Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-18 / 169. szám

Népballadák Mai keresztrejtvényünk a népbal­ladák területére viszi el megfejtőin­ket. Vízszintes: 1. Közismert székely népballadat első sora. 10. K. E. B. 11. Így is lehet kérdezni. 12. Ez is összeköti a falut a várossal. 13. Űr­­mérték. 14. Tiltó szócska. 16. Hely­határozó rag. 17. Kevert dal. 18. Az idén nem sújtja a mezőgazdaságot. 20. A regősök. 23. Az okozat előz­ménye. 24. Nedves. 25. Kor betűt ke­verve. 26 A pohár is ez. 29. Kiér­kezik. 30. Multszázadi neves népdal és balladagyűjtő. 31. Sok ilyen kézre van most szükség a mezőgazdaság­ban. 32. Valamely cikk fogyasztási értéke. 35. Férfi név. 37. Nem egé­szen dolog. 39. Egy székely népbal­lada címe. 41. Német névelő keverve. 42. Részvénytársaság. 43. Déli gyü­mölcs egyik fele. 45. Így kezdődik az eldorádó! 48. B. S. 49. Azonos mássalhangzók. 50. Személyes név­más. 51. Ének. 52. Fél baba! 53. Ci­­comázva. Beküldendő: A vízszintes 1, 30, 39 és a függőleges 3, 9. Beküldési határidő: 1954. július 23. Függőleges: 2. Fordított rangjelző. 3. Megyénkkel kapcsolatos, 1700-as évekből származó kuruc ballada cí­me. 4. Sérülések. 5. Z. B. 6. Fordí­tott igeképző, de lehet határozólag is. 7. Sok ilyen van a kereskedelem­ben. 8. Népdalainkban sokszor meg­énekelték már — a dolgozók szíve­sen mennek ide pihenni a hét végén. 9. A ballada második sora. 13. Kevert kender. 14. Madár. 15. Történet. 19. Z. K. 21. Fordított folyadék. 22. É. Z. O. K. 25. Kihunyt. 27. Vissza: birtok viszonyt kifejező szócska. 28. Déli gyümölcs. 29. Fém. 31. Ara egyik fele. 33. Fém. 34. A birtokost mutatjuk meg. 36. Nem nagy. 38. Tiltó szócska. 40. Magyar Tamás. 44. Kevert ízes. 46. Nem egészen laikus! 7. Eleje és vége nélkül ad­lak! 48. Fordított gabona. 59 T. E. B 52. Bánat. 53. É. M. 54. Eső része! Július 4-i rejtvénypályázatun­k helyes megfejtésre A rejtvénypályázat megfejtésének határidejéig legtöbb pontszámot ér­ték el és könyvjutalomban részesül­tek: Alexits Tamás Dombóvár, Sal­­lai Sándor Decs, Merényi Mária Bá­taszék. A jutalmazottakon kívül leg­több pontszámot értek el: Keresi Ti­bor Gyönk 94, Nándori Veronika Dunakömlőd 72, Pasinszky Mihály Fadd 72, Scherer Lajosné Szekszárd 70, Lantos Miklós Kismányok 70, Bakó György Tolna 68, „Kukili”­­jeligére Szekszárd 66, Rottár László­­né Szekszárd 62, Farkas Ernő Dom­bóvár 54, Papp József Őcsény 50. A rejtvény helyes megfejtése: Víz­szintes 1. Az MNDP megalakulása, 40. Oradour. Függőleges 1. Az iskolák államosítása, 5. Megalakul a DISZ. fi­ATAL LÁNYOKNÁL Sima vászon anyagból készül az első modellünk. Négy gyöngyház, vagy fagombbal rakjuk a mély haj­tásokba karcsúsított derékrészt. Szok­nyáját részekből szabjuk és elejére egy szembehajtást teszünk, a többi bőséget a derékméret szerint húz­zuk. Saját, vagy a gomb színével egyező divat övvel viseljük. Pettyes, nyakkendőselyemből varr­­juk a mély kivágású, mellben erősen húzott fazonú ruhát. Szoknyáját 4—5 centiméteres hajtásokba rakjuk. De­rekát egy tíz centiméteres magasí­tott övrésszel szabjuk, s elütő színű övvel és vállpánttal díszítjük. t IN­A­P­L­O 1954 JÜMT.CS 18 A paksi sportolók kihasználva a nyári szünetet és szabadságot elhatározták, hogy a mezőgazdaság megsegítésére sietnek. Tízen vállaltak a nyári hónapokban munkát, mely­ Megindul-e a sportélet Középhidvégen? Portunk és kormányunk minden anyagi fel­tételt biztosít, hogy a falusi mezőgazdasági dolgozók is kivehessék részüket a sportolás­ból. A középhidvégi kísérleti gazdaságnak komoly értékű sportfelszerelése van, melyet idáig azonban nem használtak. Mivel a gaz­daságban nem volt egyetlen olyan sportsze­rető vezető, aki vállalkozott volna arra, hogy a fiatalságot összefogja és beindítsa az egész­séges sportéletet. A napokban látogatást tet­tünk a középhidvégi kísérleti gazdaságban, ahol beszélgetést folytattunk Dina János sporttárssal, aki a feltett kérdéseinkre a következő választ adta: — A gazdaságban minden feltétel megvan ahhoz, hogy dolgozóink a sportolásból is ki­vehessék részüket. Kizárólag csak egy hiány­zik, a szervezés. Gyönyörű fekvésű sportpá­lyánk létesül, melyben a közeli napokban ássuk be a futball kapufákat és előrelátha­tólag egy hét múlva már sportolni fogunk rajta. De röplabdapályát is szeretnénk épí­teni — folytatta Duna sporttárs. — Ezt min­den valószínűség szerint a konyha előtti te­rületen fogjuk felállítani és amennyiben si­kerül röplabdamérkőzést rendezni az új pá­lyán, úgy minden bizonnyal a gazdaság dol­gozói is megszeretik e sportágat, és lassan ők is bekapcsolódnak a sportolásba. — Mi a terveik a sportélet beindításához? — tettük fel a kérdést. — Szeretnénk még július hónapban egy egész napot betöltő sportműsort rende­ni, melyen szerepelne röplabdabemutató, síkfu­tás, gránátdobás, magasugrás, súlylökés és kerékpárverseny. Ezenk­ívül a sportünnepély utolsó számaként szeretnénk egy szekszárdi csapattal —­ mely hírverés céljából jönne el — labdarúgómérkőzést is játszani. Hogy a tervünket végre is tudjuk­ hajtani, a leg­rövidebb időn belül sportgyűlést hívunk egy­be, ahol részleteiben megbeszéljük az egész­­napos sportműsort, illetve annak pontos idő­pontját. Nagyon szeretnénk, ha ez a sport­nap sikerülne és így a gazdaság dolgozóival ezen keresztül megszerettetnénk a sportot, mely után ők is bekapcsolódnának a sporto­lásba. — Május 1-én is rendeztünk sportműsort, melyen atlétikai számok szerepeltek és a gazdaság dolgozóiból mintegy kétszázan néz­ték azt végig, amai a gazdaság méreteihez viszonyítva komoly eredménynek számít. A sportnapon induló versenyzőket egyúttal sze­retnénk felkészíteni, — mivel ez alkalmas arra — az MHK-próbák letételére is, — fe­jezte be a válaszát Dina sporttárs. A későbbi beszélgetésből megtudtuk, hogy jó kezekbe fog kerülni Középhidvégen a sport, mert Dina János maga is hosszú éve­ken át sportolt, nagy barátja a sportnak. De nemcsak ő, hanem a gazdaság vezetői is, különösképpen dr Bérczi Károly, a gazdaság igazgatója nagy kedvelője a sportnak, és így minden remény megvan arra, hogy Kö­­zéphidvégen a dolgozók közt megindul a sportolás. Megélénkült az asztalitenisz-élet megyénkben Az elmúlt évek során is sok híve volt me­gyénkben az asztalitenisz-sportnak, az idei év azonban újabb színt hozott a megye asz­talitenisz-életbe. A fejlődés a megyei aszta­litenisz társadalmi szövetségnek köszönhető, habár munkájában még ma is sok hiányos­ságot találhatunk. A társadalmi szövetség elsősorban a különböző versenyek megrende­zése előtt fejtett ki komolyabb tevékenysé­get. A hiányosságok kiküszöbölése érdekében a társadalmi szövetséget május hó folyamán felfrissítették. Az új tagoknak jobban ki kell venni a munkából részüket, mert m­ég min­dig vannak olyanok, akik nem látják el fel­adataikat. bős Erdős Anna, Kern Imre, Bálint Bulcsú, Bán Andor, Pintér Endre a cséplőgépnél dolgoznak. Mihályfi Berta, Verb Emilia, Ta­máska Lajos és Kern János, valamint Husz­A társadalmi szövetség az elmúlt félév fo­lyamán a lehetőséghez képest mindent elkö­vetett, hogy a megye asztaliteniszezői részére állandó versenyzési alkalmat biztosítson. En­nek érdekében 1954 március hónapban be­indította a megyei Béke Kupa asztalitenisz­csapatbajnokságot, amelyre a megyéből 9 férfi és 6 női csapat nevezett. A bajnoksá­got a szabályoknak megfelelően négyes csa­patokkal bonyolították le. A csapatbajnok­ság beindításával a megye­ területén meg­valósult az, hogy a meglévő aktívan műkö­dő asztalitenisz szakosztályok mellett újabb szakosztályok kapcsolódtak be a megye asz­talitenisz életébe. Eddig asztalitenisszel a Tolnai Vörös Lobogó, a Bonyhádi Vasas, a Dombóvári Lokomotiv, a Szekszárdi Kinizsi, a Nagymányoki Bányász és a Szekszárdi Dó­zsa foglalkozott. A bajnokság beindításával komolyabb asztalitenisz-élet indult meg Si­­montornyán, Dunaföldváron és Bátaszéken is. A bajnokság során az utazási nehézségek ellenére a kisorsolt mérkőzések nagy részét lejátszották a csapatok és csak ritkán fordult elő olyan eset, amikor a kisorsolt mérkőzé­sek elmaradtak. Ilyen esetekben, ha a tár­sadalmi szövetség meggyőződött arról, hogy a mérkőzés az egyik csapat hibájából maradt el, a két pontot elvette a mulasztó csapat­tól. A megyei csapatbajnokság mellett a társa­dalmi szövetség egyéni versenyekkel is igye­kezett elősegíteni a megye versenyzőinek sportolási lehetőségét. Ennek érdekében meg­rendezték az 1954. évi megyei tizek asztali­­tenisz veresnyét férfi és női vonalon. A tizek bajnokságán a férfiak versenyében nemcsak a megye legjobb tíz versenyzője indult, ha­nem a társadalmi szövetség a ranglista első tíz helyezettjén kívül még hat versenyzőt hívott meg. A férfi bajnokságnak 16, a női bajnokságnak pedig 10 résztvevője volt. A verseny során együtt indultak az ifjúsági versenyzők a felnőtekkel. A verseny, melyet minden évben megrendez a társadalmi szövet­ség, nagyon színvonalas volt, és nagy nép­szerűségre tett szert mind a versenyzők, mind az asztalitenisz sport rajongói köré­ben. A tizek versenyén kívül megrendezte a tár­sadalmi szövetség a megyei ifjúsági bajnok­ságot is, melyet a járások ifjúsági bajnok­ságai előztek meg. A megyei bajnokságon a járások és a város legjobb 4 női és férfi versenyzője vett részt. A versenyen egyéni és páros számok szerepeltek. Nagy sikere volt a június 19—20-án meg­rendezett minősítő versenynek is, melyen a tolna megyei versenyzőkön kívül pécsi, bajai és kecskeméti indulók is voltak. A verseny­nek 28 férfi és 10 női résztvevője volt. A versenyt a társadalmi szövetség — eltérve az eddigi gyakorlattól — kieséses rendszerben bonyolította le, hanem a sportolókat csopor­tokra osztotta, melyen belül körmérkőzés formájában döntötték el a továbbjutás kér­dését. Helyes volt a körmérkőzéses formá­ban történő lebonyolítás, mert így több le­hetőséget kaptak a versenyzők a minősítés megszerzéséhez. A társadalmi szövetség feladata, hogy a tavaszi forduló után az őszi fordulókat meg­felelően előkészítse és lebonyolítsa. A társa­dalmi szövetség részéről a megye asztalite­nisz-sportjának irányítását Papp József és Jánosi György sporttársak végzik. Az ő ér­demük, hogy fejlődésnek indult a megye asz­talitenisz sportja. Az újonc első versenye Megfelelő előkészület, legalább három havi rendszeres edzés után az újonc elindulhat első versenyén. Lehetőleg ne hozzuk össze olyanokkal, akik nála lényegesen jobbak, a legcélszerűbb az egyenlőképességű verseny­zők összehozása. A súlyos vereség letörőleg hat és ennek hátrányait hónapok múlva fog­ja majd csak kiheverni. Mintegy lépcsőt kell kiépíteni a versenyző fejlődése érdekében. Úgy kell szabályozni versenyeit, hgoy fokról­­fokra hághasson fel a nagy eredményekhez. Az újoncot általában úgy kell rajthoz en­gedni, hogy a versenyzőt vereségre készítjük fel. Elmagyarázzuk neki azt, hogy még nin­csen megfelelő edzése és főleg nincsen meg­felelő versenytapasztalata, amelyet semmi­képpen sem lehet elméletileg megszerezni. Azt meg az állandó versenyzés természetsze­rűleg magával hozza. Célszerű az újonccal egy-két versenyt meg­nézetni, az ott tapasztaltakat vele kielemez­ni. Ugyanakkor felvilágosítani arról, hogy előreláthatólag mit várhat magától. Fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy a verseny előtt teljesen úgy viselkedjék, mintha nem is versenyre készülne. Előtte kaz Erzsébet egyéb területén dolgoznak és segítik a mezőgazdasági munkák elvégzését az állami gazdaságoknak és termelőszövet­kezeteknek, nemcsak, hogy megerőltető dolgot ne végez­zen, de agyon se pihenje magát. A verseny előtt legalább 4 órával, a megszokottnál könnyebb ebédet fogyasszon. De az sem baj, ha az étkezés a verseny előtt 5—6 órára esik. Világosítsuk fel arról, hogy emiatt egy­általán nem lesz erőtlen, sőt üres gyomor­ral lényegesen könnyebb lesz a versenyzés A rajt várható időpontja előtt kb. 40 perc­cel­ kezdje meg a bemelegítést. Mintegy ne­gyedórás könnyű mozgás után néhány foko­zódó vágta, iramfutás szerepeljen a bemele­gítés műsorán levezető sétával. Ezután tel­jesen száraz helyen, semmiképpen sem nyir­kos fü­vön, pokróccal letakarva néhány per­ces teljes pihenés következzék. Ezután kerül sor a rajt előtti teendők el­végzésére s csak közvetlenül a rajt előtt ves­sük le melegítő ruhánkat. A rajt előtt vegyünk néhány mély léleg­zetet karkörzéssel és ezután a lehető leg­­nyugodtabban várjuk meg az indító lövését (ha futóversenyről van szó). A távot — még a legrövidebbet is — jól igyekezzünk beosz­tani. Az elején nem szabad nyakló nélkül belenyargalni, mert a vége elmerevedés, el­­görcsösödés lesz. Ehelyett mindig lazán kell végigfoktozni úgy, hogy az utolsó 10—20 mé­teren is jusson erő, illetve fokozóképesség. A versenyt feltétlen küzdjük végig még az esetben is, ha alaposan lemaradunk. Aki tel­jes szívvel, lélekkel végigküzdi a versenyt, azt nem győzték le, még akkor sem, ha helyezetlen maradt. A versennyel a küzdőké­pesség fejlődött és legközelebb minden bi­zonnyal jobban fog majd menni. Az első verseny után az újoncot kezdőnek vehetjük. Első versenyének tapasztalatait meg kell tár­gyalni vele. A sikeres szereplés esetén is az eredményes szereplés dícsérése után a hibáit nyíltan fel kell vetni. Le kell szűrni a szer­zett tapasztalatokat, és sikeres szereplés ese­tén önkénytelenül bekövetkező elbizakodást, túlhevet le kell vezetni, s mérsékelni kell. Ha viszont az újonc első versenye gyengén sikerül, akkor viszont lehetőleg azonnal a verseny után fel kell támasztani a versenyző­ben a reményt és önbizalmat helyre kell ál­lítanunk. Minden versenyzővel,­ de különösen az újonccal úgy kell bánnunk, mint a hímes­­tojással. Ha türelmesek leszünk, az ered­mény nem fog elmaradni, még ha mégannyi­­ra tehetségtelen versenyzővel állunk is szem­ben. A szorgalom le fogja győzni a tehetség hiányát. Minden kerületi központnak legyen stadionja Május közepe táján az egyik napon úgy estefelé fiúk és leányok vidám zsivaja verte fel Uzsur város egyik beépítetlen területé­nek csendjét. A fiatalok lapátot, csákányt, targoncát hoztak magukkal. Nemsokára ott, ahol eddig csak a gaz burjánzott, megindult a lelkes, serény munka. Az uzsuri fiatalok már régóta vágytak ar­ra, hogy stadionjuk legyen. Most aztán hoz­záláttak, hogy az összszövetségi sportnapig a maguk erejéből felépítsék. Az épülő sta­dionban naponta megjelennek a húsfeldolgo­zó üzem, a gabonabegyűjtő vállalat, a kerü­leti fogyasztási szövetkezet, meg a többi üzem és hivatal komszomolistái. A kerületi Komszomol-bizottság kezdeményezésére meg­szervezték a vasárnapi munkát is, amelyből a fiatalok derekasan kiveszik részüket. A nagy, tágas stadionban labdarúgópálya, röp­labda, kosárlabda és gorodki pálya, akadály­­pály, lőtér és szabadtéri tornatér kap majd helyet. A labdarúgópályát atlétikai pálya övezi majd. A városi komszomolisták példáját a falusi ifjak és leányok is követték. Az uzsuri ke­rület kolhozaiban, szovhozaiban és gépállo­másain mindenütt megindult a sportpályák építése. Az uzsuri komszomolisták nagyszerű kezde­ményezését átvette az egész határterület if­júsága. A fiúk és leányok kiadták a jel­szót: ,,Minden kerületi központnak legyen stadionja, minden szovhoznak, kolhoznak és gépállomásnak a sportpályája." Susenszkoje faluban, ahová annak idején I^nint száműzték, a fiatalok másfél év alatt felépítették stadionjukat. A nyári évadnyitó versenyeket már itt tartották meg. A sport­­ü­nnepségen körülbelül 600-an vettek részt. Befejeződött a stadion építése Idrinszk ke­rületi központban is. A nyár folyamán a határterületen körül­belül 40 stadiont és többszáz falusi sport­pályát építenek. SPORT A paksi sportolók a mezőgazdasági munkákból is kiveszik részüket HIll­ER VASÁRNAP, JÜLHŐS 18 GYELETES GYÓGYSZER­TÁR II/1. sz. All. gyógyszertár. NÉVNAP Frigyes. — IDŐ­JÁRÁSJELENTÉS: Várható időjárás vasárnap estig: — Felhőátvonulások, többféle eső, időn­ként élénkebb délnyugati-nyugati szél, a nappali hőmérséklet alig vál­tozik. Várható hőmérsékleti értékek vasárnap reggel: 12—15, délben 22— 25 fok között. MOZI Garay filmszínház. Július 18-ig: APA LETT A FIAM. Francia filmvígjáték. Kezdések: vasár- és ünnepnap: 5, 7 és 9 órakor, hétköznap: 7 és 9 órakor. •elkülözh­etet­len az agriócia munkába« TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszáma 20­10, 20­11 Szekszárd, Széchenyi­ utca 18 M­NB egyszámlaszám: 00.878.065—38 Előfizetési díj: havi 11.— forint. Baranyamegyei Szikra Nyomda Pécs, Munkácsy Mihály­ utca 10 •*. Telefon: 20-27. A nyomdáért felel: MELLES REZSŐ. Falusi csapatok Szpártákiádjának járási döntőjén a falusi dolgozók súlylökésben is jó eredményeket értek el szekszárdi járás Szpártákiádjának első­­ét Szekszárdon tartották meg, melyen a ifi sportolók kiváló eredményeket értek . fi 1 _ —Á -U.á­niia milfor flz egyik falusi sportoló a súlygolyót kidobja, s így — mivel a dobás kitűnően sikerült — o-t «»left Viplvezést érte el.

Next