Tolnai Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-24 / 174. szám
1954 JÚLIUS 24 Az értényi Dózsa tsz-ben... A koppányszántói határban találkoztunk a jó multkorában Király Lajos elvtárssal, az értényi Dózsa termelőszövetkezet elnökével. — Király elvtárs 4 tsz-taggal éppen szénát forgatott. — Kell az állatoknak — mondotta, amikor odajött hozzánk A beszélgetés során arra kértük Király elvtársat, hogy mondjon nekünk valamit a tsz-ről, eddigi munkáikról s nem utolsósorban az aratásról. Alig titkolt büszkeséggel mesélt Király elvtárs a termelőszövetkezetről és annak megelégedett tagjairól. Szava nyomain az ember szinte maga elé képzelte 37 hold kukoricájukat, amelyet a tsz szorgos tagjai kétszer kézzel és háromszor fogattal kapáltak. Nemcsak a kukorica, hanem a 10 hold cukorrépa, a 7 és fél hold napraforgó területe is megkapta azt a talajmunkát, amely biztosítja a magas termést. _ Ja összehasonlítjuk a tavalyi kukorica termést az idei várt terméssel, akkor nagyon szép fejlődést tapasztalhatunk — mondotta Király elvtárs. Tavaly 17 mázsa volt átlag a kukorica termésünk éspedig azért, mert a 71 hold kukorica nagyon sok kisebb-nagyobb parcellából tevődött össze. Volt még 100 négyszögöles parcellánk is. Ezeket a nagyon szétszórt apró darabokat nem tudtuk úgy megművelni, ahogy kellett volna. A tavalyi hibán okult az értényi Dózsa tsz tagsága, és ezért a jelenlegi gazdasági évben arra törekedtek, hogy lehetőleg egy táblába vessék el a magot. Ez így is történt és ma nem 17, hanem 35 mázsás átlagtermést vár a Dózsa tsz tagsága. It tovább haladva nézzük meg azt is, hogy a beadással hogyan áll a tsz. E téren nagyon szép eredmény tapasztalható. 13 mázsa 65 kg évi sertésbeadásukat, 11 mázsa 47 kg évi vágómarha beadásukat és félévi tojás- és baromfibeadásukat teljesítették. A húsbeadási kötelezettségük teljesítése mellett a tsz tagsága arra is gondolt, hogy az adó is rendezve legyen. Rendezni kell a félévi adót, és az a kérdés, hogy miből, nem okoz gondot a tagságnak. Volt és van még a magtárban tavalyi búza, amelynek árából teljesíteni lehet ezt a kötelezettséget is. Az elgondolást tett követte és 20 mázsa óbúza kapott új helyet a Terményforgalmi Vállalat kirendeltségének helyi magtárában. A kapott összeggel a tagok rendezni tudják félévi adófizetésüket. zek a szép teljesítmények mind azt bizonyítják, hogy a tsz tagsága nagyobb lelkesedéssel fogott a növények ápolásához, a kalászosok betakarításához, mint azelőtt. Mire a beszélgetésben eddig jutottunk, azt vettük észre, hogy nemsokára az aratók között leszünk. A fák mögött a kis pusztától feljebb a traktor egyhangú dübörgését hozta felénk a szél. Az aratók éppen indultak ki, hogy tovább folytassák a munkát. A traktor még mindig állt, gazdája Kondor Gyurka bácsi az aratógépen csinált valamit. Talán törés — gondoltuk. Ittomoly baj nincs, — nyugtatta meg az elnököt Gyuri bácsi, — még egy-két perc és indulunk. — Ez alatt az egy-két perc alatt, amíg Gyuri bácsi fabrikált a gépen, elárulta, hogy ma 12 hold búzát akar levágni. Vállalta, hogy 200 hold gabonát vág le kévekötő aratógéppel az idei nyáron és emellett 1>4 holdon talajmunkát is végez. Fogadása teljesítésében az ifjabb Kondor János is segíti apját. Ez a 16 éves fiatalember most éjjel ül az apja helyén, tárcsázza a learatott földet. Eltelt az egy-két perc, újra indult a gép. Gyuri bácsi nem is teketóriázott sokáig, felpattant a nyeregbe és onnan intett búcsút. Egymás után hullottak ki a búzakévék. Már csak a traktor dübörgését hallottuk, mert egy kis emelkedő eltakarta szemünk elől az aratógépet Gyuri bácsival együtt, aki fáradhatatlanul dolgozik adott szava valóra váltásáért. A Paksi Építőipari Szövetkezet tagjai a ,,Szövetkezet kiváló dolgozója" címért A Paksi Építőipari Szövetkezet első féléves tervét megyei viszonylatban elsőnek fejezte be. A 1>4 százalékos tervteljesítéssel szemben csak 120 százalékban használták fel a béralapot, így 44 százalékos megtakarítást értek el ezen a téren. A terven felüli teljesítésük 394 ezer forint volt. A szövetkezet félévi nyeresége több, mint 49 ezer forint. E szép eredmény annak köszönhető, hogy a tagság 100 százalékban részt vett a III. pártkongresszus tiszteletére beindított szocialista munkaversenyben. És ez a verseny nemcsak a szövetkezetnek, hanem a tagságnak is szép jövedelmet biztosított. Schnepf Ferenc lakatos 2335 forintot, Rónai György ács 2128, Nagy István ács 2107, Leber János kőműves 2077, Rein János kőműves 2077, Kiss Sándor kőműves pedig 2028 forintot vitt haza családjának május havi eredményes munkája után. Nagyjából az említett dolgozók azok, akik magas teljesítményükkel a legjobban járultak hozzá ahhoz, hogy a szövetkezet az I. féléves tervét magasan túlteljesítette. A verseny, mely az elmúlt félévben lendült fel a szövetkezetben, tovább folyik az alkotmány ünnepe tiszteletére. A tagok minden erejüket latba vetik azért, hogy augusztus 20-ig megszerezzék maguknak a „szövetkezet kiváló dolgozója" címet. Ezt a címet meg is nyerhetik akkor, ha ebben a negyedévben ugyanúgy törekednek a terv túlteljesítésére. Az elmúlt félévben határidő előtt készítették el a bikácsi, a nagydorogi és a bölcskei idénybölcsödéket. Befejezték június végéig a munkákat a Paksi Vendéglátóipari Vállalatnál, a dunaszentgyörgyi gépállomásnál, az állami biztosítónál, a Paksi Konzervgyárnál, a Sütőipari Vállalatnál. Terven felül készítették el a dunakömlődi idénybölcsődét, a nagydorogi, a dunaföldvári, a paksi, a németkéri, a borjádi, a bölcskei és a dunakömlődi gabonaraktárakat. Az asztalos részleg bútorokat készített a lakosságnak. Már erre a félévre is megérkeztek a rendelések, újabb rendeléseket már csak az 1955-ös évre vállalnak. A szövetkezet többi részlege is el van látva munkával, így állandóan növelnünk kell a taglétszámot. A szövetkezet összlétszáma a megalakuláskor 22 fő volt, ezzel szemben ma már 65 fő dolgozik szövetkezetünkben. Érdemes néhány szóban beszámolni minőségi munkánkról is. Munkáikat az elmúlt félév folyamán jó minőségben végeztük el egy-két építkezés kivételével. Többször részesítettek dicséretben bennünket jó minőségi munkánkért. A bikácsi és a nagydorogi idénybölcsődéket Kiss Ferenc műszaki vezető, Rein József kőműves részlegvezető, Rein János, Kajáry József és Pach Ferenc kőművesek készítették el. A Tolnamegyei Beruházási Igazgatóság, valamint a megjelent átvevő szervek írásbeli dicséretben részesítették a dolgozókat a kifogástalan minőségi munkáért. A most folyó augusztus 20-i versenyben is legfőbb feladatunknak tekintjük a terv túlteljesítését, a munka jó minőségben való elvégzését Erre ígéretet tettek a tagok csaknem kivétel nélkül, amikor megtették felajánlásaikat az alkotmány ünnepe tiszteletére. Baler Ferenc a szövetkezet elnöke. Pf Ä PCO Nemzetközi Mezőgazdasági Gépesítési Kongresszus Budapesten A Földművelésügyi Minisztérium és a Gépipari Tudományos Egyesület szeptemberre Nemzetközi Mezőgazdasági Gépesítési Kongresszust hívott össze. A kétnapos kongresszus az Országos Mezőgazdasági Kiállítás ideje alatt Budapesten,szeptember 13-án ül össze. A kongresszusra meghívták a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, valamint Anglia és Franciaország mezőgazdasági gépesítési szakembereit is. A kongresszus, melynek fő témája a mezőgazdasági gépesítés eddigi eredményeinek számbavétele és a komplex gépesítés terén megoldandó feladatok kijelölése lesz, a következő négy kérdést vitatja meg: 1. A gabonabetakarítás gépesítése, különös tekintettel az aratócséplőre, illetve annak alkalmazására. Ennek a kérdésnek az előadója: Rázsó Imre akadémikus, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet igazgatója lesz. 2. A kapásnövények termelésének gépesítése, különös tekintettel a kukoricatermelésre. Előadója: Kund Ede, Kossuth-díjas egyetemi tanár. 3. A szálastakarmány betakarításának gépesítése. Előadója: Klinger Pál. 4. A termelőszövetkezetek megerősítése és a parasztgazdaságok megsegítése a gépállomások útján. Előadója: Erdei János egyetemi tanár. Az alsópéli állami gazdaságban befejezték az aratást Az alsópéli állami gazdaság vezetői és dolgozói az elmúlt években nem igen dicsekedhettek azzal, hogy hiánytalanul elvégzik feladatukat. A gazdaság fennállása óta többször megtörtént, hogy a dolgozó parasztok és mások már rég elfelejtették az aratást, de Alsópélen meg még mindig arattak. A gazdaság határában kedvére virított a pipacs, a repce, és sok más gyomnövény. Nem volt ez így jó. Hiszen az állami gazdaságoknak elsősorban az a feladatuk, hogy példamutatóan gazdálkodjanak, a dolgozó parasztoknak és a termelőszövetkezeteknek minőségi vetőmagot termeljenek, fajtiszta apaállatokat tenyésszenek. Márpedig nem minőségi vetőmag az, amelyiknek jórésze idegen mag. Meg az is természetes, ha nem termelnek elegendő takarmányt, nem tudnak olyan állatokat tenyészteni, amilyenekre szükség van. Nem volt ez így jó, ezen sürgősen változtatni kellett. Azért is, mert az állami gazdaságok vezetőit és dolgozóit is arra kötelezi a népjólét emelésének programmja, hogy többet termeljenek. Az alsópéli állami gazdaságban meg is értették ezt, úgy dolgoznak, ahogyan azt el is várják tőlük. A tavaszai, jó időben elvetettek a gazdaságban minden tavaszi növényt, amit bizonyít, hogy az alsópéli állami gazdaság a III. pártkongresszusra indított verseny kiváló eredményeiért dicséretet és elismerést kapott a megyei pártbizottságtól s a Keletdunántúli Állami Gazdaságok Igazgatóságától. A kongresszusi verseny lendülete nem csökkent, hanem a későbbiekben még tovább fokozódott. Az állami gazdaság dolgozói azt tűzték ki célul, hogy ebben az évben minden vonatkozásban elsők lesznek megyénk állami gazdaságai között. Az évszak legnagyobb munkájára, a gabona betakarításra is jól felkészült az állami gazdaság. Szükség is volt erre, hiszen közel 2.500 hold gabonát kellett betakarítani. A rendkívül esős időjárás — csakúgy, mint másutt — itt is akadályozta az aratást. Az állami gazdaság vezetői és dolgozói azonban nem hajtottak fejet a nehézségek előtt, amit megtehették, azt megtették. Mikor látták, hogy csak a gépek üzemeltetésével a megengedettnél nagyobb lenne a szemveszteség, az összes kézi munkaerőt az aratásra összpontosították, természetesen emellett a gépeket is kihasználták. A jó szervezésnek, a gazdaság dolgozói lelkes, odaadó munkájának az lett az eredménye, hogy az alsópéli állami gazdaságban kevés szemveszteséggel, időben sikerült learatni a gabonát, $ Párosverseny az ozorai II. Pártkongresszus tsz földjén Az ozorai II. Pártkongresszus termelőszövetkezet földjén a kétől- balról megdőlt 43 holdas tavaszi árpában kora reggeltől késő estig fáradhatatlanul, alacsony tarlót hagyva arat egymással párosversenyben két brigád. Fritmann Imre, a tsz elnöke az első kaszás az egyik brigádban. Az idősebbek sok tapasztalattal rendelkezve, bámulatosan szépen vágják le az össze-vissza kaszált gabonát. De az elnöknek nem kell szégyenkezni a 19 éves Guszti fia miatt sem, aki a DISZ brigádban kaszál. A DISZ és az idősebbek brigádjában ugyanis egymással párosversenyben arat a tsz elnöke és a fia. A fián kívül azonban másban is gyönyörködhet az apa: Guszti után, egész nap a kasza nyomában szedi a markot a 17 éves húga, Julianna. A fiatal, hosszú nadrágba öltözött leányka fürgén szedi a markot, pedig leány legyen a talpán, aki olyan kaszás után leszedi a rendet, aki 2000—2200 négyszögölet is levág naponta. Mert az igazság az, hogy mind az idősebb, mind a DISZ-brigád kaszásai ennyit vágnak naponta a kaszást gabonából, ami kaszásnak, marokszedőnek és kévekötözőnek egyaránt óriási teljesítmény. Ozorán, 43 hold tavaszi árpa és több mint 10 hold búza fekszik a földön így összekuszálva, s bizony meg kell fogni a kasza végén, hogy időben betakarítsák ezt a sok szép terményt. A learatott területen sűrűn egymás mellett sorakoznak a keresztek és éjjel nappal szántja a tarlót a traktor, hogy vállalásukhoz híven elkészüljenek ezzel a munkával is. — Hogy melyik brigád dolgozik jobban, nehéz volna eldönteni, — magyarázza a tsz elnöke. — Annyit mondhatok, hogy mi idősebbek nem vagyunk már mai gyerekek, sokat arattunk résziben is annak idején, de a fiatalok is olyan erővel dolgoznak, hogy a két brigád nem igen tudja elkerülni egymást. Az ozorai II. Pártkongresszus DISZ fiataljai valóban minden dicséretet megérdemelnek. Hajnalban négy órakor kelnek és késő estig ott szorgoskodnak a tarlón. Öröm nézni, milyen jókedvűen, szaporán dolgoznak ertek a fiatalok. A lányok, csaknem valamennyien hosszúnadrágba öltöztek, hogy a kalász ne verje ki a lábukat. A fiúk félmeztelenre vetkőztek és a hátukat nem is barnára, hanem szinte néger feketére sütötte a nap. A 20 éves Farkas Mihállyal az élen, szinte egyszerre vágja bele a kaszát a négy fiatal. A kasza suhogása és a fiúk vidám fütyülése, a lányok hangos nevetése zajossá teszi a határt, és eleven életre figyelmezteti a járókelőket. A DISZ-isták közül senkit sem lehet megdicsérni külön a jó munkájáért, ha igazságosak akarunk lenni, mert mindegyik egyforma szorgalommal és becsülettel helytáll a saját posztján. A 17 éves Varga Irén, aki könyvelő, ugyanúgy leszedi a nagyteljesítményű kaszás után a markot, mint Barta Erzsébet, Rózsa Anna, Nagy Júlia, Fritmann Júlia növénytermelők. A tsz DISZ brigádja az aratás befejezésével nem teszi le a munkát, újabb feladat megoldására vállalkozott. A behordásnál a DISZ-isták lesznek a kocsisok, akik ott is az aratáshoz hasonlóan jó munkát fognak végezni. A lányok is szívesen rászt vesznek ebben a nehéz munkában is, ha erre szükség lesz. Az ozorai II. Pártkongresszus tíz példamutatóan dolgozik, minden munkában komoly eredményt ér el. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy nem kis részük van ebben a DISZ-istáknak, akik az aratáshoz hasonlóan minden munkából alaposan, fáradtságot nem ismerve kiveszik részüket. És Fritmann Júlia szavait, idézve: „A fiatalok soha nem fáradnak el, estére épp oly frissek, mint reggel.” Valóban, a fiatalok nem ismernek lehetetlent. Tamási és Iregszemcse versenye Az ország kenyerének gyors betakarításáért Tamási és Iregszemcse község dolgozói szocialista munkaversenyben állnak egymással. A verseny legutóbbi értékelését vasárnap, július 18-án tartották meg. A két község versenybizottsága megszemlélte a határt, és megállapította a versenyben elért eredményeket. Nem volt könnyű az értékelés, mert minden munkát figyelembe vettek és az eredményeikről, valamint a hiányosságokról pontos jegyzőkönyvet készítettek. A két versenybizottság megállapítása szerint. Tamási község az aratás, tarlóhántás és a másodvetési munkákban jobb eredményt ért el, mint Üregszemcse. Az aratási munkákban Tamási 10 százalékkal, tarlóhántásban 25 százalékkal, a másodvetésben pedig 10 százalékkal előzte meg Iregszemcse községet. A növényápolási munkák [regszemcsén eredményesebbek. A versenyben így Tamási két ponttal vezet Iregszemcse előtt. Az iregszemcseiek azonban ezt a lemaradást lelkes munkával behozhatják, mert a verseny nem ért véget. Az értékelés kihirdetésekor újabb és még nagyobb eredmények elérésére hívta fel Kardos Ferenc vb. elnök elvtárs mindkét község dolgozóit, hogy e szocialista munkaverseny kifejezője legyen pártunk és kormányunk mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásának. A bátaszéki vasutasok a leperdi állami gazdaságot patronálják a cséplés ideje alatt A kongresszusi versenyláz vezeti Bátaszék állomás dolgozóit a Vasutas Nap, illetve az Alkotmány ünnepére tett vállalásaik sikeres teljesítésére. A siker érdekében új módszer született az állomáson, mely közelebb hozza egymáshoz a fűtőház és az állomás dolgozóit. Kőhalmi János mozdonyfelvigyázó brigádja szerződést kötött Détári Géza forgalmi szolgálattevő brigádjával, amelyben közösen vállalták: „a kulturált utazás megvalósítása érdekében a személyvonatokat 98 százalékban menetrend szerint indítják. Az állomás az indulás előtt 6 órával megadja a géprendeléseket a fűtőháznak, így nem fordul elő olyan eset, hogy a mozdonyokra várni kelljen. Vállalták továbbá, hogy „az érkező vonatok gépe a gyűjtőket a raktárhoz fogja állítani s a szolgálatokat balesetmentesen végzik el, a gőztartási egységidőt csökkentik". Szerződésben vállalták „a két szolgálati ág szoros együttműködését, a jó kollektív szellem kiépítését". Ezt a szerződést a másik két brigád is elfogadta és nyomban versenyre hívták ki egymást. Több vállalás született még a bátaszéki vasúton a feladatok sikeres teljesítésére, a kulturált utazás biztosítására. De nem feledkeztek meg a mezőgazdaság megsegítéséről sem. A bátaszéki állomás és a vonatkísérő dolgozók vállalták, hogy a leperdpusztai állami gazdaság cséplési munkáit elvégzik. Ennek érdekében már alakítottak 3 brigádot, melyek minden nap váltják egymást és így a szabadságukból jut még üdülésre is. Az első brigád július 14-én Simon György üzemi bizottsági elnök vezetésével már meg is kezdte a cséplési munkálatokat. Az állami gazdaság dolgozói nagy örömmel fogadták vasutas elvtársainkat, mert tudják azt, hogy jó munkát fognak végezni. Hiszen tavaly is segítették a bátaszéki vasutasok a gazdaság dolgozóit a cséplési munkáknál. Pásti József