Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-28 / 74. szám
ff APLO 1954. MÁRCIUS M A paksi járás pártértekezlete A paksi járás kommunistáinak küldöttei megvitatták a járási pártválasztmány kétéves munkáját a járás politikai, gazdasági és kulturális fejlődését. A járás minden alapszervezete a legjobbjait küldte el a járási pártértekezletre, hogy észrevételeikkel és javaslataikkal, bírálataikkal segítsék a járás pártszervezeteire, kommunistáinak munkáját A járási pártválasztmány beszámolóját Hornok István elvtárs, a járási pártbizottság titkára ismertette. A nemzetközi helyzet elemzése után a járás gazdasági fejlődésével foglalkozott. A Központi Vezetőség októberi és decemberi határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztését tűzi ki fontos feladatul, különösen a gabonakérdés megoldását, a terméshozam növelését az állattenyésztésben és a növénytermelésben, amelyen keresztül lakosságunk ellátását jobban biztosíthatjuk. Hornok elvtárs számokon keresztül bizonyította be, hogy a járás területén lévő állami gazdaságok az elmúlt évben messze maguk mögött hagyták az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termésátlagát. Ahhoz, hogy az állami gazdaságok jó eredményeket el tudták érni, — mondotta Hornok elvtárs — nagymértékben hozzájárult a pártszervezetek jó munkája. Ez különösen elmondható a KV júniusi határozata utáni időszakra. A pártszervezetek politikai munkája a gazdaságokon belül a dolgozók között kezdett egyre erősebben kibontakozni. A járási pártválasztmány beszámolója ezután a gépállomások elmúlt évi munkájával foglalkozott. Megállapította, hogy amíg a bölcskei gépállomás túlteljesítette tervét, addig igen erősen lemaradt a dunaszentgyörgyi. Súlyos hiányosságként említette meg a beszámoló, hogy a gépállomások még a KV októberi határozata után sem nyújtottak megfelelő segítséget az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. A gépállomások legfontosabb feladata a Központi Vezetőség és a Minisztertanács mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata értelmében, hogy segítsék a termelőszövetkezeteket és az egyénileg dolgozó parasztokat. Ez megköveteli a nagyobb arányú és jó minőségben végzett gépi munkát. Ez az előfeltétele a jó termésnek. A munkát úgy kell megszervezni, hogy minden traktor két műszakban dolgozzék. A termelőszövetkezetekbe tömörült parasztság jó munkáját dicsérik azok a számok is, amelyek azt bizonyítják, hogy minden terményféleségből meghaladták az egyéni gazdálkodók eredményeit. Csoportjaink jórészében sokkal több terményt és készpénzt tudtak osztani munkaegységenként, mint az elmúlt esztendők bármelyikében. A madocsai Igazság tsz pénzre átszámítva 58, a dunaföldvári Alkotmány tsz 42.20 forintot osztott munkaegységenként. A járási pártválasztmány beszámolója foglalkozott azokkal a kormány által nyújtott kedvezményekkel, amelyek jelentősen megkönnyítették máris a dolgozó parasztok életkörülményeit. Rámutatott arra, hogy az árleszállítás, az adóelengedés, a beadási kötelezettségek csökkentése mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a járás területén is emelkedett a dolgozó parasztok termelési kedve, majd értékelte az egyes üzemek munkáját. A gazdasági helyzet ismertetése után a pártszervezetek munkáját értékelte a beszámoló. Pártszervezeteink munkáját értékelve megállapíthatjuk, hogy a hibák ellenére is jelentős eredményeket értünk el, különösen a Központi Vezetőség júniusi határozata óta — mondotta többek között Hornok István. — Az említett határozat előtt a járási pártválasztmány nem minden esetben töltötte be feladatát, lebecsültük, ami többek között abban nyilvánult meg, hogy évenként mindössze kétszer ülésezett. Nem a választmány irányította a járási bizottságot, hanem a járási pártbizottság a pártválasztmányt. Június óta jelentős a változás: olyan napirendi pontok szerepeltek a választmány ülésein, mint a Központi Vezetőség júniusi határozata végrehajtásának tapasztalatai. A választmány egy sor olyan határozatot hozott, amely kötelezi a járási bizottságot, hogy tárgyalja meg a járás egészségügyi, közellátási helyzetét és más ehhez hasonló kérdéseket. A járási bizottságnak javuló vezetési módszere éreztette hatását az alapszervezetek munkájában is Legtöbb helyen rendszeresen megtartják a veztőségi üléseket és a taggyűléseket. Nem várnak külön felsőbb utasításra, hogy azokat megtarthassák. A beszámoló ezek után ismertette, hogy az elmúlt két év alatt jelentősen megerősödtek a termelőszövetkezetek pártszervezetei, amelyek két év alatt több mint 100 tagot vettek fel soraikba. A beszámoló ezután értékelte a vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatait. Megállapította, hogy megerősödtek a pártszervezetek. A járás területén számos dolgozó parasztot választottak be az elmúlt hetekben a pártvezetőség tagjainak sorába. Különösen a paksi és a dunaföldvári pártszervezetnél van e téren komoly fejlődés. A pártválasztmány beszámolója végül is hangsúlyozza, hogy. ..Mi, a magunk részéről úgy látjuk, hogy sűrűn lesz évenként a vezetőségválasztás. Az a javaslatunk, hogy másfélévenként kelljen a vezetőségeket újraválasztani, vagyis kétszer egyik kongresszustól a másikig." A pártválasztmány beszámolója után Szabópál Antal elvtárs ismertette a határozati javaslatot. A vita igen sokrétű volt, és teljes egészében felmérte a járás kétéves gazdasági, politikai és kulturális fejlődését. Sok tapasztalatot mondottak el a küldöttek, amelyeket gazdasági, politikai munkájuk során szereztek. Cserenyecz István elvtárs, a kanacsi állami gazdaság pártszervezetének titkára felszólalásában többek között elmondotta: — A gazdaság pártszervezetének munkája az elmúlt év júniusa előtt igen hiányos volt. Legsúlyosabb hiba az volt, hogy a pártszervezetet egy személy irányította, ami a kiskirályoskodáshoz és basáskodáshoz vezetett. Nem volt a gazdaságban pártellenőrzés sem. Mindez rányomta bélyegét a gazdaság egész munkájára. A Központi Vezetőség júniusi határozata után azonban a pártszervezetben megkezdték új módon vezetni. Lépésrőllépésre kellett előre haladnunk. Ennek nyomán a dolgozók bátrabban mertek bírálni, panaszaikat gyorsabban intézte el a pártszervezet. Minden erőnket a párttagok nevelésére kellett fordítani. Meg kellett magyarázni a párttagoknak, hogy vannak kötelességeik és vannak jogaik, amelyekkel élniök kell. Ezután a politikai oktatás tapasztalatairól szólott Cserenyecz elvtárs. Nálunk megszüntettük azt a helytelen elvet, hogy feltétlenül egyidőben kell megtartani a pártoktatásban résztvevők részére a politikai iskolát. Nálunk vannak olyanok, akik már délután 4 óraikor befejezik a munkájukat, ők egyidőben azokra az elvtársakra várakoztak, akik este 7-8 órakor végezték el napi munkájukat. Most külön tartjuk a délután végző dolgozók részére és külön az esti órákban végző dolgozók részére a pártoktatást. Simon László dunaszentgyörgyi középparaszt arról a hatalmas lelkesedésről beszélt a kommunisták tanácskozásán, amelyet a párt- és kormány júniusi határozata váltott ki a dolgozó parasztság széles kör&ben. — A párthatározatnak olyan nagy volt a visszhangja — mondotta többek között —, amilyet nem lehetett tapasztalni a földosztás és a jó forint megteremtése óta. Kétszázhatvan hold tartalékterület volt községünk határában, ma azonban minden talpalatnyi területnek megvan a gazdája. A községben különösen azok az őszi gabonák, amelyeket későn vetettek a dolgozók, viszonylag gyengén fejlődtek. Ezért a községben működő termelési bizottság minden erővel most a fejtrágyzást szorgalmazza. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről beszélt Faludi Imre elvtárs is, a dunaszentgyörgyi gépállomás igazgatója. Elmondotta, hogy a gépállomás körzetéhez tartozó községek tanácsai, de a termelőszövetkezetei sem sokat törődtek azzal, hogy a gépállomás hogyan javította ki a gépeit, milyen erővel lesz képes végezni a tavaszi munkát. Ezen azonban nem igen lehet csodálkozni, mert még a gépállomások megyei igazgatóságától sem kapott komoly ellenőrzést. Amióta a gépállomáson dolgozik, csupán egy alkalommal kapott alapos ellenőrzést, s ezt a dunaszentgyörgyi termelési bizottságtól. Faludi Imre elvtárs felszólalásában foglalkozott az osztályellenséggel is. Rámutatott arra, hogy a tanács és pártfunkcionáriusok egy része nem ismeri ki magát az osztályharc alakulásában. Ezt igyekszik ki is használni az osztályellenség. Elmondotta, hogy a gépállomáson több kulák is megjelent az elmúlt hetekben. Az egyik cséplőgépet követelt, a másik esztergapadot, míg ismét a másik bérleti díjat kért 1948-ig visszamenően. — Elszomorító — mondotta többek között —, hogy ezek a kulákok a minisztériumoktól és a tanácsoktól beszerzett írásokkal rendelkeznek. Természetesen a nép vagyonát nem engedtem közprédára a kulákok között. Ideje volna, hogy tanácsaink és a minisztériumokban is megfogadnák Rákosi elvtárs útmutatását és ideje volna azon dolgozniuk, hogy letörjék a kulákok megnövekedett szarvát. Az idén megyénkben a paksi járásban kezdődött meg megyénkben elsőnek a tavaszi munka. A pártértekezleten számos küldött arról adhatott számot már, hogy a gazdaságokban, termelőszövetkezetekben és a községekben is viszonylag jól halad a munka. Baricz elvtárs, a gerjeni állami gazdaság igazgatója többek között elmondotta, hogy 10 nap alatt 400 holdon fejezték be a koratavasziak vetését. Rojkó József, a dunaföldvári kommunisták küldötte hozzászólásában a módosított szervezeti szabályzattervezettel foglalkozott. — Igen helyes — mondotta többek között —hogy a módosított szervezeti szabályzattervezet részletezi a párttagok jogait és kötelességeit, mert ezzel aktívabbá teszi a pártszervezetek életét. Igen helyeslem azt is, hogy a bírálatot már nem mint jogot említi meg a módosított szervezeti szabályzat tervezete, hanem kötelességévé teszi azt minden kommunista számára. A járási pártértekezlet megállapította, hogy a járási pártválasztmány kétéves munkája eredményeként van javulás a járás politikai és gazdasági életében. Megállapította azt is, hogy főként a Központi Vezetőség júniusi határozata óta van komoly javulás, amely megmutatkozik a tömegekkel való kapcsolat megerősödésében, a pártszervezetek jobb munkájában és a határozatai egyre eredményesebb végrehajtásában. A vita elhangzása után a pártértekezlet megválasztotta a megyei pártértekezlet küldötteit és a járási pártválasztmányt, amely a pártértekezlet után azonnal megtartotta első ülését és megválasztotta a járási pártbizottságot. HOZZÁSZÓLÁS A SZERVEZETI SZABÁLYZAT TERVEZETHEZ Máretap 86M» » pua»taíbieff>csei páfftBEMrweffi«#, w megvittalMsi a Magyar DoS^ooók Pártja módosítottl szervezeti saábáll vitának ideirva»ertét. IfiegvitaAés köziben » Otac-eetilwwtó ímegáíilapításotkat tettük; I. A párt neve: Magyar Dolgozók Pártja (MDP): E i»eghialtáiovaá»t igen hely esnék tadáMnác, mert megMél a mi vttezonginánknak. H. A párttagok. Kötelességei és jogén. A második fejemet Pmnom ponttják hetögasetUtíllic, dtedsortnam is a«t>, hogy mára 18 órás kombájn. M léhiats veauná pártanádba azokat, akik emne érdeme, eefc. Eiz nagy jéSermti&íséggel bíra, miért 18 éves bombám fcönnyielbb fogékony leflküfcbe pártumik pémkíltŰBésíét, tam ittasait átbültebni Eréket a megáfepiltásofcalt saját gyakorlattomból veszem. TI. fejezet 3. pont f) bekezdése: Eb így szól: „Bármely helyen, ahova a pánt álltirtolma, következetesen hajtlna végre a pártnak a kádereik helyes — poitikai és sziakimai képzettségüfc ezemimitis — kiválasztásáma vonatkozó iitasnitása/iit. Ezeknek ez tDt&skiáecsaiHik a megszegése, a káderek, bánáti kapcsolaitok és rokonait fcöhek és kreflc alapjára történő Ikiváltaiszitóisia összeféri hettefen a párthoz való teuntozástsait.“ Tekfiinstertlben arra, hogy ealt a pontot sokszor durváin megsértették és ezzel óriási kábonoait okozták marad a párt. tumikniaik, minid a dolgozó népnek., javasöltjnk. TV. fejezet 9. pontjához: „ki a párttag, vagy tagje az, aki három hónaipág iadarcoOatSiainaiil nem fizet párttagsági díjait, s eziidő elbeilye után Mszólt'láis el'tenéne siem tiéllyesaitá ezit a b&tellességet, megszűnik a párat tagja, ‘Ültetve tagjleMltje tenni. A párttagság, illetve tegje*Wtaég megBE&rt«éről aa afapeoea veziat vezetőségémek eáötwjeeeiléeére manpipecervezet tag. gyűltéteie dönt de a dürttest w, illetékee feteőíbb pártbizaoitiaág éltékéül terjesateni jóváhagyás végett."Igat is helyeseljiik, mert aki még nevelőmunka után sem hajlítandó tagsági díjat rendezni, az igazán nem érdemes arra, hogy pártunk tagja legyen, bár eperimitümk és ilyenekre társaik nem is voltak honziáink tartozók soha, s eztek roeetz példájukkal csak rorttottiták » töbfbtí éüvfcátrsak felfogását, is. A VII. fejezet 27. pontjához. ..A Központi Ellenőrzző Bizottság párttagok és tagjelöltek ellen vizsgalátót, indísít miatt, s velük szemben a szervezeti szabálytJaiffbam meghatároz zeit bünnfteténe fe ett álkiaemazlhianja." Ezrt azonban jaiva isontánik a következőkkel killegési zálleTű: Ha a párttagok panaszukkal hozzájuk fordulnak, vagy saját személyük ellen az elllenőrző bizotttság kivizsgálását kérik, ezt legalább három hónap leforgása altarttt hajítsák végre és a panaszost a kivizsgálás eredményéről értesült ismrc, bármi legyem a kivizsgálás eredménye. XV. fejezet. A párt anyagi eszközei: Igen helyeseljük, hogy a tervezett szót emellte, hogy a párttagok és a tagjelöltek mellyenn arányban fizessék tagságú díjaikat. Egy kérésünk azonban volna, mégpedig ha valaki bármillyen összegű felájámülássit akar tenni tagsági béllyegben az tegyen megengedve, « lehetőleg tükrözze ezt az új szervezetli saaibáHyziait te. A pusztaihencsei községi pártszervezet nevében: Bartos József párttitkár. MEGJELENT „Az újság a népnevelő támasza“ A brosúra színesen és sokoldalúan mutatja meg a sajtó szerepét, jelentőségét, különböző lapjaink jellegét. Ma már el sem tudnánk képzelni életünket újságok nélkül. A brosúra segít bennünket abban, hogy könnyebben tájékozódjunk a lapokban, szinte azt mondhatnánk, megtanít újságot olvasni. A sajtó hű fegyvertárs a politikai felvilágosító és nevelő munkában; fegyvere a népnevelőknek — csak tudni kell vele bánni. Láng István brosúrája a sajtó felhasználásának számos jól bevált módszerét ismerteti az egyéni agitációtól kezdve a csoportos újságolvasásig és a sajtóvitákig. Üzemi és falusi életből merített példákkal bizonyítja be, hogy az a népnevelő, aki rendszeresen támaszkodik a sajtó által nyújtott segítségre, sokkal eredményesebb munkát végez. A brosúra a központi lapok, heti és üzemi újságok felhasználásának jó módszereit ismertetve hasznos segítséget nyújt mind a népnevelőknek, mind a népnevelőket irányító pártszervezeteknek. Olvasd a Társadalmi Szemle minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti elő A HÉTKÖZNAPOK HŐSEI... Az újságíró riportjainak, cikkeinek szereplői általában hősök. Az újságíró mindig az ilyen témát kutatja, sokszor a fáktól mm. látni az erdőt, a kicsi fáktól nem látja a nagy fákat, nem veszi észre a szürke hétköznapok hőseit. Írjon most toltunk az ilyen hétköznapok őseiről. Lánczki János és a tamási I. típusú II. Pártkongresszus többi kommunistái gyakran tanácskoznak. Valamikor, február vége felé, mikor Tamásiban is az új pártvezetőség megválasztása volt napirenden, ennek a kicsi közösségnek kommunistái egy alkalommal az ipari munkások lelkesedéséről beszélgettek. Arról, hogy a munkás osztály mindent kész elköveti a mezőgazdaság felvirágoztatásáért, a népjólét emeléséért. — Milyen jóleső érzés olvasni és azt hallani, hogy a munkások tízezrei és százezrei egy emberként állnak csatasorba a várt harozatainak megvalósításáért, újabb munkasikerek elérésével készülnek a 111. pártkongresszusra. — mondta Molnár József, a szövetkezet elnöke. — Itt falun pedig elsősorban is miránk, a mezőgazdaságban dolgozó kommunistákra számít a Párt. Azt várja tőlünk, hogy mi szólítsuk harcba a tömegeket, a népjólét megteremtéséért — mondotta Lánczki István. — Nekünk kell versenybe szólítani a falu dolgozó parasztjait, nekünk kell olyan fogadalmakat tenni, hogy állam iránti kötelezettségeinket minden vonatkozásban határidő előtt maradék nélkül teljesítsük, nekünk kell elsőnek harcba indulni a mezőgazdaság felvirágoztatásáért. Az ilyen beszélgetések a II. Pártkongresszus termelőcsoportban többször megismétlődtek, s a kommunisták megérteték, hogy miről van szó és cselekedtek. A szövetkezeti csoport kommunistái kivétel nélkül azt a fogadalmat téték, hogy a Párt III. kongresszusának napjáig teljesítik félévi beadási kötelezettségüket, határidő előtt elvégzik a mezőgazdasági munkákat. Ebben az országban a kommunistákat az adott szó sokra kötelezi, de nemcsak a kommunisákat, hanem műszakit. Az adott szó valóra nem váltása miatt valakinek a becsületén eshet csorba. A II. Pártkongresszus tagjai azt akarják, hogy becsületükön ne essék csorba, teljesítsék a pártnak tett ígéretüket. Lánczki István március 20-ig egészévi baromfi, tojás, vágómarha, és sertésbeadási kötelezetségét teljesítette és erre az időre félévi adóját is törlesztette. Saját gazdaságában pedig harcba indult a magasabb terméseredmények eléréséért Az őszi kalászosokat fejtrágyázta, a kora tavaszi magvakat pedig időben elvetette. A tejhozamot 10 literről 13 literre emelte. Ugyanezt lehetne elmondani Tóth Józsefről is, Bognár Józsefről is, meg a szövetkezet többi kommunistáiról, de tagjairól is, mert valamennyien ilyen és ehhez hasonló hőstettekkel készülnek a párt III. kongresszusának megünneplésére.