Tolnai Napló, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-04 / 131. szám

TOLNAI VILÁP PfÍQL­ETÁRI Az EGTEfUZIFTTRI A MAI SZAMBAN: A feaniei-kormány háborús politikája a nemzetgyűlési támadások kereszttüzében (2. o.) — Martin Andersen Nexo (2. o.) — Éjszakai rémképek (2. o.) — A gépállo­más becsületéért... (3. o.) — A szakályi földműves­­szövetkezet új áruházai II (3. o.) — Látogatás a szek­szárdi „selyemgyárban“ (3. o.) — Édes anyanyelvünk­ért (4. o.) — Miért állnak a gépek a Tolnanémedi Kendergyárban?! (4. o.) AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁ­RTBIZOTTJA­ CA'NAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1954 JÚNIUS 4 . • HÍREK megyénkből Gazdag paprikatermést várnak az idén Bogyiszlón Bogyiszló Tolna megye egyik leg­régibb, besenyő eredetű települése, ahol több évszázados hagyomány a paprikatermesztés. Valamikor a köz­ség határának legnagyobb része a Duna árterülete volt, az üledékes, löszös talajt különösen szereti a pap­rika. A községben a századforduló körül paprikamalmot is létesítettek, melynek helyén 1939-ben nagyobb feldolgozó üzem létesült, amit a fel­­szabadulás után korszerűsítettek, újabb gépekkel láttak le. A község paprikakivitele a felsza­badulás előtt nem volt jelentős, az elmúlt évek során azonban állan­dóan emelkedett a paprikával beül­tetett terület nagysága, s tavaly már közel 300 holdon termelték a híres fehérhasú bogyiszlói paprikát a fa­luban. Az idén tovább növekedett a paprikára leszerződött terület, s eb­ben az évben közel 350 holdon te­rem paprika Bogyiszlón egyébieknél és a Petőfi termelőszövetkezetnél. Az elmúlt évben kísérleteztek elő­ször a bogyiszlói gazdák a paprika szántóföldi vetésével, mely biztató eredményeket hozott úgy, hogy az­­ idén már mintegy 30 holdon nem ültették, hanem vetették a paprikát. Ez nemcsak a palántázás gondjától szabadítja meg a termelőket, hanem lehetővé teszi a gépi művelést is. Az idei időjárás kedvezett a pap­rikának, s a bogyiszlói termelők jó termés elé nézhetnek. Tavaly a hol­danként 25 mázsás tervvel szemben 30,5 mázsa volt Bogyiszlón az átlag­termés, az idén 28 mázsát terveztek, de az eddigi jelek szerint a községi átlag jóval meghaladja a 30 mázsát is. Ez fokozott munkát jelent a bo­gyiszlói paprikamalomnak, amely az elmúlt évben összesen 130 vagon nyers paprikát dolgozott fel, amit a körzetébe tartozó 8 község gazdái szállítottak. A tavaly feldolgozott mennyiséghez egyedül Bogyiszló 78 vagonnal járult hozzá. A malom már készül a szeptem­berben meginduló munkához: javít­ják a gépeket, tataroznak. A bo­gyiszlói gazdák pedig lelkiismeretes munkával gondozzák paprikaföldjei­ket, hogy az idén az elmúlt évinél is szebb termést takaríthassanak be. Kocsola: Jó felvilágosító munkával begyűjtési tervünket túlteljesítettük „Kocsola község begyűjtési szervei a tanács dolgozóival karöltve azt a felajánlást tették pártunk III. kon­gresszusának tiszteletére, hogy a fél­évi tojás-, baromfi-, sertés- és vágó­­marhabegyűjtési tervét a község 100 százalékra teljesíti. A vállalás nem is maradt papíron, meg is valósítot­tuk azt” — írja Csapó György a be­gyűjtési állandó bizottság elnöke. „Jó felvilágosító munkával elértük, hogy tojásból 110.9,, baromfiból 136.9, vágómarhából 106.3,­ tejből és sertés­ből pedig 100 százalékra teljesítet­tük félévi begyűjtési tervünket.” A levélből kitűnik az is, hogy még szá­mos dolgozó paraszt, nemcsak félévi, de háromnegyedévi beadását is tel­jesítette. Móger István például egé­szévi sertés beadásának eleget tett, pedig az csak a III. negyedévre volt beütemezve, ezenkívül a baromfi- és tojásbeadásával sem maradt adósa az államnak, ezt is teljesítette. A begyűjtés sikeres teljesítéséhez nagyban hozzájárult az, hogy az ál­landó bizottság tagjai jártak az élen jó példával. Csapó elvtárs, mint az állandó bizottság elnöke egészévi be­adását teljesítette. Horváth András áb. tag is egészévi sertés beadásának tett eleget. Vida Ferenc és Dubri­­nyák János is követői voltak a jó példának, ők is teljesítették félévi tojás- és baromfibeadásukat. Grábóc: Csatl­ak­­ozunk a nakiak versen­y­fel­hívásához Grábóc község dolgozó parasztjai, termelőszövetkezetei lelkesedéssel fogadták Nak község dolgozó pa­rasztjainak és termelőszövetkezeté­nek versenyfelhívását. A verseny so­rán szép eredményeket értek el. Kü­lönösen az Alkotmány termelőszö­vetkezet ért el jó eredményt, a bur­gonya kapálást időben elvégezték, a kongresszus ideje alatt több mint 35 hold lucernát is lekaszáltak. A tsz tagok közül legjobban kivették részüket a versenyből Kardos Al­bert, Kolozsvári Károly fogatosok, akik a kongresszusi héten 20 hold burgonya ekekapálását végezték el. Az asszonyok közül Pere Istvánná és Antal Domokosné tűntek ki a bur­gonya kapálásánál. A község II. típusú Új Barázda termelőszövetkezete is lelkes mun­kát végzett a kongresszusi héten. Gélért József és Simon Sándor tsz tagok a bent lévő trágya kihordás­nál végeztek kiemelkedő munkát, a többi tagok pedig a növényápolási munkákban tűntek ki. Befejezték a napraforgó kapálását, a cukorrépa egyelését, most a kukorica kapálá­sán szorgoskodnak. Mindkét szövet­kezet tagjai, de az egyéni parasztok is úgy határoztak, hogy a kongres­­­szus során kibontakozott versenymoz­galmat tovább szélesítik a soronlé­­vő munkálatok mielőbbi elvégzésére. Szárazdi Világszabadság tsz: Jobb növényápolással a többtermésért „A szárazdi Világszabadság tsz tag­sága a pártkongresszus előtt a vetések mielőbbi befejezéséért indult harc­ba”, — írja levelében Auth György tsz elnök. Munkájuk sikerrel járt, mindent időben elvetettek, 23 hold kukoricát négyzetesen vetettek, azt már meg is fejtrágyázták pétisóval. Mint a levélből kitűnik, most a kon­gresszus után újult erővel fogtak a soron lévő növényápolási munkák­hoz. A magasabb termés elérése ér­dekében alkalmazzák a gépi növény­­ápolást is. A kukoricájukat annyi­szor fogják gépi és fogatos ekekapá­val megekézni, ahányszor csak meg­engedi a kukorica növése, hogy ke­­resztbe és hosszába járhasson a gépi, vagy fogatos eke. A magasabb termés elérése érdekében úgy igye­keznek megszervezni munkájukat, hogy annak idején a soron lévő mun­kálatok mellett a kukorica pótbepor­zását is elvégezhessék. Az ősszel lesz két éve, hogy meg­alakult a paksi Vörös Sugár termelő szövetkezet 14 taggal. A tavalyi gaz­dasági évben a tsz megerősödött gazdaságilag és számbelileg. Az ősz folyamán már 68 tag kezdett hozzá a vetéshez. A tavasszal pedig egy emberként kezdtek a munkához. A szervezett munka meghozta ered­ményét. Időben elvetették a tava­sziakat és a növényápolási munkákat is megfelelő időben el tudták kezde­ni. Amikor a kongresszusra megkez­dődtek a felajánlások, a tsz tagok is vállalást tettek. Vállalták, hogy mun­kájukkal hozzájárulnak pártunk III- kongresszusának sikeréhez. A kon­gresszusi hét alkalmával a burgo­nyát, kukoricát és a répát megka­pálták, mert vállalásukban ez is szerepelt. A szőlő kapálását, perme­tezését is a kongresszusi hét alkal­mával elvégezték. Kedden, amikor a növénytermesz­tő brigád tagjai hazafelé mentek, megtekintették a virágzó burgonya­táblát, melyet előcsiráztatással ül­tettek. Ahogy a tagok mondják, egy­két héten belül lehet új burgonyát szedni. A cukorborsót szinte csodál­va nézték, melyen a lecsüngő hüve­lyek a bő termést mutatják. Pár na­pon belül vihetnek már piacra is. — A munka első gyümölcse! — ujjong­va mondogatják a tagok. Figyelem­re méltó a heterózis kukorica is, melyet nagy gonddal ápolnak. A dinnye is szépen fejlődik a 8 holdas gyümölcsösben. Egyszóval minden soron lévő munka el van végezve. A tsz csatlakozott a sárbogárdi Vörös Hajnal tsz 30 mázsás kukori­catermésátlagért indított felhívásá­hoz. Ahhoz, hogy ezt elérjék a mun­kacsapatok vállalták, hogy a kuko­ricát úgy munkálják, hogy az állan­dóan gyomtalan lesz, és annyiszor kapálják, ahányszor csak szükség lesz rá. Elmondhatjuk, hogy a növényter­mesztő munkacsapatokban kifogás­talan a munkafegyelem. A jó ered­mények ennek tudhatók be. Azonban nem mondhatjuk ezt el az állatte­nyésztésben dolgozókról, ahol felüle­tes munkát végeznek. A tehenészet­ben például Éberling János jószág­­gondozó a megfelelő takarmányozás mellett úgy gondozta az állatokat, hogy azok leromlottak és tejtermelé­sük is igen alacsony lett. A vezető­ség többször felszólította és felelős­ségre vonta hanyag munkái­ért. Az utóbbi időben változás állott be munkájában. Ugyanezt mondhatjuk el a sertésgondozókról is, Koch Fe­renc és Vácz József sertésgondozók­ról, akik elhanyagolták a sertésállo­mányt. Vácz Józsefet le is kellett váltani, mert sok esetben reggel 8 órakor kezdett a munkához, és ak­kor is csak felületesen. A tagság fe­lelősségre vonta hanyag munkájá­ért. Paksi Vörös Sugár tsz. A munka első gyümölcse • • • Országos első a tolna megyei KISZÖV Több élenjáró KTSz dolgozó vett részt az elmúlt szombaton megtar­tott küldöttgyűlésen, amit a Tolna­megyei KISZÖV immár hatodszor hívott össze. A VI. küldöttgyűlés­nek is az volt a célja, hogy röviden értékeljék a legutóbbi (1953. novem­ber 21-i) küldöttgyűlés óta végzett munka eredményeit és hiányosságait majd azután az elkövetkezendő fel­adatokról adjanak felvilágosítást a küldöttgyűlésen résztvevőknek. Szü­lettek is jó javaslatok és kezdemé­nyezések az értekezleten. S ez bizta­tó arra, hogy a jövőben még na­­gyobb lendülettel­ küzdenek a III. párt­kongresszus határozatainak sikeres megvalósításáért. Május 29-e nagy nap volt a KI­SZÖV és a KTSz-ek minden dolgozó­ja számára. Imrei László elvtárs, az OKISz ellátási osztályvezetője di­csérő oklevelet adott át Gyerő And­rás elvtársnak, a Tolna megyei KI­SZÖV elnökének, mert az I. negyed­éves terv 104 százalékos teljesítésé­vel az országos versenyben az első helyezést érték el. Gyerő elvtárs az oklevél átvételekor ígéretet tett a dolgozók nevében, hogy az országos első helyezést a II. negyedévi mun­kájukkal megtartják. Ez talán sike­rülni is fog a tolna megyei KISZöV dolgozóinak, mert áprilisban például 125 százalékra, s májusban is túltel­jesítették tervüket jó minőségű áru termelése mellett. Dombóvári Vasüzem: Molnár József komplex­ brigádja az élén A kongresszus határozatai még jobban megacélozzák a dolgos karo­kat, még jobban felszítják a munka­kedvet minden munkásban. Most, a határozatok fényénél világosabb a cél ipari munkásságunk előtt is: több és jobb munkával hozzájárulni népünk szebb, jobb életéhez. Ez a tudat fűti a Dombóvári Vas­üzem komplex­ brigádját is, melynek tagjai Molnár József brigád­vezető, Varga Imre, Schmidl Lipót, Hekkert Károly és Varga Béla. Az öttagú brigád a kongresszusi műszak alatt 130 százalékos normateljesítéssel dol­gozott, s ezzel túlteljesítették a párt­­kongresszus tiszteletére tett vállalá­sukat is. Idő előtt befejezték a ma­gyarszéki fagylaltüzem szerelését, mely munkánál 821 forint értékű anyagmegtakarítást értek el. Jóval a vállalt határidő előtt végezték el a gyűjtőhálózat csarnokainak gépi fel­szerelését is.­­­ Most már biztosítani tudják a tej hűtését, s nem savanyodik meg a feldolgozásra váró tej. Verseny a 10-es fialási átlagért A Tolnai Sertéstenyésztő Vállalat tengelici üzemegységében dolgozik Meksz György sertéstenyésztési bri­gádvezető. A kongresszusi verseny során fiatal lányokból álló brigád­jával a legjobb eredményt érte el. Jó munkáján keresztül érdemelte ki, hogy a gazdaság vezetősége két­hetes ingyenes üdültetésre küldte. Meksz György mielőtt elindult vol­na üdülési szabadságára, brigádtag­jainak meghagyta, hogy a sertéseket továbbra is lelkiismeretesen gondoz­zák. A legutóbbi fialtatás »’kaimé­val Meksz György 152 malacot vá­lasztott le, 8.5 fialási átlaggal, 16.1 kiló darab súllyal. A brigádban dolgozik Meksz Má­ria is, aki édesapját hívta ki ver­senyre. A fialtatásnál 8.1-es átlagot ért el, a malacok súlya pedig 16.40 kiló volt. Rácz Etel ugyanennek a brigádnak a tagja, hasonló eredmé­nyekkel dicsekedhet. Meksz Mária most abban akar apjával versenyez­ni, hogy a következő fialtatásnál 9- 10-es fialási átlagot ér el, így dolgozik a tengelici üzemegy­ség női sertésgondozó brigádja, élü­kön Meksz György brigádvezetővel. Büszkén mondják, hogy az első he­lyet nehéz munkán keresztül har­colták ki, de meg is tartják és úgy dolgoznak, hogy munkájukkal kiér­demeljék a „Kiváló sertésgond­ozó” címet. Laza a versenyszellem — lemaradtak a tervteljesítésben a mázai és a paksi téglagyárak Lassan két éve már, hogy a paksi és a mázai téglagyárak dolgo­zói páros verseny­ben harcolnak a fel­adatok sikeres elvégzéséért.­ Tavaly a paksiak, míg az idén februárban a mázaiak voltak a párosverseny kezdeményezői. A verseny beindulá­­sa előtt úgy állapodott meg a két üzem vezetősége és dolgozói, hogy az elért eredményeket minden hó­nap elején köztik egymással, de meg­küldik a jelentést az eredményekről a Tolnamegyei Téglagyári Egyesü­lésnek is, amely pontosan kiszámít­ja, hogy váljon ki is a párosverseny győztese. Az egyesülés ígéretet is tett arra, hogy az értékelést elvégzi a ki­tűzött időre és tájékoztatja az üze­meket, a verseny állásáról. S ezt azért teszi, mert tisztában van azzal, hogy az eredmények tudatosításával állandóan eleven lesz a verseny. Az a­lbbi­i­d o­ azonban már arra mutatnak, hogy az Egyesülés, de a paksiak is, nem úgy gondol­kodnak, mint az év első hónapjaiban amikor a verseny beindult. Ugyanis a paksi téglagyárban voltunk a na­pokban, ahol Farkasdi Sándor gyár­vezető elvtárs elmondta, hogy a Tol­na megyei Téglagyári­ Egyesülés már két hónapja nem tájékoztatja őket a verseny állásáról. „Mi pedig min­­den hónapban megküldtük termelési eredményeinket” — említette meg Farkasdi elvtárs. Kintlétünk alkalmával azonban ta­pasztaltuk azt is, hogy a paksiak is lebecsülik a párosversenyt. Ugyanis Farkasdi elvtárs egy levelet mutatott meg, melyben április 1-i dátummal a mázaiak közük márciusi eredmé­nyeiket. A paksiak erre a levélre csak április 15-én válaszoltak, csak ekkor közölték a márciusi eredmé­nyeiket is. Ezek a hanyagságok természetesen a párosverseny lanyhulását idézték elő. Pedig éppen a kongresszus előt­ti napokban lett volna jó, ha a két téglagyár között folyó verseny ele­ven. Akkor talán nem tervlemara­dásról, hanem terv­túlteljesítésről dicsekedhetnénk most. A két üzem párosversenyét azonban még fel lehet és fel is kell éleszteni a legrövidebb időn belül. Hiszen most jönnek a jó idők, de a legnagyobb munkák is a téglagyáraik­ban. A Téglagyári Egyesülés, de a két üzem vezetősége is törődjön töb­bet a dolgozók által kezdeményezett­ versennyel, s az eredmények állandó tájékoztatásával, valamint a ver­seny állásának ismertetésével harcol­janak a verseny sikeréért. Mert, hogy a dolgozók szeretnek verseny­ben dolgozni, arra legjobb bizonyí­tékok, az egyéni teljesítményszáza­­lékok. Ezek után pedig nincs más hátra, csak az, hogy a fent említet­tek is a legnagyobb akarattal har­coljanak a kongresszus határozatai­nak sikeres megvalósításáért.

Next