Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-27 / 99. szám

1954 ÁPRILIS 27 PÁR­T ÉS PÁR­TÉPÍ­TÉS Több segítséget vár a bölcskei pártszervezet Még al g­s­tek el „a bölcskei ügy“ hullámai, melyne­k nyomán a párt- és kormányhatározatok meg­felelő tudatosítása nyomán az egész község becsületes dolgozói egyén,berként kezdtek hozzá a szántáshoz, ve­téshez. A pártszervezet erősödő, nevelő munkája nyo­mán megértették a dolgozó parasztok, hogy a kor­mányhatározatok egymagukban még nem biztosítják a dolgozó parasztok életének fellendülését. Csak úgy, ha maguk is tevékenyen hozzájárulnak a több és jobb termeléshez. A növekvő munkalendületet bizonyítja, hogy a község dolgozó parasztjai mintegy 50 holddal túlteljesítették a trágyázási tervet, 300 hold tavasza ár­pa helyett 345 holdat, 175 hold zab­ helyett 210 holdat vetettek, de teljesítették a napraforgó és burgonya ve­tés­ érvét is. Nagy érdeme ez a pártszervezetnek, s az őt követő becsületes dolgozó parasztoknak. A Szabad Nép má­rcius 21-i szám­áb­an Dobozi Imre a bölcskei üggyel kapcsolatban megemlítette cik­kében: ,,A mindennapos harc sok okulással, tanulság­gal szolgál... De kell is,, nagyon kell, mert ki hiheti, hogy az ellenség most már szegre akasztja a harci bárdot, s lefekszik aludni? Szó sincs róla.'" Éppen er­ről van szó. Nagyon jól látta az ellenség, hogy a kor­mány program m és az azt követő mezőgaz­daság fejlesz­téséről szóló határozat, mely a dolgozók érdekében jött létre, végleg megpecsételheti vereségü­ket. Nem sokat gon­dolkodtak, hanem teljes erejükkel a begyűjtés akadá­lyozására vetették magukat. A régi tanácselnök meg­alkuvó, sőt segítő mesterkedései nyomán a község ku­tak­jai mintegy 300 ezer forint adóval tartoznak az áll­amnak. De az I. negyedévi begyűjtési kötelezettség teljesítésében is igye­keznek szabotálni. Szakács Já­nos például 15 kiló tojással, 9 kiló baromfival, Budahenlyi József 12 kiló tojással, 5 kiló baromfival van hátra­lékban. De ugyanígy fpórolhatnának Németh Józsefr­é, vagy Bujdos Pétert. Ez utóbbinak azelőtt 15—20 diszó­­ja röfögött az udvaron, 5—0 marhája állt az istállóban, s most csak egy lovat tart. A pártszervezet nem készült fel megfelelően a­z ellenség további támadására. Úgy gondolták, hogy a küzdelem első menetét megnyerve most már bizto­sak lehetnek dolgukban. Népnevelő érfekezletet például azóta sem tartottak, s nem a legjobban megy a politi­kai oktatás sem. Legfőbb hiba az, hogy akár az első­éves Pártörténet konferenciáit nézzük, ahol a 17-es létszámból nyolcan-kilencen jelennek meg, vagy a II. éves politikai iskola hallgatói számát nézzük meg, amo­lyan hol többévi, de inkább kevesebben jelennek meg, mint a kezdő létszám, ho­gy éppen a dolgozó parasztok hiányoznak az oktatásról. Nyilvánvaló, ha a megfelelő politikai éberséget a pártszervezet az oktatások keresz­tül nem igyekszik magasabb színvonalra emelni, az ellenség könnyebben dolgozik. Mindebben része volt természetesen annak a körülménynek is, hogy a tanács élére a leváltott tanácselnök helyett csak március első felében került megfelelő ember Baranya elvtárs szemé­lyében. Ekkor már bizony még jóformán százalékolni sem lehetett különösen a tojás- és baromfibeadási kö­telezettségek teljesítését. A tanácstagok általában pél­damutatóan teljesítették beadási kötel­ezettségeiket, azon­ban hiányzott a pártszervezet által vezetett, segített és irányított felvilágosító, nevelő munka, amely ellensú­lyozta volna a kulákok mesterkedéseit. E hibák csak részben küszöb­ölődtek ki már­cius eleje óta, amikor is Baranya elvtárs, a tanács el­nöke visszaérkezett a faluba. A régi bajok és hibák kiküszöbölése közben bizony a begyűjtés szorgalmazá­sára nem kapott megfelelő segítséget, mégis annyit elértek, hogy például az első negyedévi tojásbegyűjtési tervet a község 32, a baromfibegyűjtési tervet 28 szá­zalékra teljesítették. De hasonlóan nem valami jól áll a marha-, sertésbegyűjtési és pénzügyi terv teljesítése sem. Egyedül a tejbeadási tervet teljesítették 103 szá­zalékra. Ez is mutatja, hogy megfelelő felvilágosító, népnevelő munka segítségével Bölcske község dolgozó paraszt­jai is tudják teljesíteni állam iránti kötelezett­­ség­üket, lelkes hívei a párt politikájának, akarják sa­ját jobblétük megteremtését. A népnevelő, felvilágosító munka hiányát a be­gyűjtési kötelezettség teljesítésére való mozgósítás te­rén legjobban az alábbi eset bizonyítja: A tojásbeadás 1. negyedévi terve, mivel 32 százalékos, nem valami jól áll a községben. Nem volna tojás a községben? De van. Ezt legjobban bizonyítja, hogy Berekné, az egyik helyi felvásárló, a BARNEVÁL kiküldötte, egy fél nap alatt közel 30 kiló tojást gyűjtött be, közöttük olyanoktól, mint Szőke József, az egész félévi tojás beadását teljesí­tette, s az volt a véleménye, hogy ha előbb jöttek vol­na hozzá, már előbb is teljesítette volna. Megjegyzendő, hogy a közel 30 kiló tojás, mindössze 8—9 helyről gyűjtötték be, tehát nem hogy tojás nincs, de még tar­talék is akad. Elmondható azonban az is, hogy a járási pártbi­zottság sem adta meg azt a megfelelő segítséget a köz­ségek pártszervezeteinek, mint amit kellett volna. A vezetőségválasztó taggyűlésen, mivel elég nagy község Bölcske 5 vezetőségi tagot, javasoltak választani. A vá­lasztás után jó két-három hétre jöttek rá, hogy elég lesz három is. A pártszervezet tagi és tagjelöltfelvétel­i munkájára is nagyobb gondolt kellene fordítaniok. A Szabad Nép március 11-i számában örömmel olvastak például hogy Bölcske egyik legjobb gazdája Morovik József .. elvtárs, a párt tagjelöltje lett. Azonban kinit a helyszínen megállapítottuk, hogy­­ még most sem tag­jelölt Morovik­éktórs, mert úgy a járási pártbizottság, mint, a helyi pártszervezet elhanyagolta Morovik József felvételét. Nem stimmel valami évi szám a felvételi ké­relmében, s ahelyett, hogy együtt megbeszélték volna vele a kijavítás módozatait, egyszerűen visszaadták neki, s most mint, akik jól végezték dolgukat, várják, hogy Morovik József majd csak visszahozza átjavítva a kérelmet. Nagy segítségre, van szüksége a bölcskei pártszervezetnek a járási pártbizottság részéről, s mégis a legutóbbi vezetőségi ülésre, habár ígérték, nem küldött a járási pártbizottság egyetlen elvtársat sem. Nem körlevelekre, nem rövid 10—20 perces beszélge­tésekre, szempontokra van szüksége a bölcskei pártszer­vezetnek, hanem élő, tevékeny, gyakorlati segítségre. Ezt a legutóbbi esemény élénken bemutatta. A község kiváló, élenjáró dolgozó parasztjai, mint B. Nagy János, Süveges Mátyás, Varga Lajos és a többi hetvenen, akik a párthoz való ragaszkodásukat azzal is megmutatták, hogy pártunk kongresszusa tisz­teletére vállalásaikat jórészben teljesítették, csak a pártszervezet nagyobb segítségével tudnak eredményes munkát végezni, eredményesen letörni az ellenséges elemek, a kulákok, a kupecok, kofák és egyéb nem­­kívánatos elemek napról-napra megújuló mesterkedé­seit, aknamunkáját. Ezt azonban csak a járási párt­bizottság fokozottabb segítségével érhetik el. Tegyen úgy a paksi járási pártbizottság, mint a dunaszent­­györgyi gépállomás esetében, ahol dicsérik munkáju­kat. Azt dicsérik, hogy most már az új párt­vezetőségek megválasztása után,­ ha kell, egy-egy területen egy-két napot is eltöltenek, hogy tisztázzék az egyes vitás kérdéseiket és megfelelő útmutatást adnak ebben az esetben a dunnaszentgyörgyi gépárállomás pártszervezeté­nek. Ezt kell tenniük a siker érdekében a bölcskei párt­­szervezet, a falu becsületes dolgozó népe, szocializmust építő országunk ügye érdekében is. A világkö­zvélemény nyomására szabadon bocsátják Paraguay Kommunista Pártjánál­ vezetőjét Montevideo (TASZSZ) Az ,,Im­­premsa Popular'* című brazil lap hírt ad arról, hogy a vi­lágközvélemény nyomására a paraguayi bíróság ha­tározatot hozott Obdulio Bartenak, Paraguay Kommunista Pártja veze­tőjének szabadon bocsátásáról. Ezzel kapcsolatban a paraguayi kormány közölte Bariéval, lehetővé teszi szá­mára, hogy elhagyja az országot. A lap megírja azt is, hogy Guate­mala m­o de janeirói nagykövete hiva­talosan közölte a Barte kiszabadítá­sáért harcoló brazil bizottsággal,­­hogy a guatemalai kormány mene­dékjogot ad Bartenak és hogy Barte a közeljövőben Rio­ de­ Janeiroba ér­kezik, ahonnan Guatemalába utazik. N A­PCÖ Külföldi szakszervezeti küldöttségek érkeztek Szocsiba Szocsi (TASZSZ) Pénteken Szocsi­ba érkezett a lengyel és a magyar szakszervezeti küldöttség. A vendé­gek néhány napig maradnak Szocsi­­ban. Ismerkednek a várossal, ellá­togatnak a szanatóriumokba és a kulturális intézményekbe. 5 A TERMELÉSI BIZOTTSÁGOKRÓL Tolnanémediben a dolgozó pa­rasztok nap mint nap világosabban látják a mezőgazdaság fejlesztésének jelentőségét. A párt- és kormányhatározat megjelenése után még nagyobb lelkesedéssel kezd­tek a tavaszi munkákhoz. Aligha akadt olyan gazda, aki ne igyeke­zett volna jól előkészített földbe, idő­ben elvégezni a vetéseket. A mun­kák sikeres elvégzésében nagy segít­séget nyújtottak a termelési bizott­ság tagjai, akik személyes példamu­tatásukon keresztül megmutatták gazdatársai­knak hogyan lehet és hogyan kell gazdálkodni. Szaktaná­csokat adtak a felmerülő problémák­ra. A termelési bizottság jó munká­jának­­ tudható be az is, hogy a tolna­némedi gazdák közül többen vetet­tek terven felül tavaszbúzát. Ebben is személyes példamutatásuk érvé­nyesült a termelési bizottság tagjai­nak. A tavasziak vetése már befejező­dött. A szőlőkben a munka most már állandó. A gyengébb vetések ápolása sem szűnt meg, tehát van munka. Ezt tudják a tolnanémedi gazdák is, de tudja a termelési bi­zottság is, mely gondoskodik arról, hogy megfelelő védőszerek álljanak a gazdák rendelkezésére, megfelelő mennyiségben. A határban 8 gazda mintaiparcellája példaként áll a töb­bi gazdák előtt, akik tanulhatnak, hogyan kell jobban gazdálkodni és többet termelni. Vass Ernő Varsád községben mint a megye többi községeiben is 2 hónappal ezelőtt megalakult a ter­melési bizottság. A tavaszi vetőmag­készleteknél hiány mutatkozott. A termelési bizottság időben intézke­dett és szerzett 20 mázsa tavaszi ár­pát, és 5 mázsa zabot, melyet cse­reként és kölcsön adott ki a gaz­dáknak. Ez volt az első lépés a meg­alakulás után. A termelési bizottság tagjai bebi­zonyították, hogy i­dőben el lehet végezni minden munkát, ha az jól van megszervezve. A tanáccsal kar­öltve felvilágosító munkán keresz­tül sikeresen meg is oldották ezt, így a tavaszi vetéseket, árpát és zabot 112 százalékra, a napraforgó, és a burgonya vetését pedig 80 szá­zalékban má­r elvégezték. A fásítási tervet is 100 százalékig teljesítették. A legeltetési bizottság 24 ezer, a termelőszövetkezet pedig 10 ezer fa­csemetét ültetett el. Ebben az év­ben a földek termőerejének fokozása céljából az előző évekhez viszonyít­va a terület háromszorosát trágyáz­ták meg. A munkákban a tanács a leg­messzebbmenőkig támogatja a gaz­dákat és felkarolja kezdeményezésü­ket, segíti azok végrehajtásában. Péter Lukács Tamási községben a termelési bizottság tagjai szemé­lyes példamutatásukkal tekintélyt szereztek maguknak. Elsők voltak a szántás­ vetési munkák elvégzésében. Ennek eredményeképpen gazdatár­saik példát vettek róluk és a község a tavaszi árpa vetést 5-ig 100 száza­lékon felül, zabvetésüket március 31-ig 180 százalékra teljesítették. Eb­ben a munkában a növénytermesz­tési szakcsoport helytálló munkája dicsérhető. A gazdák az egyik termelési bi­zottsági értekezleten felvetették, hogy a községnek szüksége lenne jó apaállatokra. A termelési bizottság elintézte, hogy ma már van a gaz­dák kívánsága szerint 5 hússertés, 2 mangalica és 1 fekete berksii apa­állat, az 5 gyenge, elfajult apaállat helyett. A termelési bizottság tagjai nem­csak a mezőgazdasági munkákban, hanem a beadásban is élenjáróa­k. A legtöbb tag már teljesítette évi, illetve félévi tojás- és baromfibe­adási kötelezettségét. Tóth József Kéíy községben a megalakulás után lelkes munkába kezdett a termelési bizottság. A ta­vaszi munkák időben való elvégzé­sére egyéni­­ példamutatással mozgó­sítottak a termelési bizottság tagjai, így sikeresen, időben el tudták vé­gezni az időszerű tavaszi munká­kat. Ellenben egy dologban megfe­ledkeztek a példamutatásról, a beadási kötelezettség teljesítésében. Egyes tanácstagok, akik egyben a termelési bizottság tagjai is, megfeledkeztek arról, hogy a beadási kötelezettség teljesítésében nekik kellene élenjár­ni. Például Hajdú Lajos vb tag, An­tal Imre és Koch Antal tanácstagok, a tojás- és baromfibeadási kötelezett­ségü­knek eddig nem tettek eleget. Az említettek példát vehetnének Miklós Lőrinc és ifj. Bíró Ferenc gazdákról, akik háromnegyedévi to­jás- és baromfibeadási kötelezettsé­güknek eleget tettek. Gyapotter­melési szaktanácsadó Legfőbb feladat: az összes gyapot­­táblát haladéktalanul vetésre alkal­mas állapotra előkészíteni. A gyapot kertszerűleg megművelt, nem tö­mött, morzsalékos, gyomtalan, üde, nem pedig kiszárított és kellően be­érett talajt kíván. A vetés előtti t­alajelőkészítő munkák általában igen lemaradtak. Legsürgősebb fel­adat a gyapotterületek kellő fella­zítása, gyomtalanítás­a. Ennek érde­kében azonnal végre kell hajtani a kultivátorozásokat, ha kell tárcsázá­sokat, vagy lókapával való megmun­kálásokat. A rotációskapák, kulti­­vátor, vagy a tárcsa után alkalmaz­va igen jó munkát végezhetnek. Ta­lajlazításra ,kizárólag rotációs kapát alkalmazni azonban nem elegendő. A különböző szerkezetű és súlyú hengereknek is igen nagy jelentő­ségük van egyes talajaink megfele­lő előkészítésében. Különböző gé­peket és eszközöket kell összeválo­gatni, hogy az időjárást és a helyi adottságokat figyelembe véve a leg­kedvezőbb talajállapotot biztosítsuk haladéktalanul. Arra külön ügyel­jünk, hogy a talajlazító eszköz után mindig megfelelő fogast járassunk, mert ellenkező esetben a talaj fel­színe rögös marad. A munkák haladéktalan elvégzése után a vetésig pihentetni kell a gya­potföldeket. A vetés előtt 4—5 cm mélyen talajlazítást végezzünk (kul­­tivátor, vagy rotációs kapa, vagy fo­gas, esetleg utána henger) azzal a céllal, hogy egyenletes, morzsalé­­kos, de nem kiszárított vetőmag­ágyat biztosítsunk. A vetés idejét április 25 és május 5.­ között ajánljuk a talajhőmérsék­lettől és az időjárástól függően. Itt figyelmeztetünk minden termelőn­ket, hogy a túl késői vetés éppen olyan nagy hiba, mint a túl korai vetés. Egyetlen gyapottermelő se fe­ledkezzen meg arról, hogy a gyapot beéréséhez elegendő időre van szük­ség. A vetés mélysége 3—4 cm, 4 cm­­nél mélyebbre nem tanácsos vetni, mert a mély vetés fokozza az elfe­­kélyesedést. Száraz­­ idő esetén 4 cm, nyirkosabb időjárás esetén 3 cm a kívánatos vetési mélység. A vető­gépek pontos beállítására különösen nagy gondot kell fordítani. Az aján­latos sortávolság a tsz-eikn­él 60, maximum 65 cm, az egyéni terme­lőiknél pedig 50—60 cm. Nagyon hasznos a vetést megelőző 10—12 napban a vetőmagot a déli napsütéses órákban ponyvára, vagy zsákokra kiterítve a napon melegí­teni. A napsugarak hatására a mag­vak utóérésen mennek keresztül és sokkal jobb lesz a növényke­csirá­­zási és növekedési erélye. Ajánlatos a vetési gépeket és esz­közöket másfél százalékos formalin oldattal fertőtleníteni. A vetőgépeket munka közben is többször ellenőrizni kell és megfi­gyelni, hogy a holdamként előírt mag mennyiséget kivetik-e? Valamennyi tsz és földművesszö­vetkezet a vetőmagszállítási jegyzé­ken megkapta, hogy holdamként hány kilogrammot kell vetni. Ez­úton is külön felhívjuk a gyapot­termelők figyelmét, hogy saját ér­dekükben a holdanként előírt vető­magot teljes egészében vessék el. A tavalyról megmaradt vetőmagot el­vetni, vagy az ideivel összekeverni, a termelő és a népgazdaság érdeké­ben szigorúan tilos. A vetőgép után feltétlenül járas­sunk magtakarót és az időjárástól a talaj állapotától függően esetleg könnyű hengert is. A gépállomások traktoros vetés esetén feltétlenül a legjobb trakto­rosaikat biztosítják a gyapotvetés­hez. A vetés előtti talajelőkészítő mun­kák megszervezésénél­­ és a vetés helyszínen való irányításával kap­csolatban igen komoly feladat hárul a községi és a tsz agronómusokra. Bizalommal nézünk munkájuk elé­be. Vetést csak a jól előkészített te­rületeken lehet engedélyezni. Egyik növényre sem vonatkozik annyira az a közmondás, mint a gyapotra: „Ki mint vet, úgy arat!“ A terméseredmény és egyben a jö­vedelem a talajelőkészítő munkáktól és a jó vetéstől függ. Gyapottermelők! Ne késlekedjetek egy napot sem, mert néhány nap, itt a vetés ideje és addig még igen sok a tennivaló. Fogarassy József Gyűjtik a vasat a paksi diákok A paksi méhgyűjtő telepen egész nap nagy a forgalom. Úttörők, DISZ fiatalok mellett a háziasszonyok is bekapcsolódtak a fémgyűjtésbe, kézi kocsikon, kosarakkal hordják a hul­ladék a vasait, melynek minden da­rabja érték, mely új gép, edény, vagy mezőgazdasági felszerelés for­májában kerül vissza a fogyasztók­hoz. A paksi I. sz. általános iskola tanulói különösen dicséretes munkát végeztek: eddig 90 mázsa vasat vit­tek a MÉH-telepre. Az iskolának olyan fémgyüjtője van, mint Haág Tibor, aki 10 mázsa vasast gyűjtött, s a kiváló fémgyüjtő jelvény csillog mellén. Haág Tibornak komoly ver­senytársa Ábrahám­ János, aki szin­tén kimagasló eredményt ért el, 100 ponttal dicsekedhet, ami 10 má­zsa vasgyüjtésnek felel meg. Az egyéni versenyzőkön kívül az iskolák és az osztályok is versenyez­­nek. Az I. számú iskola verseny­társa a II. számú iskola, mely 56 mázsa vasat gyűjtött. Az osztályok közötti versenyben az ötödikes fiúk vezetnek 45 mázsával, s jól maguk­ mögött­­ hagyták a hatodikosokat, akik eddig 30 mázsa vasat gyűjtöt­tek. A MÉH Vállalat a vasgyűjtő gyerekek jutalmazására 20-án ingye­nesen vetítette le a ,Kiskrajcár­* című filmet. Ezenkívül a szerzett pontok arányában értékes bélyeg­­gyűjteménnyel jutalmazta a legjobb vasgyűj­tőket, melynek eredménye­ként­ eddig 5 vagon vas és 1000 kilo­gramm színesfém gyűlt össze a paksi MÉH telepén. V.I. Lenin—J. V. Sztálin múzeumot állítanak fel Tiranában Tirana (ATA) V. I. Lenin, vala­mint J. V. Sztálin emlékének tisz­tel­etére és megörökítésére az Albán Munkapárt Központi Bizottsága el­határozta, hogy „V. I. Lenin—J. V. Sztálin múzeumot”"­­állít fel Tiraná­ban. Nemzetközi filmfesztivál lesz Karlovy­ Varyban Frági (TASZSZ) Karlovy Vary­­ban július 11-től 25-ig rendezik meg a 8. nemzetközi filmfesztivált A filmfesztiválra a világ összes Min-i vállalatait meghívták.

Next