh György 3 holdas, Sáhidi János 4 holdas dolgozó parasztok egész­évi tojás- és baromfi­be­­adásukat, Karédi János 4 holdas dolgozó paraszt pedig félévi tojás- és ba­romfibeadását teljesítette. Tolnanémedi községben Farkas József egészévi to­jás- és­­ baromfibeadását és 1954. évi sertésbeadását is teljesítette. Ferenczi Márton 3 holdas dolgozó paraszt, Szabó H. János 5 holdas, Bacsányi Pál 2 holdas dolgozó parasztok I negyedévi tojás- és ba­­romfibeadási kötelezettsé­gük mellett az 1954. évi hízottsertés-beadási köte­lezettségüknek is eleget tettek. Nagyszékely köz­ségben 12 dolgozó paraszt tett versenyvállalást a III. Pártkongresszus tisztele­tére. A dolgozó parasztok közül tíze­n már­­ teljesítet­ték is beadásukat. Vár­­konyi Henrik 6 holdas dolgozó paraszt negyedévi, Petz Péter 4 holdas dol­gozó paraszt pedig egész­évi tojás- és baromfi­­beadását teljesítette., A varsádi gépállomás dolgozói jól felkészülnek a tavaszi szemlére Közeledik a gépállomási szemle napja. Ez a nap ünnepet jelent számunkra, — írja levelében Ma­jor Miklós, a gépállomás körzeti agronómusa —, mert számot kell adni egész téli munkánkról. Vizs­gáznak a szerelők, a traktorosok, az egész gépállomás. A varsáii gépállomás dolgozói és vezetői úgy látszik nem felej­tenék el a tavalyi szende napját. Emlékezetükben van az a nap, mi­kor tavaly Sipter Géza, a megyei tanács gépállomási csoportjának főmérnöke és Szűcs Lajos, a gép­állomások főagronómusa két al­kalommal tartott pótszemlét, meert a gépeken a javítás helyett, csak pékké­ nem lehet indulni a nagy munkára. Nem bizony és ezt na­gyon jól tudják a varsádi gép­­állomáson is. Azt gondolná va­laki, talán „istenverése‘‘ volt, hogy tavaly egymás után estek ki a gépek a termelésből? Nem, erről szó sincs. Tehát azért a­ gépállo­más dolgozói most a télen jól ki­javítják gépeiket, hogy a meg­növek­edett feladatokat időben és jól elvégezzék. Laborecz elvtárs, a m­inőségi ellenőr nem is vesz át rosszul javított gépet. Gondosan átvizsgál mindent, mert mint kör­zeti szerelőnek neki kellett tavaly legtöbbet, szaladgálni, mikor a ter­melőszövetkezetek földjein megáll.Már csak egy,két munkagép van vissza, melyet ki kell javítani. A Bafta­brigád Nagy József vezeté­sével február 8-ig 95 százalékban fejezte be a javítást. A traktorok javítása is jó ütemben halad, a 14 erőgépből már csak egy van, ami még javításra vár. De határ­időre ezt is befejezzük — írja tovább. Gépállomásunk mind­en dolga, sója megfeszített erővel dolgozik, hogy az elkövetkezendő időben az eddiginél több segítséget adhasson a termelőszövetkezet tagjainak, meg az egyénileg dolgozó parasz­toknak is, — fejezi be levelét

Next