Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-11 / 163. szám

Bolerós nyári ruha Utcára és strandra egyaránt visel­hetjük az olcsó vászonból készült bolerós ruhát. Nagyon egyszerű az elkészítése, ha a mellékelt szabásmintát felnagyít­juk a most megadott méretekre. A szoknya hosszát, amit már az anyagból leveszünk, kétszer 75 cen­tit. A csípőbőségből fennmaradt anyag többletét egy mély hajtásba vesszük el a baloldalon. A boleró hossza 40 centi, eleje szélessége 30 centi, ujja hosszát a nyaktól nézve 30 centire szabjuk és az ujja alját egy egyenes pánttal fejezzük be. A napozó felsőrész hosszát 30 cen­tire szabjuk, majd derékbőség sze­rint karcsúsítjuk el és 4 centiméte­res dupla vállpánttal gomboljuk össze. Világhírű zeneszerzőkről Keresztrejtvényünk ma a zene csa­­lás világába kalauzolja el megfej­tőinket. Megfejtés közben bizonyára visszagondolnak e zeneköltők nagy­Vízszintes­ 7 Híres olasz zeneköltő (1863—1942). 10. Közlekedési eszköz névelővel. 12. Visszafelé nem drága. 14. Girhes baloldala. 15. SS. 17. C. E. U. 18. Női becenév. 20. Égi magánhangzói. 21. Nemes gáz. 22 Puccini egyik operája. 23. Énekes madár. 25. Irány visszafelé. 26 Egy­­ szülőd. 28. Orosz személyes névmás visszafelé. 30. Dísze. 31. Az ének és zene istene Egyiptomban. 33. Meg keverve. 36. I. B. 37. Duna melletti magyar város. 40. Arva egyik fele. 44. Idegen helyeslés. 41. Művé­szeti ág. 45. Erdei gyümölcs. 47. Fe­hérmegyei nagyközség az adonyi já­rásban. 49. Sejti-e? 50. Nagy szovjet zeneköltő­ szerű műveire és szórakozásuk tel­jes lesz. Beküldendő: A vízszintes 2, 22, 50 és a függőleges 1, 9, 31, 35. Beküldési határidő: 1954. július 16. Függőleges: 1. Nagy norr­et zene­­•»•..­•rző (1813—1883). 2 Egyik bolygó. 3. Idegen helyeslés visszafelé. 4. Ét­lízesítő. 6. Góré egyik fele. 7. Az ón kémiai jele fordítva. 8. Régi ma­gyar űrmérték. 9. Híres francia zene­költő. (1818—1839). 11. Beképzelt 13. Oroszlán név. 15. Borsos hangu­latú visszafelé. 16. Sportol. 19. Ide­gen mozi keverve. 21. Testrész. 24. Tiltott harci eszköz. 27. Bírósági ügy. 29. O. L. B. 30. Kor. 31 Neves fran­cia zeneköltő (1838—1875). 32. Figyel­mes. 34. Madagaszkári félmajom­­fajta. 35. Nagy magyar zeneköltő. 38. Idegen helyeslés fordítva. 39. Ide­gen helyeslés. 42. N. C. A. 43. Zu­hany. 45. Meg keverve. 46. Á. Z. V. 48. Lekvár. 49. Napszak. HÍREK VASÁRNAP, JÚLIUS 11 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP Plus. — IDŐ­JÁRÁSJELENTÉS: — Várható időjárás vasárnap estig: — Változó felhőzet, különösen a Du­nántúlon többfelé eső, esetleg ziva­tar, mérsékelt szél. A hőmérséklet kissé emelkedik. Várható hőmérsék­leti értékek vasárnap reggel: 10— 13, délben nyugaton 20—23, keleten 33—26 fok között, MOZI Garay filmszínház. Július 11-ig­. TÁVOLI KIKÖTŐ Színes szovjet film. Kezdések: vasár és ünnepnap: 5, 7 és 9 órakor, hétköznap: 7 és 9 órakor. ÓLOMBRONZCSAPÁGYAKAT azonnalTM le­önti, feszmérőjavítások. — Osgyán mérnök Békéscsaba. Tel. 22-69. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszám­a 20­10, 20­11 Szekszárd, Széchenyi­ utca 18 M­NB egyszázalaszám 00 87S.065—36 Előfizetési díj: havi II.— forint. Baranyamegyei Szikra Nyomda Pécs, Munkácsy Mihály utca 10 *7. Telefon: 20-27. A nyomdáért faléi: MELLES REZSŐ. NAPÚ 1954 JULIUS 11 SPORT Befejeződött a gyönki járási labdarúgóbajnokság tavaszi fordulója A gyönki járásban befejeződött a lab­darúgóbajnokság tavaszi fordulója Ha a járási bajnokságot értékeljük, úgy meg kell állapítani, hogy Tolna megyében a gyönki járásban volt minőségileg a legalacsonyabb színvonal. Bár némi eredmények tapas­­hatók egyes sportköröknél, azonban még ez nagyon kevés. Szomorú tény, hogy egyes sportköröknél, részint a vezetők rossz mun­kája, részint a sportolók fegyelmezetlensé­ge miatt semmi fejlődés nem­ volt tapasz­talható, így például a bajnokságból a Tár­sadalmi Szövetség kénytelen volt kizárni a tornanémedi falusi sportkör csapatát. A falusi sportkörök közül a legjobb ered­ményt a kövesdi és a pálfai falusi sportkö­rök érték el. A szakszervezeti sportkörök­­ Jól sikerült a villámtorna Őcsényben Az őcsén­yi falusi sportkör vezetősége — mint már azt a múlt heti számunkban kö­zöltük — villámtornát rendezett július 4- én. A villámtornán részt vett a szekszárdi labdarúgó csapat, valamint a tornász és at­­létikai gárda, a Szekszárdi Petőfi labda­rúgó csapata, a Szekszárdi Lendület labda­rúgó csapata és a vendéglátó őcsényi sport­kör tagjai. A délelőtti órákban került megrendezésre közepes érdeklődés mellett a tekeverseny, amelyben a Szekszárdi Petőfi tekézői első helyezést értek el, míg a má­nd­ l­ és har­madik helyezést őcsény I., illetve II. csapa­ta érte el. A labdarúgó mérkőzéseken a szo­kásos nagyszámú közönség jelent meg, amelyen a Sz.-i Lendület ellen őcsény 0:0 arányú dön­tetlent ért el. Sorsolással döntötték el, hogy melyik csapat jusson tovább, s így mivel a szerencse az őcsényi csapatnak kedvezett, ő indult tovább. A Szekszárdi Dózsa a Szekszárdi Petőfi csapatát 7:1, míg a Szek­szárdi Lendület a Szekszárdi Petőfi csapa­tát 3:1 arányban győzte le. A Szekszárdi Dózsa az őcsényi falusi sportkör labdarú­gói ellen 5:4 arányú győzelmet arattak, s így a villámtornán labdarúgásban az első helyezést a Szekszárdi Dózsa, a második helyet Őcsény, a harmadik helyet a Szek­szárdi Lendület, míg a negyedik helyet a Szekszárdi Petőfi érte el. Nagy sikert arattak a sportpályán bemu­tatott atlétikai számok és azok közül is főképpen a Szekszárdi Dózsa és Petőfi tor­nászai a gerenda és talajtorna gyakorlatai. Az atlétikai számokból a Szekszárdi Dózsa versenyzői — Bicskei és Győrfi — arattak nagy sikert. A 100 méteres férfi síkfutásban első helyen végzett az őcsényi Deák, má­­­sodik helyen a Budapesről vendégszereplő Németh, majd a harmadik helyen szintén az őcsényi Honti. A jól sikerült villámtornát kultúrműsor követte, majd ünnepélyesen adta át Molnár István az őcsényi falusi sportkör intézője a sportkörök vezetőinek a gyönyörű kivitele­zésű emlékzászlót. Az ünnepélyes díjkiosztás után kezdődött a sportbál, amelyen mind az őcsényi, mind a megjelent vidéki fiatalok kitűnően szóra­koztak és táncoltak Egyhetes labdarúgó játékvezetői továbbképző edzőtáborozás Szekszárdon A Megyei TSE mellett működő labdarúgó játékvezetők tárnicsa, Szekszárdon július 12- től egyhetes játékvezető továbbképző tan­­folyamot tart. A tanfolyamnak előrelátha­­tó’n*1 60 résztvevője lesz, ahol a hallgatók továbbképzést nyernek a labdarúgó * játék­vezetés elméletéből és gyakorlatából. Az országos játékvezetők tanácsa részéről Pósa János nemzetközi játékvezető is részt vesz. A játékvezetők tanácsa a napi programmot » következőképpen készítette el. Reggel saj­tó, az előző nap működő játékvezetők ki­értékelése, elméleti előadó«, utána vita. Délután gyakorlati foglalkozás a pályán. Naponta k­ét - k­ét mérkőzésre kerül sor, me­­lyen félidőnként három-három játékvezető egymásutáni sorrendben működik. Pénteken a­­ MHK próbák letételére kerül sor, vala­mint a sportorvos-­ előadásokra és annak vizsgájának letételére. A Tolna megyei Játékvezetők Tanácsa meg­hívta Bács-Kiskun megye, valamint Bara­nya, Somogy és Fejér megye játékvezetői tanács elnökségét akik a táborozáson egy napiig vesznek részt, ahol egyúttal meg­­beszélik az őszi fordulók cserejátékvezető küldését is. , Három hónap jegyzeteiből VII. Május 9.én Szeksz­árdon a Petőfi—Építők helyi rangadójára került sor. Szekszárdon a mérkőzést "úgy találgatások előzték meg Várjon a Petőfi vagy az­ Építők nyerik meg a mérkőzést? Hogy állnak fel a csapatok? És p­ érkezett a mér­kőzés idlövon'in. A*é el­ső félidő kiegyensúlyozott játékot hozott és a Petőfinek sikerült egy gólt rúgni az Épí­tők hálójába. Félidőben a közönség nagy része azt várta, hogy az Építők már ezen a mérkőzésen nem tudnak győzni. Jó­ma­gam is azt hittem. Tévedtem. Az Építők­ a második fél­időb*»« L­ *»*'t*áv azt, hogy a Petőfi játékosok lélek nélkül játszottak és a mérkőzést megérdemelten V1 arányban megnyerték. A közönség én­­úgy, mint általában a többi szekszárdi mérkőzéseken tartózkodott attól, hogy va­lami komolyabb formában bíztassa egyik, vagy másik csapatot. A mérkőzés után a tárgyilagos nézőknek az volt a megállapí­tása, hogy az Építők megérdemelten nyer­tek.* Május 16-án a Megyei T?B mellett mű­ködő ökölvívó társadalmi szövetség a szo­kásos havi ifjúsá­gi m­»»­gyei ökölvívó válo­­gatott keret edzését Ma'án tartotta meg . A Amikor Leposa Ferenctől, a válogatott ke­ret edzőjétől először hallottam, hogy Má­zán, kint a szabadban, a sportpályán tartja az edzést, kicsit furcsának találtam és fő­képpen nem reméltem azt, hogy a k­isl öt számú házán számottevő közönség jön ös­­­­sze az edzőmérkőzésre. Az aggodalom azon­ban teljesen alaptalan volt, mert mire el­érkezett a mérkőzés ideje, addigra mintegy kétszázan állták körül a szabadban ft ."’állí­tott ringet. Mázán addig a napig ökölvívó mérkőzés nem volt és az összejött közön­ségből — mint a Feltett kérdésekből ki­tűnt, — alig látott egy-kettő ökölvívó mérkőzést. A viszonylag nagy érdeklődés azt bizonyítja, hogy a vidékieket nemcsak kizárólag a labdarúgás, hanem egyéb sport­ágak is érdeklik. (Általában a vidéki sport­köri vezetők azt szeretnék elhitetni, hogy a labdarúgáson kívül más sportág nem ér­dekli a dolgozókat.) A bemutató mérkőzéseket először közöm­bösen fogadta a közönség, de amikor már a harmadik-negyedik párra került sor, hatal­m­as tapssal jutalmazta őket és amikor a bemutató végéhez ért a közönség szinte nem akart eltávozni a sportpályáról, s újra és újra azt kérte, hogy legalább még egy mérkőzést játszanak. Természetesen ennek a közül ki kell emelni Hőgyész II. labdarúgó­csapatát, amely jó szereplése mellett min­dig végig sportszerűen viselkedett és az ös­­­szes kisorsolt mérkőzésen megjelent. sikerne­k nemcsak én és az ifjúsági keret edzője örült, hanem örültek a játékosok is, — bár a mérkőzéseket lejátszották —, s így közülük szívesen vállalkoztak arra, hogy még egy menetet végigküzdjenek. Az óra mutatója közben elérte az egy órák közeledett az ebéd ideje. Mind a ve­zetők, mind a játékosok, de ugyanakkor a Mázán eddig­­ ismeretlen sportág nézői is elégedetten távoztak.* Közvetlen az ökölvívó mérkőzés után a Mázai Bányászokkal Paksra mentem, ahol a Bányászok a Paksi Kiméivel játszottál labdarúgó mérkőzést. A mérkőzés az első félidőben a házai csapatnak állt. 1:0-ra vezetett, sőt a II. félidő elején Gebhardt kétszer húzott el kapura, de amikor már csak­ a kapussal állt szemben, biztos hely­zetből mellé, majd fölé lőtt. A­­I félidő­ben Gebhardt kihagyott helyzetei után So­modi szép egyéni akció után olyan hely­zetet teremtett a kapu előtt amelyből meg­született a kiegyenlítő :TM1 7n’d ~ ~'4za:el­­kapása, ezen a napon kitűnő érzékkel ment minden labdára és több olyan helyzet­ben, amikor már mindenki gólt látott, neki sikerült megkaparintani a labdát. Az első gólnál verve volt, azonban a második és harmadik gól olyan szerencsétlenül esett, ho­gy a kapufáról a hátára esett és onnan került a hálóba. A paksi közönség nagy örömmel fogadta csapatának győzelmét és abban reménykedett, hogy a csapat végre kijutott a hullámvöl­gyből. Érdemes­ még megemlíteni, hogy Darnai az első félidő kö­zepén lesérült, s­ mintegy 6—8 centis mély rengéssel homlokán küzdötte végig a mér­kőzésből hátralévő 70—75 percet. A mér­kőzés után Darnait a szekszárdi kórházba kellett szállítani, hogy ott a megfelelő or­vosi kezelésbe részesítsék. A mérkőzés után alkalmam nyílt beszél­getni a paksi vezetőkkel és szurkolókkal. A közti egy órás beszélgetésből megállapít­hattam azt, hogy Paks nn a sportkör anya­gilag nem a legrózsásabb helyzetben van. És, hogy ez így van ebben nagy része van a paksi vállalatoknak, amiért a sport fej­lesztése érdekében rendelkezésükre álló pénzt nem adják át az egyetlen működő paksi sportkörnek, hogy az így biztosítani tudná a sportoláshoz a felszerelést és egyéb kiadásokat. Megemlítették többek között, hogy a Paksi Cipész Szövetség átadja a sportpénzt a sportkörnek Ellenben az Épü­­letkarbantartó Szövetkezet, illetve annak vezetője Baller Ferenc mereven elzárkózik az elől, hogy a sportalapot átadják. Pedig amint a paksi vezetők és szurkolók mond­ták, Bau­er Ferenc is szereti a sportot, hisz nem tud egy mérkőzés elmúlni, hogy ő ne lenne ott. Remélem a paksi vállalatok vezetői egyszer megértik azt, hogy Pakson egy sportkör van, a Kinizsi, és anyagilag is meg kell minden támogatást adni részére, hogy a sportkör eredményeket tudjon el­érni. Kitűnő eredmények a szekszárdi já­rás területén, azonban most jobbak lehetnének, ha egyes sportköri ve­zetők jobb munkát végeznének Sportrovatunkban több ízben beszámol­tunk arról a szép eredményről, amelyet a szekszárdi járás ért el a sportban. A járás községeiben (egy-két kivételtől eltekintve) megrendelők a SZT>a»**ábiádot, iPe+v*1 «•’ok­nak döntőit, amelyek után sor került a járási döntőre is. összesen 13 kö/«­égben, valamint Cserenszen, Tenge­lic-­szőlőhegyen és Jegenyés-pusztán voltak községi döntők, melynek alapján részt vettek a járási dön­tőn. A járás területén megtartott Szpár­tákiádoknak 1.006 résztvevője volt. A járási döntőn, melynek az első fordulója június 13-án volt 79 versenyző vett részt, amely­ből 25 nő volt. Az első fordulóban az at­létikai számok megrendezésére került sor, m>ig a második forduló augusztus 8 -án lesz, akkor kerékpár, röplabda és torná­ból mérik össze erejüket a résztvevők. A megye sportvezetői nagy várakozással te­kintenek a falusi dolgozók augusztus 8-i tornaversenye elé, mert ettől remélik hogy má­r jobban megszeretik és még jobban felknrolják falun a tornát Abban, hogy a szekszárdi járá­s jó ered­­mén­yek­et érhetett el a Szpartakiád meg­rendezésében, naW része van például a sió a­gárdi és a faddi sportköröknek. A s­­ó agárdi falusi sportkör elnöke Szelecki Mi­háll míg a sporttitkár Tóth L­ajos. Sió­agárdon rendezték meg elsőnek a mesrré­­ben a Szpártak’ádot és ezzel is példát mu­tattak a többi falusi sportköröknek. Már az első fordulóban a rossz idő ellenére is a jó szervezés és egyéni példamutatás nyo­mán 57 dolgozó vett részt, amelyen egy, két említésre méltó eredmény is született A második forduló az elsőhöz hasonlóan sikerültnek mondható. A két részben meg­rendezett Szpartákiádon 109 falusi dolgozó vett részt. A faddi falusi sportkör elnöke és egy­úttal lelkes sportolója Nyitrai István, aki­nek vezetésével és irányításával három for­dítóban rendezték meg a Szpartákiádot. Külön dicséretet érdemel a faddi falusi sportkör és vezetőin azért, mert a harma­dik fordulóban mintaszerűen megrendezték a tornát és ezzel be­bizronyították azt, hogy Faddon nemcsak a labdarúgás, hanem a többi sportágakat, «őt a tornát i« szeretik a dolgozók. A faddi­sznáttákiádon száz­ötvenen vettek részt és itt szintén egy-két figyelemremélltó eredmény születt. Még sorolhatnánk tovább azokat a jól dolgozó sportköröket és sportköri vezetőket akik példamutatóan vették ki a részüket a Szpár­­tákiádok megrendezéséből és egyéb sport­­megmozdulásokból De most nézzük azo­kat a sportköröket, amelyek hátráltatják és rontják a járás jó munkáját Deesen a falusi sportkör elnöke. KnV«ár Ferenc távolléte alatt a sportkör vezetősége semmiféle munkát nem volt hajlandó vé­gezni. A járási TSR mellett működő Szpár­ ♦ákiádot rendező bizottság tagjai több eset­ben kint jártak a sportkör otthon tartóz­kodó vezetőinél és azokkal háromszor is megegyeztek egy-egy időpontban a verseny idejéről, kz első alkalomm­al, amikor megbeszélt időben kimentek szomorúan ta­pasztalták, hogy Sztarovics János frontneve;ő semmit sem csinált annak érdekében, hogy a versenyt me­g lehessen tartani. A falu dolgozóinak nem volt tudomása arró­l, hogy verseny lesz, mivel a testnevelő azt nem hirdette és nem szervezte meg. Term­észetes a Szpartakiád rendező bizottság tagjai ered­ménytelenül tértek vissza. Megegyeztek a második időpontban, hogy május 21­-án a gépállomás sportünnepélyével egy­ iapon, közösen rendezik meg. Azonban két­ nap­pal előbb, 21-én, a magyar—angol labd­a­­rúgó m­érkőzésre való tekintettel ezt­­ is le­mondták. (?) A következő időpont egyben az utolsó lehetőség a megrendezésre május 30-a lett volna, mivel a következő vasár­nap már járási döntők voltak Szekszárdb­n. E napra a Szpartakiád megszervezése m­eg­­történt. Azonban egy újabb akadály jelent­kezett, mégpedig az általános iskolások tor­­naünnepélyén. A sportkör elhatározta, ho­gy június 6 án rendezik meg A járási TSB-jén már kíváncsian várták, hogy most magán kifogást találnak Decsen, ami miatt el ke­ll halasztani a Szpartákiád megrendezését. A decsi vezetőség a járási döntő napjár­ is korainak találta arra, hogy a falusi dön­­­tőt megrendezze, ezért úgy gondolták, hogy majd 13 án, a Traktoros Nap keretén be­lül rendezik meg. Állítólag valami Szpar­­tákiádhoz hasonló volt Decsen, azonban er­­ről a decsi falusi sportkör vezetősége nem tartotta érdemesnek értesíteni a járási TSB-t, holott erről a verseny után három napon belül verseny jegyzőkönyvet kellett volna küldenie. Június 11-én, a Traktoros Nan előtt két­­ nappal a járási TSB-től át­vételi elismerv­ény ellenében 2 darab ge­relyt kértek kölcsön azzal, hogy azt a ver­­seny után, teh­á­i június 15 én a TSB-nek visszaadják. A gerely azonban még a mai napig sem érkezett meg a TSB-re. A járási TSB elnök azóta­­ többször kint járt Decsen, azonban a vezetőik közül nem talál egyet sem, akivel érdem­lenesen lehetne a sport­kör dolgairól, életéről tárgyalni, valameny­­­ kihúzza ma­gát a munka és a felelősség alól. A rossz vezetés és a felelőtlen munka nyomán idáig romlot­t Decsen a sportélet, ahol két évvel ezelőtt még Tolna megyé­nek minta sportköre volt. Azonban még nincs veszve minden. A decsi fiatalság fog­jon össze és kövesse a sióogárdi és faddi falusi sportkör példáját, és a saját erejük­ből kezdjék el új alapokra építve a sport­életet. Sióagárdon például két évvel ezelőtt 3 forintos alappal indult meg a sportélet a vezetőség nem­­ siránkozott, hanem cselekedett. Sportbálokat, sportünnepélyeket rendezett, amelynek sikerén felbuzdulva előadásokat tartottak, s így a tiszta jöve­delemből elérték azt, hog­y a sióagárdi fa­­lusi sportkörnek komoly sportfelszerelése van és vasárnapról-vasárn­apra MÁVAUT autóbusszal utaznak a mérkőzésekre és ver­senyekre. És ha ezt meg t­udják csinálni a sióagárdiak, akkor meg tudják csinálni a­z­rsiek is. Ehhez kizárólaag sportszeretet kell és mi reméljük azt, hogy a decsi fia­talság sportéletet teremt­hessen. A mi reménységünk Rajczi József 1936 ban született Dombó­­­váron. Az általános iskola elvégzése után a Dombóvári Fűtőházhoz került ipari tanuló­nak. Az ökölvívást 1949-ben kezdté­ el a Dombóvári Lokomotív ökölvívó szakosztá­lyánál. Eredményei közül érdemes megem­líteni, hogy háromszor a megyei ifjúsági ökölvívóbajnokságon második helyezést ért el. Egy alkalommal az öt város bajnokság­­ban indult és ott szintén második helye­zettje lett, m­aj­d 1953-ban sikerült a magyar vasutas ifjúsági bajnokság első helyezését megnyerni. Múlt év augusztusában, mint vaseszter­gályos szabadult fel a Dombóvári Fűtőház­ban és jelenleg i&i ott dolgozik. Munkatár­­sai szeretik és becsülik, szorgalmas mun­kájáért. De nemcsak munkatársai, hanem a sporttársai is szeretik Rajcza Józsefet, mert ő benne megvannak azok a jó képes­ségek — a jó szellem mellett — amely­ egy igazi sportolónál­­ elengedhetetlenül szük­séges. Rajczi József jó még csak 18 éves és ha továbbra is eddigi igyekezetével, tanulni­ akarásával dolgozik, úgy még komoly, szép sikereket érhet el. A gyönki járási labdarúgóbajnokság állása a tavaszi forduló után 2. Kölesdi FS 3. Simontornya II. 4. Gyönki F­S 5. Pálfai FS 6. Rácegresi Trakt. 7. Alsópéli Trakt. 8. Kisszékely­ FS 9. Tolnanémedi FS 10. Varsádi Traktor 7 6 1­­ 17:6 137 5 — 2 21:18 107 4 1 2 21:119 7 ? 1 3 19:177 7 2 2 3 6:166 7 2 1 4 10:135 7 1 1 5 8:173 7 1 1 5 8:223 bajnokságból törölve visszalépett. Rajczi József V Elméleti színvonalunk emelését­ segíti eki az « -^ADATSZOLGÁLTATÁS

Next