Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-13 / 112. szám

4 A paksi járás egészségügyi munkájáról A falusi szakorvosi vizsgálat igen jól bevált. Havonta egyszer a járás minden községében látogatást tesz három szakorvos: a szülész- gyer­mekorvos és a belgyógyász. Már vár­ják őket a falvak dolgozói, hiszen kezdettől fogva bizalommal voltak hozzájuk. A körzeti orvosok idegen­kedtek eleinte, de azután rájöttek a szakorvosi vizsgálat nagy ember­mentő jelentőségére és ma már ők is éppen úgy várják a szakorvoso­kat, mint a betegek, hiszen taná­csaikkal a körzeti orvosokat is segí­tik. A csecsemőhalálozás közegészség­­ügyünk egyik legkomolyabb problé­mája. A háború előttinek felére csök­kent, ugyan, de orvosaink nem tud­nak, nem is akarnak belenyugodni egyetlen csecsemő elvesztésébe sem. Méltó segítőtársaik ezen a téren az egészségügyi védőnők. A csecsemőhalálozás csökkentése terén értünk el eredményeket járá­sunk már nem utolsó ezen a vona­lon. A legjobbnak mondott járást 0,3 százalékra közelítettük meg, pe­dig nincs gyermekosztállyal rendel­kező kórházunk, mindössze egy szak­orvosunk. Mindent elkövetünk a csecsemő­halálozás további csökkentésére és szeretnénk versenybe lépni a járá­sok egészségügyi dolgozóival. — Az SSDP III. kongresszusának tisztele­tére versenyre hívjuk a megye töb­bi járásainak egészségügyi dolgozóit. A verseny terjedjen ki a csecsemő­­halálozáson kívül az általános halá­lozás csökkentésére, az egészségügyi intézmények jó munkájára és a köz­­tisztaságra. Folytatva a járás egészségügyi helyzetének leírását, azt is meg kell mondani, hogy eredményes munkát végez a járási szülőotthon. Az anyák bizalommal mennek a szülőotthon­ba. A forgalom eléri a nagyforgalmú szülészeti osztályok születésének fe­lét. A vezető orvos minden szülés­nél jelen van és az 1953-as év má­sodik felében egyetlen csecsemő sem halt meg az otthonban. A jól működő szülőotthonban az a baj, hogy míg eddig 2 takarítónő is alig győzte a takarítást, úgy, hogy harmadikat kértünk, most a máso­dik takarítónőt is megvonták ez év áprilisában. Mennyire a mai élet kö­vetelm­ényeit semmibevevő intézke­dés ez! Az egészségügyi állandó bizottsá­gok sok segítséget adnak a járás községeiben, különöse­n az oltások­nál. A paksi és dunaföldvári egész­ségügyi állan­dóbizottság azonban semmit nem csinál. A köztisztaságot is elhanyagolják. A járási tüdőbeteg- és nemibeteg­­gondozó a betegek felkutatásában és gyógykezelésében végez jó munkát. Napköziotthonnal egybekötött óvo­­da a já­rás minden községében mű­ködik. Az elmúlt évben csak két idénybölcsőde vigyázott a gyerme­kekre. Ez év májusában négy újabb idénybölcsőde nyílik. Az idényböl­csődék mellett a jövő évben Pakson és Dunaföldváron állandó bölcső­dét építtet kormányunk. A fertőző betegségek száma a ja­nuári influenza óta örvendetesen alacsony. 1953-ban a tífusz megbete­gedések száma egy­harmaddal volt kevesebb, mint 1952-ben és azt akar­juk e­lérni, hogy tovább csökken­jen. Ezért a lakosság oltásra köte­lezett részét az eddiginél nagyobb számban oltjuk be. Ezenkívül sokkal nagyobb gondot fordítunk a légy ir­tására és a lakóházak udvarainak tisztaságára. Dr. Pataki Sándor e. n. oszt. vez. MEGJEGYZÉSEK Tájékoztassák pontosan az érdeklődőket a szekszárdi vasutasok Bizonyára nekem adnak az olva­sók igazat, ha azt állítom, hogy vo­natra várni nem valami kellemes dolog. De különösen annak az ember­nek, aki csaknem minden nap uta­zik. És hogy ne kelljen mindig vo­natra várni, kíváncsiságból legtöbb­ször telefonon felhívom a szekszárdi vasútállomást, és megérdeklődöm, vajjon mennyi késése lesz a vonat­nak. Arra gondolok sok esetben, hogyha késik a vonat, inkább mun­kahelyemen maradok és végzem to­vább munkámat, így legalább hasz­nosan töltöm el a késési időt. S hogy az elején kezdjem, a szek­szárdi vasútállomás dolgozói közül valaki válaszol kérdésemre. Egyszer azt mondják, hogy 5 perc, máskor kb. 20 perc, hajam az égnek áll akkor, amikor azt „zengik be" a te­lefonba, hogy tán egy óránál is töb­bet. Ugye az attól függ, merre is van a vonat abban az időtájban, amiből azután könnyen kiszámolják a késé­si időt. De megjegyzem, nem min­den esetben érdemes rájuk hallgat­ni, mert engem például már tavaly becsaptak azzal, hogy több késési időt mondtak a telefonba, mint amennyi a valóság volt. Az elmúlt szombaton a 12.10 óra­kor induló személyvonattal szeret­tem volna hazautazni. Mint m­­indig, most is a menetrendszerinti indulási idő előtt körülbelül 25 perccel fel­hívtam az illetékeseket, hogy tájé­koztassanak a vonat érkezési idejé­ről. „Negyven perc a késés“ — hang­zott a válasz egy férfi vasutas részé­ről. 12.15 perckor azonban mindent ab­bahagytam és azután abban a hi­­szemben, hogy 40 percet késik a vo­nat, sétálva elindultam az állomás­ra. Amikor azonban a múzeumhoz éirtem, furcsa érzés fogott el, mert embertömeget vettem észre, az ál­lomás­­ felől haladtak a város felé. Valakitől megtudtam, hogy a buda­pesti vonat érkezett meg ezelőtt 5 perccel. Futni kezdtem, de nagyon. Pedig mindez már hiábavaló volt, mert mire odaértem, a vonat nem volt az állomáson, elhagyta Szek­­szárd várost. Mert ez a „balszerencse“ már má­sodszor történt meg velem, kényte­len voltam tollat venni a kezembe, s egy megjegyzést írni a szekszárdi vasutasok részére. Ezzel a cikkem­mel fel szeretném hívni a szekszárdi vasutasok figyelmét arra, hogy a jövőben lehetőleg pontosabban tájé­koztassák az utasokat a vonat érke­zési idejéről, mert nekem sem volt mindegy, hogy délután két óra he­lyett csak este 7 óra után értem ha­za. Igaz, hogy ezen a délutánon el­intéztem egy-két dolgot, de a tör­vény értelmében szombat délután pihenni, szórakozni szerettem volna. S mindez éppen a szekszárdi vasuta­sok hibájából csak füstbe ment terv lett é—n. NAPLÓ , N­­ M­I! ■ A nagydorogi sütőipari dolgozók ígéret helyett tetteket várnak a felsőbb szervektől Még januárban történt, hogy a nagydorogi sütőipari dolgozók eré­lyesen követelték a részükre járó munkaruhát. A paksi járási sütő­ipari vállalat vezetősége a nagy­dorogi pékek kérését helyénvaló­nak találta s nyomban megígérte, hogy azonnal intézkedik. Azzal a nagydorogi pékek is tisztában van­nak, hogy azonnal nem intézked­hetett a vállalat vezetősége, mert hiszen mérték után még meg kel­lett csinálni a papucsokat, a sap­kákat és az egyebeket. Mondjuk, akkor ki kerek-perecen, hogy ezt az „azonnali" a pékek nem a szó legszorosabb értelmében vették. Az első negyedév már lejárt, sőt a második negyedévnek is fele, de bizony a nagydorogi pékek még mindig „klumpában“ vagy esetleg bakancsban sürögnek-iforognak, a kenyér mellett, mert a vállalat vezetőinek ígérete csak puszta ígé­ret, üres szóbeszéd maradt. És bi­zony jogosan mondogatják el csak nem minden nap: „Várjon a mi vállalatunk felsőbb vezetőihez nem jutott el a párt és kormány szava, hogy fokozottabb gondoskodást a dolgozókról.“ Úgy látszik nem, mert ígéretükből még a mai napig sem váltottak valóra semmit. És most már végre csakugyan ideje lenne, ha a paksi járás sütőipari vezetői az ígéret helyett cseleked­nének, mert ez a tarthatatlan ál­lapot egy percig sem tűr halasz­tást. Mezőgazdasági szak­ta­n­ácsadó: A ku­koricaápolásról Sokan a legegyszerűbb, a legkeve­sebb hozzáértést kívánó munkának a kukorica kapálását tartják. A ta­pasztalt termelők azonban tudják, hogy ha külön szakképzettséget nem is igényel a kukoricakapálás, de a gondosság itt is éppen olyan nélkü­lözhetetlen, mint más növényeknél. A kukorica is éppen úgy meghálál­ja a gondos munkát, vagy talán még jobban, mint számos más nö­vény. A kukorica sok nedvességet és tápanyagot kíván. Gyökereinek egy kis része 2—2 és fél méterig is behatol és mindenekelőtt a növény nagy vízigényének kielégítését szol­gálja. A tápláló gyökereinek zöme azonban a talajfelszín közelében he­lyezkedik el 3 centimétertől a szán­tás mélységéig. Ha minden kapálást mélyen végzünk, akkor ezzel a táp­láló gyökerek mennyiségét és ezzel együtt a növény rendelkezésére álló tápanyag mennyiséget is csökkent­jük. Ez természetesen a növény fej­lődésére is kihatással lenne. A tapasztala­t azt mutatja, hogy az első kapálást — amikor a kuko­rica gyökerei még nem hálózzák be a talajt, — mélyen, a többi kapálást pedig sekélyen — 3—5 centiméterig a legjobb elvégezni. Ez természete­sen a kultivátorozásra is vonatkozik. A kukoricának régenste szokásos töltögetésével szemben most egyre inkább a sima — töltögetés nélküli — művelés terjed el. Tekintettel azonban arra, hogy egyes vidékeken többen még most is töltögetik a ku­koricát, érdemes ezzel a kérdéssel is foglalkozni. Egészen egyszerű kísérlet útján mindenki meggyőződhetik a sima művelési mód előnyéről. Töltögetés­­sel ugyanis leginkább a megdőlés el­leni akarják a kukoricát megvéde­ni és olyanok is vannak, akiik a ha­lmat gyökereket akarják ily módon több­­ tápanyaghoz jutt­atni. A gya­korlat­­ azonban azt mutatja, hogy az ígyr összehúzott földmennyiség a megdőléssel szemben nem nyújt vé­delmet és a nagyobb viharok a töl­tögetett kukoricát éppen úgy meg­­döntik, mint azt, amelyik nem volt töltögetve. Sőt a legtöbb esetben a töltögetett kukorica még könnyeb­ben is dől meg, mert az ilyen nö­vény a fentről kinövő harmatgyöke­­rek­kel kapaszkodik, s ezért a mé­lyebben lévő erős gyökerei fejlődé­sükben visszamaradnak. A töltöge­tés ugyanakkor a növény tápanyag­­ellátá­sát sem javítja, hanem rontja, a­ töl­tögetéssel ugyanis a talajfelü­­let mintegy 25—30 százalékkal meg­nő és ez elősegíti a talaj kiszáradá­sát. Míg egy hold simán művelt ku­koricaföldön 1<>04 négyszögölön pá­rolog a talajvíz, addig egy katasztrá­ls hold töltögetem kukorica 2000— 21­60 négyszögöl területen párolog­tatja a vizet. A töltögetés emellett a harmat­gyök­ereket elzárja attól is, hogy az egész kevés csapadékot vagy­ a reggeli harmatot felhasználhassák a kukorica vízellátására. Az összehasonlított kísérletek ered­ménye azt mutatja, hogy a simán művelt kukorica — egyébként azo­nos viszonyok mellett — 2—3 má­zsával több termést ad, mint a töl­tögetett. Töltögetést csak egészen nedves, vagy lejtős vízmosásos területeken lehet — sőt ott szükséges is, — al­kalmazni, de ott­ nemcsak a kuko­ricánál, hanem más kapásnövények művelésénél is. A vízmosás megaka­dályozására ugyanis lépcsőszerű töl­tögetést­­ kell alkalmazni, ami szin­tén szárítja ugyan a talajt, a víz­mosás azonban , ha nem védeke­zünk ellene, nagyobb kárt okozhat, mint az a vízveszteség, amit a pá­rolgási felőle., ilyen módon való meg­növelése jelent. Nemcsak a kapálás módja, hanem annak ideje és gyakorisága is kihat a termelésre. A kukorica kikelésé­nek idején a talaj fogassal való por irányítása gyorsítja a növény fejlő­dését; a kukorica első kapálását és egyelését pedig legjobb 3—4 leveles korában elvégezni. Az egyelés ké­sőbbre halasztása ugyanis a meg­maradó növények gyökérállományá­ban jelentős kárt okozna, JAM MÁJUS 13 S­PORT Jó­ munkát végez a zom­bai falusi sportkör Az utóbbi években nem sokat hallottunk Zomba sportéletéről. Két évig úgyszólván teljesen aludt a sportélet, hogy azután ha­talmas fejlődésnek induljon. A hiba oka az volt, hogy nem­­igen akadt olyan veze­tőség, mely a sportot szívügyének tekintette volna. Újabban gyökeres változás következett be Zomba sportéletében. Antal Vilmos és Ra­­jos Endre elvtársak személyében olyan ve­zetők kerültek a sportkör élére, akik az eddigi hiányosságokat teljesen felszámolták, illetve felszámolják. Legnépszerűbb sportág itt is a labdarúgás. A község labdarúgói például legutóbb 5:1 arányban verték meg a Bonyhádi Szpartakusz Sportkört. A sport­kör új vezetősége mindent elkövet annak érdekében, hogy a község lakossága köré­ből minél több dolgozót nyerjen meg a sport számára. Április 25-én rendezték a helyi szpártákiádot, melyre a község szá­mos fiatal és idősebb sportkedvelője és­ Sárpilisen is megrendezték a községi szpártákiád első fordulóját Kellemetlen, esős, szeles időben rendez­ték meg Sárpilisen a községi szpártákiád első fordulóját. Az öt atlétikai verseny­­szám­ból álló Szpartákiádon a rossz időjárás miatt kis számú induló vett részt csekély érdeklődés mellett. A rossz időjárás sem zavarta meg a versenyzőket abban, hogy ne érjenek e­l egészen jó eredményeket. A versenyen részt vettek a patronáló Báta­­széki Lokomotiv atlétái is, akik közül egyik-másik már­is jó formában van. A többi­ szakszervezeti sportkörünk is példát vehet a Bátaszéki Lokomotivtól. Helyes kezdeményezésüket, a községi bemutatókon való részvételt minél többen kövessék. Részletes eredmények: Férfiak: 100 m: 1. Szőke István 12 m­p, 2. Zalavári László 12.1 mp, 3. Paus Sebes­tyén 13 mp. Versenyen kívül a Bátaszéki Lokomotiv versenyzője Garamvölgyi László 11.8 mp-t futott. 1000 m: 1. Szőke István 2:52.2, 2. Zalavá­ri László 3:16, versenyen kívül Schrárer (B. Lokomotiv) 3:02.6-ot futott. Gránátdobás: 1. Szőke István 57.50 m, 2. Paus Sebestyén 51 m. Versenyen kívül: Novák József (B. Lokomotiv) 6ß.50-et dobott. A férfi me­zőnyből kimagaslik a sokoldalú Szőke Ist­ván. Különösen 1000 m-en elért jó ered­ményével. A teljesen kiforratlan mozgású Szőke István komoly reménysége lesz me­gyénknek az országos szpártakiádon is. Nők: 100 m: 1. Horváth Mária 14.8, 2. Kvillmann Mária 15 mp. 400 m: 1. Horváth Mária 72 mp, 2. Kvillmann Mária 76.6 mp. Mindkét lány igen tehetséges. A sárpilisi szpártakiád első fordulójában öt atlétikai versenyszámot bonyolítottak le. A második fordulóban — jövő vasárnap — rendezik meg a magas- és távolugrást, súlylökést és a kerékpárversenyt. A szer­vező munkát igen nagy agilitással és hozzá­értéssel Zalavári László sporttárs végzi. Most készítik az ugrógödröt az ugrószámok lebonyolításához. Igyekeznek minél több DISZ-tagot bevonni a rendszeres sportolás­ba. A sárpilisiek lelkes munkájának min­den bizonnyal meglesz az eredménye, a további fordulók még jobban fognak sike­rülni. Dombóvári Lők.—Paksi Kinizsi 3:0 (1:0) Dombóvár, 500 néző. Vezette: Ligeti. — Paksi Kinizsi: Szabó — Váczi, Borsai, Wolf —Hermann, Pál — Bálint, Horváth, Somodi, Frenák, Mészáros. — D. Lokomotiv: Hal­mos — Kerecseni, Kelenfi, Kocsis — Sipos, Pólyák — Simonfalvi, Mátrai, Gelencsér, G. Kiss, Czibók. Gelencsér indítja el a labdát. Az első percekben Paks rúghat szabadrúgást, mert Kelenfi kezez. Majd a túloldalon Sipos be­ad, de Simonfalvi nem tud eredményes len­ni. A 6. percben Czibók lő fölé, majd 3 perc múlva pedig Simonfalvi mellé. Támad a Lokomotiv. A vendégeknek csak 1—1 sa­rokrúgásra telik erejükből. A 16. percben Paks ráírhat szabadrúgást, melyet Mészáros befejel Halmos kapujába. A gól azonban érvénytelen. A 21. percben kavarodás támad a Kinizsi kapuia előtt, de Szabó ment. A 30. percben Czibók lő fölé. Szórón arat a Lo­komotív, de elól csak a 40. percben esik. G. Kiss átadását Simonfalvi rendeltetési helyére juttatja, 1:0. A 1T. félidőben már az 5. percben Szabó­nak kell a játékba avatkoznia. Egy perc múlva Simonfalvi az üres kapura fejel, de Borsai az utolsó pillanatban ment. A 10. percben Kelenfi veszélyesen ad haza s majdnem­­ jól lesz a veszélyes hazaadásból. A túloldalon G. Kiss alig lő mellé. A 20. percben Kollánfi szánja el magát a lövésre, de lövése G. Késben akad el. A 24. perc­ben érnek góllá a Lokomotiv támadásai. Simonfalvi lövését Szabó elvéti és a hasa alatt a hálóba csúszik a bőr. 2:0. A gól ölén Mészáros tévesen állítja meg lesen a játékvezetői sípszó. A 42. percben G. Kiss szabadrúgása száll veszélyesen a paksi ka­pura, de Szabó kiüti a nagy lövést és má­sodszorra melT le­szerzi. A 44 percben Czi­bók fejese talál utat a hálóba. 3:0 Jói Smos (a mezőny legjobbja). Simonfalvi. *• bók 'Tetve Szabó Somodi. és Váczi. A mé’rkő^ésen a Lokomotív győzelme ilyen arányban i­s megé­rdemeilt, bár Hí­re­s­ivel minden bizonnyal nag­yobb arányú is tehe­tett volna. De a Kinizsi is becsülettel küz­­dött, de végülis meg kellett hajolnia a Lokomotiv gólképessége előtt. Duna­földvári Spartakus­— Bátaszéki Lokomotiv 3:3 (3:2) Báto­szék­, 700 néző. Vezette: Bars med­yé­­ből. Dunaföldvár: Rapp — Vidék: Fogarassi, Dunai — Németh, Horváth — Czobor, Szt­­eroti, Szilák­­i. Vig. Bencsik. Bátaszéki Lo­komotiv: Frei — Szép, Fábik. Horváth — Ribli, Tóth — Varga, Toron­yi, Németh, Krix. Adám. Mély talajon változatos me­zőnyjátékkal indul a mérkőzés. Az 5. percben már megszerzi a vezetést a vendég­csapat. A védelem hibájából Szigeti lesz eredményes. 1:0. Sőt a 10. percben Szilá­­gyi már kettőre növeli a vendégcsapat elő­nyét. 2:0. A két gyors dunaföldvári gólra a hazai együttes különösen Adám révén erőteljes támadásokkal válaszol Lendüle­tes bátaszéki támadások után Toronyi­­ a jobb felső sarokba lő. 2:1, majd közvet­lenül a gól után Ádám kapufát. A 13. perc­ben Toronyi egyenlít a pepecselő du­na­­földvári védelem mellett. 2:2. Ezután mind­­ két csapat kiveszi a részét a támadások­ból, de a védelmek már jobban vigyáznak. Füyhe dunaföldvári fölény után Szigeti ré­vén újra a vendégcsapat jut vezetéshez, 3:2. A­­­ félidő 3. percében Varga elfut, de Toronyi fölélő,­ Majd Vari­a, beadásánál Raponak kell közbelépnie. Toronyi teszi ki aztán jó labdával Vargát, az azonban sors­döntő helyzetben elcsúszik. A 7. percben Fábik 30­ méteres szabadrúgást ível a du­­naföldvári kapu elé, de a belsők lekésnek a labdáról és oda a jó helyzet. Most erő­ment­és indult a­­ versenyen. Jónéhány kiváló eredményt értek el. A labdarúgó­­csapat győzelme arra serkenti a lelkes sportológárdát, hogy mindenhová elkísérje­­­ kedvenc csapatát és filléreivel is támogas­sa a nemrégiben megalakult falusi sportkört. A helyi tanács is komoly támogatást, ad a sportkör részére. Új sportpálya területet adott a sportkörnek, az új pálya építkezé­si munkálatai jó iramban folynak, előre­láthatólag május végéig be is fejezik. A sportkör az elmúlt években gyenge volt s éppen ezért egyesült a Nagytormási Állami Gazdaság sportkörével. Az állami gazdaság vezetői is örömmel vették tudomá­sul, hogy közös nevezőre sikerült hozni a két legyengült sportkört s így egy életké­­­­pes sportkör elégíti ki a zombai dolgozók igényeit. Gondot fordít a sportkör vezető­sége a tömegek sportjára is. Megrendezték az MHK próbákat is már, ahol mintegy nyolcvan személy vett részt, teljesen támad a Lokomotiv. Toronyi kitö­rése is eredménytelen. A túloldalon Czobor elől hazaadással ment a hazai védelem. A 13. percben nagy bátaszéki helyzet marad kihasználatlanul. Ádám elhúz a balszélen, a vendégek lest reklamálva leállnak, de a játékvezető továbbot int. Ádám beadásából azonban Varga ellenfélhez játszik. A 17. perc­ben Bátaszék cserél, Németh helyett Martin jön be. A 24. percben Ádámot fel­vágja a dunaföldvári védelem. A szabad­rúgást azonban Rapp kiüti. A 25. percben Fogarassi ismét kezez és most már bün­tetőt ítél a játékvezető. A földváriak rek­lamálnak, de a játékvezető a partjelző megkérdezése után határozottan mutat a 11-es pontra. A büntetőt Toronyi értékesí­ti, 3:3. A büntetővel nyomasztó bátaszéki fölény érett góllá. A vendégek az eredmény tartására törekszenek. A 35. percben Ádám elfut, beadásából Ribli kapura lő s a lab­dát Rapp már csak mintegy 30—40 cm-re tudja megkaparintani a gólvonalon­ túl. A hazaiak gólt reklamálnak, de a játékve­zető, aki lemaradt az akcióról a partjelző megkérdezése után sem ítélt gólt. A 40. erőben Szilágyi tör ki gólt ígérően, de Frei süti a sarokba tartó lövést. Még egy sza­badrúgást kell védenie a hazai kapusnak és vége a mérkőzésnek. Kitűntek: Szigeti, Vig, Bencsik, illetve Ádám, Toronyi, Hor­váth. Simontornyai VL.— Dombóvári Postás 4:1 (2:1) Simontornya. Vezette: Horváth 800 néző. Simontornyai VL.: Ferenczi — Sebestyén III. — Mikulás, Rabóczki, Kiss, Baum I.— Baum IV. — Dombóvári Postás: Kurcz — Cser, Szenti, Schmidt — Varga, Csaba­ — Nagy, Kiss, Schuszter, Hárai, Szabó. Mély talajú pályán került a mérkőzés lejátszás­ra. Már az 5. percben vezetést szerez a helyi együttes. Baum IV. fejjel Rabóczki­­hoz játszik, aki a kifutó kapus mellett a hálóba talál, 1:0. Változatos mezőnyjáték következik a gólra. A 20. percben Feren­­czinek kivetődéssel kell ártalmatlanná ten­nie egy Postás támadást. A 23. percben­­ egyenlítenek a vendégek. Szabó lefut. Fe­renczi későn indul ki eléje kapujából és Szabó mellette kiegyenlít, 1:1. Az egyenlítő gól után ismét a hazai csapat támad. A 25. percben Baum T. lövését Kurcz kapu fölé nyomja. A sarokrúgás után Baum I. lesz eredményes, 2:1. A gól után ismét válto­zatossá válik a játék. A Postás is sokat tá­mad, de ezek a támadások már nem ered­ményeznek újabb gólt a félidő végéig. A II. félidő 2. percében Kiss partot dob. Rabóczkytól Mikulás kapja a labdát, aki a tétovázó védők között a hálóba gurít. 3:1. A 17. percben Kiss beadása Baum IV-en és Baum I-en keresztül Mikulás elé kerül, ő azonban a kifutó kapus mellett m­ellélő. A 25. percben Baum I. lesgólt lő, mely természetesen érvénytelen. A 27. percben születik meg a mérkőzés utolsó gólja. Ra­bóczki Baum IV-et ugratja ki, aki meg­szerzi a hazai együttes negyedik gólját, 4:1. A gól után is a dobogó marad támadásban, de már újabb gól nem esik, pedig még adódik néhány gólhelyzet. Baum IV. beadá­sát kell Kurcznak védenie. A 30. percben Baum IV. sarokrúgása után Kiss fejeli a labdát kapura, de Szenti az utolsó pilla­natban még kivágja a labdát. Az utolsó öt perc a vendégeké, de már nem változik az eredmény. A Vörös Lobogó ilyen arány­ban is megérdemelten nyerte meg a mér­kőzést. Jók: Kiss, Baum I., Baum IV., il­letve Hárai és Nagy. Helyreigazítás Lapunk május 8-i számában, a 4-es oldalon „Látogatás a teveli Al­kotmány tsz" című cikkben sajná­latos módon hiba csúszott be. A cikkben ugyanis az áll, hogy a szö­vetkezet tehenészetének istállóátlaga 30 literről 40 literre emelkedett. He­lyesen nem az istállóátlag, hanem a napi tejtermelés emelkedett 30 li­terről 40 literre. HÍR­EK CSÜTÖRTÖK, MÁJUS 13 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP: Szervác. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: Várható időjárás csütörtök estig. — Nappali felhőképződés, néhány he­lyen záporeső, zivatar. Időnként élénk északi-északkeleti szél, a hő­mérséklet kissé csökken. Várható hőmérsékleti értékek csütörtök reg­gel: 7—10, délben 19—22 fok között. Távolabbi kilátások: az éjszakai le­hűlés tovább erősödik. MOZI Garay filmszínház. Május 13-tól 16-ig: VISSZATÉRT SZERELEM. Színes, szovjet film. Kezdések: vasár- és ünnepnap: 4, 6 és 8 órakor, hétköznap: 6 és 8 órakor. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszámát; 20­10. 20­11 Szekszárd, Széchenyi­ utca 18 M. N­B egyszámlaszám: 00.878.065—38 Előfizetési díj: havi 11.— forint. Baranyamegyei Szikra Nyomda Pécs, Munkácsy Mihály­ utca 10 ez. Telefon: 20-27. A nyomdáért felel: MELLES REZSŐ.

Next